Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

79. évfolyam, 237. szám 1989. október 7., szombat POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Többségben a reformerek az MSZMP kongresszusán Vastagh Pál a mandátumvizsgáló bizottság elnöke Nyers Rezső mondott megnyitóbeszédet Grósz Károly szóbeli kiegészítője A „Demokrácia, jogállam, szocializmus" jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a MagyarSzocialista ' Munkáspárt kongresszusa Budapesten. A párt 110 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria-termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzópárt belső életének. a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresszusi központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról, jellegéről, programjának alaptételeiről folytatott vita ulán választanák meg az új vezető testületeket. Egy másik variáció viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók ielett, s csak a tanácskozás végén kerülne sor a vezeiőségválasztásra. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. Ezután Nyers tiezsó pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelentekét, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitóülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongreszszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az öszszefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszer-gazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság „átvezette" az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. Eszerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítváKinek a hitele? A füzetke, ami ,,forgalomba került", hatoldalas, gondosan szerkesztett. A címoldalán idézet a Népszabadság augusztus 8-i számából: „...az emberek lejárt, önmagukkal és szervezetükkel is meghasonlott személyekhez nem kívánják kötni szavazataikat. Hiteles emberekkel kell tehát felváltani azokat a vezetőket, akik nem alkalmasak arra, hogy képviseljék a pártot." Pozsgay Imre mondatai. Ugyancsak töle idéznek a kővetkező oldalakon, a szövegrészek közé az ellentét kifejezésére nyilakat nyomtattak, de a gyengébbek kedvéért, kommentárok is kísérik a Pozsgay-mondatokat. Az utolsó oldalon a művészet kapott helyet, Shakespeare; „Csak emléked van abból, ami voltál, / hogy jobban szenvedj attól, ami vagy." (III. Richárd.) És: „Elvtársi üdvözlettel: az MSZMP Marxista Egységplalformja." Alighogy végigolvasom az „élményszerű" füzetkét, kézhez kapok egy gépelt lapot. Szó szerint ez áll rajta: Nyilatkozat Csongrád megye kongresszusi küldöttei — ptatform-hovatartozásra való tekintet nélkül — egységesen visszautasítják és elítélik az MSZMP Marxista Egységplatformjának Bemutatunk egy „hiteles" embert cimü, Pozsgay Imrével foglalkozó összeállítását. Természetesnek és kívánatosnak tartjuk, hogy a kongresszuson a párton belüli különböző irányzatok küzdelme folyik. Ennek személyi vonatkozásait sem tagadjuk. Ugyanakkor határozottan elutasítjuk az érvelő vitát otromba személyeskedéssel helyettesítő megnyilvánulásokat. Különösen, ha ezek csak egy személy lejáratását célozzák. Azét. aki az MSZMP jelöltje a köztársasági elnöki pozícióra. A személye iránti szolidaritás — úgy véljük — minden párttag elemi kötelessége. Kérjük azon küldött-társainkat, akik nyilatkozatunkkal egyetértenek, aláírásukkal támogassák azt. Budapest, 1989. október 5. Az MSZMP-kongresszus Csongrád megyei küldöttei nyok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületeinek és tisztségviselőinek megválasztása. A kongresszusi vita ütemezésének kérdésében véleménykülönbség mutatkozott. Csaknem ötszázan voksoltak amellett, hogy az első három napirendi pont szóbeli kiegészítésének elhangzása után tisztázzák a párt céljait, jellegét, programjának alaptételeit, működési elveit, s döntsenek a párt nevéről is. Szükségesnek ítélték, hogy már ebben az első vitaszakaszban fogadják el az országos vezető testületekre és tisztségviselőkre vonatkozó alapszabályt, válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket. A küldöttek többsége a változat elsó felével szintén egyetértett, de amellett volt, hogy csak a második szakaszban vitassa meg és fogadja el a kongresszus a párt programnyilatkozatát és alapszabályát, ezt követően válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket, majd a kongresszus harmadik szakaszában foglaljanak állást időszerű politikai kérdésekről, indítványokról, valamint a fellebbviteli ügyekről. A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy javaslat csak akkor válik határozattá a kongreszszuson, amennyiben azt a szavazók több mint fele támogatja. A kongresszuson létrehozandó országos testületek és tisztségviselők választásával kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelrlököt egyéni, a további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel válasszák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris ülés nyilvánossága előtt tegyenek javallatot, s a jelölőlistára kerüléshez a szavazatoknak több mint a felét kell elnyerni. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. Önkormányzatot , igényel a vidék népe A kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitó beszédet. Emlékeztetett arra; a tavalyi pártértekezlet óta nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban lezárult egy korszak, valami új kezdődött. Elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével, (Folytatás a 2. oldalon.) Autós ügyességi versenyt rendezett az emlékhely körül a „figyelmes" hatóság Néma koszorúzás Aradon Az 1848-49-es magyar szabadságharc vértanúinak aradi emlékműve kerítésekkel elzártan, elszigetelten áll. A korábbi évekkel ellentétben, a helyi lakosok és- más vidékekről érkezők, köztük magyarországi látogatók pénteken, a 13 hós kivégzésének 140. évfordulóján nem helyezhették el a megemlékezés virágait. Pénteken már a kora reggeli órákban „Behajtani tilos" táblát tettek ki a Maros-híd feljárójára, rendörök zárták ei a közúti és gyalogos közlekedést. Hasonlóképpen a folyó túlsó oldalán, az emlékmű övezetében levő utcákat is blokád alá vették, és nem engedélyezték a közlekedést. A Maros város felöli oldalán összegyűlt több száz főnyi tömeggel közölték: nem lehet a hídon közlekedni, mert az emlékmű környékén autósverseny van. Valóban, az emlékműt körülhatároló, egykori füves, parkos területen autós ügyességi versenyt rendeztek — nemrégiben ezt a területet lebetonozták. és teljesen lezárták. Emiatt megsemmisítették azt a kis sétányt, amely az emlékműhöz vezetett. Az emlékhely más oldalról sem közelíthető meg szabadon, mert sportpályák céljára a park többi részét is elkerítették. Ezért ma csak úgy lehet eljutni az emlékműhöz, ha két kaput kinyitnak, de eaeki -a kapuk — helyi lakosok elmondása szerint — állandóan zárva vannak. Ismert a tény, hogy a 140. évforduló alkalmából -hivatalos magyar állami és pártszervek jelentették be koszorúzás i szándékukat, de ezt a román fél elutasította. Csak annyit engedélyeztek, hogy a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete helyezzen el koszorút. Ennek megfelelően Szűts Pál bukaresti nagykövet, Aradi Sándor ezredes, katonai és légügyi attaséval, valamint a nagykövetség több diplomatájának kíséretében vörös szegfűből készített nagyméretű koszorút tett az emlékmű talapzatára. Némán zajlott le a koszorúzás, nagy biztonsági őrizettel — néptelenül. Ehhez emlékeztetőül: az elmúlt évben az emlékműnél levő több ezer fős tömeg a koszorúzásnál a Himnuszt és a Szózatot énekelte. Most a koszorúzásból kizárt tömeg a folyóparton várakozott. Amikor a nemzetiszínű zászlós nagyköveti gépkocsi a hídon feltűnt, a várakozók tapssal köszöntötték, és integettek. Az idei koszorúzási ünnepség nemcsak azzal vált mássá, hogy körülzárták, megközelíthetetlenné tették az emlékművet, hanem azzal is, hogy ezúttal román részről nem koszorúztak. Volt idő. amikor a magyarok és románok együtt rótták le kegyeletüket, később a hivatalos koszorúzás „kettévált": a román fél korán reggel, míg a magyar nagykövet a délelőtti órákban tisztelgett a hősi emlékmű nél. Megszakadt egy hagyomány azzal is, hogy az Arad megyével kapcsolatot ápoló Békés megyei küldöttség sem érkezett meg a helyszínre. De hírek érkeztek arról is, hogy a magyar —román határon sokakat nem engedtek át, formaságokra hivatkozva leszállították őket a vonatról, másoknak pedig gépkocsijukat fordították vissza. Elmaradt a szokásos formális találkozó is. Gyakorlat volt ugyanis, hogy a koszorúzás után a magyar nagykövet tisztelgő látogatást tett Arad párt- és állami vezetőinél. A magyar fél idei bejelentésére az volt a hivatalos válasz, hogy a vezetők „a 'politikai kampányok" miatt nem tudnak időt szakítani a találkozóra. * Annak ellenére, hogy a román hatóságok hivatalosan is kijelentették: azt nem akadályozzák meg, hogy október 6-án Magyarországról magánszemélyek utazzanak Aradra, pénteken 17 óráig a román határőrség mégis 277 esetben mondott nemet. A magyar—román határ közúti és vasúti átkelő szakaszain ennyien voltak kénytelenek visszafordulni — amint arról a BM Határőrség központi ügyeletén az MTI munkatársát tájékoztatták. Tegnap este 6 órakor Szegeden, az Aradi vértanúk terén is megemlékeztek a mártírhalált halt 13 honvédtábornokról és Batthyány LajosróL A kegyeleti aktust követően a város lakói elhelyezték koszorúikat, virágaikat, majd a felállított emlékfalnál gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére. Straub F. Brúnó Berlinben Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke vezetésével pénteken délelőtt megérkezett Berlinbe az a magyar küldöttség, amely részt vesz az NDK megalakulásának 40. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. A berlin-schönefeldi repülőtéren Straub F. Brúnót Gerald Götting, az NDK államtanácsának és népi kamarájának elnökhelyettese üdvözölte. Az Elnöki Tanács elnöke az Unter den Lindenen megkoszorúzta a fasizmus és a militarizmus áldozatainak emlékhelyét. A magyar küldöttség pénteken délután részt vett a köztársasági palotában rendezett központi ünnepségen