Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

11181). október 28.. szombat Á csúcs után szakadék? Meghökkentő kijelentéssel kezdte a kertészkedés helyzetét felvázoló eszmefuttatását Zsitvay Attila, a MÉM főosztályvezető-helyettese a napokban a technika házában megtartott szakmai öszszejüvetelen. — A kertészet az utóbbi idők sikerfőágazata. Tudom, bizonyítékok nélkül ez hihetetlen, hisz tömérdek a gond. A hivatalos agrárpolitika évtizedünkben körülbelül annyit jelentett: „életünket és vérünket" a hús— gabona ágazatért. Mellékesen kertészkedtünk is. Íme: ség; 1,7 millió tonna gyümölcs, s a „mikor mennyi" szőlő. Tíz éve itt abba is maradhatott volna az elemzés, mondván, a vezetés hasson oda, ne maradjon felvásárolallan termés. A piacgazdaság épülésével az értékesítés kockázata a A zöldség a gyümölcs és terme'°re szállt. Jövőre noro _ „ Jűr*t _ mál's időjárási viszonyok a szőlőtermesztés — a kertgazdaságokat és nagyüze meket is beleértve — fél millió hektár földet hasz nosított. A termés körülbelül 50 milliárd forint. Az export félmilliárd rubelt, illetve negyedmilliárd dollárt tesz ki. Ez utóbbi három év alatt százmilliós növekményt tud felmutatni. Mindez azt is jelenti, sok embernek adott megélhetést. Hogy jót vagy rosszat, más kérdés. termelő kilátásainak javítására, hogy végre meg kell teremteni a magyar kertészet védelmét. Ez a rendszer nyugaton is él. Igaz, a bor és néhány zöldség, igy a paradicsom kivételével nem számottevő az import. Nagyobb feladat, hogy a termelői kör kitalálja, miként tudja eladhatóvá tenni portékáját. Ha nem sikerül neki, belebukik. Ennél több támpont egyelőre nincs. A vita során elhangzott, szerkezetet kéne váltani. Igen ám, de az ültetvényeknél ez legalább öttíz év. Ki viselje az átmeneti időszak terheit? A szerkezetváltás rövid távon például a szilva esetében annyit jelenthet, hogy ha rá vevő, akkor meg kell próbálni az általa diktált követelményeket teljesíteni: állapotA további termelésbővülés mellett szól, hogy valamilyen formában a földhöz bárki hozzájuthat. Vállalkozó lesz, hisz életnívójuk megtartásáért kénytelenek az emberek többet vállalni. Megtermelhető a 2 millió tonna körüli zöldközött túltermelésre számíthatunk. Kérdés, e terméktömegből mennyi lehet az ""T az áru, amiért pénzt ad va- ""V" , _, €rtéke laki. X belföldi vásárló °™Iesztetten nem akad nem tud e célra többet áldozni. A rubeles piac ellentételezési gondjai ismertek. Ha a csökkentés ál- mondjuk, hamvas dozatául a kertészet van ki- b tetszetős rekeszekbe, szemelve, akkor biztos az . , ágazat bukása. Ezen áruk sorba rakva ..talalni . S lejó része, infrastruktúra, s het, hogy igy négy helyett egyéb szükséges feltételek 28 forintot ér ugyanaz a hiányában nem fordítható át gyümölcs. Ehhez azonban ki a tőkés piacra. Ha csak a , ,, . .. . . . . . gazdasági oldalt nézik a kel1 ep,tem azt a bazist' döntéshozók, máról hol- amely mindezt megszervezi, napra felmerülhet majd a s még a megfelelő csomakérdés, mi legyen az egy- goióanyagot is szállítani millió tonna almával, s miből élnek majd Csengeren az emberek. Az igen kevés eszköz egyike a hazai Vélemények, javaslatok A Fidesz Szegedi Regionális Szervezete örömmel üdvözli a munkásőrség megszüntetését, és ennek következményeként a munkásőrség vagyonának társadalmasítását. Fontosnak tartjuk azonban azt is, hogy e vagyon hasznosításáról a közvélemény bevonásával, 'nyilvános vita keretében szülessen döntés. Javaslatunk, hogy a munkásőrség Komócsin Zoltán téri ingatlanrészét a középfokú oktatás siralmas állapotainak javítására fordítsák, a Rákóczi téri ingatlan hasznosításával kapcsolatban pedig vizsgálják meg, hogyan szó esik a környezetvédelem fontosságáról, és egyre több pénz folyik el erre. Az eddigi környezetvédelmi gyakorlat rossz! A természetet, a természeti erőforrásokat kizsákmányoljuk, rosszul sáfárkodunk velük. Űj értékrendet kell életünkben, társadalmunkban és a gazdaságban felállítani. Olyan gazdaságot kell kialakítanunk, amely nem szakad el természeti gyökereitől, ökológiai adottságainkra épít, s a fejlesztés során számol a környezet terhelhetősészolgálhatná az egészség- gével is. Biztosak vagyunk ügyi ellátás javítását, konk- abban, hogy a természetet, rétan például hogyan javít- erőforrásait használnunk hatna az ifjúsági ideggondozó helyzetén. A Fidesz szegedi irodáján •keresztül gyűjtést rendez a mozgássérült gyerekek általános iskolájának javára. Kérjük, hogy a 6-10 éves korú gyermekek számára felajánlott játékokat és könyveket a Berzsenyi u. 3. sz. alatti irodába legyenek szívesek eljuttatni. (Telefon: 13-081). * (Felhívás nemcsak természetvédőkhöz, városvédőkhöz, állatbárátokhoz, erőszakellenesekhez, kisebbségiekhez ... Kedves Barátunk! Hónapok óta folyó vita, •mérlegelés után jó néhányan arra a meggyőződésre jutottunk, hogy Magyarországon is szükséges megalakítani a Zöld Pártot Mindannyian érezzük, hogy környezetünk állapota napról-napra romlik, egyre saennyezettebb levegőt szívunk, a víz már sok helyen fürdésre sem alkalmas, élelmiszereink „mérgezettek", és természetes környezetünk lassan eltűnik. Mindez annak ellenére történik, hogy egyre több kell, de úgy, hogy teljesítsük a megőrzés követelményeit is. Nem látunk garanciát arra, hogy a már létező pártok ebben a felfogásban és kellő hatékonysággal képviselik közös érdekünket. Az elmúlt hónapok politikai harcaiban, a nemzeti kerekasztal vitáiban szemmel láthatóan háttérbe szorult a környezetvédelem. Szükségesnek tartjuk, hogy a zöld eszmékért közvetlen politikai eszközökkel is fellépünk, á választópolgárok segítségével. Legyen társunk a zöld érdekképviselet megteremtésében! Fogalmazza velünk a létrejövő Zöld Párt programját, alakítsuk ki közösen a céljainknak megfelelő szervezeti formát! Levélcímünk: 2000 Szentendre, pf.: 72. A szegedi szervezők címe: dr. Molnár Gyula 6701, pf.: 708, Bogdán István, 6701, pf.: 340. Az érdeklődőknek elküldjük vitaanyagainkat és meghívóinkat A párt alakuló értekezlete november 8-án este fél 6-kor lesz a tanárképző főiskola dísztermében. A Magyarországi Zöld Párt előkészítő csoportja is tudja. Az általános forgalmazás nem véletlen, ugyanis az efféle váltásnak még csírái sem léteznek. A tanácskozáson még elhangzott Tóth Mihály megyei főkertész helyi viszonyainkra vonatkozó összegezése is. Eszerint sok termék esetében a kedvezőtlen időjárás miatt az országosnál kisebbek a hozamok. A vöröshagyma kivételével számottevő értékesítési gond nem merült fel. Ha a természet megsegít, jövőre nehezebb helyzetbe kerülhetünk. Lesz áru, de eladatlan. S akkor már gazdaságpolitikában, a termelőnek önmagában, s kereskedelmi partnereiben kell a hibát keresni. Saját tehetetlenségünk következményeit már nem lesz illó a „jó Istenen" számon kérni. T. Sz. I. Nagy Sándor szerint: döntsön a kormány! a A nagymarosi vihart pesti Duna-parton kavarják? Nincs még egy olyan problematikus kérdése a magyar politikai közéletnek, amiről annyi szó esett volna az. utóbbi hónapokban, sőt években, mint a bős—nagymarosi vízlépcső. Tudott dolog: a beruházásról már 1877-ben döntött egy szűk. hatalmi csoport, amit sok évvel később az Országgyűléssel is elfogadtatott Mindenféle külső tiltakozás, a köm yez e tv ód ők állásfoglalása fölösleges volt: az építkezés folyt. Egészen idén májusig. Ekkor a kormányfő bejelentette az építkezés felfüggesztését. Az ezzel összefüggő külpolitikai nehézségeik mértékéről képet alkothatott, aki figyelemmel kísérte a héten Németh Miklós csehszlovákiai megbeszéléseit. Eszakj szomszédaink nem engednek az oredeti megállapodásokból., Az sem dóit el azonban: jni a magyar fél végleges álláspontja. A kormány a Parlament hétfőn kezdődő ülésszaka elé terjeszti Bős—Nagymaros ügyét, ám vannak, akik ezt ellenzik. A legutóbbi ülésszakon köztudottá vált — lapunk, is írt róla —, hogy Nagy Sándor, a SZOT főtitkára aláírásokat gyűjtött képviselőtársai kozott annak erdekeben; indítványozzák, hogy az Országgyűlés ne foglalkozzon a kérdéssel, hanem a kormány döntsön. Nagy Sándor levele szerint a képviselőiket korábban nem tájékoztatták kielégítően a beruházásról, gyakorlatilag rájuk kényszerítette akaratát a kormány — az MSZMP KB segítségével A párttag képviselőket éppen Németh Miklós akkori KB-titkúr „kélte meg", támogassák Bös—Nagymaros ügyét. Ugyanakkor Németh Miklós most. a sikertelen prágai tanácskozások után azt nyilatkozta: a kormány javasolja az Országgyűlésnek, a beruházást végleg állítsák le. A botránnyal fenyegető ügyben érdekes tudni azok álláspontját is. akik bennünket, szegedieket képviselnek. Azt a kérdést tettem, föl néhány Csongrád megyei képviselőnek: ha tárgyalják a vízlépcső sorsát, a megépítés mellett, vagy ellene szavazna-e? A megyei képviselőcsoport kérdezésük nélkül elkezdett csak növeli a bizonytalansávezetője. Takács Imréné sze- beruházás felelősségét most gom." rint a bolondját járatják ve- ne hárítsa a képviselőkre a Szabó Sándor nem biztos lük; egyszer agitált a párt a kormány. Támogatja tehát abban, hogy szavazni fognak vízlépcső mellett, most Nagy Sándor álláspontját, de a SZOT-főtitkár javaslatáugyanaz a Németh Miklós a ha mégis kierőltetnék a sza- ról, ám ettől függetlenül úgy Parlamentre hárítja egy új vazást — ő tartózkodni fog. érzi: nem a Parlamentnek helyzetben a döntést. Takács- Raffay Ernő még nem tu- kellene eldönteni a vízlépcsőné kezében nem volt Nagy dott végleges álláspontjáról kérdést, mert még mindig Sándor levele, de ha a ben- tájékoztatni. Azt mondta: a nincs elég információjuk ne szereplő javaslatokról hét végén áttanulmányozza a megalapozott döntéshez. Ezszavazni kell — tartózkodni vízlépcső témájában rendel- zel együtt az a véleménye, fog. Egyelőre nem tudja, mi- kezésükre bocsátott több ki- mint sok vízügyi szakemberlyen az a szavazat, ami lel- lónyi szakanyagot. „Ha föl nek: a csúcsra járatás elhukiismeretével összeegyeztet- tudom fogni a tartalmat, ar- gyásával meg kell építeni az hető Bős—Nagymaros ügyé- ra szavazok: foglalkozzon a ben, de azt sem akarja, hogy kérdéssel a Parlament, Ha kormányválságot okozzon a nem értem meg: döntsön a Parlament esetleges döntése, kormány. Mert szakkérdésekről van szó, az világos, s azt, hogy népszavazás legyen uz ügyben, azt is azért hely- állást. telenítem, mert szerintem — „Nem olvastam Nagy Sánhozzám hasonlóan — a nép dor levelét, de támogatom a nagy része sem ért a vízügyi javaslatát. Az építkezés levagy ökológiai kérdésekhez, állításáról sem kérdeztek Ha mégis szavazni kell, va- meg bennünket, pedig a belószínúleg a megépítés ellen jelentés előtti nap fejeződött Karácsonyi Sándor annak leszek, mert szakemberekkel be az Országgyűlés májusi idején megszavazta az épít- konzultálva erre az állás- ülésszaka. Egy 77-ben elkezkezés befejezését, de akkor pontra jutottam. De megjegy- dett beruházásról mi most is fölszólalt, s elmondta: il- zem, köztük is van, akinek nem dönthetünk ha mégis letéktelen e kérdésben a Par- sokat adok a szavára, s a lament. Egy nélkülük, meg- megépítés mellett van. Ez Rózsa Edit röviden úgy fogalmazott, hogy a SZOT-főtitkár írását nem irta alá, de ha már korábban tárgyalt a Parlament Bös—Nagymarosról, most is tárgyaljon. Ö mindenesetre a megépítés ellen szavaz. objektumot. Szabó Sándor tehát az építkezés befejezése mellett szavazna, bár hozzátette: sok levelet kap, melyek íróinak többsége a végleges leállítás mellett foglal r „Erdekeink azonosak" Egy füst alatt... Kétségbeesetten kereste meg szerkesztőségünket a Lechner tér 14. szám alatt lakó család feje a házuk udvarával szomszédos. Vadász utcai fonalfeldolgozó zaj- és füstszennyezése miatt. Az említett üzem monoton zaja nyáron — a nyitott ablakok miatt — már-már elviselhetetlen, de a kéményeiből időszakosan felszálló, és a családi ház udvarában megülő, a zárt ablakokon beszűrődő füst is gyakran keseríti a lakók életét. Az Atikövizig szakemberei kérésükre már megmérték a zajszintet, s megállapították, hogy az túllépi a megengedett határt, ezért a vállalatot 1990. május 1-jéig zajszűrő berendezés beépítésére kötelezték. A légszennyezés ügyében pedig most fordultak a környezetvédelmi hatósághoz. A család kétségbeesését csak fokozta az a tény, hogy megtudták, a vállalat üzembővítésre készül, s a Lechner tér 13-as ingatlan megvásárlásával a jövőben teljesen bekeríti majd óket. E tervtől természetesen a jelenlegi helyzet további romlását várják... Uzembővítés a város szívének közelében? Az érintett lakók kérésére a városi tanács tervosztályán érdeklődtem a felröppent hír valódiságát illetően. Ott meglepetésemre megerősítették a hírt, azzal a megjegyzéssel, hogy az üzembővítés humanitárius célokat szolgál elsősorban, mivel ott — az átalakítást követően — csökkent munkaképességű emberek számára biztosítanak munkalehetőséget. Ez nagyszerű — gondoltam, de vajon megoldja-e ez a környéken lakók problémáit, vajon mit szólnak majd ők ehhez? Mielőtt választ kerestem volna a kérdésre, megkerestem a fonalfeldolgozó igazgatóját, Marosi Lászlót, hogy tőle többet tudjad meg terveikről, s a felmerült problémákkal kapcsolatos véleményéről. A vállalat Tavasz utcai központjában a vezetői iroda felé tartva, az ottani üzemegység folyosóin áthaladva, meglepetten tapasz- ^r.*'!' taltam, dolgozóik nagyobbik i>za"a:51 hányada szellemi fogyatékos. Első kérdesemmel ennek oka felől érdeklődtem: — Dolgozóink 72 százaléka igazoltan, 40 százalékosan csökkent munkaképességű, de ha a 30—35 százalékos korlátozottságú munkásainkat is figyelembe vesszük, arányuk eléri a. 85 százalékot is. Ez vállalatunk mind- panaszai megszűnnének. — Különösen, ha a különböző és elengedhetetlen szociális intézkedéseket is figyelembe vesszük. Ez a vállalat elsősorban alkalmazottai erdekeit szolgálja, ezért annak ellenére, hogy piacképes termékeket állit elő, szükséges kiadásait nem fedezik bevételei. — Ennek köszönhetőek a Vadász utcai panaszok is? S ha igen, ennek ellenére terjeszkednek? — Korszerűsítésre nemigen jutott pénzünk, ami volt, az elment a bővítésekre, hiszen a csökkent munkaképességűek száma nem stagnál, han«m növekszik. Ez a kényszerhelyzet jellemzi működésünket. Mi nemcsak munkahelyet, hanem és egyéb ellátást is biztosítani igyekszünk a rászorultaknak. A Vadász utcai üzemünk bővítésekor azonban a fejlesztésre is áldozni fogunk. Így az ott lakók panaszait egy füst alatt orvosolhatnánk. Ha sikerül üzleti partnereket szereznünk, az átállást követően a szomszédos épületben lakók egyik telephelyére jellemző adat, s" ez döntően meghatározza lehetőségeinket, mert ennek köszönhetően állami dotációra szorulunk. 1953ban 20 alkalmazottal indultunk, s létszámunk mára 759-re nőtt. — Vállalkozásuk igy nem lehet gazdaságos — Mikorra várható ez? — Pénz kérdése, saját erőből csak lassan tudunk előrehaladni, de reménykedünk... Érdekeink ezen a ponton panaszosainkkal azonosak, mi alapvetően segíteni akarunk a rászorulókon. Varga Iván szavazni kellene, én tartózkodnék" — mondja Csókási Z oltánné. Király Zoltán vízlépcsőellenes felszólalása élénk visszhangot váltott ki másfél évvel ezelőtt a Parlamentben. De képviselőtársai leszavazták. Most, a Nagy Sándor-féle javaslatot látta, de nem írta alá, Bár igaz, hogy befolyásolták annak idején a képviselőket, most mégsem teheti meg a parlament. hogy ilyen horderejű ügyben nem foglal állást — mondja Király. — Nagy Sándor másfél éve miért nem szolalt fel azért, hogy a kormány döntsön? — kérdez vissza. S úgy folytatja, hinni kell abban, hogy az emberek nem feltétlenül kopönyegforgatásból, hanem újabb információk hatására változtatják véleményüket. És ezzel fejezi be; egyrészt örül. hogy másfél év után az élet igazolni látszik elképzeléseit, de szomorú, hogy ez idő alatt újabb milliárdokat öltek feleslegesen az építkezésbe — amit kártérítésre fordíthattak volna. A Parlament döntése keddre várható. Talán botrány és kormányválság nélkül. Balogh Tamás A környezetvédelemért Együttműködési megállapodást kötött pénteken a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és. a Művelődési Minisztérium. Az együttes munkával a társadalom környezettudatának és környezetgazdálkodási ismereteinek fejlesztését igyekeznek segíteni