Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

2 1989. október 21., szombat Sarkalatos törvények a Tisztelt Ház előtt (Folytatás az 1. oldalról.) ccpciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik új szellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentáris köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe — a köztársasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és — ugyancsak új intézményként — az állampolgári jogok ors'zággyűlési biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Szemelvények a vitából Huszonhat küldött fejtette ki véleményét a vitában Néhány mérvadó gondolat • Raffay Ernő felszólalása Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára arról szólt, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Különösen feszítő az a bizonytalanság —, amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és kezelésében mutatkozik meg, Bánffy György színművész arra emlékeztette képviselőtársait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat él ót, most dől el, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Pásztohy András, a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke leszögezte: az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztartási tulajdontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Südi Bertalan nehezményezte, hogy az alkotmánykonstrukció tanulmányozására kevés ideje volt. A sarkalatos törvényeknek a kormány által kért sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a képviselők felszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően, másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok megismeréséből — szögezte le. Filló Pál, az Athenaeum Nyomda korrektora felhívta képviselőtársai figyelmét, hogy mivel az új alkotmány tervezetébe bekerült a folyamatosan ülésező Parlament, illetve a főhivatású képviselő intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési feltételrendszer mielőbbi megteremtése is. Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője rámutatott: a tulajdonreform elhúzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Csontos Jánosné, az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a beterjesztett törvényjavaslatok garantálják azt, hogy válsághelyzetben az Országgyűlés legyen a helyzet ura. Az Országgyűlés kollektív bölcsessége pedig biztosíthatja, hogy semmiféle provokáció ne veszélyeztethesse a politikai átmenet békés jellegét. Kovács László javaslatai nyes ünnepnapokra járó dítulajdonképpen a biztonságos jazás alkotmányba rögzítéséés egészséges munkakörül- re vonatkoztak, mények, illetőleg a letöltött Sebők János honvéd vezérmunkaidő után és a törvé- őrnagy írásos módosító javaslatait indokolva hangoztatta: hazánkban nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi vagy bármiféle más joga lenne arra, hogy a nép ellenére, a nép felett, a nép nevében uralkodjon. Ha az alkotmány kimondja, hogy nálunk párt többé nem lehet hatalmi tényező, akkor megvédéséről sem kell rendelkezni. Raffay Ernő csatlakozott ördög Ferenc indítványához: az Országgyűlés fogadja el a Magyarországon élő nemzetiségek névátírásával kapcsolatos javaslatot. E kérdés sürgető voltát érzékeltetve a képviselő emlékeztetett arra, milyen sérelmeket okoz például a magyar nevek elrománosítása a szomszédos Romániában. A mai magyar demokratikus viszonyok közepette e probléma nem áll ugyan a figyelem középpontjában, de a magyarorszagi nemzetiségeknek e sérelmek ugyanúgy fájnak, mint a magyar nemzetiségnek a határ másik oldalán. Raffay Ernő ezután egy nagy horderejű alkotmánymódosító indítványt tett. Javasolta: kerüljön be a Magyar Köztársaság leendő alkotmányába, hogy az ország területén idegen hadseregek, illetve idegen, külföldi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy egy nemzet nem képes érdekeit pontosan, precízen kifejteni, ha területén idegen csapatok állomásoznak. Több felszólaló nem lévén, az alkotmánymódosítás feletti részletes vita befejeződött. A soros elnök bejelentette: a módosító és kiegészítő javaslatokat kiadja véleményezésre a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, amely a munkanap végeztével ülést tart. Már e napirendi pont vitáját nem érintve Hámori Csaba bejelentette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportjának megalakulását. Az Országgyűlés szerdán elsőként várhatóan az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatról dönt. A figyelmeztetés Az új vagy megüresedett helyekre előlépő pótképviselő első parlamenti fellépésekor a „régieknek" szavazni kell; elfogadják-e új képviselőtársukat. Nyilván sokan emlékeznek rá: így volt ez a szeptemberi ülésszakon is, az első ellenzéki képviselők megjelenésekor. S, talán az is emlékezetes, közülük többekkel jelentős számú ellenszavazat tudatta; nem mindenki örül megjelenésüknek. A tegnapi ülésen, újabb pótképviselő lépett elő az ismeretlenségből. Az elfogadásáról elrendelt szavazás előtt, a mindig diplomatikus Szűrös Mátyás, néhány bevezető mondatot mondott, (diplomáciai érzéke főként, diktátor stílusú elődjei ismeretében, értékelhető igazán). Szóval azt mondta Szűrös, az „újak elfogadása tárgyában elrendelt szavazás során" — hogy parlamenti stílust használjak —, nem arról kell a képviselőknek nyilatkozni. szimpatikus-e új társuk, egyetértenek-e politikai nézeteivel, örülnek-e annak, hogy közéjük ül, hanem arról, törvényesnek ítélik-e megválasztásának körülményeit. A félreérthetetlenül, a szeptemberi ülésszakon lezajlott szavazásra utaló mondatok nem maradtak hatástalanok. Az új képviselőt, ellenszavazat nélkül fogadták be a régiek. Tanulság? Legkevesebb négyévi, képviselőség után sem árt időnként, a figyelmeztetés: mire, és miről is szavaznak tulajdonképpen. (balogh) „Az vagyok, aki voltam" Ismét „helyzet" van. 200 ezer aláíró négy kérdést kíván népszavazással eldönteni. Király Zoltán az igazságügy-minisztert kéri, döntsön a vitában. Kulcsár Kálmán óvatos: a Parlamentre bízza a döntést. Ám kérdés: van-e joga akár a Parlamentnek is, utólag megkérdőjelezni az állampolgárok szándékának valódiságát? Ha nincs leszögezve, csupán egy kérdésben lehet egy aláírással népszavazást kérni, mi jogon mérlegelik: érvényesek-e mind a négy feltüntetett kérdésre a követelések? A vita utáni szünetben az ellenzéki frakció egyik tagja, Debreczeni József, azt mondja: ez olyan, mintha a márciusi 12 pont híveitől azt kérnék, egyenként írják alá mindegyik pontot. Hozzáteszi, fonák a helyzet, mert az ország érdekét most az szolgálná, ha az SZDSZ-íveken szereplő kérdéseket a Parlament tárgyalná. Nem figyelembe venni azonban kétszázezer aláírást, vagyis kétszázezer ember véleményét — sérti a népfelség elvét. Király Zoltánnal is szót váltunk. Azt mondom neki : korábban morgolódó képviselőtársai most ünnepelték, korábbi szurkolói most megdöbbentek azon, amit mondott. Így válaszol: nincs ellentétben a szabad demokratákkal, csupán elvet egy módszert, szélsőségeseik módszerét. S azt nem érti, miért most kérik a népszavazást, miért nem akkor, ha netán a Parlament nem úgy dönt, ahogy Nagy László felvétele azt ők szeretnék. S hátsó szándékot, taktikát említ a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatban:, e kérdést csak elrejtették' a többi között, azt akarják, hogy majd az új Parlament válassza meg az ő jelöltjüket, amivel most még nem rendelkeznek. „Ne nézzenek hülyének!" — teszi hozzá. Amikor megemlítem, az ö neve is fölmerült a köztársaságielnök-jelöltek között, ezért személyes éle lehet az erről folyó vitának, úgy válaszolt: „nem is vagyok jelölt." Azt is megkérdeztem, mit szól ahhoz, hogy az eddigi morgolódók most megtapsolták. — Azok közül, akik három éve elmentek mellettem a folyosón, egy éve már sokan odajöttek. Amit eddig következetesen csináltam, egyre többen elismerik, Az ortodoxok kivételével. Lehet, hogy most az ortodoxok is tapsoltak, de ez az ő dolguk. Én az vagyok, aki voltam. Balogh Tamás A lemondás? Király Zoltán — akit a szociáldemokrata párt szeg+di szervezete jelölt köztársasági elnöknek — nem 'kíván részt venni az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, mert a Parlamentben kedden elmondott, az SZDSZ aláírásgyűjtő kampányát kritizáló észrevételeiért többen azzal vádolták, hogy felszólalását már a választási jelölésre készülve mondta el. Király Zoltán az Országgyűlés keddi munkanapjának végén az MTI munkatársának elmondta: veszni hagyja az elnökjelöltséget, de vállalnia kell ezt a döntést, hogy a jövőben ilyen vád ne érhesse, ne próbálják meg így lejáratni. Király Zoltán mindazonáltal nem zárta ki. hogy induljon az elnökválasztási küzdelemben, ha legalább százezer aláírás (tehát a szükségesnek kétszerese) összegyűlik, s így javasolják köztársasági elnöknek. A képviselő hangoztatta : parlamenti megnyilvánulásaival eddig, s ezután sem szolgált hatalmi érdekeket, tisztességtelen módszerekkel nem igyekezett nyomást gyakorolni az emberekre, a társadalomra, a Parlamentre. Az ellenzékiség számára azt jelenti, hogy minden ellen van. amit elfogadhatatlannak tart. Mindig ügyekkel kötelezte el magát, s ez nem jelenti az ellenzék kiszolgálását »» Rusztik Lakásfelszerelés Szegeden: Szent György tér és Attila ti. 14. Ebben az évben minden csütörtöki 1000 Ft-on felüli vásárló ajándékot kap Kibővíteti áruválasztékkal várjuk vásárlóinkat az Attila utcai üzletünkben is. Külsőtéri postaládák, lati széf, állólámpák, fűszer- és hobbipolcok. a/andéktárgyak kaphatók. Alumínium kéménybélés idomok kedvezményes vására. árengedmény, amíg a készlet tart FÜTÖBER MÁRKABOLT Csongrád, Bacsó Béla út 20. Telefon: 63/31-145. 30% A Szegedi Új Élet Mgtsz ÉPÍTÉSI TELKEKET AJÁNL FEL eladásra Gyálaréten a Napraforgó utcában és Mihálytelken a Szérűskert soron. A fizetési feltételek kedvezőek. A telkek nem közművesítettek. Érdeklődni lehet a 24-767-es telefonszámon. A TAURUS GÉP- ÉS SZERSZÁM IGAZGATÓSÁGA DESZKI GYÁRRÉSZLEGE FELVESZ gyalus szakmunkást, 4000-es hosszgyalura, valamint CNC-horizontesztergályos, marós, szerelő-lakatos szakmunkásokat, jó kereseti lehetőséggel. Cím: 6772 Deszk. Alkotmány u. 13. Közlekedés a Marx térről induló makói és deszki buszjáratokkal. 20 perc. A busz a gyárrészleg kapujában áll meg. # Férfiak, figyelem! Most érkezett, YASSA téliesített, rövid autóskabát, 6070 Ft-tól 6810 Ft-ig, hosszított fazonban 6660 Ft-tól 7100 Ft-ig, a konfekcióosztályra. 0 MMtttMtfl