Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-18 / 247. szám

3 1989. október 18.. szerda 1 A megyei pártbizottság tegnapi ülésén a pártkong­resszusról tájékoztatták a küldöttek a testület tagjait. Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára elsőként az MSZMP és az MSZP közti jogfolyto­nosságról beszélt. A Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jog­utódja, s ebből következik, hogy — amennyiben a párt­törvénytervezetet az Ország­gyűlés elfogadja — a későb­biekben MSZMP néven sem­milyen pártot nem fognak bejegyezni. Egy kérdésre vá­laszolva hangsúlyozta, hogy jogában áll bármelyik — az MSZP programját elfogadni nem tudó — csoportnak új pártot alapítani. Erre a me­gyében is van már példa: tu­domása szerint Szegeden, Szentesen és Makón kisebb csoportok szervezni kezdték a kommunista pártot. A pártupparátus tagjainak október 20-áig kell eldönte­niük, hogy MSZP-tagok kí­vánnak-e lenni. A többi A megyei pb ülésén Vastagh Pál a jogfolytonosságról párttag október 31-éig tehet a tagságát megerősítő nyilat­kozatot — akár alapszerve­zetében, akár valamelyik te­rületi pártbizottságon, sőt lehetőségük nyílik erre az október 21-én, a Szeged vá­rosi Sportcsarnokban meg­rendezendő politikai feszti­válon is. A tapasztalatok sze­rint — folytatta Vastagh Pál — a volt tagság zöme egy­előre várakozó álláspontot foglal el, kivárja az e hó végi határidőt; az eddig eltelt idő alatt még elég kevesen írták alá a nyilatkozatot. A vita során a felszólalók inkább kételyeiknek adtak hangot; főleg a személyi kér­désekben elrendelt zárt ülés; a munkásosztály szempont­jainak látszólagos háttérbe szorítása; s a jelenlegi jogi helyzet kérdésében. Többen hangsúlyozták, hogy e jelen­leg politikailag jobbra tolódó országban nagyon fontos, hogy egy erős baloldali szö­vetség jöjjön -létre, s ennek erős tömegpártja legyen. Márpedig az MSZP-n kívül jelenleg nincs olyan párt, amely e szerepre alkalmas lenne. Egy felszólaló szerint az MSZP-nek is érdeke, hogy legyen (ek) tőle balra is párt(ok). Az új párt alapszervezeteit november 10-éig, a területi szerveződés struktúráját pe­dig december 20-áig kell ki­alakítani. Az MSZP Csong­rád Megyei Bizottsága a me­gyei szerveződésről a párt alapszabályában lefektetett három változat közül a har­madikat ajánlja, mely sze­rint a párt megyei testülete a szövetségi jelleggel műkö­dő megyei koordinációs ta­nács lesz. Ennek alanyi jogon tagjai a megválasztott helyi (városi, községi) pártválaszt­mányok, illetve elnökségek elnökei; ahol nem választ­mány működik, ott az adott pártszerv megválasztott (el­ső) titkára. A koordinációs tanács mellett egy gazdaság­politikai-gazdálkodási-vál­lalkozási iroda, és egy párt­politikai iroda működne, mindegyik körülbelül 4—6 főállású munkatárssal. A je­lenlevő testületi tagok támo­gatták e javaslatot. Politikai decentrumok Szegeden is szerveződik az MSZP Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága 1989. október 16­án megtartotta utolsó ülé­sét. A testület úgy foglalt ál­lást, hogy megszünteti illeté­kességét, s egyben létrehoz­za a Magyar Szocialista Párt szegedi szervezőbi­zottságát. A szervezőcso­port nyitott, várja mindazok jelentkezését, akik a gyöke­res politikai megújulás hí­veiként elfogadják az MSZP programnyilatkozatát és alapszabályát, s tevékenyen részt kívánnak venni ala­A VOLT MSZMP CSONGRÁD MEGYEI TAGJAIHOZ. PARTON KÍVÜLI ÉS BALOLDALI ÉRZELMŰ BARÁTAINKHOZ! Az országnak szüksége vaa egy új, tiszta szándé­kú, az MSZMP szellemétől, gyakorlatától és vezetői­től elszakadó, baloldali szocialista pártra, amely nagy figyelemmel fordul a gazdasági válságban súlyosan veszélyeztetett és napi megélhetési gondokkal küzdő dolgozóretegek, vállalkozó szellemű csoportok, a nyug­dijasok, a felnöttéletet egyre nehezebben kezdő fia­talok problémáj felé, vállalja azokat, energikusan küzd a gazdasági kibontakozásért, a közösség melegét és védelmét nyújtó helyi önigazgatásért és önkor­mányzatért. Olyan pártra, amely egyszerre számol a mai európai és magyar realitásokkal, valamint az emberiség évszázados-évezredes törekvéseivel egy igazságos, szabad, félelmektől mentes világ megte­remtéséért. Az MSZMP XIV. kongresszusán megszületett új mozgalom, a Magyar Szocialista Párt megadhatja azt a reményt, hogy elindulhatunk ilyen irányban. Van új programja, amely összefoglalja az elmúlt évek ma­gyar vitáinak haladó, tisztességes, felelősségben szü­letett terveit amely nem csupán egyik, vagy másik osztálynak, vagy társadalmi csoportok tagjaina!; ígér jobb életet hanem világossá teszi: az ország, a nemzet dolgai csak együtt, mindenki javára tehetők rendbe. Van korszerű alapszabálya, amely végre lehetővé te­szi, hogy a párt a párttagoké legyen, s amely nem akar uralmi helyzetet önmagának, hanem, vállalja a politikai küzdelmet a többi demokratikus párttal. Nem ígér hatalmai, csak tisztaságot, és tiszta szív­vel, másokkal együtt az ország fajdalmainak enyhíté­sét. és új. sikeresebb utak keresését, Van új elnök­sége. amelynek összetétele reményt ad arra, hogy a magyar szocialista mozgalom nem tér vissza túlélt és meggyülölt módszerekhez és gyakorlathoz! De a párt­nak tagsága is kell legyen! Itt a lehetőség, hogy végre ne felülről épüljön, ne „építsék" a jxirtot, hanem mi magunk alkossuk meg „lent": falvakban, kisvárosokban. Szeged különböző körzeteiben ulapszervezeteinket. szakmai és rétegta­guzatainkat. Alakuljanak kis helyi *zervezöcsoportok azokból, akik meggyőződéses hívei egy új szocialis­ta mozgalomnak. Ne hagyjuk a régi apparátusokra a szervezést, legyünk öntevékenyek új alapszervezeteink megte­remtésében! Csak így tudjuk megakadályozni — sze­líd szigorral, őszinte igényességgel ós az. új szocialista oúrt féltésétől hajtva —. hogy a tegnap zsoldosai, kedvezményezettjei, kiszolgálói és hatalmasai bejus­sanak a pártba. Szervező munkánkban nagy szeretettel és figye­lemmel. az időt nem sajnálva beszélgessünk az MSZMP-be valamikor őszinte hittel lépő, de megcsa­latott, s mára elbizonytalanodott elvtársainkkal, kü­lönösen a végi párttagokicai és fiataliainkkal. Tisztáz­zuk eközben persze azt is. hogy egy-egy alapszerve­zetben. faluban, városban az MSZP mivégre is van, mit kell tennie szűkebb és szélesebb közösségéért. Szülessenek helyi programok, találjuk meg hiteles, köztisatejeiben álló, új vezetőinket. Elszakadva a régi MSZMP-töl. a régi vezetőktől, rázzuk le önmagunkról a bénító szégyenkezést mások tetteiért Csináljunk az ország' javára és persze ma­gunknak új, vonzó szocialista pártot! Szeged, 1989. október 15. Aláírók: Gcczi József, Dunai József, Eperjesi György, Var­ga György, Bujdosná Lengyel Eszter, Anderlc Ádám, Kari Csaba, Lovászi József, HaJniosi Ká­roly, Várkonyi Bernáth, Szentgyörgyi Pál (Sze­ged), Keserű Imre, Majtényiné Túri Katalin, Szarvas Pál, Demeter Attila, Szécsi Antal (Szen­tes), Szabó Gyuláné, Baranyai Antal, Eritz Péter, Szabó István (Hódmezővásárhely). Peterdi László, Borbély Sándor (Makó), Elefánti György (Kis­zombor) kuló szocialista pártunk új­jászervezésében. A szervező­bizottság elismerését és kö­szönetét fejezi ki az MSZMP volt tisztségviselőinek, tes­tületi tagjainak, propagan­distáinak, aktivistáinak, s mindazon párttagjainak, akik tisztességgel és becsü­lettel teljesjlették pártfel­adataikat, végezték munká­jukat az egész társadalom érdekében. Várják az újjá­alakuló párt soraiba mind­azokat, akik szabad akara­tukból meg kívánják erősí­teni tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. Az MSZP Szeged városi szervezőbizottsága a párt önszerveződésének, politi­záló készségének elősegítése­érdekében politikai decent­rumokat hozott létre az alábbi pártszékházakban: Csongor tér, Eszperantó ut­ca 4., Földvári utca 3., Ró­zsa F. sgt. 5., Victor H. u. 5., Komócsin Z. tér 1. A megadott helyeken 1989. ok­tóber 23-ától hétköznap 15 órától, szombaton, vasárnap délelőtt 9—11-ig szervezők allnak rendelkezésére az er­deklödő párttagoknak és pártonkivulieknek. Várják az MSZP programjával, alapszabályával kapcsolatos kérdéseket. A helyszínen le­hetőség van az MSZP-hez való csatlakozásra. A szer­vezőbizottság javasolja a munkahelyeken szerveződő alapszervezeteknek, hogy minél nagyobb számban ve­gyék igénybe a politikai de­centrumok által biztosított •lehetőségeket. MSZP Szeged városi szervezőbizottsága A munkásőrség véleménye Csalódás és megértés egy­aránt tapasztalható a mun­kásőrök között — mondotta az MTI munkatársának kér­désére Borzák Lajos, a tes­tület szóvivője azt követő­en, hogy a kormány ügy döntött: javasolja a mun­kásőrség megszüntetését. A szóvivő hozzátette: a mun­kásőrök reagálása természe­tes, hiszen összeforrott kö­zösséget alkotnak, amelytől nem szívesen válnak meg, azt pedig majd a történe­lem igazolja vagy elveti, hogy helyes volt-e a kor­mány állásfoglalása. A szóvivő szólt arról is, bizonyos benne, hogy ha a Parlament elfogadja a hon­védelmi miniszter törvény­javaslatát, sokan vállalják majd a szolgálatot az ön­kéntes területi véderőben, bár bizonyára jelentős ré­szük végleg befejezi ilyen jellegű tevékenységét. Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen körülmények között őrzik a munkásőrök fegyve­reit, a szóvivő elmondta: azok központi tárolásban vannak, és megerősitett őr­ség vigyáz arra, hogy senki se juthasson hozzájuk. Borzák Lajos elmondta azt is, hogy a munkásőrség fennállása óta 12 milliárd forint állami támogatást ka­pott, jelenlegi vagyona pe­dig mintegy 11 milliárd fo­rint, ami azt jelenti, hogy 32 éven át lényegében egy milliárdot költött. Ennek az a magyarázata, hogy a mun­kásőrök ' több milliárd fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, nincs egyetlen olyan létesítményük, amely­nek megépítésében ne vet­tek volna részt. Végezetül arról szólt, hogy a testület összesen 91 ingatlannal ren­delkezik; ezek hasznosításá­ról a kormány várhatóan az év végéig dönt. (MTI) LATKÉP A megosztottság anatómiája Tépjük egymást. Árulót kiáltanak, és kiátkoznak. Számon kérik rajtunk tegnapig biztosnak hitt jövő­jüket. a pártot, amjre építkeztek. Jogunk volt egyál­talán új pártot alapítani, hiszen ők nem erre adtak a megbízatást?! Küldöttek lettünk általuk is. de most utólag kitagadnak, ha lehet, a bizalmukból is. A teg­nap meg politikai álomkórtól mozdulatlan MSZMP mai hívei tigrisként támadnak utódpártjuk tagjaira. Miként régtől megszokott, a baloldal egymásnak esik. és semmit nem tanulva történelméből, táboron belül vív, életre-halúlra. Ha nem lenne fájdalmas, kaján vigyorra ingerelne. Hogyisne, hadd marják csak egymást a vörösök. Ma­guk bűnösök valamennyien, közli velem a községi té­vészerelő, legföljebb párttagságuk évei és párttisztsé­gük szerint különböznek. Tehát csak rajta, nincs ir­galom. Aki időben lépett ki, haladékot kaphat, de meddig? Olyat nem játszunk, hogy nem ér a nevem! Mert ne feledjük, ezt az országot a párt tette tönk­re, tehát övé a felelősség, most tessék elvinni a- bal­hét! Ezt a barátom harsogja, es nézeteit illik komo­lyan vennem. Ha nem lenne kínos, meg toluló indu­lataim engednék, már megint jöhetne a vigyorgás. Annyi éven át valakik mások voltak A PART, most, ránk szakadt ez is. Miközben azok, akik tisztesen meggazdagodtak, volt tanácselnökök, volt városi, me­gyei első titkárok, volt gyárigazgatók, általunk is lát­ható teljes középvezetésünk, szóval, vidékünk valós urai, illetve elvtársai, most már félreálltak. Okosan, nyugodtan, időben. Még besározódnának — általunk. Mi kikényszeritettük tőlük a pártkongresszust, hát most már együk meg, amit főztünk. Olvasom, hogy egy alföldj faluban a sebtiben kezdeményezett utcanév-változtatás során a '19-es diktatúra vezére legyőzte a '48-as szabadságharc kor­mányzóját! Bizony, de a győztes harcolt a románok ellen! Már most lehet rémüldözni a romlatlan falusi lelkek ferdült világképén, lehet szidni az iskolarend­szert, amely lám, milyen fölfoghatatlan őrültségeket teremt utólag is, de félni nem lehetőség, hanem szük­ség. Hiszen ismét csak tudatlanul, fölkészületlenül sodródunk egy mélyülő kelet-európai válságba, amely valóban megforgatja a világot. S ha összevetjük a mj erőtartalékunkat szomszé­dainkkal, municiciónk gyérnek látszik. Sem a nemzeti érzés életága nem virít szívünkben, sem valamely fennkölt eszme nem szervezte maga köré híveit hon­fitársainkból. Maradt, mi volt, a puszta lét, s némi fullasztó indulat, mert szegényedünk, mert becsaptak, mert nem ezt ígérték. Am hol rejtőznek a magasabb célok, a vonzó értékek, a testvéri béke? Tudós kutató mondja, hogy a lengyeleknéL még a családokat is kettéhasította az ütköző politika, nyil­ván, nálunk sem lesz másként. Megosztottság és szembenállás. Torokszakadásig ordított nem. és szé­gyenlős. igen. Múltban, jelenben, jövőben. Le kell venni a csillagot, ki kell cserélni az utcanévtáblát, le kell dönteni a szobrot, meg kell változtatni a címert, ki kell hantolni a halottat, meg kell szüntetni a tes­tületet, le kell állítani az építkezést, más nyelvet kell tanítani az iskolában — és utána? Persze, közben le kell váltani, ki kell zárni, el kell ítélni, óket meg vissza kell venni, vissza kell nekik adni, meg kell őket követni. Mindezt most, egyszerre, jelen időben, nekünk. Egyébként vihar közelít, s tanácsos lenne vé-dett helyre húzódni, ha tehetnénk. Mi inkább ide vonzzuk ^a villámokat, meg csodáljuk a nép értetlenségét. Az ám, nem képes követni lánglelkű fiait, maradi. Csö­mörük van, a politikától, inkább gyarapodnának a méltatlanok. Még jó, hogy mint közismert: a népet, sajna, nem lehet leváltani. Nem sikerült ez a lenini eszmék örököseinek sem. ám hasonló kudarc fenyege­ti az újhitúeket is. Erősen remélem, hogy a magyar­ság nem kommunisták és ellenfeleik csatazajában fog élni, mert ez hamis dilemma. Akik most vad át­kokat szórnak az MSZMP-re és örököseire, csupán fölös gyűlölséget szítanak. Emberekről kell itelni, akik sorsukat ugyan nem választjak. de cselekedete­ik talán számonkét hetök. Jóllehet, amikor ilyen hangzavarban élünk, mi­ként mostanság, minden jámbor fohász elvész. Ami azt illeti, persze, megszokhattuk volna, hogv mifelénk koronként föli/zanak az indulatok, és fusson ki mer­re lát. Baj csak ott van. hogy kevesen vagyunk ma­gvarok, s azok is fogyunk. Ki kéne egyezni tán, amíg lehet — magunkkal. Tráscr László Újra a reform körök (A hazai változásokat fel­gyorsító reformköri mozga­lomnak szülőhelye szűkebb hazánk, Csongrád megye. A kongresszus után, az új párt­ban úgy érzik, maradt még bőven tennivalójuk. íme új korszakuk elsó dokumentu­ma.) Elfogadjuk és kiemelke­dően jelentősnek tartjuk az MSZP I. kongresszusának alapvetően új szellemiségű programnyilatkozatát és alapszabályát. A választolt elnökség összetételét alkal­masnak tartjuk a következő kongresszusig terjedő idő­szakban a párt politikai ve­zetésére. Egyetértünk azzal, hogy a reformkörök és re­form-alapszervezetek to­vábbra is működjenek, és tá­mogassák változatlanul a ra­dikális szocialista átalakítá­sért fellépő reformszövelségi platformot. Céljaink megvalósításának csak a kezdetén vagyunk, ezért kérjük a reformKörök es reform-alapszervezetek tagjait, hogy legyenek egye­nileg és csoportosan szervezői a Magyar Szocialista Párt­nak! Felhívunk minden volt MSZMP-tagot, éljen a sza­bad szerveződés jogával, és öntevékenyen hozzon létre lakóterületi, közéleti alap­szervezeteket, szakmai és ré­tegtagozatokat. Külön támo­gatjuk és segítjük az érdeke­ket markánsan megjelenítő munkás-, agrár-, ifjúsági és nyugdijastagozatok szerve­ződését. Hívunk minden olyan volt MSZMP-tagot és pártonki­vülit, aki az általunk képvi­selt baloldali szocialista irányvonallal és a kongresz­szuson elfogadott program­nyilatkozat céljaival, vala­mint az alapszabály tartal­mával egyetért. Baranyai Antal, Básthy Gábor, Bujdosné Lengyel Eszter, Dunai József, Eper­josi György, Eritz Péter, Gábor Kálmán, Géczi Jó­zsef, Fila Ecrenc, Kecske­méti Tibor, Lovászi Jó­zsef, Peterdi László, Rát­kai Árpád, Szabó Béla. * Az MSZP reformkörök megyei koordinációs tanácsa csütörtökön J8 órakor fóru­mot rendez az MSZP városi székházában (Komócsin Zol­tán tér L), melyre szeretet­tel meghívja a munkájában részt venni kívánókat, vala­mint az MSZP-be belépni szándékozókat. Élelmezési világnap Ünnepség Visegrádon A magyar szakemberek is hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjenek a harmadik világ országaiban az élel­mezési gondok. Elsősor­ban az édesvízi halászat széles körű meghonosításá­hoz nyújtanak segítséget, de bekapcsolódtak például a trópusi erdők pusztulásának meggátlását célzó különféle kutatásokba is — hangoz­tatták az Élelmezési Világ­nap kedden Visegrádon tar­tott központi rendezvényén. Az élelmezési gondok elő­térbe állítását szolgáló vi­lágnapot minden évben a FAO alapításának évfor­dulója alkalmából rendezik meg

Next

/
Thumbnails
Contents