Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

1989. szeptember 14., csütörtök 224 „Q magyar iél viseli a felelősséget Az NDK-külilgyminisztérium jegyzéke m Berlin (MTI) Az NDK külügyminiszté­riuma kedden jegyzéket jut­tatott el a Magyar Népköz­társaság Külügyminisztériu­mához a Magyarországról Ausztrián át az NSZK-ba távozó NDK-állampolgárok ügyével kapcsolatban. A jegyzék szerint: „A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg­ütközéssel vette tudomásul a Magyar Népköztársaság kor­mányának azt a döntését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság polgárainak ér­vényes útiokmányok nélkül lehetővé teszi a kiutazást harmadik államokba. Ehhez a lépéshez kapcsolódik, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya ideigelenesen ha­tályon kívül helyezte az 1969. június 20-án kelt. a vízummentes utazásokról szóló egyezmény 6. és 8. cikkelyét, továbbá a hozzá­tartozó jegyzőkönyvet. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg­állapítja, hogy ezek a do­kumentumok mindkét félre egyformán kötelezők. Sem a fentebb megnevezett kétol­dalú. nemzetközi jogi meg­állapodások, sem az 1969. május 23-án kelt bécsi kon­venció a szerződés jogról, amelyhez mindkét ország csatlakozott, nem tartalmaz­za a vállalt kötelezettségek egyik fél általi, egyoldalú felfüggesztésének lehetősé­gét. Ennélfogva a nemzet­közi jognak az alaptétele érvényesül, miszerint a meg­kötött szerződéseket be kell tartani, azokat jóhiszeműen teljesíteni kell. Ennek alapján a magyar eljárás nemzetközi jogi szer­ződések egyértelmű megsér­tését. s ezzel összefüggésben a Német Demokratikus Közi­társaság alapvető érdekei­nek megsértését jelenti. A kialakult helyzetért a ma­gyar fél viseli a felelősséget. Mind a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterének augusztus 31-én Berlinben folytatott tárgyalásain, mind pedig az NDK külügymi­nisztériumának szeptember 4-én kelt jegyzékében, mind pedig az NDK külügymi­nisztere által szeptember 8­án küldött hivatalos távirat­ban konkrét és konstruktív javaslatok fogalmazódtak meg a kialakult problémák egyetértésben történő meg­oldására. A Magyar Népköztársaság haladéktalan és átfogó tájé­koztatást kapott a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti megállapo­dásról. Mint ismeretes, ez a megállapodás azt eredmé­nyezte, hogy szeptember 8­an valamennyi NDK-polgár elhagyta az NSZK állandó berlini képviseletét, és visz­szatért otthonába. Az NDK változatlanul azt vallja, hogy ez a megoldás a Ma­gyarországon tartózkodó NDK-állampolgárokra is al­kalmazható lett volna. Az NDK és Magyarország kö­zötti nemzetközi jogi szer­ződések betartása esetén nem alakult volna ki olyan helyzet, amelyet a Magyar Népköztársaság hivatalos képviselői rendkívülinek minősítettek. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt az álláspontját, miszerint az NDK-állampolgárok harma­dik államokba való kiutazá­sának engedélyezése érvé­nyes NDK-útiokmányok nél­kül a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásá­nak megsértését jelenti. Egy­úttal annak a jogtalan kö­vetelésnek a malmára hajt­ja a vizet, amellyel a Né­met Szövetségi Köztársaság, a nemzetközi joggal ellenté­tesen. „oltalmi kötelezettsé­get" gyakorol az NDK ál­lampolgárai fölött. A Német Demokratikus Köztársaság elvárja a Ma­gyar Népköztársaság dönté­sének azonnali visszavoná­sát, amely egyoldalúan ha­tályon kívül helyezte a ví­zummentes utazásokról szó­ló egyezmény egyes részeit. A Német Demokratikus Köztársaság megerősíti azt a szándékát, hogy a barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés, valamint a gyakorlat­ban bevált szerződési rend­szer alapján folytatja a ba­ráti kapcsolatok fejlesztését. Ez szolgálja mindkét állam alapvető érdekeit, a szocia­lizmus erősítését és a béke biztosítását." (1 [Rádiótelex LIGACSOV BERLINBEN Kedden délelőtt szovjet pártküldöttség élén Berlin­be érkezett Jegor Ligacsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. A főleg me­zőgazdasági szakértőkből álló küldöttség négy napon át folytat tárgyalásokat az NSZEP KB illetékeseivel. BIZALOM Négyszázkettő igen sza­vazattal, ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mel­lett kedden délután a len­gyel parlament alsóháza el­söprő fölénnyel jóváhagyta a Szolidaritás-párti Mazo­wieczki kormányát. „ÜJ FÓRUM" „Üj fórum" néven függet­len országos szervezet ala­kult az NDK-ban — jelen­tette a Reuter brit hírügy­nökség egyházi forrásokra hivatkozva. A DPA nyu­gatnémet hírügynökség ar­ról számolt be, hogy hét­főn, Nyugat-Berlinben nyil­vánosságra hozták a szerve­zet alapítónyilatkozatának szövegét, amelyet az or­szág különböző részeiből több mint százan — volt NSZEP-tagok, orvosok, egye­temi tanárok, diákok — ír­tak alá. CSAÓ CE-JANG SORSA Jing Zsuo-csing kínai kulturális miniszterhe­lyettes kedden újságírók előtt kijelentette: szemé­lyes véleménye szerint nem várható, hogy a júniusban leváltott Csaó Ce-jang volt pártfőtitkárt bíróság előál­lítják. Nem hiszem, hogy erre sor kerül, hacsak Csaó Ce-jang nem követett el valami olyasmit, amiről nem tudok, mondotta. ELUTASÍTÁS Jichak Samir izraeli kor­mányfő, a Likud párt veze­tője egyértelműen elutasí­totta, hogy kormánya bár­mely módon foglalkozzék az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak által előterjesz­tett — az izraeli—palesztin konfliktus rendezésének előrevitelét szolgáló — 10 pontos javaslattal. Ez jeru­zsálemi elemzők szerint a koalíciós ellentétek elmé­lyülését jelenti, s akár újább válságot is kirobbanthat. Keveslik a hal egyéni mandátumot! Izgalmas kérdések Igazából nem a közvéle­ménynek szóló döntéseket is hozott a tanácsi testüle­ti munka lényegét „eltaláló" kérdéseket is föltevő vég­rehajtó bizottság, illetve annak néhány tagja. Nem kapcsolhatván ezeket egyik napirendhez sem, összefog­lalóan annyit ezekről; saját szervezeti kereteit érzi szétfeszülni a testület, ami­kor a tanácsi apparátus is­meretanyaga és szaktudá­sa nélkül kell eldöntenie például, építhet-e P. Gy. szentesi lakos új tanyát a külterületi ingatlanán, kapjon-e központi keretből tanácsi lakást az, akit sa­ját lakóhelye tanácsa erre nem tartott rászorultnak. Vagy kinek higgyen: mun­kabizottságának, szakosz­tályának a szegedi középis­kolás zsúfoltság ügyében, vagy pedig testületi tagjá­nak, aki történetesen Sze­ged polgármestere és meg­győző adatok ismerője? Mi szükség van költségvetési és fejlesztési tervkoncep­cióra, ha az államháztartá­si reformról ahány szak­ember, annyiféle az előze­tesen „kiszivárogtatott" információ és biztosat szinte senki sem mond? Igen, ezek valóban izgal­mas kérdései voltak a teg­napi megyei vb-ülésnek. Am az olvasó türelmével sem kívánván visszaélni, ezeket az önkormányzati munka iránt érdeklődők fi­gyelmébe ajánlottuk csu­pán. A jegyzőkönyv ugyan­is nem titkos ... Madridi légiposta Hol van Európa? (Folytatás az 1. oldalról.) pott tájékoztatást. Aszerint plusz-mínusz tíz százalék el­téréssel 70 ezer állampolgár képviselete bizatik egy-egy egyéni, tehát nem pártlistás mandátum birtokosára. S ebből következően a pilla­natnyi megállapodás szerint Csongrádban mindössze hat egyéni képviselőt lehet majd választani. Az egyes terüle­tek és települések arányos képviseletének biztosítása szinte megoldhatatlan fel­adatnak tűnik tehát, hiszen ha Szeged két, Kistelek és a volt szegedi járás Duna—Ti­sza közti része egy, Szentes (Csongráddal együtt) egy, Vásárhely egy, Makó és a szegedi járás tiszántűli ré­sze egy egyéni képviselőt vá­laszthat, akkor a felsorolás sorrendjében — kerekítve — 86, 70, 69, 69, 69 és 62 ezer la­kosnak lesz egy képviselői mandátuma a Parlament­ben! A politikai egyeztető tár­gyalások e döntéséről a szerdai tárgyalásán, amikor kellene, hogy minden vá­Csongrád megyében működő is megkedődtek a listás jelö- rosnak jusson mandátuma! pártoknak eltérő vélemé- lések előkészületei. Abban Ez azonban nem a megyében nyük van — ez derült ki a szinte mindenki egyetértett: működő szervezeteken mű­megyei tanács vezetőinek és a „kiosztott" hat helyet leg- lik! a pártok képviselőinek műit alább egy-kettővel bővíteni P. K. Üj madridi nagykövetünk, Gecse Attila egy nap jelezte, a nagykövetség meghívást kapott a valenciai egyetem nyári kurzusára, ahol „Euró­pa: népek, elmaradottság, kultúra'* címmel politikusok és tudósok vitáját szervezték meg az egységes Európa problémáiról. Némi meditá­ció után vállaltam, hogy elő­adást készítek, s magyar tör­ténészként részt veszek a nyári egyetemen. Özönvíz A vita Európáról végül is nem teljesen a szervezők szándékai szerint alakult, ugyanis szeptember 5—6-án özönvízszerű eső esett Va­lencia tartományban. Ötödi­kén reggel 7—11 óra között 200 liternél több eső „zu­hant" le négyzetméterenként a tengerpartra, s két egész napon át szakadt az eső. Le­zárták a repülőteret, s akik repülőn jöttek volna, Mad­ridban rekedtek. Igy nem ér­keztek meg sem Santiago Carrillo, sem az Európa-par­lament várt képviselői. Ma­gam vonaton érkeztem, a magasabb belső spanyol te­rületekkel a vasúti közleke­dés ugyanis megmaradt. Am a narancsligetek már ekkor 0,5-1 méteres vízben fuldo­koltak, A valenciai metró is víz alá került: két napig a szállodában sem villany sem telefon nem volt, több me­gyében rendkívüli állapotot rendeltek el. Igy az előadá­sok és a vita is — melyre es­te íl-től került sor — vihar­lámpák és gyertyák fényénél zajlott éjfél után fél háro­mig. Nemzethalál ? öt résztvevő érkezett meg, azaz a kerekasztal „egyik fe­le", akik nem politikusok: egy Brüsszelben élő spanyol, egy francia földrajztudós az okcitán kisebbség képvisele­tében is, egy barcelonai szo­ciológia-professzor; az anda­lúz mohamedán közösség képviseletében egy filozófus és a magyar történész. Már az összetétel jelezte, a (katalánul beszélő) „Valen­ciaország"-barx élő aggodal­makat a brüsszeli Európa­gondolattal szemben: Vajon mi lesz a sorsa a nemzeti ki­sebbségeknek és az elmara­dott európai körzeteknek a csatlakozás és 1992 után? Kinek lesz valójában jó a határok nélküli Európa, és hogy látják mindezt Kelet­Európában? Legkeményebben a cordo­bai Abd al Rahman fogal­mazott, aki az Európa-parla­ment tervét az „Európa­centrikus kolonializmus" jelzővel illette, amely Euró­pán belül maga alá gyűri a kisnemzeteket, s ezt teszi az európai perifériákkal és a harmadik világgal is. Ilyen veszélyektől magam is tartok, jeleztem, hiszen az európai Közös Piac érték­többletének forrása valójá­ban jórészt külső eredetű és az „asszimetrikus reciproci­tás" (^kizsákmányolás) gyümölcse. Mindegyik nyu­gat-európai hozzászóló saját nemzeti kultúráját és iden­titását is félti az Európa-kö­zösség „buldózerétől" és asz­szimilációs politikájától. Et­től, úgy látszik, sok büszke francia is tart, akik a fran­cia kultúra elsorvadásától félnek az angol expanziójá­val szemben, jelezte a fran­cia professzor. A Brüsszelben élő spanyol, aki, miközben autópályaépi­tésen művezető, de elvégez­vén az egyetemet, a brüssze­li szabadegyetemen spanyol irodalmat is tanít, kiegyen­súlyozottabban fogalmazott. „33 éve élek Belgiumban, s inkább vagyok európai mint spanyol, ám erősebbnek ér­zem spanyolságomat, mint európai létemet", fogalma­zott szellemesen. De ő is je­lezte: a nyugati Európa meg­lehetősen lenézően szemléli az elmaradottabb Hispániát. Magam is jeleztem fenn­tartásokat a brüsszeli „Euró­pa"-fogalommal szemben, annak aktuálpolitikai és szektás felhangjai miatt, de hozzátettem: az Európa-kö­zösség dinamizmusa és telje­sítménye vonzó számunkra és a hozzá való kapcsolódás elmulasztása ugyan lehetsé­ges, de nem járhat előnyök­kel. s azt is elmondtam; a kelet-európai országok azon illúziója, hogy néhány év­tizeden belül „lehagyják" Nyugat-Európát, s hogy úgy hitték, ök a világhaladás él­vonala, téveszmének és zsákutcának bizonyult. Ám­bár az is tény: mifelénk ma ugyancsak sok illúzióval szemlélik Nyugat-Európát, s tőle remélik a megváltást. A valenciai vita az aggo­dalmakat fogalmazta meg a diadalmas brüsszeli gondo­lattal szemben, s erre jó len­ne nekünk itthon jobban odafigyelni. * A politikusok távollétében azonban igazi vita nem alakulhatott ki. Spanyol elnök A spanyolok igen büszkék nemzetközi sikereikre. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságnak spanyol (katalán) az elnöke, az UNESCO főtitká­ra is spanyol, s most az Európa-parlament a 47 éves spanyol szocialista, Enrique Bárón személyében ugyan­csak spanyol elnököt válasz­tott. Ebből az alkalomból a spanyol tv előtt három új­ságíró faggatta, akik szintén spanyol és európai aggodal­makat fogalmaztak meg. Azt például, hogy az integráció NEM AKARJUK NAGYDOBRA VERNI, DE KISZÁMÍTHATÓ... A népszámlálás egy főre eső ára Miért jelentős a népgaz­daság és a társadalom szá­mára az 1990-ben sorra ke­rülő népszámlálás — amely egyébként a tizenharmadik rendszeres, tízévenként meg­tartott teljes körű statisz­tikai felmérés lesz hazánk­ban —, milyen módszerek­kel történik az adatfelvétel, s főként milyen garanciák vannak arra, hogy a kér­dőívekben szereplő adatok­kal senki nem élhet vissza — ezekről a kérdésekről rendeztek kedden szakmai megbeszélést a Központi Statisztikai Hivatal vezetői a sajtó képviselőinek rész­vételével. Mivel a népszámlálás 700 millió forintba fog kerülni — felmerült a népesség 10 százalékára kiterjedő rep­rezentatív adatfelvétel gon­dolata is. Végül azonban — különösen a tudományos in­tézetek megalapozottnak bi­zonyult véleményei alapján — olyan döntés született, hogy éppen az ország jelen­legi helyzetében van a leg­nagyobb szükség a teljes társadalmi és gazdasági ke­resztmetszet elkészítésére. A megbeszélésen szó volt a titkosság kérdéséről. E témában furcsa kettősség ta­pasztalható: egyrészről a la­kosság is mind több infor­mációval szeretne rendel­kezni szűkebb és tágabb környezetéről, a társadalom összetételéről, amihez a nép­számlálás szolgál a legtöbb adattal, másrészt viszont magáról senki nem szívesen tesz közzé információt. „a kereskedők Európája" lesz, s nem látszik a szándék, hogy a közösség „az állam­polgárok Európája" legyen. Egy újságíró jelezte: az európai szakszervezetek „a dolgozók Európáját" szeret­nék látni, s perspektívában pedig „egy szocialista Euró­pát". Az is megfogalmazó­dott: mi lesz a nemzetek függetlenségével; Spanyol­ország nem lesz-e „kulturá­lis gyarmat"; és hogy lehet-e Európa független az Egye­sült Államoktól? Az új spanyol elnök, aki egyébként a közösség összes nyelvét beszéli, igen opti­mistán válaszolt. Szerinte Spanyolország modernizá­ciója számára ez az egyetlen hatékony út. Ugyan kihívást jelent, kemény munkára kényszeríti, de vállalni kell, hogy „önmagunkat megta­láljuk". ö ezt az integrációs folyamatot „nyugodt forra­dalomként" minősítette, s hangsúlyozta: szükség van Európára, hogy kilépjünk .balkáni színvonalunkból". Barónnak kétségkívül iga­za van, amikor a nemzeti teljesítmények fontosságára, a saját erőfeszítésekre tette a hangsúlyt, mellyel az emlí­tett veszélyek elkerülhetők. Azt sem titkolta; nagy nem­zeti feszültségekre kell szá­mítani, főképpen az elmara­dott térségek ügyeiben. De nincs más út... Kelet-Európa kapcsán ki­térő válaszokat adott az új elnök, s a Szovjetunióval kapcsolatosan megjegyezte: „én nem tudok Vlagyivoszto­kig gondolkodni". Hány Európa? Meg kell azt is említeni, hogy az elmúlt hetekben az NDK-állampolgárok NSZK­felé való tömeges menekülé­se Európa nyugati részében sokakban máris az Európa­gondolat újrafogalmazásának szükségességét vetette fel. Az a kérdés ugyanis; mit is jelent Európa számára egy esetleges egyesült Németor­szág? Az El País című újság szeptember 5-én egy olasz politológus írását közölte vezető helyen, aki, erre az esetleges német fejleményre utalva, az európaiság új perspektíváját vetette fel. Szerinte „három Európa" kellene. Az „atlanti Európa" Németországtól nyugatra fogná össze az államokat, „Közép-Európa" az egyesült Németország vezetésével szerveződne, de szükség len­ne keleten a megújult Szov­jetunióval a középpontban egy demokratikus Kelet­Európára, hogy a szükséges hatalmi egyensúly fennma­radjon, s a történelmi gé­nekben őrzött félelmek a németektől, enyhüljenek. Amikor itthon politizálunk és a demokratikus átépítés kínjait szenvedjük, fontos lenne mindezért jobban megismerni egész Európát, hogy ne illúzióink árnyjáté­kait higyjük valóságnak, s hogy nemzeti érdekeinket és fejlődésünket reális nem­zetközi keretek között he­lyezzük el. Ha nem így tesz­szük, új zsákutcákat fogunk építeni... Anderle Ádám KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉGGEL betanítás és megfelelés esetén KÜLFÖLDI MUNKAVÁL­LALÁS ESÉLYÉVEL felveszünk: — lánghegesztő lakatos — kőműves — festő szakmunkásokat, különleges technológiákra, főleg vidéki munkákra. CELSIUS HÖTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET Csongrád megyei főmérnöksége. Szeged. Hunyadi J. sgt. 7S/B. 6725. Telefon: 20-413.

Next

/
Thumbnails
Contents