Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

2 1989. szeptember 14., csütörtök Közlemény az MSZMP KB üléséről Ez már a paradicsom ? (Folytatás az 1. oldalról.) elképzeléseiről a kongresz­6zus küldöttei írásos tájé­koztatást kapnak. IV. A testület elfogadta Ko­vács Lászlónak, a SZOT el­nökének és Nagy Sándor­nak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tagságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tiszt­ségviselőkkel együtt javas­latot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság fel­hívással fordul a párt tag­jaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradó mozga­lomhoz. (MTI) ­A kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság adatai A mandátumvizsgáló bi­zottság 1989. szeptember 12­én ülést tartott. Áttekintette a küldöttválaszás eddigi fo­lyamatát, amelynek során a választásra jogosult közös­ségek eddig mintegy 1100 küldöttet választottak meg. A már mandátummal ren­delkező küldöttek 84 száza­léka ötven év alatti, na­gyobb részük 1971 után lett a párt tagja, 88 százalékuk először vesz részt pártérte­kezleten, vagy pártkongresz­szuson. A küldöttek több mint háromnegyede szelle­mi foglalkozású, viszonylag alacsony a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirá­nyítók aránya. Nagyon ke­vés közöttük a 30 év alatti fiatal (3 százalék), és a nó (7 százalék). A kongresszu­si küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párttisztséget (alapszerve­zetben 23 százalék, üzemi és intézményi pártszervben 33 százalék, területi párttestü­letben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a Központi Bizottságban 3 százalék), de csak 16 száza­lék látja el főállásban. Szak­apparátusban dolgozó párt­alkalmazott mindössze 6 van a küldöttek között. A mandátumvizsgáló bi­zottság megállapította, hogy a küldöttválasztást a párt­tagság különböző megoldá­sok és eljárások keretében, a helyi körülményeket fi­gyelembe véve bonyolította le. tekintettel a választás­ban érintettek demokrati­kus igényeire is. A küldött­választás gazdag tapasztala­tok összegyűjtését tette le­hetővé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályza­tának elkészítését is. Időszakos felár Október l-jétől 5 száza­lékkal felemelik a sertéshús kilónkénti felvásárlási árát jelentette be az újságírók­nak Máhr /Vndrás, a MEM közgazdasági főosztályának helyettes vezetője szerdán a minisztériumban tartott saj­tótájékoztatón. Az áreme­lést a sertéshús exportjában elért többletből, illetve a költségvetés hozzájárulásá­ból fedezik. A kormány egy héttel ez­előtt tárgyalta a sertéste­nyésztésben és a sertéshús­kereskedelemben előállt fe­szültségeket, majd — mint ismeretes — úgy döntött, hogy 1990. január l-jétől a sertéshús felvásárlási és fo­gyasztói árát szabad árfor­mába sorolja. A sertéstartási, hizlalást költségek rohamos emelke­dése miatt a hústermelés ráfizetéses lett, ennek kö­KÜLÖNLEGESEN SZÉP TAPÉTÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN, 1990-ES NAPTÁRAK MÁR KAPHATÓK. KÉPESBOLT Szeged, Aradi vértanúk tere 4. Telefon: 24-860. A Csongrád Megyei Autóközlekedési Tanintézet már 150 Ft tandíj befizetése mellett, OTP-hitelre, gyorsított SZEMÉLYGÉPKOCSI­VEZETŐI TANFOLYAMOT INDÍT Jelentkezés: Szeged, Berlini krt. 16-18., ügyfélfogadó, I. e.. 16-os szoba. Telefon: 23-150. (Folytatás az 1. oldalról.) — Ügy tűnik, az itteni tempó a bürokrata szíveket is meglágyította. Az előké­szítés stádiumában még a megszokott módon álltak az ügyhöz; volt idejük rágódni rajta, s akadályokat gör­díteni. A finisben meg­változott szemléletet ta­pasztaltunk. Cserébe elárul­hatom, jó pár, merevnek látszó követelményről be­bizonyosodott, hogy szük­séges, és a mi biztonságun­kat, védelmünket szolgálja. — Szaporodnak a kész­termékkel teli hordók. Az értékesítés megoldott? — Szakszövetkezetünk, a Mezőbank, és öt magánsze­mély — többségükben kül­kereskedők — Tata Trade néven külkereskedelmi kft.-t létesített. Az import egy részét már ez a szervezet bonyolította, s valószínűen az exportügyleteket is sike­rül nyélbe ütni. A kor­mánnyal kötött szerződé­sünk kötelez, minden ter­- a kitartóknak vetkeztében az állatlétszám visszaesett. Ugyanakkor az export fokozódott, miközben a belföldi ellátás helyenként akadozott. A kormány — nem sértve a vállalati ön­állóságot — a belföldi ellá­tás biztonsága érdekében a cégeket a később is teljesít­hető exportszállítások időle­ges leállítására kérte. A sertéshús új felvásárlá­si ára — természetesen — 1990. január 1-jéig érvé­nyes. Arra a kérdésre, hogy az átmeneti helyzetben milyen garanciát biztosítanak a kormányzati szervek a ter­melői kedv fenntartására, azt a választ adták, hogy a szakminisztérium szorgal­mazza a tenyésztési támoga­tások egyes formáinak idő­leges fenntartását. Fenn­marad a garantált ár, s ezt a termelöknek minden kö­rülmények között meg kell kapniuk a hízókért. mékünknek külföldön, ke­mény valutáért kell gaz­dára találnia. — A szokásos, de megke­rülhetetlen kérdés. Mit tud majd ez az üzem, s meny­nyibe került? — Ne legyen ebből sér­tődés, de válaszom igen ho­mályos lesz! Nem tesz jót az üzletnek, ha ezt rész­letezzük. Ha kész lesz, a megye ipari feldolgozásra al­kalmas összes gyümölcslevé­vel elbír. Normális évjá­ratban a paradicsomtermés­sel szinkronba kerül a kft., és a konzervgyárak együttes igénye. — Kik alkotják a kft.-t, mennyi tökével? — Az össztörzstőke 82 millió forint, a részesedés szerinti sorrend: Bordányi Előre Szakszövetkezet, Zá­kányszéki Egyetértés Szak­szövetkezet, Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet, Doma­széki Szőlőfürt Szakszövet­kezet és Szatymazi Taka­rékszövetkezet. Emellett la­zább kapcsolatban a bor­dányi törzsbetét társtulaj­donosai, a balástyai Rákóczi Lázár Mihály felvétele és Alkotmány Tsz, valamint a Kiste'eki Magyar—Szov­jet Barátság Tsz. — Az épület és berende­zés még nem egyenlő egy élelmiszer-ipari üzemmel. — A háttér kiépítése is ig n jelentős erőfeszítést kí­vánt. öt kilométeren kel­lett kiépíteni a gázvezeté­ket, saját vízellátó és szennyvízrendszert létesí­tettünk, s új elektromos központot alakítottunk ki. A telefon egyelőre még hi­ányzik. A telefaxunk meg­van ... becsomagolva. Üj vonalat nem tud adni a posta. Készek vagyunk a szövetkezet egyik vonaláról lemondani a cél érdekében. Azt azonban nem tudjuk megemészteni, hogy ezen fölül még két kötvény jegy­zését is elvárják tőlünk. Sikerek, bosszúságok, ki­sebb-nagyobb kudarcok vál­takoznak a Tomafruct tör­ténetének eddigi szakaszá­ban. Annyi biztos, ez még nem a „paradicsom", ha­nem keményen a mai ma­gyar valóság... Tóth Szeles István Szedd és vidd almavásár Zákányszéken, az Egyetértés Mg. Szakszövetkezet kijelölt almásaiban. Szedhető: kiváló minőségű téli alma jonatán és starking fajták. Alma ára: 10 Ft/kg. Gyülekezés mindennap 7-től 8 óráig, a szakszövetkezet központi irodájánál, Zákányszék, Felszabadulás tér 7. Érdeklődni: a 81-611-es telefonszámon, Vass Dezső ágazatvezetőnél. Állásfoglalás-tervezet a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazda­sági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövet­kezeti tagok és alkalmazot­tak az aktív keresők 20 szá­zalékát képviselik, s a nem­zeti jövedelem, mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli te­vékenységüket, jövőben sze­repüket pedig kiemelt fon­tosságúnak ítéli meg. A szö­vetkezeteket alkalmas for­mának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybekapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, part­neri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az el­múlt négy évtizedben sokat fejlődtek ós megerősödtek. Jelentós a szerepük a me­zőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereske­delemben, a szolgáltatások­ban, a lakásgazdálkodás­ban, valamint a betétgyűj­tés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti moz­galom — amely bizonyítot­ta megújulási és életképes­ségét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkö­rülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéleti­ség gyakorlásának, a népű értelmiség, a vezető egyé­niségek kinevélésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötött­ségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek mara­déktalan érvényesülését, az öntevékenység, az auto­nómia és a szövetkezeti de­mokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkeze­tek belső ügyeibe, ami sér­tette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve — a jövőben olyan társadalmi-gazdasági hát­tér megteremtését szorgal­mazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az ál­lami vállalatokkal, a társas­és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogat­juk a szövetkezetek meg­újulási törekvéseit, a szö­vetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól bevált elveinek, érté­keinek megtartását. Külö­nösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó forma­gazdaságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelieget és a kölcsönös se­gítségnyújtást. Mindezek törvényes garantálására he­lyeseljük egy új szövetkeze­ti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett érté­keiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékeny­ségére, érdekeltségére ala­pozva gyorsan alkalmazkod­janak a piac és a gazdaság­politikai modellváltás sok­oldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozga­lom a gazdaság szerves ré­szeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzár­kózásunkat. < A szövetkezeteket olyan független állampolgári kö­zösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadal­mi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Tá­mogatjuk a demokrácia ki­bontakoztatását, az önigaz­gatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetet minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokra­tikusan választott testüle­tek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partner­inek a szövetkezeteket, és azok érdekképviseletét, te­vékenységük csak a törvé­nyességi előírások betartásá­nak ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, admi­nisztratív korlátokat mi­előbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályo­zó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. 4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a cé­lunk, amelyben a szövetke­zeti tulajdonnak kiemelke­dő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetősé­geket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni vi­szonyainak olyan átalakítá­sát ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonré­szének gyarapodását, erő­síti a gazdai kötődést. A földvagyonnák, 'mint mással nem pótolható ter­mészeti erőforrásnak, kü­lönleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az -mű­veli, aki a leghatékonyab­ban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban levő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos ren­dezését és a szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogo­sultságát. 5. Helyeseljük a szövetke­zetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megú j í ­tását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképvise­letek kapják meg a súlyuk­nak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megúju­lásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a kö­zösség érdekeit szolgáló ésszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosí­tani a szövetkezetekben dol­gozó tagjainak, s ezzel egy­ben a szövetkezeti érdekek­nek is. A Központi Bizottság fel­kéri a pártnak a szövetke­zetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozga­lom megújításában. Kez­deményezi, hogy az MSZMP szövetkezeti céljainak mar­káns képviseletére alakul­jon a párton belül szövet­kezeti tagozat. (MTI) Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat ezúton értesíti T. viszonteladóit, hogy MEGRENDELÉSSEL EGYBEKÖTÖTT ÁRUBEMUTATÓT TART a Tisza Szállóban 1989. szeptember 19-21-én, 8-14 óráig. Az árubemutatót szíves figyelmébe ajánlja minden kiskereskedelmi egységvezetőnek, ahol árusítanak órát, divatékszert és különféle ajándéktárgyakat, lakásdíszítő elemeket. ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR A KCCKÖ" BAN: Import áruinkat nagy árengedménnyel kínáljuk az alábbi egységáron, amíg a készlet tart: tonettszék (fekete, fehér, piros ós natúr színben) 900 Ft, faszék (világosbarna) 870 Ft, fenyő étkezőasztal paddal 6100 Ft, zsúrasztal (barna pácolt) 3800 Ft. Ezenkívül olcsó előszobabútor, tv-állvány, éjjeliszekrény, beépített szekrény, étkezőasztal székekkel, telefonkomód, virágállvány, függönykarnis, esztergált korlátoszlop közül választhatnak, ha felkeresik üzletünket. « 5000 Ft-on felüli vásárlásnál előleg nélküli hitelakció. Címünk: Szeged, Bartók tér 9. (az átjáróházban). Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8.30—17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents