Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

1989. augusztus 11., péntek 331 magazin | |DM Báthory Gábor fejedelemsége Gyorsuló idő? Kevés olyan zsarnok és ügyellenül poli­tizáló fejedelme volt Erdélynek, mint a 40(1 esztendeje. 1589. augusztus 15-én született somlyai Báthory Gáhor. Pedig származása és gondos neveltetése alapján sok jót vártak töle az erdélyiek, amikor a fejedelmi székbe iktatták. Atyját korán elveszítette, de az ecsedi ágból való Bá­thory István országbíró örökbe fogadta, majd roppant vagyonát is reá hagyta O lett a két Báthorv-ág egyetlen örököse. Júnót gyermeknek nevezte az egykorú történetíró, akit testi ereje, szépsége, előkelő származása és gavalléros bőkezű­sége miatt mindenki kedvelt. Báthory Gábor, miután családjából már több fejedelem került ki. úgy vélte, neki is fejedelemmé kell lennie. 1608. februárjában szerződést kötött Bocskay gazdátlanná vált hajdúival, akik feltéte­leik teljesítése fejében vállalták, hogy hozzásegítik fegyvereik erejével a fejede­lemséghez. A hajdúsereg közeledésének hírére Rákóczy Zsigmond 1608. március 7-én lemondott, s helyére a kolozsvári országgyűlésen a rendek megválasztották a 19 éves Báthory Gábort, aki március 30­án vonult be ünnepélyesen Kolozsvárra. Megválasztását a magyar király és a magyarországi urak is támogatták, re­mélve. hogy rajta keresztül sikerül majd Erdélyt ismét visszacsatolni az országhoz. Megnyerte Báthory a szultán tetszését is. Még azon év novemberében Szászsebe­sen átvehette Ahmed szultán athnámé­ját. amelyben a török 3 évre elengedte az adót. ti / Báthory Gábor tehát célba ért: fejede­lem lett. A nyugalom azonban rövid életűnek bizonyult. Uralkodni akart, és alig egy évvel megválasztása után eredeti elkép­zeléseinek a megvalósításához látott. Először Moldvát akarta leigázni, azzal az ürüggyel, hogy nem fizették meg az adót. holott az adó kifizetésének határideje még nem telt le. A követ mégis hozott 21MHl forintot, egy lovat és egy kecskét A fejedelem azonban a pénzt szinte a követ argába vágta, és fogságba vetette addig, amíg az egy évvel korábban kötött szö­vetségi okmányt vissza nem kapta. Aztán negyven kecske kíséretében megérkezett az okmány, s nem lett háború. 1610 tavaszán Kendy István kancellár. Kornis Boldizsár, u székelyek generálisa több úrral elhatározta, hogy Báthoryt megölik. A dolog kitudódott, és Báthory Kornis Boldizsárt lefejeztette. Kolozs­váry jogügyigazgatót felakasztatta, kilenc elmenekült főurat fej- és jószágvesztésre ítélt, mindezt a nemesi jogok súlyos sérel­mére. törvényes eljárás nélkül. Az ösz­szeesküvésnek több oka volt: attól féltek, hogy háborúba keveri Erdélyt, elnyomta a szabad vallásgyakorlást, és közbotrányt okozva kikezdett az urak feleségeivel. Másik baklövését akkor követte el. amikor elfoglalta a szászok fővárosát. Szebent. A fejedelem 1610. december II­én érkezett a városba a néhány nappal később megnyitandó országgyűlésre. Először beküldte maga előtt 50 katoná­ját. majd a felvonóhídon megállt beszél­getni. mialatt serege bevonult a városba. Az örök nem merték felvonni a hidat, hiszen mégiscsak a fejedelem állt rajta. Báthory fejedelmi székvárossá nyilvání­totta Szebent. falvait elvette. 57000 fo­rint bírságot rótt ki. és 147 polgárának elkobozta vagyonát. Karácsony másnapján elindult seregei­vel Havasalföld ellen, ahol Havasalföld fejedelmévé kiáltatta ki magát. A török azonban nem engedhette Erdély és a vajdaság egyesülését: hazaparancsolta Báthoryt. Közben a szászok a brassói bíró. Weiss Mihály vezetésével. Radul havasalföldi vajdával szövetkezve felkeltek Báthory ellen, s Brassó mellett. 1611. július 9-én szétverték a fejedelem hadát. Báthory Szebenbe menekült. A török Bethlen Gábort küldte török csapatokkal segítsé­gére. Erdély hadszíntérré vált. Báthory győz. Az 1612-i országgyűlés 43 urat ítélt fo- és jószágvesztésre, és Báthory Gábort felruházta a ..haza atyja" címmel. Bát­hory Brassó ellen vonult, ahol 1612. októ­ber 14-én. Földvárnál csatát nyert. A török azonban már megelégelte a bonyo­dalmakat okozó Bíithory Gábort, s he­lyére Bethlen Gábort kívánta helyezni. Ismét csapatokat indított Erdélybe. Bá­thory menekülne, de Kolozsvár nem en­gedi be. 1613. október 23-tól mar Bethlen Gábor Erdély fejedelme. Báthory Vá­radra futott, ahol Ghiczy András hajdú­kapitány október 27-én embereivel meg­ölette. Testét a Pece-patakba dobták. Csak hü kutyája maradt mellette. CSONKARÉTI KÁROLY Világszerte siker — itthon érdektelenség i BESZÉLGETÉS ERDEI PÉTERREL A KODÁLYI KONCEPCIÓRÓL Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zene­pedagógiai Intézet igazgatója a napok­ban érkezett haza egy amerikai társin­tézményben tett látogatásról. Dísz­vendégként hívták meg egy születés­napra: a legelső amerikai Kodály-inté­zet fennállásának huszadik évforduló­jára. Találkozásunkkor Erdei Pétert a látogatás előzményeiről kérdeztem. — 1968-ban. a zsebemben friss dip­lomával. ösztöndíjasként érkeztem az Egyesült Államokba. Az volt a felada­tom, hogy a Zeneakadémián elsajátí­tott. Kodály nevéhez kötödó zenei nevelés alapelveit interpretáljam, ül­tessem át a gyakorlatba egy amerikai általános iskola diákjaival. Egy első osztályban, hatéves gyerekekkel kezd­tem el a tanítást, napi egy órában, ugyanúgy, mintha itthon ének-zenei általános iskolában tanítanék. Híre ment aztán, hogy az egyébként nagyon mozgékony, nagyon nehezen leköt­hető amerikai gyerekek mennyire megszerették az éneklést, s mennyire motiválhatók lettek a zenével. Egyre többen tudtak a kezdeményezésről, egyre több látogató érkezett az órá­inkra. Végül is a Ford-alapítvány je­lentós összeget, száznyolcvanezer dol­lárt ajánlott fel egy amerikai Kodály­intézet létrehozására. 1969-ben. egy iskolaév eltelte után. megszületett az intézmény, koncepciójának kidolgo­zásában magam is részt vettem. Fen­nállásának huszadik évfordulójára meghívást kaptam igazgatójától, aki annak idején a budapesti Zeneakadé­mián egy egész tanév folyaman ismer­kedett meg személyesen is a népszerű XX. századi magyar zeneszerző, zene­tudós eszméivel. — Milyen tapasztalatokat szerzett lá­togatása alkalmával? Milyen hatékony­sággal tevékenykedett az elmúlt két évti­zed alatt a testvérintézet? — Kellemes meglepetés volt szá­momra. hogy a mozgalom elterjedi az egész észak-amerikai kontinensen. A kodályi nevelési elvek tanítását szá­mosegyetem zenepedagógiai tanszéke felvállalta, gyakorlatilag beépült a ta­nárképző intézmények tananyagába. Ennek köszönhetően aztán nagyon sok általános vagy középiskolában ez­zel a módszerrel oktatják az éneket, a zenét. Ma már egy nemzeti Kodály­társaság is tevékenykedik az Egyesült Államokban. Az intézet húszévesjubi­leumi ünnepsége kapcsolódott a Ko­daly-társaság ötnapos konferenciájá­hoz is. melyen az ország minden tájá­ról érkezett négyszáz énektanár szá­molt be eredményeiről, gondjairól. Külön öröm volt számomra, hogy kö­zöttük — egyetemek, főiskolák vezető fiatal tanáraiként — egykori legjobb tanítványaimat is viszontláttam. A kixluU Zcncpt-dagotújii Intézel épülete kecskemetcn — A hazai intézmény népszerű a vi­lág számos országában. Ezek közül melyekben foglalkoznak szervezett — a magyar intézetéhez hasonló — formá­ban e koncepciók átadásával? — Az Egyesült Államok mellett számos nyugat-európai országban, de Kanadában. Ausztráliában és Japán­ban is létesültek társintézmények. — A legutóbbi években a Kodály­intézet — ujabb egyetemekkel, pedagó­gia központokkal kapcsolatba lépve — még tovább bővítette nemzetközi kap­csolatainak hálózatát. Amilyen mérték­ben népszerűvé lett külföldön, annyira elszigetelné vált viszont Magyarorszá­gon. — Pedig nagy erőfeszítéseket tet­tunk a kezdetek óta azért, hogy a magyar ének-zene pedagógusok kép­zésében minél nagyobb szerepet vál­lalhassunk. Volt például olyan idő­szak. amikor ezen a területen sikerek­ről is beszélhettünk. Az utóbbi évek­ben azonban részben a pedagógusok és az intézmények általános megélhe­tési gondjai, részben a továbbképzé­sek rendszerének állapota miatt a megyék, városok nem támogatják kel­lóképpen a tanárok továbbképzési szándékát. Az évek előrehaladtával mindinkább összeszűkültek a tanárok továbbképzésének már meglevő lehe­tőségei is. Több mint tíz év óta folya­matosan küzdünk azért, hogy az inté­zeten belül éncktnnárképzö létesül­hessen. Különböző koncepcionális vagy pedig személyi okok miatt azon­ban ezt az elmúlt években mindig meg­akadályozták. Meggyőződésein pedig, hogy az énektanárképzésnek csakis egy szentléletileg megújított, teljes mértékben átszervezett formája le­hetne segítség ahhoz, hogy ne félkész tanárok kerüljenek az iskolakba. Bizo­nyos vagyok abban is. hogy változatlan körülmények között az adott énekta­nári gárda nem fogja tudni a gyere­kekbe átplántálni a komolyzene szere­tetét. s megteremteni a zenével való foglalkozás elmélyült élményét. KÁROLYI JÚLIA Nagyon érdekes és jellemző, hogy éppen azokban a ma már pangás éveinek nevezett időkben emlegettük sokszor a gyorsuló időt. amelyben megvetettük sok mai problémánk alapjait. Igaz, gyorsult isaz.de kívül az országunkon. Hogy mást ne mondjak, éppen ekkor indultak fejlődésnek az ázsiai kistigriseknek nevezett országok. Malaysia és társai, s más. nagyobb ázsiai tigrisek meg a legnagyobb lendületben voltak. Számukra gyorsult az idő, s vele gyorsultak ók is. Oda jutottak, mint Dél-Korea, amely huszonöt évvel ezelőtt talán éppen olyan messze volt mögöttünk, mint mi most vagyunk mögötte. Manapság — míg a politikai folyamatok rohanni látszanak — gazdaságunk egy helyben topog. S ez a jelenség nem új. Ha belegondolunk, hogy az elsó energia- és anyagár-emelkedésekről már 1975-ben megállapítottuk, hogy nem fognak begyűrűzni, s hogy ennek már tizenöt éve, bizony látszik, nem sokat tettünk a világgazdasági kihívás elfogadásáért. Tudom, minden hasonlat sántít, különösen a történelmi, de gondoljunk csak arra. egykor milyen kis idö kellett túliparosított, túlcentralizált gazdaságunkban unnak felismerésére, hogy új gazdaságpolitikára van szükség. Az 1950-es nagy áremelkedések, a hiányok, s annak a felismerése óta, hogy a vas- és acélgyártás mellett még éhen is halhat a vas és acél országa, csak szúk három év telt el Nagy Imre 1953-as júliusi beszédéig, amelyben felvázolta reformterveit. Más kérdés, hogy ahhoz sem kellett néhány hónapnál több, hogy a Rákosi-birodalom visszavágjon, s lesöpörje ót a politikai porondról. Ehhez a három évhez képest bizony nagyon hosszúnak tűnik az emlegetett tizenöt év. amelyben az előrelépés helyett gazdaságpolitikusaink nemesfémmel tömték be a népgazdaság fazekának egyre szaporodó és szélesedd lyukait, amelyeket most — kölcsöneink fogytán — puszta kezével töinködnc be a kormányelnök, ha nem kellene kezét minduntalan kapkodnia, mert forró a víz... Persze ne higgyük azt. hogy mindig ilyen lassan kapcsolnak nálunk a gazdaságpolitikusok. Például az 1968-ban elindított gazdasági reformunk lendü­letet megtörni mennyire elegendő volt néhány röpke év! Pedig talán sohasem volt nagyobb szükségünk arra. hogy a gazdasági racionalitás érvényesüljön a dönté­sekben. mint éppen abban az időben. Hiszen az épp emlegetett világpiaci energia- és anyagárrobbanás előestéjén következett volna be kedvező változás. Jól példázza ezt a magyar személygépkocsi-gyártás csírájában elhalt kísérlete. 1968 után került először komolyan szóba, hogy működjünk együtt japán cégekkel személyautó-összeszerelésben, -gyártásban. A Nissan céggel tárgyal­tunk. sikertelenül. Magam akkor kezdtem a gazdaságpolitikai újságírást, s merészen síkraszálltam volna az együttműködés mellett, ha a szerkesztő közölte volna a cikkemet. De nem közölte. ..Tévedsz — mondta —. rosszul látod a dolgot". Hozzátette még: ..hiszen egy autógyár csak akkor lehet gazdaságos, ha évi 100 ezer kocsit gyárt, s ugyan, mondd már. hol tudnánk eladni évi 100 ezer személyautót?" ..Itt. nálunk" — feleltem, inkább mérgemben, semmint húsz évvel előre látva. A jóslat azonban nem hatotta meg a főszerkesztőt, s hogy végképp letorkolljon. Ichalkított hangon megkérdezte: ,.S mit gondolsz, a Zsigulikat kinek adnák el az oroszok, ha nekünk telítve lenne a piacunk?" Erre is mondhattam volna valamit, de ha kimondom, lehet, hogy más pályára kellett volna átmennem. A fiatalabbak kedvéért hadd tegyem hozzá, hogy a japánok már akkor igen takarékos autókat gyártottak, nem lévén még annyi olajuk sem. mint nekünk a hazai olajmezökön. Már a hatvanas években olyan niolorbiciklikct csináltak, amelyek három és fél liter benzint ittak százkilométerenként. (Akkoriban még a kétkerekűeket kísértem figyelemmel, realista módon.) Azóta sem tudok nyugod­tan gondolni arra. hogy ha 1969-ben elindult volna egy takarékos közép-, vagy kiskocsi gyártása, milyen előnnyel álltunk volna európai versenytársaink között egy — mondjuk 6—7 litert fogyasztó Lada nagyságú, vagv 4—5 litert ivó Daihatsu Guorc méretű kiskocsival a — megsokszorozódó benzinárakkal az egész világot sokkoló — energiaválság hajnalán. S a nagy üzleti siker, s az autógyártó ágazat egész gazdaságot húzó hatása mellett talán ma már mutatóban sem lenne nálunk kétütemű, benzingözokádó autó... Na. de erról — és sok minden másról — igazán lekéstünk. Jöttek a pangás évei. megszínesítve a reform-visszarendeződés visszarendezésének idejével, ami tízért hozott némi élénkségét. Itt-ott liberalizálva a gazdaságot, lehetőség nyílott arra. hogy ki-ki többet dolgozzon, esetleg vállalkozzon. Nem túl merészen, mert hiszen előttünk állt a rossz példa: aki a szemétből kihalászott meggymagból aranyat csinált, hamar börtönben találta magát. S amíg az újságokban azon yitatkoztunk. vajon hány fös vendéglő és szálloda jelentheti a holtbiztos visszatérést a kapitalizmushoz, bankáraink szépen hozták a fejlődés látszatát keltő dollármilliárdokat a konyhára. Örök rejtély marad, hogy a vezető banká­runkkal golfozgató Rotschild-utódok miért nem voltak bizalmatlanabbak, miért vették biztosra, hogy pénzüket vissza tudjuk fizetni. Igy telt el ez a tizenöt év. ez a másoknak gyorsuló idö. S aligha van még tizenöt évünk, amit a mozdulatlanságnak áldozhatunk. Végleg elroboghat mellettünk a gazdasági fejlődés vonata, ha nem kapaszkodunk fel rá az utolsó pillanatban. Mint föntebb írtam, a politikai változások sebessségéért nem aggódom, legföljebb azért, amiért a ránk kacsingató töke is aggódik: nehogy túl viharos változások legyenek, amelyek bizonytalanná teltetik belső életünket, mert ki bolond befektetni abban az országban, amelyikben nem tudni, mit hoz a holnap. De ha már megvalósítjuk politikai céljainkat, megteremtjük a jogállamot, akkor gyorsítsuk hát fel a int időnket is. s lássunk végre a jövöteremtó munkához! GŐZ JÓZSEF BERTÓK LASZLO Belepusztul ha megtalál Húzódj összébb ó is magát keresi benned ki-be jár igazoltat a kapunál bekerít mint a katonák saját puskádat fogja rád ha a hátad mögött megáll s ordít mikor ordítanál mert akkor sem fér rajtad át s mintha ő volna a világ te meg a vékony cérnaszál sohase tudod hova száll de jaj ha nem bírod tovább nem hajtja semmi csak a vágy v belepusztul ha megtalál. PAPP GYÖRGY METSZETE

Next

/
Thumbnails
Contents