Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

1989. augusztus 11., péntek 331 magazin | |DM Báthory Gábor fejedelemsége Gyorsuló idő? Kevés olyan zsarnok és ügyellenül politizáló fejedelme volt Erdélynek, mint a 40(1 esztendeje. 1589. augusztus 15-én született somlyai Báthory Gáhor. Pedig származása és gondos neveltetése alapján sok jót vártak töle az erdélyiek, amikor a fejedelmi székbe iktatták. Atyját korán elveszítette, de az ecsedi ágból való Báthory István országbíró örökbe fogadta, majd roppant vagyonát is reá hagyta O lett a két Báthorv-ág egyetlen örököse. Júnót gyermeknek nevezte az egykorú történetíró, akit testi ereje, szépsége, előkelő származása és gavalléros bőkezűsége miatt mindenki kedvelt. Báthory Gábor, miután családjából már több fejedelem került ki. úgy vélte, neki is fejedelemmé kell lennie. 1608. februárjában szerződést kötött Bocskay gazdátlanná vált hajdúival, akik feltételeik teljesítése fejében vállalták, hogy hozzásegítik fegyvereik erejével a fejedelemséghez. A hajdúsereg közeledésének hírére Rákóczy Zsigmond 1608. március 7-én lemondott, s helyére a kolozsvári országgyűlésen a rendek megválasztották a 19 éves Báthory Gábort, aki március 30án vonult be ünnepélyesen Kolozsvárra. Megválasztását a magyar király és a magyarországi urak is támogatták, remélve. hogy rajta keresztül sikerül majd Erdélyt ismét visszacsatolni az országhoz. Megnyerte Báthory a szultán tetszését is. Még azon év novemberében Szászsebesen átvehette Ahmed szultán athnáméját. amelyben a török 3 évre elengedte az adót. ti / Báthory Gábor tehát célba ért: fejedelem lett. A nyugalom azonban rövid életűnek bizonyult. Uralkodni akart, és alig egy évvel megválasztása után eredeti elképzeléseinek a megvalósításához látott. Először Moldvát akarta leigázni, azzal az ürüggyel, hogy nem fizették meg az adót. holott az adó kifizetésének határideje még nem telt le. A követ mégis hozott 21MHl forintot, egy lovat és egy kecskét A fejedelem azonban a pénzt szinte a követ argába vágta, és fogságba vetette addig, amíg az egy évvel korábban kötött szövetségi okmányt vissza nem kapta. Aztán negyven kecske kíséretében megérkezett az okmány, s nem lett háború. 1610 tavaszán Kendy István kancellár. Kornis Boldizsár, u székelyek generálisa több úrral elhatározta, hogy Báthoryt megölik. A dolog kitudódott, és Báthory Kornis Boldizsárt lefejeztette. Kolozsváry jogügyigazgatót felakasztatta, kilenc elmenekült főurat fej- és jószágvesztésre ítélt, mindezt a nemesi jogok súlyos sérelmére. törvényes eljárás nélkül. Az öszszeesküvésnek több oka volt: attól féltek, hogy háborúba keveri Erdélyt, elnyomta a szabad vallásgyakorlást, és közbotrányt okozva kikezdett az urak feleségeivel. Másik baklövését akkor követte el. amikor elfoglalta a szászok fővárosát. Szebent. A fejedelem 1610. december IIén érkezett a városba a néhány nappal később megnyitandó országgyűlésre. Először beküldte maga előtt 50 katonáját. majd a felvonóhídon megállt beszélgetni. mialatt serege bevonult a városba. Az örök nem merték felvonni a hidat, hiszen mégiscsak a fejedelem állt rajta. Báthory fejedelmi székvárossá nyilvánította Szebent. falvait elvette. 57000 forint bírságot rótt ki. és 147 polgárának elkobozta vagyonát. Karácsony másnapján elindult seregeivel Havasalföld ellen, ahol Havasalföld fejedelmévé kiáltatta ki magát. A török azonban nem engedhette Erdély és a vajdaság egyesülését: hazaparancsolta Báthoryt. Közben a szászok a brassói bíró. Weiss Mihály vezetésével. Radul havasalföldi vajdával szövetkezve felkeltek Báthory ellen, s Brassó mellett. 1611. július 9-én szétverték a fejedelem hadát. Báthory Szebenbe menekült. A török Bethlen Gábort küldte török csapatokkal segítségére. Erdély hadszíntérré vált. Báthory győz. Az 1612-i országgyűlés 43 urat ítélt fo- és jószágvesztésre, és Báthory Gábort felruházta a ..haza atyja" címmel. Báthory Brassó ellen vonult, ahol 1612. október 14-én. Földvárnál csatát nyert. A török azonban már megelégelte a bonyodalmakat okozó Bíithory Gábort, s helyére Bethlen Gábort kívánta helyezni. Ismét csapatokat indított Erdélybe. Báthory menekülne, de Kolozsvár nem engedi be. 1613. október 23-tól mar Bethlen Gábor Erdély fejedelme. Báthory Váradra futott, ahol Ghiczy András hajdúkapitány október 27-én embereivel megölette. Testét a Pece-patakba dobták. Csak hü kutyája maradt mellette. CSONKARÉTI KÁROLY Világszerte siker — itthon érdektelenség i BESZÉLGETÉS ERDEI PÉTERREL A KODÁLYI KONCEPCIÓRÓL Erdei Péter, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója a napokban érkezett haza egy amerikai társintézményben tett látogatásról. Díszvendégként hívták meg egy születésnapra: a legelső amerikai Kodály-intézet fennállásának huszadik évfordulójára. Találkozásunkkor Erdei Pétert a látogatás előzményeiről kérdeztem. — 1968-ban. a zsebemben friss diplomával. ösztöndíjasként érkeztem az Egyesült Államokba. Az volt a feladatom, hogy a Zeneakadémián elsajátított. Kodály nevéhez kötödó zenei nevelés alapelveit interpretáljam, ültessem át a gyakorlatba egy amerikai általános iskola diákjaival. Egy első osztályban, hatéves gyerekekkel kezdtem el a tanítást, napi egy órában, ugyanúgy, mintha itthon ének-zenei általános iskolában tanítanék. Híre ment aztán, hogy az egyébként nagyon mozgékony, nagyon nehezen leköthető amerikai gyerekek mennyire megszerették az éneklést, s mennyire motiválhatók lettek a zenével. Egyre többen tudtak a kezdeményezésről, egyre több látogató érkezett az óráinkra. Végül is a Ford-alapítvány jelentós összeget, száznyolcvanezer dollárt ajánlott fel egy amerikai Kodályintézet létrehozására. 1969-ben. egy iskolaév eltelte után. megszületett az intézmény, koncepciójának kidolgozásában magam is részt vettem. Fennállásának huszadik évfordulójára meghívást kaptam igazgatójától, aki annak idején a budapesti Zeneakadémián egy egész tanév folyaman ismerkedett meg személyesen is a népszerű XX. századi magyar zeneszerző, zenetudós eszméivel. — Milyen tapasztalatokat szerzett látogatása alkalmával? Milyen hatékonysággal tevékenykedett az elmúlt két évtized alatt a testvérintézet? — Kellemes meglepetés volt számomra. hogy a mozgalom elterjedi az egész észak-amerikai kontinensen. A kodályi nevelési elvek tanítását számosegyetem zenepedagógiai tanszéke felvállalta, gyakorlatilag beépült a tanárképző intézmények tananyagába. Ennek köszönhetően aztán nagyon sok általános vagy középiskolában ezzel a módszerrel oktatják az éneket, a zenét. Ma már egy nemzeti Kodálytársaság is tevékenykedik az Egyesült Államokban. Az intézet húszévesjubileumi ünnepsége kapcsolódott a Kodaly-társaság ötnapos konferenciájához is. melyen az ország minden tájáról érkezett négyszáz énektanár számolt be eredményeiről, gondjairól. Külön öröm volt számomra, hogy közöttük — egyetemek, főiskolák vezető fiatal tanáraiként — egykori legjobb tanítványaimat is viszontláttam. A kixluU Zcncpt-dagotújii Intézel épülete kecskemetcn — A hazai intézmény népszerű a világ számos országában. Ezek közül melyekben foglalkoznak szervezett — a magyar intézetéhez hasonló — formában e koncepciók átadásával? — Az Egyesült Államok mellett számos nyugat-európai országban, de Kanadában. Ausztráliában és Japánban is létesültek társintézmények. — A legutóbbi években a Kodályintézet — ujabb egyetemekkel, pedagógia központokkal kapcsolatba lépve — még tovább bővítette nemzetközi kapcsolatainak hálózatát. Amilyen mértékben népszerűvé lett külföldön, annyira elszigetelné vált viszont Magyarországon. — Pedig nagy erőfeszítéseket tettunk a kezdetek óta azért, hogy a magyar ének-zene pedagógusok képzésében minél nagyobb szerepet vállalhassunk. Volt például olyan időszak. amikor ezen a területen sikerekről is beszélhettünk. Az utóbbi években azonban részben a pedagógusok és az intézmények általános megélhetési gondjai, részben a továbbképzések rendszerének állapota miatt a megyék, városok nem támogatják kellóképpen a tanárok továbbképzési szándékát. Az évek előrehaladtával mindinkább összeszűkültek a tanárok továbbképzésének már meglevő lehetőségei is. Több mint tíz év óta folyamatosan küzdünk azért, hogy az intézeten belül éncktnnárképzö létesülhessen. Különböző koncepcionális vagy pedig személyi okok miatt azonban ezt az elmúlt években mindig megakadályozták. Meggyőződésein pedig, hogy az énektanárképzésnek csakis egy szentléletileg megújított, teljes mértékben átszervezett formája lehetne segítség ahhoz, hogy ne félkész tanárok kerüljenek az iskolakba. Bizonyos vagyok abban is. hogy változatlan körülmények között az adott énektanári gárda nem fogja tudni a gyerekekbe átplántálni a komolyzene szeretetét. s megteremteni a zenével való foglalkozás elmélyült élményét. KÁROLYI JÚLIA Nagyon érdekes és jellemző, hogy éppen azokban a ma már pangás éveinek nevezett időkben emlegettük sokszor a gyorsuló időt. amelyben megvetettük sok mai problémánk alapjait. Igaz, gyorsult isaz.de kívül az országunkon. Hogy mást ne mondjak, éppen ekkor indultak fejlődésnek az ázsiai kistigriseknek nevezett országok. Malaysia és társai, s más. nagyobb ázsiai tigrisek meg a legnagyobb lendületben voltak. Számukra gyorsult az idő, s vele gyorsultak ók is. Oda jutottak, mint Dél-Korea, amely huszonöt évvel ezelőtt talán éppen olyan messze volt mögöttünk, mint mi most vagyunk mögötte. Manapság — míg a politikai folyamatok rohanni látszanak — gazdaságunk egy helyben topog. S ez a jelenség nem új. Ha belegondolunk, hogy az elsó energia- és anyagár-emelkedésekről már 1975-ben megállapítottuk, hogy nem fognak begyűrűzni, s hogy ennek már tizenöt éve, bizony látszik, nem sokat tettünk a világgazdasági kihívás elfogadásáért. Tudom, minden hasonlat sántít, különösen a történelmi, de gondoljunk csak arra. egykor milyen kis idö kellett túliparosított, túlcentralizált gazdaságunkban unnak felismerésére, hogy új gazdaságpolitikára van szükség. Az 1950-es nagy áremelkedések, a hiányok, s annak a felismerése óta, hogy a vas- és acélgyártás mellett még éhen is halhat a vas és acél országa, csak szúk három év telt el Nagy Imre 1953-as júliusi beszédéig, amelyben felvázolta reformterveit. Más kérdés, hogy ahhoz sem kellett néhány hónapnál több, hogy a Rákosi-birodalom visszavágjon, s lesöpörje ót a politikai porondról. Ehhez a három évhez képest bizony nagyon hosszúnak tűnik az emlegetett tizenöt év. amelyben az előrelépés helyett gazdaságpolitikusaink nemesfémmel tömték be a népgazdaság fazekának egyre szaporodó és szélesedd lyukait, amelyeket most — kölcsöneink fogytán — puszta kezével töinködnc be a kormányelnök, ha nem kellene kezét minduntalan kapkodnia, mert forró a víz... Persze ne higgyük azt. hogy mindig ilyen lassan kapcsolnak nálunk a gazdaságpolitikusok. Például az 1968-ban elindított gazdasági reformunk lendületet megtörni mennyire elegendő volt néhány röpke év! Pedig talán sohasem volt nagyobb szükségünk arra. hogy a gazdasági racionalitás érvényesüljön a döntésekben. mint éppen abban az időben. Hiszen az épp emlegetett világpiaci energia- és anyagárrobbanás előestéjén következett volna be kedvező változás. Jól példázza ezt a magyar személygépkocsi-gyártás csírájában elhalt kísérlete. 1968 után került először komolyan szóba, hogy működjünk együtt japán cégekkel személyautó-összeszerelésben, -gyártásban. A Nissan céggel tárgyaltunk. sikertelenül. Magam akkor kezdtem a gazdaságpolitikai újságírást, s merészen síkraszálltam volna az együttműködés mellett, ha a szerkesztő közölte volna a cikkemet. De nem közölte. ..Tévedsz — mondta —. rosszul látod a dolgot". Hozzátette még: ..hiszen egy autógyár csak akkor lehet gazdaságos, ha évi 100 ezer kocsit gyárt, s ugyan, mondd már. hol tudnánk eladni évi 100 ezer személyautót?" ..Itt. nálunk" — feleltem, inkább mérgemben, semmint húsz évvel előre látva. A jóslat azonban nem hatotta meg a főszerkesztőt, s hogy végképp letorkolljon. Ichalkított hangon megkérdezte: ,.S mit gondolsz, a Zsigulikat kinek adnák el az oroszok, ha nekünk telítve lenne a piacunk?" Erre is mondhattam volna valamit, de ha kimondom, lehet, hogy más pályára kellett volna átmennem. A fiatalabbak kedvéért hadd tegyem hozzá, hogy a japánok már akkor igen takarékos autókat gyártottak, nem lévén még annyi olajuk sem. mint nekünk a hazai olajmezökön. Már a hatvanas években olyan niolorbiciklikct csináltak, amelyek három és fél liter benzint ittak százkilométerenként. (Akkoriban még a kétkerekűeket kísértem figyelemmel, realista módon.) Azóta sem tudok nyugodtan gondolni arra. hogy ha 1969-ben elindult volna egy takarékos közép-, vagy kiskocsi gyártása, milyen előnnyel álltunk volna európai versenytársaink között egy — mondjuk 6—7 litert fogyasztó Lada nagyságú, vagv 4—5 litert ivó Daihatsu Guorc méretű kiskocsival a — megsokszorozódó benzinárakkal az egész világot sokkoló — energiaválság hajnalán. S a nagy üzleti siker, s az autógyártó ágazat egész gazdaságot húzó hatása mellett talán ma már mutatóban sem lenne nálunk kétütemű, benzingözokádó autó... Na. de erról — és sok minden másról — igazán lekéstünk. Jöttek a pangás évei. megszínesítve a reform-visszarendeződés visszarendezésének idejével, ami tízért hozott némi élénkségét. Itt-ott liberalizálva a gazdaságot, lehetőség nyílott arra. hogy ki-ki többet dolgozzon, esetleg vállalkozzon. Nem túl merészen, mert hiszen előttünk állt a rossz példa: aki a szemétből kihalászott meggymagból aranyat csinált, hamar börtönben találta magát. S amíg az újságokban azon yitatkoztunk. vajon hány fös vendéglő és szálloda jelentheti a holtbiztos visszatérést a kapitalizmushoz, bankáraink szépen hozták a fejlődés látszatát keltő dollármilliárdokat a konyhára. Örök rejtély marad, hogy a vezető bankárunkkal golfozgató Rotschild-utódok miért nem voltak bizalmatlanabbak, miért vették biztosra, hogy pénzüket vissza tudjuk fizetni. Igy telt el ez a tizenöt év. ez a másoknak gyorsuló idö. S aligha van még tizenöt évünk, amit a mozdulatlanságnak áldozhatunk. Végleg elroboghat mellettünk a gazdasági fejlődés vonata, ha nem kapaszkodunk fel rá az utolsó pillanatban. Mint föntebb írtam, a politikai változások sebessségéért nem aggódom, legföljebb azért, amiért a ránk kacsingató töke is aggódik: nehogy túl viharos változások legyenek, amelyek bizonytalanná teltetik belső életünket, mert ki bolond befektetni abban az országban, amelyikben nem tudni, mit hoz a holnap. De ha már megvalósítjuk politikai céljainkat, megteremtjük a jogállamot, akkor gyorsítsuk hát fel a int időnket is. s lássunk végre a jövöteremtó munkához! GŐZ JÓZSEF BERTÓK LASZLO Belepusztul ha megtalál Húzódj összébb ó is magát keresi benned ki-be jár igazoltat a kapunál bekerít mint a katonák saját puskádat fogja rád ha a hátad mögött megáll s ordít mikor ordítanál mert akkor sem fér rajtad át s mintha ő volna a világ te meg a vékony cérnaszál sohase tudod hova száll de jaj ha nem bírod tovább nem hajtja semmi csak a vágy v belepusztul ha megtalál. PAPP GYÖRGY METSZETE