Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-12 / 189. szám

4 1989. augusztús 12., szombat Külföldi vendégművészek a Turandotban „Mi az, hogy siker? „aközönség ezerarcú ' A kínai hercegnő szerepét Szvetlana Kotlenko bolgár művésznő énekli. — Turandot szerepe köztudottan a világ operairodalmának egyik legnehezebb feladata. Énekelte már? — Hosszú út vezetett idáig. Legtöbbször talán a Nabuccóban énekeltem, Abigél figurájával bejártam a világot. A sort egy 82-es párizsi fellépés kezdte, de voltam vele Hollandiában, Spanyolországban, az NSZK-ban, Csehszlovákiában és az USA-ban is. Turandotról tudom, hogy nehéz, szerep, épp ezért vállaltam el. De hogy hányszor játszottam eddig, nos ezt nem árulom el. — Közel áll önhöz a szerelmét eltitkoló hercegnő alakja? — Turandot nem titkolja el a szerelmét, hanem magába zárja. A szerelem mellett látványosabb, vagy rejtett formában mindig ott van a kegyetlenség is. — Enekelt-e már szabadtéri színpadon? — óh, hogyne! Plovdivban van egy gyönyörű római kori szabadtéri színpad, melynek nagyszerű az akusztikája. Ott az Aidát énekeltem. Aztán Trnovóhan, Bulgária egykori ősi fővárosában, s egyszer Spanyolországban is játszottam „szabadban". Magyarországon most énekeltek először Az,t hallottam, ha megkezdődik Szvetlana Kotlenko Szegeden a szabadtéri, jön az esö is. De ettől nem félek. — Partnereit ismeri? — Sem Dániel Munozzal, sem a karmester Angelo Cavallaroval nem dolgoztam még, de ez csöppet sem zavar. Megértjük egymást. Különben szeptemberben már Budapesten énekelem Abigél szerepét... — Mit tekint pályafutása legnagyobb sikerének? — Visszakérdezhetek? Mi az, hogy siker? ... (Dal) „...itt mindenki profi 99 Dániel Munoz argentin Operaénekes a Turandotban az ismeretlen szerelmes herceget játssza. Az egyik „hangpróba" szüneteben beszélgetünk a tenoristával — Hogyan kapta meg ezt • a szerepet? — Az. impresszárióm Ausztriában él. Minden fellépésemet, az 6 szervezőmunkája előzi meg, én ezz*íl nemigen foglalkozom. Felkínálták a szerepet, és én vállaltam. — Játszott-e már együtt valakivel ebből a szereplőgárdából? — Csak Tokody Ilonát isit ertem, de vele sem. játszottam még együtt. A rövid próbák alatt viszonylag könnyen összeszokott a társaság. — Okoz-e gondot a rövid próbaidő? — Nekem nem. De azt hiszem. a többieknek sem, mivel itt mindenki profi, és nem a próbák időtartamán múlik az előadás sikere. — Mi a különbség szabad téren és zárt teremben énekelni? — Szabad téren sokkal óvatosabban kell. hogy bánjon az énekes a hangjával, sokkal konszolidáltabban kell énekelni, mert nem jön vi.ssza a hang. ahogyan a zárt színpadokon. Itt az énekesnek nincs kontrollja, nem tudja igazán bemérni a hangját. — Szerepét átjárja a titokzatosság. Mennyire áll ez közel önhöz? — Kalaf „leLke" két vagy három ponton kapcsolódik az enyémhez. Másként nem is tudnám eljátszani ezt a szerepet. Én is, ahogy Kalaf, az érzelmeimen át közelitek a szerelemhez. De azt hiszem, ezt másként nem is lehet. Kalaf és a saját életem értelmét is a küzdés adja meg. Mindig küzdeni kell valamiért, és hinni, bi/ni a győzelemben. — Mit jelent önnek európaiakkal együtt énekelni? — Volt időm hozzászokni az európai mentalitáshoz. Nagyon sokat köszönhetek az európai énekeseknek, rengeteget tanultam tőlük. — Például? Angelo Cavallaro, a pisai színház zenei vezetője dirigálja a szegedi szabadtérin Puccini Turandotját. A stáb nemzetközi, de a főszereplők közül többen is tudnak olaszul, az opera nyelvén beszélni. A próbákon így egész jól megérteti magát Cavallaro úr a művészekkel. Nekem mindenesetre tolmács kellett ahhoz, hogy néhány szót válthassunk. — Luccában született, ugyanott, ahol Puccini. Kötelezi-e önt ez valamire? — Óh, nem. Érzelmi kötődésem természetesen van a városhoz, most is a környékén élek, de nem azért igyekszem jól muzsikálni, mert a nagy zeneszerzővel egy városban születtem. — Tolsztojt, Dosztojevszkijt legjobban az orosz művészek tudják tolmácsolni. Gondolom, nem árt, ha egy Puccini-operát olasz karmester dirigál. — Nincs jelentősége. A zene internacionalista .műfaj. Sok német, vagy amerikai dirigens jobban tud Puccinit vezényelni, mint néhány itáliai. Ugyanakkor az én nációmhoz tartozók közül többen jobban értenek Mozart muzsikájához, mint Verdiéhez, vagy Pucciniéhoz. Azt nem állítom, hogy nem hatódom meg egy kicsit jobban az olasz zenétől, mint más nemzetek muzsikájától, de szakmailag ez nem befolyásol. — Puccini idejében az opera populáris műfaj volt. Az utca embere fütyülte dallamait. Járva-kelve a világban, most milyennek ítéli az opera népszerűségét? — A közönség ezerarcú. Mas országokban nem tudom, milyen társadalmi réteghez tartoznak azok, akik benn ülnek a színházban. Azt viszont tudom, hogy az én hazámban ma is nagy népszerűségnek örvend ez a műfaj. És éppen a legegyszerűbb emberek körében. Külföldön az operákat azért játsszák többnyire telt ház előtt, mert a nagy költségek miatt ritkábban kerülhetnek színre, mint a prózai előadások. — 1Két éve járt AmeriEgy rózsaszál... Szuvenír: ezzel a cím- A hazai emléktárgymel illethetjük az olyan repertoár bővült egy szenAngelo Cavallaro kában. Milyen az Újvilág közönsége? — Nagyon felkészült, igényes, zeneértő. Ezért is nagy megtiszteltetés, hogy idén újra meghívtak. Decemberben a Bohéméletet vezénylem az USA-ban. — Hogy tetszenek önnek a szegedi Turandot énekesei? — Eddig csak hírből ismertem őket. Egyelőre „ízlelgetjük" egymást. Az ilyen vállalkozás mindig olyan, mint egy nagy utazás. Állomásai, kitérői vannak, és esetleg kisebb balesetek is előfordulhatnak. Még nem érkeztünk meg. — Milyennek találja a rendező elképzeléseit? — Szinetár Miklós nagyszerű ember. Rendkívül intellektuális személyiség, öt persze, mint rendezőt nemcsak a zene érdekli. Egy ilyen óriási színpadon a látvány, a mozgás legalább olyan fontos. — Es milyen a mi Dóm terünk? — Először meglepett, hogy ilyen nagy, és hogy az előadás egy templom kapujában játszódik. Ha a technikával rásegítünk, akkor az akusztika egészen jó. Ügy tűnik, jól szervezik itt a Játékokat. Működik a dolog. P. E. csecsebecsét, mei)/ általában semmire se jó, legfeljebb arra, hogy nosztalgiát csiholjon ki belőlünk. Valaha, a polgárosodás időszakának legelején születhetett, mikor a szubjektum, felismerve önnön jelentőségét, megpróbált lemászni a közös társadalmi ideák nagy fájáról. Az egyén akkor kezdte körülvenni magát olyan, tárgyakkal, tárgyacskákkal, melyekkel személyes presztízsét, vagy saját jóízlését kívánta a világnak, de főleg mdfeának bizonygatni. Néhány száz év múlva a fogyasztói, vagy annak mondott társadalom műhelyeiben elkészültek a sokszorosítható, olcsón kapható tárgyak, melyek — mint modern fétis — a huszadik századi ember kelléktárának elmaradhatatlan tartozékaivá váltak. Uniformizált mindennapjainkban arra szolgálnak, hogy gyönyörködtessenek, vagy kellemes múltbéli percekre, órákra emlékeztessenek bennünket. Vagy hogy eltitkolt érzelmeinket, tudatalattinkat, széplelkűségünket a felszínre hozzák Mert a fröccsöntő műhelyektől, a kézművesek és üzletemberek leleményéből született tárgyacskák arra valók, hogy emlékezzünk valamire, vagy valakire. Minden szuvenírnek van egy csakis számunkra tartogatott, csakis ránk tartozó üzenete. Ettől válik rekvizítummá a kagylóból készült balatoni vitorlás, az Emlék Rojtökmuzsajról feliratú porcelánbögre, a slusszkulcsra akasztható Eiffeltorony, az Akropolisszal díszített körömvágó csipesz. Személyi tulajdonú ereklyék ezek, melyekkel egy olyan korban árasztanak el bennünket a boltok, amikor egyre kevesebb a közös nagy emlékeket jelölő kegyhely. A nagy közös tartalmakat hordozó fétist váltotta fel ez a század sok kis apró szuvenírre. zációs újdonsággal — jelentette a minap a sajtó. Ügynevezett szabadságrózsák készülnek a lebontott vasfüggöny darabjaiból. Kis dobozkában fogják árulni őket, nemzeti színű szalaggal átkötve. Darabjuk 400 forint, vagy 15 USA-dollár. A nemes virágokat a honvédséghez tartozó valamelyik kft., vagy valamely kadét rt. (?) fogja gyártani — már nem emlékszem pontosan a híradásra. Vagyis hát a nemzeti, politikai giccs legújabb válfaját köszönthetjük a dobozolt országhatár-darabkákban. « Vajon ki fogja ezt megvásárolni, s miért? Mire kíván emlékezni a honpolgár, mikor fölpattintja a díszdoboz fedelét. Az idegenbe szakadt hazalátogató vásárolja majd, hogy emlékezzék szorongásaira, a félelemterhes napokra, amikor bizonytalansággal szivében arra készült, hogy elhagyja az országot? Vagy az a szülő, az a gyerek veszi majd meg, akinek elhagyatottsága, árvasága jut eszébe erről a vasvirágról? Vagy az teszi majd ki a vitrinbe, akinek valami malőr folytán nem sikerült átjutnia akkor, abban a vészterhes időszakban, amikor itthon rekedni életveszélyes volt? Vagy az, aki nem kísérelte meg, hogy átjusson a vasfüggöny szövevényén, inkább vállalta az itthoni megpróbáltatásokat? Vajon kinek fűződik olyan kellemes élménye ehhez a szogesdróthoz, hogy bespájzoljon- magának belőle egy darabot? A metamorfózis pedig igen bizarr. Tanúi lehetünk, amint a létünket, fejlődésünket. szabadságunkat korlátozó villanypásztor rózsává változik. Ilyet még Kukorica Jancsi és Bagó sem látott! Kíváncsi lennék, ez a rózsa az Élet vizében vajon kivé változna? Vagy nem Tündérországban vagyunk? Pacsika Emília Dániel Munoz — A világ zenei kultúrája tulajdonképpen Európában gyökerezik. A mi kontinensünk zenetörténete fiatalnak számít az ittenihez képest. De a legfontosabb, hogy megismerhettem közelről azokat a zenei hagyományokat. melyek nélkül szerintem egy énekes nem lehet teljes sem a színpadon. sem a gondolkodásában. — Milyennek látja Magyarországot? — Nagyon jók a benyomásaim, bár először járok Magyarországon. Az emberek kedvesek, segítőkészek. J6l éajfem magam itt. P. Sz. Milyen tényezők befolyásolták a közhangulatot? Egyetértés alakult ki a társadalomban arról, hogy a tavaly májusi pártértekezlet óta eltelt időszak eseményei többségükben kedvezőtlenül hatottak az emberek hangulatára. Ez derül ki abból a két kérdőíves vizsgálatból, amelyet a Doxapol Véleménykutató Intézet végzett a 18 éven felüli lakosságot, illetve az MSZMP tagságát reprezentáló mintában. Böhm Antal, az intézet igazgatója az MTI munkatársával folytatott beszélgetésben elmondta: az „Egyév mérlege" című kutatási anyag a 15 fős kollektíva első nagyszabású felmérése. A Doxapol néhány hónapja alakult meg az MSZMP égisze alatt azzal a céllal, hogy segítse a párton belüli döntések előkészítését, a reformok megalapozását, valamint annak érdekében, hogy a pártvezetés és a tagság tiszta képet alkothasson a lakossági, valamint a kommunista közvéleményről. Feladatuknak tekintik emellett a magyar társadalom ideológiai arculatának, mozgási tendenciáinak, konfliktusainak, fejlődési formáinak feltárását. Mindez tükröződik abban a mintegy ötszáz oldalas, publikálásra szánt anyagban is, amelyben a szociológusokból, szociálpszichológuff Elevezett" telefonok Cserepes sor, piac. Számtalan ember fordul meg ott naponta. A lengyel piac, átköltözvén a Szent István térről, nyilvános telefon nélkül maradt. Fülke van, készülék ninos — panaszkodott környékbeli olvasónk —, pedig egy ilyen forgalmas helyen óriási szükrég lenne rá. Múlt pénteken is.roszszul lett valaki. Mentőt kellett volna hívni. A piacrendészet telefonja nem volt hozzáférhető, próbáltunk taxit fogni, hogy az CB-n értesítse a mentőszolgálatot. Az első, egy *" magántaxis, nem foglalkozott velünk. Szomorú, hogv ilyesmi előfordulhat, telefon, segítőkészség hiányában. Ilyenkor minden perc számít. Később a Volán taxi egyik kocsijának sofőrje segítségünkre volt. Mint a posta távközlési osztályán megtudtam, az üre6 fülkék készülékeire az evezős-világbaj nokság lebonyolításához volt szükség, mert a telefonvonalakban szűkölködő posta készülékhiánnyal is küszködik. Most, hogy a sportrendezvényen használt telefonok félszabadultak, végre tervezett helyükre kerültek — péntek délután V. I. sokból álló kollektíva nyolcszáz párttag és ötszáz pártonkívüli véleményét öszszegezte. Elsősorban arra voltak kíváncsiak: minek hatására változott a közhangulat, milyen tényezők befolyásolták annak alakulását. A választók hangulatjavító hatást tulajdonítottak a pártértekezletnek, a világútlevél bevezetésének, valamint a demokrácia, illetve a nyilvánosság szélesedésének. A megkérdezettek ide sorolták az új pártok alakulását, az MSZMP vezetésében bekövetkezett személycseréket,' valamint a pártban tapasztalható szemléleti változásokat is. Kitűnik ugyanakkor az is, hogy a lakosság több mint egy év távlatából nem tulajdonít már különösebb jelentőséget az országos pártfórumnak. A kutatási minta felhívja a figyelmet arra is, hogy a 30 év alattiak különösen borúlátóan vonták meg az elmúlt esztendő mérlegét — jegyezte meg az igazgató, majd arról szólt, hogy a napokban elkészült az a két gyorsjelentés is, amelyben a gödöllői választásnak, illetve a szegedi, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi második választási fordulónak az esélyeiről kérdezték a lakosságot. Moszkvai egyetemisták a Mikromednél A moszkvai Plehanov Népgazdasági Egyetem tizenegy hallgatója érkezett nyári gyakorlati munkára Esztergomba, a Mikromed Magvar —Szovjet Vegyes Vállalathoz. A moszkvai egyetemen az elmúlt tanévben kísérleti tanulócsoportot alakítottak válogatott, átlagon felüli tehetségekből azzal a céllal, hogy tanulmányaik befejezésekor mindegyikük — leendő közgazdászok — magyar és más országok üzemeivel, cégeivel alapított vegyes vállalatoknál, kft.-nél, részvénytársaságoknál dolgozzanak. Az egyetem vezetői kezdeményezték a kapcsolatfelvételt az esztergomi székhelyű Mikromeddel, és kérték hallgatóik fogadását. A moszkvai egyetemisták tanáraikkal együtt négy hetet töltenek a Mikromednél, ahol intenzív tanulási programot állítottak össze részükre. A Mikromed vezetői avatják be őket az új vállalkozási formák „titkaiba". Megismerhetik a vegyes vállalatok, részvénytársaságok működtetésének feltételeit, a létrejöttüket 'még ma is nehezítő buktatókat. Foglalkoznak a markentingmunkával, menedzseléssel és piackutatással is.