Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

2 1989. augusztus 9., szerda Hírek az elhurcolt lelkészről, a menekülő asszonyról,agyonvert magyarokról, üldözött diplomatáról Távirat Tőkés László ügyében Parancsra bármiknr megülhetik A Magyarországi Reformá­tus Egyház elnökségét mély aggodalom tölti el amiatt, hogy Tőkés László reformá­tus lelkészt a romániai ható­ságok ismeretlen helyre hur­colták temesvári otthonából. Az eljárással kapcsolatban Kocsis Elemér püspök, és Somogyi József világi elnök — az elnökség — táviratban kérte a Református Világ­szövetség segítségét a temes­vári lelkész szabadon bocsá­tása érdekében. A Reformá­tus Világszövetség augusztus 15. és 27. között Szöulban tartja soron következő nagy­gyűlését. A Magyarországi Református Egyház kérésére várhatótan a világ reformá­tusainak közössége is fel­emeli szavát az üldözött ro­mániai kisebbségek ügyé­ben. A református zsinat budapesti elnökségi irodájá­nak tájékoztatása szerint le­vélben kérik Nagy Gyula és Pap László romániai magyar püspökök közbenjárását is Tőkés László lelkipásztor helyzetének megnyugtató rendezéséért. (A legutóbbi híradas szerint a lelkész ha­zatért otthonába. Meghur­coltatása azonban tény ma­rad.) Sikerült eljuttatnia jelen­tését Genfbe Durtútru Mazi­lu román professzornak, a bukaresti külügyminiszté­rium jogi osztálya egykori vezetőjének, akit a faji megkülönböztetés felszá­molásával és a nemzeti ki­sebbségek védelmével fog­lalkozó ENSZ-albizottság bízott meg korábban az em­beri jogok és az ifjúság ro­mániai helyzetének felméré­sével. Az albizottság hétfőn kezdte meg Genfben idei, 41. ülésszakát. Dumitru Mazilu a jelen­téshez mellékelt, kézzel írott magánlevelében felfedi: a román hatóságok érvényte­lenítették útlevelét, amikor vissza akart utazni az albi­zottság genfi irodájába, majd házi őrizetbe helyezték. Megírja azt is, hogy őt és családját szüntelenül leg­alább harminc rendőr köve­ti, akik értésére adták: pa­rancsnokaik engedélye alap­ján bármikor megölhetik őt. Levelében kitér a romá­niai nehéz életkörülmények­re, az ellátási problémákra, a hétezer falu felszámolásé* ra vonatkozó tervekre, ame­lyek, mint írja, azt a vei­szélyt hordozzák magukban, hogy Európából elvész a kulturális és civilizációs örökség fontos része. A kislány keresztapja a Duna Egy mindenórás román fiatalasszony kalandos szöké­séről kaptunk hírt Belgrádból. A 30 éves Camelia Popeis­cu-Sorina férjének első szökési kísérlete nem sikerült: ba­rátját a román határőrök lelőtték, őt bebörtönözték. Ké­sőbbsikerült megszöknie átúszta a Dunát, és jelenleg egy Bécs melletti menekülttáborban él. A fiatalasszony 9 hó­napos terhesen határozta el, hogy követi férjét. Olyan szakaszon indult neki a Dunának, ahol a folyó -alig egy kilométer széles. Félúton volt, amikor elkezdődtek a szü­lési fájdalmak, de sikeresen elérte a jugoszláv partot. In­nen több órás gyaloglással eljutott Kladovo városába, majd autóbusszal Negotinba, ahol egészséges leánygyer­meknek adott életet. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Pozsgay Imre állummij­niszter kedden a Parlament­ben fogadta Fodó Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség elnökét és Kovács Miklóst, a szövetség vezetőségének tagját. A ta­lálkozón az államminisztert tájékoztatták a nemrég meg­alakult szövetség munkájá­ról, ismertették terveiket az Honnan a hús? Egy romániai emberjogi csoport szerint román rend­örök az elmúlt két hónap­ban két magyar nemzetisé­gű lakost agyonvertek. Az emberi jogok védel­menek párizsi központú ro­mániai ligája hétfőn beje­lentette, hogy román biz­tonsági ügynökök május 23­án Kolozs megyében egy vallási ünnepségen letartóz­tatták a 42 éves Tamás Já­nos munkást. A rendörök később halálra verték, mi­közben arról vallatták, hogy honnan szerezte az ünnep­ségen feltálalt húst. A liga szóvivője szerint a másik magyar nemzetiségű lakost, a harmincnyolc éves Tamás Imrét Csíkszeredán június 12-én vették őrizetbe egy presszóban, mert a felszolgá­lótól magyarul kért rende­lést. A rendörök vallatás közben öt is agyonverték. A liga szóvivője elmondta, hogy értesüléseit Romániá­ban illegális körülmények között tevékenykedő munka­társaitól szerezte. Rádiótelex AJÁNLAT Szaddam Húszéin iraki el­nök kedden békeszerződés aláírására szólította fel az iráni vezetőket. A két or­szág egy évvel ezelőtt kö­tött fegyverszüneti megálla­podást az ENSZ közremű­ködésével. Irak és Irán kö­zött azóta több fordulóban is folytak tárgyalások, de a mintegy egymillió áldozatot követelő öböl-háború vitás kérdéseiben igazi előrelépés nem született. FALKLAND-ÜGY Az argentin kormány ked­den hivatalos közleményben tudatta, hogy kész felszá­molni az 1982. évi Falk­land-háború következmé­nyeit, és helyreállítani kap­csolatait Nagy-Britanniá­val. GÁZROBBANÁS Tizennyolc ember vesztet­te életét abban a gázrobba­násban, amely Mogilev-Po­dolszki ukrán város egyik ötemeletes épületében tör­tént, A hírt a moszkvai Pravda közölte keddi szá­mában. A romok alól hat lakót sikerült élve kimente­ni. de állapotuk súlyos. ÜJ JAPAN PARTELNÖK Kaifu Tosikit választották kedden Japánban a kor­mányzó Liberális Demokra­ta Párt (LDP) elnökévé. Megválasztása minden bi­zonnyal azt is jelenti, hogy a politikus lesz a szigetor­szág következő kormányfő­je. FATAH­KONGRESSZUS A PFSZ legnagyobb tag­szervezete, a Fatah tuniszi kongresszusán kedden a küldöttek egyhangúlag a Központi Bizottság elnöké­vé választották Jasszer Ara­fatot. Ezt a tisztséget most hozták létre. anyaországgal való kapcso­lat kiépítéséről. Szóba ke­rült a kárpátaljai magyar­ság és Magyarország együtt­működése a nyilvánosság in­tézményeiben, a tömegtájé­koztatás területén. A szövet­ség vezetői szóltak a ma­gyarországi napilapokhoz való jutás nehézségeiről, gondjairól is. Pozsgay Imre tájékoztatta vendégeit a Minisztertanács mellett létesített nemzetisé­gi kollégium feladatairól, te­vékenységéről, és a kormány felelősségéről a határainkon kívül élő magyarságért. Túszejtők 0 Jeruzsálem (Reuter) Túszejtő arabokat tettek ártalmatlanná kedden Izra­elben, a jordániai határ kö­zelében. Izraeli katonák ve­tettek véget a négyórás ak­ciónak, amelyben három fegyveres vett részt. A fegy­veresek a Vörös-tenger melletti Ejlát környékén egy kibucban túszul ejtettek egy amerikai nőt, egy másikat pedig megsebesítettek. A helyszínre érkezett izraeli katonák agyonlőtték az egyik fegyverest, két társát őrizetbe vették, a 25 eszten­dős túszt sértetlenül kisza­badították. Egyelőre nem tudni, hogy a három túsz­ejtő hogyan jutott Jordániá­ból Izraelbe. A Columbia „gyermeke": kémműhold • Washington (MTI) Kedden, közép-európai idő szerint 14.37-kor a flori­dai Kennedy űrközpontból elindult útjára a Columbia űrrepülőgép. Fedélzetén öt­főnyi személyzet tartózko­dik: Brewster Shaw pa­rancsnok, valamint Richárd Richards, Dávid Leestma, James Adamson és Mark Brown. Valamennyien az amerikai haditengerészet, il­letve a légierő tisztjei, s a védelmi minisztérium által összeállított katonai célú re­pülési programot fogják végrehajtani. A Columbia útjával kap­csolatban — tekintettel ka­tonai jellegére — hivatalo­san semmit sem közöltek. Az amerikai sajtó értesülé­sei szerint az űrrepülőgép két berendezést visz magá­val. A start után mintegy hét órával az űrhajósok egy olyan felderítő műholdat állítanak Föld körüli pályá­ra, amely néhány centimé­ter nagyságú tárgyakat is fel tud ismerni a Föld fel­színén. A kémműhold pá­lyáját úgy választották meg, hogy a Szovjetunió és Kína területeit tudja megfigyelni. Körlevél a bűnösségi kategóriákról 0 Peking (UPL AFF) Helyi sajtó jelentések sze­rint újabb öt szetnelyt ítél­tek hosszabb börtönbünte­tésre a délnyugat-kínai Sze­csuán tartománlybun levő Csengtuban, a június elején lezajlott véres események nyomán. Csengtuban június 4—5­én voltak véres összetűzések a katonaság és a 4-ére vir­radóra lezajlott pekingi vérfürdő miatt tiltakozó la­kosság kózótt. Becslések sze­rint az összecsapásoknak A Soros-alapítvány a vádlottak padján - egyoldalú levelezés és felajánlás 0 Washington (MTI) Kínában vizsgalat folyik a ClA-hoz fúzödö kapcso­latokkal vádolt Soros-ala­pítvány ellen, s a pekingi vezetők az ügyet arra is fel akarják használni, hogy kirakatpert rendezzenek Csaó Ce-jang. a KKP KB leváltott fötitkara ellen — jelentette kedden a The Washington post. Az amerikai lap szerint a kinai hatóságok letartóz­tatták George Soros pekin­gi megbízottját. Vizsgála­tot indítottak az 1986-ban létesített, a kínai reformot és gazdasági nyitást kultu­rális cserékkel és kutatá­sokkal támogató alapít­vány ellen. Az alapítvány Csaó Ce-jang tamogatásá­Kirakatper előtt val jött létre, igy az egész akció valószínűleg ö ellene irányul. A kinai gazdaság szerkezeti reformjával kapcsolatos kérdéseket ku­tató — a Csaó Ce-jang fé­le vezetés egyik agytröszt­jének tekintett — pekingi intézet 14 vezető munka­társát már le is tartóztat­ták. Az alapítvány elleni vá­dak először júniusban, a KKP PB állandó bizottsá­gának ülésén hangzottak el Li Peng miniszterelnök szájából. Júliusban Vang Fang közbiztonsági mi­niszter titkos körlevelet adott ki, amelyben az ala­pítvány és az amerikai hírszerzés kapcsolatára hívta fel a hadsereg és a tartományi közigazgatások vezetőinek figyelmét. George Soros egy héttel ezelőtt személyesen Teng Hsziao-pingnek irt levelet, tagadva az alapítványa elleni vádakat. Felajánlot­ta azt is, hogy a pekingi hatóságok rendelkezésére bocsátja az alapítvány te­vékenységéről tanúskodó összes dokumentumot, tisztázandó a vádak alap­talanságát. Levelére a The Washington Post szerint mindeddig nem kapott vá­laszt. legalább 300 halálos áldoza­tuk volt. Pekingi források szerint a múlt heten a párt-, állami és katonai vezetők, a párt­tagság és a kormányhiva­talnokok számára készített körlevélben húsz ..bűnössé­gi kategóriát" állapítottak meg azon személyek felku­talásáhz és megbüntetése­hez, akiknek bármi közük volt a júniusi megmozdulá­sokhoz. A felsorolt cselek­mények között tíz olyan van, amelyért súlyos bünte­tést kell kiszabni, kilenc ka­tegória enyhébb elbírálásra számíthat, a legenyhébb esetek büntetése pedig az „át nevelés" A kori e vél ugyanakkor elrendeli, hogy minden munkahelyen vizs­gálóbizottságot kell a'akíta­ni a dolgozóknak a tiltako­zó megmozdulásokkal kap­csolatos magatartását tisztá­zandó. Madridi légiposta Spanyol év ? (1.) Európa számára az 1992­es esztendő a szorosabb együttműködés, egy közös „Európa-ház" felépítésének kezdetét jelenti, s így ter­mészetesen a spanyolok ügye is. Am ebben az 1992­es évben a félsziget nagy ál­lama ezentúl is különleges figyelmet fog kapni. Spa­nyolország 1992-ben ünnepli ugyanis Amerika felfedezé­sének 500. évfordulóját, Se­villa ebben az évben ren­dezi a világkiállítást, a ka­talán világváros, Barcelona pedig az olimpiát. Bárme­lyik egymagában is nagy ki­hívás egyetlen ország szá­mára. Hispánia azonban, óriási erőfeszítést vállalva, nagy önbizalommal és op­timizmussal ezt az évet je­lölte meg, hogy felzárkózzék Európához. E nagy világ­rendezvények legfeljebb al­A sajtóban a hírközlés monopóliuma is vita tárgya lett a magánteleviziózás kér­dése kapcsán. A kormány nem kíván háromnál több kereskedelmi tv-adót enge­délyezni, de lehetővé tette 332 új helyi (magán, vá­rosi, körzeti) rádióadó lét­rehozását a helyi közösségek érdekeinek megjelenítésére. Ez ugyancsak az infrastruk­turális fejlesztések része. A sajtóban még kevés je­le van, de a kulisszák mö­gött a spanyol felsőoktatás is készül az európai évre. Az Európa-parlament Erasmus­programjáról van szó, amely lehetővé kívánja tenni, hogy valamennyi európai egye­tem oktatási programja kap­csolódjék egymáshoz („ekvi­valencia"), és hogy egy egyetemista a neki legin­. kabb megfelelő egyetemen ka mat adnak arra, hogy az * , , 1U < • » . : folytathassa tanulmanyait. egesz ország szamara vila- - - - ­gossá tegyék az együttes nemzeti erőfeszítés lénye­gét. Út és telefon Spanyolország az elmúlt században, a nagy Orosz­országhoz hasonlóan az eu­rópainál szélesebb nyomtávú vasutat épített ki. Ez ma assa Diszkrét levélváltások és ka­rok, egyetemek közötti egyeztetések lüktetését ta­pasztalom, s azt, hogy mit is jelent az „alulról épít­kezés" nálunk lassan elko­pó jelszava: nem kormá­nyok és oktatási minisztéri­umok, hanem egyetemi rek­torok és dékánok — no meg tanácsaik — ügye az 1992­ben induló Erasmus-prog­súlyos gondokat okoz, ezért ram előkészítése. S egyik­az Európához való kapcso­lódás terveiben — a hajózá­son kívül — főképpen az autósztrádák és autóutak kapnak alapvető szerepet. Az érv az ünnepségek, de az útépítés jelentősége ezen persze túlmutat, s ez az oka, hogy az útépítésben a ma­gántőke is részt vállalt. Az egyes „autonómiák" (az or­szág 17 önálló parlamenttel és helyi kormánnyal műkö­dő régióra oszlik) saját út­építési tervekkel rendelkez­nek: Madrid-autonómia (= a főváros és zónája, 4,5 millió lakossal) például csak ebben az évben 110 kilómé- FelfedezeS ter autópályát épít, és 150 > kilométeres utat újraaszfal- vag/ »»WaiKOZas . másik spanyol egyetemnek még arra is van gondja, hogy előkészítse a latin­amerikai és az USA-egye­temek csatlakozását is — rajtuk keresztül — az euró­pai felsőoktatáshoz és tudo­mányhoz. Látva a gyors ritmust, és a gigantikus terveket, az az ember benyomása, hogy Spanyolország a huszon­egyedik századra készül, s „mellesleg", e programok ré­vén munkanélküliségét is fel tudja számolni. toz; Galica pedig 130 kilo­méter autópályát épít 1992­ig. A kulcsterületek, ame­lyek Európa útjaihoz kap­csolódnak, Katalónia és Va­lencia, valamint a Portugá­liához való kapcsolódás fő útvonalai autósztrádákká alakulnak át. Ezt követeli a hatalmas turizmus (évi 45 millió fö) és a gazdaság belső kapcsolatrendszere is. Ügy tűnik, az útépítések nyomán végre háromszáz éves követelés, vágy telje­sül: Spanyolország külön­böző régióinak gazdasága végre kapcsolódhat egymás­hoz. Ennek a belső kapcsolat­rendszernek a része az űj Madrid—Sevilla vasút is, amely Európa leggyorsabb vasútvonala lesz, és 300 km'óra körüli sebességgel létesít kapcsolatot az 500 ki­lométer távolságra levő an­dalúz fővárossal. Bár a környezetvédők és néhány állattenyésztő tár­saság aggodalmait hangoz­tatja, a vasút megépül. Ambiciózusak a telefon­hálózat-fejlesztési tervek is. A napokban aláirt megál­lapodások szerint csak 1990 végéig kózel 2 millió új te­lefonvonal épül meg az or­szágban. Hamis adatok a felderítőknek 0 Washington (MTI) Hónapokkal a kémek leleplezése után, amerikai kor­mánytisztviselők beismerték a The Nc-w York Timesnak, hogy az év első feleben Iránban felszámolták a CIA hír­szerző hálózatát. A lap informátorai azt is elmondták, hogy bebizonyosodott: az iráni elhárítás rrár jóval a le­leplezés előtt tudomást szerzett az akcióról, s hosszabb időn át hamis adatokkal látta el az amerikai íelderítest. A hálózat kiépítése az iráni hadseregben egyike volt az amerikai hírszerzés nagyon kevés sikereinek a közép­keleti országban Az ügynökök elsősorban az iráni katonai tervekről és a Perzsa-öböl térségében végrehajtandó had­mozdulatokról szolgáltattak adatokat Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulója nem is olyan egyszerű ügy, mint hinnénk. Amerika több or­szága tiltakozik a „felfede­zés" szó használata ellen és „a két világ találkozása" formulát javasolja, és so­kan vannak a másik fél­tekén, akik sürgetőnek tart­ják, hogy Európa végre tényleg „fedezze fel" ma­gának Latin-Amerikát. Az is vita tárgya, hogy vajon jo­gos-e, hogy a spanyolok mo­nopolizálni akarják 1492 ünneplését; Amerika indián szervezetei pedig egyenesen tiltakoznak az ünneplés el­len, Ám a tények is makacs dolgok, és Spanyolországnak azért némi köze mégis csak volt Amerika felfedezéséhez, s ezért jó ízléssel, sok mil­liárd pezeta támogatással folynak az ünnepség elő­készületei. Ma leginkább a kulturális-tudományos szfé­rában látszanak az előké­születek. Hatalmas törté­nelmi forráspublikációk el­indítása, Amerika történetét a nagyközönség számára be­mutató százkötetes könyv­terv, pályázatok, tudomá­nyos kongresszusok terve erre utal. S most indult el a forgatása a Kolumbusz 3. útját bemutató gigantikus filmnek is. Kétségkívül van abban valami, hogy a spa­nyolok most fedezik fel ön­maguknak Latin-Amerikát. Eddig ugyanis inkább csak saját történelmük folytatá­sát keresték a másik fél­tekén; ma nagyobb figye­lemmel fordulnak Amerika autochton történelme felé (ez az oka, hogy például a kubai gondolkodóról. Jósé Martiról 1988-ban jelent meg először könyv, s jelen­tek meg írásai). Anderlc Adám J

Next

/
Thumbnails
Contents