Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1989. augusztus 3., csütörtök Somogyi Károlyné felvétele Jönnek a vendegek szcp városunkba, megnézik templomainkat, palotáinkat, szökökút­jainkat, majd a képeslevelezö lap-árusnál keresik meg a látottak fényképét, hogy el­kiildhessek szeretteiknek. A második felvételünkön látható „panorámát" — szerencsé­re — hiába is keresnék, ezt esak saját szemükkel láthatják, ha a Lenin körúton sétál­gatva, eljutnak a Ilonvéd té rig. Az új lakóházak szomszédságában levő üres telken időtlen idők óta szaporodik a szemét, nő a gaz, pedig virág és fa is nőhetne — ha már a beépítésére nem kerülhet sor ... Gazdasági libikóka A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hiva­tal Csongrád Megyei Igaz­gatóságának féléves értéke­lése. Mai lapunkban a ter­melőágak tevékenységét, az ipaf\ az építőipar és a me­zőgazdaság eredményeit, a holnapiban a lakosság élet­körülményeinek alakulását vesszük nagyító alá, A megye ipari termelése az országos csökkenéshez hasonló ütemben, közel 3 szazalekkal esett vissza. Mi­vel a foglalkoztatottak lét­száma is ilyen mértékben csökkent, a termelékenység a tavalyi szinten alakult. Legnagyobb mértékben — több mint 10 százalékkal — az alapanyaggyártás terme­lése esett v|ss«a, Ezen -be­lül á kohászul 20, az épltS­anyag+rpari JÓ " sáázaTékRal' termelt kevesebbet, mint' egy évvel korábban. A fel­dolgozóiparban egyedül a gépipar, az energetikái ága­zatok közül esak a villamos­energia-ipar teljesítménye javult. Mindössze az állami vállalatok egytizede tudta öt százaléknál nagyobb mér­tékben növelni termelését. Dicséretesen, több mint 17 százalékkal emelkedett az exportértékesítés árbevéte­le. A gazdaságpolitikai cé­loknak megfelelően az ösz­szes kiszállításon belül a rubelelszámolású csak mér­sékelten, a dollárelszámola­sú viszont igen dinamiku­san, mintegy ?8 százalékkal bővült. Számottevő vissza­esés csak a legnagyobb ru­belexportot bonyolító élel­miszeriparban volt, s ezt el­sősorban a támogatások csökkenése okozta. Az árbe­vétel növekedésének jelen­tős hányada az árak és az árfolyam emelkedéséből származott, a kiszállított termékek mennyisége csuk 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megye fontosabb exportter­mékei közül növekedett a mezőgazdasági gép, a me­chanikus mérleg, a női cipő, a fűszerpaprika, csökkent u konfekcionált zsák, az irha­bunda, a szalámi, a vágott baromfi, valamint a hús- és ételkonzervek kivitele. Az építőipar: termelés elsősorban az év eleji erő­teljes növekedés eredménye­ként haladja meg a múlt évit. A kivitelező építőipari szervezetei: teljesítménye 6 százalékkal emelkedett. Az alágazatok közül a termelés döntő részét adó magasépí­tőipar tevékenysége az át­lagot kissé meghaladóan bő­vült, a mélyépítésben a ke­reslet csökkenése következ­tében erőteljesen visszaesett a termelés. A bqruházási­fenntartási munkák : aránya néttj módoáult, tey;ékenysé-' gük "30 S?ázai'öVá fenntartási jellegű építkezésekhez kap­csolódott. A piac szűkülésével a ki­vitelezők egyre nagyobb részt vattainak más megyék építési feladataiból. Terme­lésüknek már 15 százaléka, több mint 240 millió forint származik megyén kívül végzett munkákból. Folyta­tódott az ágazat decentrali­zációja, fél év alatt 12 kis szervezet alakult, s egy ki­vételével a kft.-formát vá­lasztották. Nemcsak a cégek, az épületek mérete is csök­kenő. Több jelentősebb, 1 millió forintnál nagyobb ér­tékű építményen dolgoztak, de ezek átlagos értéke csak B0 százaléka az egy évvel korábbinak. A félév során mintegy 500 fővel tovább csökkent az ágazatban dolgozók száma. Legtöbb fizikai a magasépí­tésből távozott, a szak- és szerélőiparban viszont más­félszer annyian dolgoztak. A létszámcsökkenéssel pár­huzamos termelésbővülés eredményeként a termelé­kenység több mint 10 száza­lékkal növekedett. A. megye mezőgazdasági területe a korábbi évekre jellemző, kisebb-nagyobb csökkenés után idén válto­zatlan maradt. Lényeges módosulás csak a szőlő te­rületének 4 százalékos nö­vekedése volt, a művelés alól kivett terület nem vál­tozott. Az elmúlt évihez ha­sonló a gabonafélék vetés­szerkezete, a búza utóbbi időszakra jellemző terület­csökkenése nem folytatódott. A közelmúltban még dina­mikusan bővülő szója ve­tésterülete, a termésered­ménnyel és a jövedelmező­séggel összefüggesben, a ta­valyinak 44 százalékáru csökkent. A zöldségfélékre változatlanul jellemző az évenkénti ingadozás. A vö­röshagyma vetésterülete az elmúlt évi túltermelés hatá­sára 650 hektárral csökkent, a fűszerpaprikáé, a tavalyi erőteljes visszaesés után kis mértékben növekedett. A vegetáció utolsó szaka­szában a gombabetegségek és egyéb kártevők, valamint a hőség következtében meg­szorult szem miatt valame­lyest romlott a kalászos ga­bonák minősége, a vártnál kevesebb termett. Ezzel együtt is minden idők má­sodik legjobb búzatermését takarították be a megyében. Az előzetes, adatok alapján rekordhoz közeli termés várható rozsból és árpából is. Az országa.: tendenciák­hoz hasonlóan a megyében is jelentősen csökkent az ál­latállomány, s ez a vissza­esés minden állatfajra jel­lemző. Kiemelkedő a kis üzemi gazdaságok tehénlét­számánal: több mint 8 szá­zaléko.: csökkenése, vala­mint a termelőszövetkezeti tojóállomány drasztikus visszaesése. Az országosnál erőteljesebben, 10 százalék­kal bővült a vágósertés-, közel hasonlóan a vágómar­ha-értékesítés. A tehéntej mennyisége nem változott, visszaesett a tojásfelvásár­lás. K. A. Alapítvány és olasz kapcsolat — A vállalatoknál a füg­getlenített pártállások meg­szüntetésében nincs szinkron a különböző városok között. Szegeden már mindössze csak egy vállalatnál dolgo­zik függetlenített, csak part­feladatokat végző titkár. Győrben még csak tervezge­tik a hasonlo átalakítást. — Csak a függetlenített vállalati funkcionáriusok státusának megszüntetésével nem szabad mérni úgymond „a pártnak a gazdaságból való kivonulását". Viszont ez a viszonylag gyors intéz­kedéssorozat demonstrálhat­ja, hogy már nem akarunk az operatív döntésekből részt kérni. Legyen a múlté a vál­lalatok, szövetkezetek éves terveinek párt általi elfo­gadása, az igazgatók, elnö­kök beszámoltatása. Ezután már nem lesz megosztható a felelősség sem. Egy-egy rossz vállalati, gazdasági döntésnek nem lesz részese Szaporodnak a riasztó jelzések a magyar gazda­ság felől. A korábbi években felvett hitelek törlesztő­részletei hamarosan a csúcsösszegct érik el. A bizton­ságos visszafizetéshez a hazai GDP erőltetett iitemü felfuttatására lenne szükség. Ehelyett tovább tart a stagnálás, sőt a KSH az idej első félévre az ipar tel­jesítményének ismételt visszaesését regisztrálta. Biza­kodhatnak-e egy kisebb tájegység lakói abban, hogy nekik könnyebb lesz átvészelni az országos nehéz időket? Milyen szerepet szán magának a gazdaságban a jelenben és a közeljövőben az MSZMP? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Fraknóy Gáborral, a Csongrád megyei pártbizottság gazdaságpolitikai tit­kárával. az MSZMP. Persze, a gazdasággal va­ló foglalkozást egyetlen párt sem hanyagolhatja el. Az Olasz Kommunista Párt pél­dául azért vesztette el a szavazói tömegét, mert nem volt gazdasági koncepciója. Viszont megduplázták sza­vazataikat a szociáldemok­raták, mert jól felépített el­képzeléseik voltak. Sőt, még üzleteket is szereztek jó né­hány vállalatnak. — Elképzelhető, Iiogy ha­sonló sikereket egyszer az ön által irányított gazdasági szakemberek is magukénak mondhatnak? — Mi a megye gazdasá­gának segítésével, és az egész Dél-Alföld gazdaságá­nak koordinálásával kívá­nónk foglalkozni. Ebben a. négy megyében meghatározó a mezőgazdasági és az élel­miszer-ipari tevékenység. A jelen helyzetből való kilá­baláshoz csak a közös fel­lépés segíthet bennünket. Az itt termelt élelmiszereket jó áron kellene értékesíteni. Ehhez — úgy tűnik — el­engedhetetlen egy önálló külkereskedelmi vállalat alapítása. Az önálló kül­kereskedelmi jog a vállala­tainknál csuk lehetőség ma­rad, mert nincs megfelelő külkereskedő gárdájuk. Egy részvénytársaságon belül vi­szont felhalmozható a szük­séges szellemi és anyagi po­tenciál. A fővárosi keres­kedelmi vállalatok nagy nyereséghányaddal közvetí­tik a „vidéki" termékeket. Ebből viszont a termelő és a feldolgozó semmit sem kap vjsszu. Okét is jobban ér­dekeltté tudjuk majd. tenni a saját rt. működtetésével. Igy a primőröket a napi igényeknek megfelelően le­hetne exportálni. Ehhez jó lehetőséget adhat a békés­csabai repülőtér, és jobban Japán autók valutáért Nem mindennapi vállal­kozásba fogott a szentlörin­cj költségvetési üzem: ja­pán gyártmányú gépkocsik értékesítését kezdték meg a Baranya megyei nagy­községben. Az üzem az NSZK-beli Nörtlingenben működő Horst Fischer cég­gel kötött megállapodás keretében Daihatsu, Mitsu­bishi és Subaru autókat kap. A japán kocsik négy­hetente érkeznek az amsz­terdami kikötőbe, s onnan a vásárlók igényel szerint rendelt típusókat a megfe­lelő színben és kiegészí­tőkkel szállítja a némát partnercég. A valutaért kínált tá­vol-keleti autók első szál­lítmánya már megérke­zett Szentlőrincre. A Fisch­er autóházzal kötött szer­ződés értelmében az általa forgalmazott valamennyi típust meg lehet rendelni a költségvetési üzemnél, Ha­marosan megszervezik a kocsik helyi szervizét, ga­ranciális javítását és al­katrészellátását is. A szúkseges célszerszámokat ehhez a Fischer autóház adja Egy meghívás kérdőjelei Tegnapi lapunkban Raf­fay £rnő képviselői meg­bízólevelének atadásaról szóló írásunkban szerepelt egy mondat: „Az ünnepé­lyes aktusra meghívtak megyénk több országgyű­lési képviselőjét is, ám kö­zülük senki nem jelent meg e rendezvényen." Az első telefont Csókási Zoltánnétól kaptuk: _ Es­küszöm, hogy semmiféle meghívást nem kaptam. Ha igen, nyilván elme­gyek. Ennek így olyan lát­szata van, mintha mi hara­gudnánk Raffayra. Pedig én örülök a legjobban, hogy végre teljes számban vagyunk... Telefon juratovics Ala­dárnak: — Fél 12-kor kaptam egy telefont, hogy menjek el. De hát éppen egy tár­gyalás kellős közepén vol­tam, hogy álljak föl? Még ha reggel szólták volna .,. Takács imrénét a laká­sait találom meg. — Háromnegyed 12-kor szóltak telefonon, Iiogy j2­kor adják at Raffay Ernő megbízólevelét. Képzelhe­ti, mikorra értem volna be a tanácshoz, ha rögtön vil­lamosra szállok is a Tex­tilmüveknél ... Azaz: volt is meghívás, meg nem is. Mert magam sem tudom, lia háromne­gyed 8-kor szólnának, hogy családostól vacsorá­ra várnak egy barátomnál 8-ra, el mennék-e. Mindenesetre, úgy tű­nik, hogy a meghívást is tanulnunk kell. Mint any­nyi minden mást. Sz. I. ki lehetne használni a Tisza Volán kamionparkját is. — Régiós bank alapításá­ról is sok hír szállong mos­tanában. — Most úgy tűnik, hogy egy ilyen vállalkozáshoz külföldi tőke is ajánlkozik. A már meglevő bankok is segíthetik a helyi gondok megoldását, de kirendeltsé­geik kötődései meghatáro­zottak, ezért egyáltalán nem biztos, hogy minden jó „vi­déki" kezdeményezést támo­gatnak. Nem ellenükre kép­zeljük el az űj bankot, ha­nem velük. — Az MSZMP ideológiai munkája mindmáig adós a gazdagodás és a szegénye­dés szocialista körülmények közötti megjelenése értéke­lésével. A vállalkozók si­keres rétege igencsak gaz­dagodni kezdett az elmúlt évtizedben. A párt appa­rátusa és tagsága nem tud­ta eldönteni, hogy örülhet-e ennek a jelenségnek, ezért az emberek inkább csak irigykedtek..: — A mi térségünknek ma az igazi előnye, hogy le­építésre kényszerülő nagy­vállalata lehet, de ez nem számottevő. Az itteni gazda­ságban országosan egyedül­álló a szövetkezetek, kis­szövetkezetek aránya. Ezek­ben már egészen korszerű technológiák is jelen van­nak. Ezek a kis egységek hozták be hozzánk az elekt­ronikai kultúrát is. Volt munkaerő-elszívó hatásuk, és új munkahelyek százait teremtették meg. Valószínű, ebben a szférában a továb­bi felfutás js. Iparban, me­zőgazdaságban és kereske­delemben is további teret nyerhet a magánvállalkozás pálunk is. Szerintem a reprivutizálás is leginkább ezen a területen várható. Ehhez van talán tőke is. — Az ilyen események az MSZMP tagjainak egy ré­szében növelhetik a vállal­kozásokkal szembeni ellen­érzéseket, — Ezzel mindenképpen számolnunk kell. Propagan­damunkával viszont el kell fogadtatni, hogy aki dolgo­zik, hiányt pótol, éljen job­ban. Azt is vegyük tudo­másul, hogy aki vállalkozik, meg is bukhat. Hangot kelj adnunk ennek az óriási kockázatnak is. Tehát, nem a sajnálat vagy az irigylés érzelmei játszanak a jövő­ben szerepet, hanem a reá­lis értékelés, a döntő csak a piaci verseny lehet. — Sokan vitatják a ter­vezett Bécs—Dudapest világ­kiállítás gazdasági létjogo­sultságát. Mi sem tapsolha­tunk ehhez igazán szív­ből. — Állásfoglalásra igazán csak a teljes koncepció is­meretében vállalkozhatunk majd. Egy ilyen eseménytől — úgy érezzük — teljesen joggal várjuk, hogy az új E5-ös elérje a megnyitó előtti hónapokban Szege­det, és ebben a régióban is javuljon a telefonhelyzet, és sok minden más. Ez a téma előkerül a hamarosan létre­jövő Dél-Alföldi Vidék Tár­saság fórumán js. Budapest monopolizált helyzetén min­denképpen változtatni kell, hiszen nálunk is van gaz­dasági és szellemi élet, amely szeretne önállóan al­kotni, dolgozni. Ez részünk­ről nem fővarosellenesség, hanem talán egy kicsinyke lépés ahhoz, hogy egyszer az ország öt-hat önálló és egyenrangú önkormányzati egységre tagolódjon. — Csak gazdasági prog­rammal valószínűleg nem le­het majd az év végén, vagy jövőre választásokat nyerni, de egy reális országszanála­si tervezet szavazók százez­reit nyerheti meg. Ilyen erös programmal adós az MSZMP. — Ilyen program nagy ütemben készül, ehhez mi is szeretnénk hozzáadni a saját ötleteinket. Csak olyan programot tartunk elfogad­hatónak,- ami a jelen hely­zet realitásaihoz igazodik. Kívánság bőven van, de ezek jó részéről ebben az ellentmondásos állapotban le kell mondani. Keresnünk kell a helyi le­hetőségeket ls. A kisebb vállalkozások a különböző eredetű tőkék számára ha­tékony működési formát je­lenthetnek. Nagyon fontos az élelmiszer-gazdaság sta­bilitása, mert ez az egész megyei közhangulat talán legfontosabb meghatározója. Fel kell vállalnunk a fia­talok, az idősek és a nagy­családosok segítését. Készü­lőben van egy helyi szoci­álpolitikai alapítvány terve. Ebben mindenkire számí­tunk, aki a nehéz körülmé­nyek között az átlagosnál jobban él. Ez a klsnyugdf­jak 4-500 forintos kiegészíté­sét jelentheti, de az alap­problémát elsősorban a kor­mányzatnak kell megolda­nia. A megyei pártbizottság és az első titkár külföldi kap­csolatait is ki kell használ­nunk az előrelépéshez. Ta­lán már az is jelent vala­mit, hogy ebben az évben két olaszországi élelmiszer­ipari szakvásáron is meg­jelenünk- Olasz partnereink bekapcsolódnak a helyi me­nedzserképzésbe, és minden remény megvan a jelentős üzletkötésekre is. Megolda­ni mi nem tudjuk a hazai gazdaság gondjait, de az eddig hiányzó koordináló munkára van erőnk, BÓIC ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents