Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

2 I 1989. augusztus 3., csütörtök Hídpolitika Nyers Rezső, az, MSZMP elnöke szerdán, a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Részt vett és fölszólalt a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében tartott választási nagygyűlésen. Beszédében azt hang. súlyozta: bár személy szerint nagyon szeretné, ha az MSZMP jelöltjét — Kiss Istvánt — választanák meg képviselőnek, mégsem őt dicséri, s nem is az ellenzékieket bírálja. — Azért jöttem ide — mondotta —, hogy együtt gondolkodjunk, ha kell hangosan, de együtt a múltról, jelenről ós a jövőről egyaránt. Nézete szerint tudnunk kell, mit csináltunk rosszul, de azt is, mi volt a jó, mit kell folytatnunk. A hibák közé sorolta, hogy a gazdaságot, a kultúrát és a politikát túlcentralizáltuk. A párt elnöke leszögezte: most. amikor a gazdasági reform radikális megvalósítására van szükség, igennel kell felelni arra a kérdésre, hogy ímegújítható-e a korábban kialakított szocialista szektor. Az ország gazdasági boldogulása nem képzelhető el a szövetkezeti és állami tulajdon nélkül. Az más kérdés, hogy nem a régi módon és a régi szervezeti keretek között kell működnie, s megint egy másik kérdés az is, hogy az ország boldogulása nem képzelhető el az egyéni kezdeményezés. az egyéni látásmód az egyéni gazdálkodás térnyerése nélkül. Előrelépésünknek tehát — mondotta — a töbhszektorúság a záloga. A ' másik pedig — és ezt programként valljuk —: intenzív kapcsolat a világ minden részével. Okulva az 50-eS, 60-as évtizedek egyik legnagyobb tévedéséből, egyértelműen magunk mögött kell hagyni a bezárkózásra, az önállóságra, a saját „világgazdaságra" alapozott gazdaságpolitikát Hazánknak a híd szerepét kell betöltenie Kelet- és Nyugat-Európa között DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATFELVÉTEL A két ország közötti baráti kapcsolatok és együttműködés erősítése és fejlesztése közös óhajától vezérelve az Egyesült Arab Emírségek és a Magyar Népköztársaság kormányai elhatározták, hogy 1989. augusztus 2-i hatállyal nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat létesítenek KISZCZAK A MINISZTERELNÖK Czeslaw Kiszczak eddigi belügyminisztert, a LEMP KB politikai bizottsági tagját választotta meg szerdán Ausztria és az NSZK lelkesedne... flz akadályok rendszerbeliek 0 Brüsszel (MTI) Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke és külkapcsolatokért felelős tagja szeptember 17-étől kétnapos látogatást tesz Budapesten, majd Varsóba utazik. A kétoldalú kérdések mellett megvitatják a „24-ek" és Magyarország, illetve Lengyelország további együttműködését is. Szerdán közös piaci illetékesek elmondták az MTI tudósítójának: a szakértői tanácskozások második, a konkrétabb nyugati szándékokat összegező fordulója valószínűleg október közepén kezdődik, az MSZMP kongresszusa után. Az EK Bizottságának vezető tisztségviselői elmondták: Magyarország integrálódását a világgazdaságDa nem gazdaságának teljesítőképessége akadályozza. Az integrálódásnak — pl. az EK-val vagy az EFTA-val közős szabadkereskedelmi övezet létrehozásának, amint a magyar kormány szeretné — rendszerbeli és poli tikai akadályai vannak, ezek leküzdése persze nem tartozik a nyugati országok illetékességébe. A tisztségviselők azt is elmondták, hogy a segítő szándék általános, de nem egyforma. Igazi lelkesedés inkább csak a magyarországi beruházásokban már eddig is élenjárók, például Ausztria, az NSZK részéről volt tapasztalható, és igen támogatólag nyilatkoztak a britek is. Brüsszelben kedden nyilvánosságra hozták a magyar kormány memorandumát, amelyet Budapestről küldtek a „24-ek" értekezletére. Ebben a kormány további reformterveit sorolja fel, és azt, hogy ezekhez milyen nyugati segítséget várna. Az ebben foglalt néhány konkrét kérésTe válaszolva a tisztségviselők kijelentették: a „24-ek" általánosságban nem foglalkoznak hitelügyekkel, így közvetlenül azzal a magyar kéréssel sem, hogy készenléti hitelkeretet hozzanak létre olyan kockázatok megelőzésére Magyarországon, amilyeneket a reformmal járó társadalmi feszültségek, az életszínvonal csökkenése, vagy a konzervatív erők aktivizálódása okozhat. Arra a kérésre, hogy Magyarországot vonják be a „24-ek" tanácskozásába — ezt egyébkén Bush amerikai elnök is javasolta az EK Bizottsága elnökének kedden küldött levelében —, azt mondták: egyelőre ezt nem tervezik a „24-ek" fórumán, a Közös Piac munkacsoportja azonban állandó kapcsolatban lesz mind a magyar, mind a lengyel kormánnyal. Általánosságban a „24-ek" eszmecserékre, tapasztalatcserékre alkalmat adó fórum akarnak maradni. Havel „gyűjti" az élményeket fa Bécs (Reuter) Huszonnégy óra leforgása alatt kétszer vették őrizetbe VácLav Havel drámaírót a csehszlovák hatóságok — adták hírül nyugati diplomáciai források Prágából. Az ellenzéki színműírót másodízben akkor fogták le, amikor szerdán az NSZK nagykövetségére indult, hogy ott eleget tegyen a nagykövet ebédmeghívásának. Az esettel kapcsolatban a nyugatnémet külügyminisztérium tiltakozást jelentett be Prágának. Kedden Havel három órát töltött az őrszobán, ahol a „Néhány mondat ..." címmel útjára bocsátott, demokratikus szabadságjogokat követelő petícióról kérdezgették, amelyet maga is aláírt. A szerdai őrizetbevétel célja „csupán" a beszélgetés folytatása, legalábbis a letartóztatást foganatosító egyik rendőr szavai szerint. Arról nincs hír, hogy időközben Havelt elengedték volna. ( Rádiótelex miniszterelnökké a lengyel parlament alsóháza. AZ ALDOZAT: ÜJSÁGlRÓ Néhány nappal ezelőtt Moszkvában meggyilkolták Vlagyimir Glotov újságírót, az Ogonyok szerkesztőségi titkárának huszonhat éves fiát, aki ugyancsak újságíró volt. Az Afganisztánt megjárt fiatalember a Szovjetszkaja Targovlja munkatársa volt, és a Fakt sajtószolgálatnál is dolgozott, ahol a maffia tevékenységéről gyűjtött adatokat. AZ ELSŐ KÜLFÖLDI ÜT Szudán új vezető embere szerdán Líbiába érkezett. Ornar Haszan Ahmed elBesir tábornok, a szudáni Nemzeti Megmentés Forradalmi Parancsnoki Tanácsának elnöke első ízben utazott külföldre a júliusi katonai hatalomátvétel óta. ELTEMETTÉK FEHÉR FERENCET Űj vidéken szerdán délután eltemették a 61 éves korában elhunyt Fehér Ferencet, az egyik legnevesebb jugoszláviai magyar költőt, írót és műfordítót. A temetésen a Magyar írók Szövetségét küldöttség képviselte. Az első fecske: a Fal ke (Folytatás az 1. oldalról.) négy óra alatit már itt ls van... — mondta a repülőtér parancsnoka. — A kontaktus-tartás légi lehetőségét természetesen bátran ajánlhatjuk minden, külországi kapcsolatokkal rendelkező vállalatnak. A Vidia például már érdeklődött is nálunk a lehetőség felől, s bizonnyal más cégek is igényelni fogják. — Megfelel a szegedi reptér az esetlegesen sűrűbbé váló légiforgalom fogadására? — Minden tekintetben! Az. hogy nincs lebetonozva, korántsem hátrány, sőt így kopnak legkevésbé a gépek gumikerekei. A terület megfelelő méretű, olyannyira, hogy a hasonló föladatokat ellátó osztrák röpterek nagyságának sokszorosa! A légiforgalmi igazgatóság szerint ugyan ki kéne a pályát betonozni, Ferihegy szerűvé tenni, de erre aligha van szükség. Meg persze lehetőség sincs — 170 millió forintba kerülne! Hanem annál inkább szükségünk lenne egy éipületre, ahol fogadhatnánk az érkezőket, megfelelő ellátást tudnánk számukra biztosítani. Ezt mindössze 2 millióból is ki tudnánk hozni! Minden más föltétel — kifutópálya, hangár, közlekedési, parkolási, egyéb lehetőségek — adva van. A vám- és határörségnek sem kellene állandóan itt-tartózkodni: elegendő, ha a gép landolása előtt egy órával értesülnek az érkezésről. Meg kell jegyezni egyébként — az ügyben az iIlletékes városi tanács is támogatja tervünket. A beszélgetés, melyen a Weigl házaspár is jelen volt, a parancsnoki szobában zajlott le — később azonban kimentünk a repülőtérre. Frau Weigl félkézzel húzta elő a hangárból a kék-fehér gépet, amely olyan törékenynek látszott, hogy ki se nézte belőle az ember a 450 kilót.. A Falke típusú, 190 kilométer végsebességű kis gép egyébként ötszáz kilométert; tud repülni egyhuzamban — addig elég az üzemanyaga —, s négyezer méter magasságig emelkedhet. Be is mutatta tudományát ott helyben — motorja olyan halkan zümmögött, hogy szinte hangja sem volt; na, igen. odakinn komolyan veszák a zajártalmat. Hirtelen szökött égnek a lepkesűlyú gép, kettőt fordult, s már jött is vissza. De e rövid bemutató csak a jelenlevő tömegtájékoztatásnak szólt; az osztrák üzletemberek — Szeged leendő tranzit-repülőterének első vendégei — tegnap repültek vissza hazájukba. Remélhető, következő útjukon sem autóval jönnek.... Farkas Csaba Madridi légiposta Spanyol cigányok Tavaly novemberben Sevillában a székesegyház mellett szép fiatal barna lány kérte, had' tűzhessen ki virágot kabátomra. Nem lévén ellensége a szépnek sem virágban, sem leányban, a virág a zakómra került. Am ezután a mosolygós harna leány azt kérte, jósolhasson tenyeremből. Rájöttem, egy szép cigánylány tájékoztatott sorsom felöl... Főleg a déli Andalúziában találkozhatunk a nagyvárosokban jellegzetes, nálunk is ismert ruhájukról felismerhető cigányokkal, ám a 3 milliós főváros, Madrid kaotikus géptengerében is meg-megjelennek az öszvérvontatta kétkerekű kordék, amelyek terhet szállítanak, vagy használt cikkeket gyűjtenek. Spanyolország ugyanis az európai cigányság egyik központja. * A cigányság a XV. században — talán Egyiptom felől — érkezett a félszigetre, Katalónia partjainál. A Franco-korszakban kiadott történeti lexikon nyílt ellenszenvvel vándorló, tolvajló, csaló, babonát terjesztő csoportként jellemzi őket. Mindenesetre, a legrosszabbkor érkeztek. A Katolikus Királyok, Ferdinánd és Izabella ugyanis éppen ekkor döntöttek arról, hogy az „egység" jegyében a más vallású és etnikumu népcsoportokat nem tűrik meg a félszigeten. Így került sor 1492-ben a zsidók kiűzésére, s csak azok a mórok maradhattak, akik a mohamedán vallásról áttértek a katolicizmusra. A másságot devianciaként minősítő katolikus uralkodók már 1499-ben letelepedésre kötelezték a cigányokat azzal a fenyegetéssel, hogy kiűzik vagy rabszolgának adják el őket. Am, hogy hatástalan volt e rendelet, mutatja, hogy I. Károly, majd II., III., majd V. Fülöp megismétli ezt: a cigányokat földművelésre kötelezték, megtiltották, hogy 1000 főnél kisebb faluban lakjanak, tilos volt nyelvük használata, ruhájukat, szokásaikat betiltották, s nem foglalkozhattak állatkereskedéssel sem. Ezek a szigorú rendeletek azonban hatástalanok maradtak a XVI—XVIII. században; sőt, a cigányok száma még nőtt is: a XVIII. század végén csak Andalúziában 40 ezer felett volt számuk. Kiűzetésük elsősorban azért maradt el, el, mert szegény csoport voltak, az uralkodók nem nyertek volna vele. Az abszolutizmus gőzhengere „integrálni", azaz asszimilálni akarta őket — hol erővel, hol, mint III. Károly a XVIII. sz. második felében, kedvezményekkel. Ez a pressziótaktika a velük szembeni magatartás fő jellemzője egészen 1975-ig, Franco haláláig. A diktátor ugyanis, hasonlóan despota-király elődeihez, csak a spanyol nyelvet és fajt tartotta elfogadhatónak. Ebben a filozófiában a baszk, a katalán, a gallego nyelv, s a félszigeti kisnemzetek kultúrája és szokásai is bűnnek számítottak. Ez az állandó állami (és részben társadalmi) preszszió erős belső összetartást ós saját erkölcsi normarendszert alakított ki a történelem során a spanyol cigányságban, amely párosult a „külső" világgal szembeni ellenállással. Az a tény azonban, hogy Spanyolország a XVI—XX. században elmaradott, stagnáló ország volt, ahol nem születtek meg a gazdaság és a piac belső, integráló erői, magyarázza a cigányság periférikus helyzetét is, és a vele szemben kialakult társadalmi előítéleteket — amelyek oly hasonlóak a magyaréhoz. A két világ (cigányok — nem cigányok) közötti feszültség állandósult a századok folyamán, kialakítva a „többség" elleni lázadás, a szembenállás nyüt és burkolt formáit, a „többség" kultúrájának, értékeinek elutasítását. Ez persze azt is jelenti, hogy a cigányság kollektív azonosságtudatában neurotikus jegyek is megjelentek, és tartóssá váltak (gyűlölet, fiatalizmus stb.) E közösségi összetartás önvédelmi jellegűvé vált a „másokkal" szemben. A bűnözésben megmutatkozó nagy arányuk is e helyzet folyománya. Az állam számukra ugyanis mindig elsősorban elnyomóként jelent meg, ezért kijátszása a közösségi értékek része lett (pl. fiaiknak a keresztelé&kor lánynevet adtak, hogy elkerüljék a katonaságot). 1978-ban történt pontos vizsgálat helyzetükről, létszámukról. Akkor 208 ezer 344 volt a számuk, az összlakosság 0,56 százalékát tették ki. Növekedésük azonban háromszor nagyobb az európai és kétszer nagyobb a spanyol átlagnál; a világon az egyik legmagasabb, évi 5,2 százalék. Akkor úgy becsülték, hogy számuk 19 év alatt megduplázódik. E becslések „bejöttek", ma 400 ezerre, a lakosság 1 százalékára becsülik számukat. Többségük Andalúziában él, de nagy a belső mozgásuk Madrid és Barcelona, a két világváros felé. Fiatal társadalom az övék: 70 százalékuk 25 évnél fiatalabb, a 45 évnél idősebbek aránya kb. 10 százalék. Döntően már letelepedettek, de a társadalom peremén szegényen élnek, építőipari segédmunkásként, vidéken kovácsként, kisebb részben házalóként és „művészként", 91 százalékuk katolikus és mélyen vallásos; 71 százalék semmilyen iskolába nem járt. * Belső értékeléseikről a szociológiai és az immár létező „saját" irodalom hasonló információkat ad. A cigányügyek állami titkárságának vizsgálata szerint fő értékeik a szabadság, a vendégszeretet, a cigánynak adott szó becsülete, a holtak tisztelete; a gyerekekkel szembetű felelősség (köztük a válás igen csekély!), a házasság előtti szüzesség tisztelete. A cigánnyal szembeni szolidaritás a közösségi itudat fő elve. Jüan de Diós Ramirez Heredia, aki a cigányügyek titkárságának 45 éves vezetője, Mi, cigányok (1973) című könyvében a cigányság belső erkölcsi elveit hasonlóan taglalja: — tiszteld az időseket, — a gyerekeket riem lehet elhagyni, — aki családját elhagyja, elveszti a közösség előtt becsületét; — a házasság előtti szüzesség tisztelete, — a pompa, cicoma szemükben vétség, — szent helyről (templom, kolostor) nem szabad lopni, — a halottak emléke szent. * Integráció vagy pluralizmus? — tették fel a kérdést a cigányügyijén is 1975, azaz a diktatúra után, amikor a spanyol társadalom kezdte elfogadni és bevezetni a pluralizmus elvét. A válasz a spanyol tudományosságban egyértelmű. A totalitarizmus az integrációt hirdette és a nem spanyol, nem katolikus, nem fasiszta felfogást és társadalmi csoportokat durva türelmetlenséggel igyekezett a hatalom úthengerével „integrálni". A pluralistává váló társadalom, érvel a spanyol tudomány, amely türelmes más etnikumokkal, más kultúrákkal, más értékekkel szemben, a cigányok másságát is el kell, hogy viselje; a cigányoknak joguk van „másságukhoz", s akár a kisnemzetié (mint a gallegók, katalánok, baszkok) váláshoz is az egységes spanyol államon belül. Ma úgy tűnik, hogy a felfűtött mozdonyként emelkedő spanyol gazdaság, amely a belső piac és -gazdaság integráló szerepét először mutatja a félsziget történetében, segít valójában a cigányság beilleszkedését előmozdítani — mindenféle rendelet nélkül — a társadalom toleranciáját is segítségül kérve. Andcrle Ádám Pályázati felhívás! A Tisza Volán pályázatot hirdet pénzügyi önálló osztály vezetőhelyettesi munkakör betöltésére. Feladat: A vállalat hatékony gazdálkodását biztosító pénzforgalmi, pénzgazdálkodási tevékenység végrehajtása, továbbfejlesztése, a vállalati pénzügyi fegyelem betartása. A munkakör betöltésének feltételei: — közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi-számviteli főiskolai végzettség, — számítástechnikai ismeret vagy készség. — legalább hároméves pénzügyi vagy számviteli területen szerzett vezetői, szakmai gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. A megbízás határozott időre szól (maximum 5 év), mely alkalmasság esetén meghosszabbítható. Besorolási kategória: A/3/1, szerint, valamint az érvényes premizálási feltételek szerinti további jövedelem. A pályázatokat írásban, részletes önéletrajzzal, az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével, a betöltendő munkakörrel kapcsolatos elgondolások felvázolásával, a vállalat személyzeti és oktatási ónálló osztályára (Szeged, Bakay Nándor u. 48.6724. Telefon: 23-322/216, a pályázat megjelenését követő 15 napon belül kell eljuttatni. A pályázathoz a szakképzettséget, iskolai végzettséget, s egyéb végzettséget tanúsító okmányok másolatát, s egészségi állapotra vonatkozó igazolást csatolni szükséges. A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázók írásban kapnak értesítést.