Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

1989. augusztus 10., csütörtök 3 MEGSZÉPÜLT A SZEGED-RÓKUS-vas­útállomás százéves épülete. Negyven év­vel ezelőtt újították föl ezt megelőzően, azéta egyre romlott az állapota. A MÁV Szegedi Igazgatósága 46 millió forintos költséggel végeztette el a korszerűsítést, a generálkivitelező a Délép volt. A felújítás első ütemében az üzemi helyiségek, és a központi kazánház készült el. ezt követő­en az utasforgalmi helyiségek, várótér­somogyi Károlyné fclvölücl mek, jegypénztárak, az Utasellátó helyi­ségei épülték át, s kialakították az üzem­orvosi rendelőt is. Az emeleten korábban is meglevő lakások összkomfortosak let­tek, a megfiatalodott vasútállomás az ott dolgozó vasutasoknak jobb munkakörül­ményeket, az utasoknak pedig kényel­mesebb várakozási és utazási feltételeket biztosít. Mit vizsgál a „lelkiismeret; bizottság"? Új honvédelmi törvény — a megvalósítás (rögös) útján Lakáslánc - béklyókkal Az Inlak 1984. április 1­jén „született". A megala­kulás dátuma ellenére csöp­pet sem tréfadolog, amivel foglalkozik. Nincs a lakás­és ingatlancserék, adás-vé­telnek olyan variánsa, ami­re tevékenységi köre ki ne terjedne. Nevéből is kikö­vetkeztethető, hogy elsősor­ban ingatlanközvetítésből él. A „bérleti" (azaz: tanácsi) lakások eladása, telkek, ma­gántulajdonban levő laká­sok cseréje, adásvétele, a „nem lakásbérlemények" (pl. garázsok, üzlethelyisé­gek) cseréje, eladása je­lentik palettájának fő szí­neit. Ezek mellett segit meg­oldani a lakásbérleti jog­ról való lemondás körüli bonyodalmakat. (Itt tartva, újdonságként megjegyezhet­jük, hogy 1989. július 1-jé­től az egyszeri használatba­vételi díj nyolcszorosát kap­ják azok, akik lemondanak bérleti jogukról.) Felújítják a cserélendő lakásokat, s hogy a csere- és adásvételi partnerek könnyebben egy­másra találjanak, kiragaszt­ják kirakatukba az érintett lakáscímeket. Nemcsak közvetítenek, épí­tenek is „foghíjtelkeken" hitelekkel támogatott tár­sasházakat. A társasházak­hoz kapcsolódó másik ér­dekeltségük: értékesítik a kész lakásokat. Vállalják gázvezetékek építését, vagy utólagos bekötését, egyedi vagy családi házak megter­veztetését. Azoknak, akik házukat a maguk erejéből építgetik, állványokat, gé­peket kölcsönöznek. Működési területük elvi­leg nem korlátozott, a gaz­daságosság szempontja azon­ban Csongrád megye hatá­rán ritkán engedi túl őket. Előfordulnak persze külön­leges megbízások is, példá­ul, ha egy nagyvállalat in­gatlanát Dunántúlon kell el­adni. A szegedi Inlak kapcso­latban áll az országos in­gatlanforgalom hálózatával is. Így jelentősen leegysze­rűsödik a települések kö­zötti lakáscsere, a feleket megkímélik a szükségtelen utazgatástól. A telefax be­állítása tervrajzok, ügyira­tok gyors továbbítását tet­te lehetővé. Figyelő szemük májustóla megye nem városi családi házait is számon tartja, azo­kat persze, amelyeket el le­het adni. Ha ilyen üres ház­ra bukkan valahol a helyi tanács, rögtön vevőt is ke­rít rá. A kedvező szociálpo­litikai támogatás, a városi­nál jóval alacsonyabb for­galmi érték (felébe-három­negyedébe kerül, mint a ha­sonló városi ingatlan) nagy vonzóerő. Mindezek népes­ségmegtartó hatása jelen­tős. Baczkó István igazgató szerint ezt a tendenciát kel­lene olyan buszközlekedés beállításával erősíteni, amely lehetővé tenné a városi munkahelyre járást. Sokak lakásgondja megoldódhatna így. Közvetítői díjaikról any­nyit, hogy 1986 óta csak az általános forgalmi adó ter­helte árait. „Kis haszon — nagy forgalom ..." Ezt a ré­gi, jól bevált kereskedői el­vet vallják. A költségek nö­vekedése viszont előbb­utóbb áremelésre kénysze­rít. Tavaly az általános gaz­dálkodók közé sorolták őket, eltörölték azt az adókedvez­ményt, amelyet mint lakos­sági szolgáltatók élveztek. Ebből ugyancsak az követ­kezik, hogy drágábbak lesz­nek. Jelenleg az állami laká­sok eladása adja a legtöbb munkát. Ismert, hogy a bentlakók növekvő számban kívánják megvásárolni ad­dig bérelt lakásukat. Ko­rábban tíz év alatt 209 ilyen vásárlás történt, 1989-ben eddig 650 lakást adtak el, és márciusban 2300 igényt tartottak számon! A je­lenség okai közismertek és félelemkeltők. Olyan ter­vezett intézkedések, ame­lyek már most, bevezetésük előtt aggodalommal töltik el a bérlakásokban élőket, a lakbéremelés, a lakáson belüli javítások-felújítások költségeinek áthárítása, a lakás öröklésének biztosítá­sa mind ezt a folyamatot erősiti. Ugyancsak ebbe az irányba hat, hogy jelen­tősen beszűkült a tanácsi bérlakások cseréjének moz­gástere. Megszűnt az ezt segítő kiemelt hiteltámoga­tás, s ez a korábban „lép­csőzetesnek" titulált lakás­csere-folyamatot bénította meg. Az Inlaknál mindez a használt lakások forgal­mának csökkenéseként ér­zékelhető. Bajaik enyhítésére ter­mészetesen keresik az or­vosságot. Az újszegedi „fél­kész családi ház"-akció, vagy az egyben kifizethető, előre gyártott „láncházak" az első próbálkozások. Ezek­ben viszont kedvezőtlen, hogy a viszonylag olcsó tel­keket megdrágítják a köz­művesítésnek a tulajdonosra hárított költségei. A jövő Baczkó István sze­rint „labilis". A párhuza­mosan élő, és részben ki­dolgozatlan országos lakás­koncepciók, a kedvezőtlen pénzügyi feltételek, az idén fogyatkozó ügyfelek ellené­re bízik az Inlaknál dol­gozók „szürkeállományá­ban". Abban, hogy a vál­tozó gazdasági szabályozók fújta nótára éppúgy megta­lálják majd a helyes tánc­lépéseket, mint eddig. Még akkor is, ha a táncoló lá­bak időnként béklyókba ga­balyodnak ... Ny. P. Köztudott, hogy az Ország­gyűlés, legutóbbi ülésszakán módosította a honvédelmi törvényt. Ennek köszönhe­tően a jövőben az ifjú fér­fiak a szokásos katonáskodá­son kívül — lelkiismereti okból — fegyver nélküli ka­tonai szolgálatra is bevonul­hatnak, illetve azt is kérhe­tik, hogy polgári körülmé­nyek között tölthessék a meghatározott — rendes ka­tonaidőnél hosszabb — idő­szakot. Mi a lelkiismeret? A Csongrád Megyei Had­kiegészítési és Területvédel­mi Parancsnokságon Szabó Károly őrnagyot arról kér­deztük: a szegedi gyakorlat hogyan felel meg a törvényi előírásoknak. — A megyei tanács vb je­löl majd ki egy bizóttságot, amelynek tagjai döntenek a kérelmek alapján arról: ki teljesíthet fegyver nélküli, illetve polgári szolgálatot. E bizottsággal együttműködik a kiegészítő parancsnokság őrnagya, Kassa László, aki­nek azonban döntési vagy szavazati joga nincsen. — Mi a feladata? — Kapcsolattartás a sor­kötelessel, ami főként abból áll, hogy elmondja, milyen okmányokat szerezzen be. Szükséges a kérelmen kívül egy önéletrajz, esetleg annak igazolására alkalmas iratok, hogy valóban lelkiismereti okból választja az illető a polgári szolgálatot. — Elég nehezen tudok ilyen iratot elképzelni... — Tény, hogy komoly tu­dósok sem tudták definiálni a lelkiismeretet, s azt sem tudták meghatározni, mik lehetnek azok az okok, ami miatt valaki megtagadhatja a fegyveres szolgálatot. — Mégis, mit vizsgál ak­kor a bizottság? — Közvetett módon pró­bál képet kialakítani a ké­relmezőről. Például megnézi, rendelkezik-e fegyvertartási engedéllyel, volt-e büntet­ve... — A büntetett előélet ki­záró körülmény? — Nem mondhatom így egyértelműen, meg nem is én fogom ezt eldönteni. De akit erőszakos bűncselekmé­nyért elítéltek, elég nehéz elképzelni róla, hogy szemé­lyes konfliktusba kerülne önmagával, ha fegyvert kel­lene fognia. — A törvény szerint az il­letékes egyházak véleményét is ki kell. illetve lehet kérni. — Ez így is lesz. A püspök fenntartásai A dolog tehát úgy néz ki: papírt kell kérni a lelkiisme­retről. Mit szólnak ehhez a bürokratikus megoldáshoz az egyházak — például a ka­tolikus? Gyulai Endre szeged—Csa­nádi megyésniispök: — Ha valakinek ilyen pa­pírra van szüksége, minden további nélkül megkapja, ha bármilyen jele van annaK, hogy hozzánk tartozik. Pél­dául nálunk keresztelték. Más kérdés, hogy ha valaki a kenyérgyárban, vagy a ba­kancsgyárban dolgozik — közvetve azzal is szolgálja a honvédelmet, tehát a fegy­veres szolgálat megtagadása önmagában kevés ahhoz, hogy ne működjön közre az illető akár tudatlanul is a hadsereg támogatásában. A római katolikus egyház elv­ben nincs ellene annak, hogy védelmi hadsereg működjön, jóllehet, nagyon nehéz az önvédelem határát meg­húzni. — Elvileg egyetért a „lel­kiismeret-vizsgálattal"? — Nem. Mindenkinek sa­ját lelkiismerete szerint kell cselekedni, s ebbe senki nem képes belelátni. Amúgy sem hiszem, hogy a polgári szol­gálat hosszú éveit valaki csupán azért vállalná, hogy „kibújjon" a katonaság alól. Jehova tanúit érintette leginkább a múltbéli tör­vény, közülük kerültek leg­többen börtönbe a fegyveres szolgálat megtagadása miatt. Úgy tűnik azonban, az új törvény sem változtat alap­vetően a helyzetükön. Mind­annak a jogosultságát tagad­ják ugyanis, ami a honvé­delemmel kapcsolatos. S mi­vel a polgári szolgálatról — fentiek szerint — továbbra is a HM és megyei szervei rendelkeznek első lépcsőben, s a kérelmet is hozzájuk kell benyújtani — Jehova tanúi az új törvényt az álláspontok közeledésének, de nem meg­oldásnak tekintik. Külföldön több példa van arra, hogy az első sorozáskor tett bejelen­tés egyszer s mindenkorra elég ahhoz, hogy a fegyver­forgatást megtagadókkal pol­gári fórumok foglalkozza­nak. A parancsnok dönt — A „lelkiismeret-bizott­ság" döntése után mi törté­nik? — kérdeztem Szabó Károlyt. — A bizottság csak javas­latot tesz a megyei parancs­noknak. Ez formalitás, nem hiszem, hogy a parancsnok bármikor is a javaslattal el­lentétes döntést hozna, hisz semmilyen új információ nincs a birtokában. — Tehát a parancsnok dönt. — Ha fegyver nélküli szol­gálat lehetőségét kapja az il­lető, egyszerű a képlet, mert 24 hónap katonaság követ­kezik, Bicskén. Ha a sorkö­teles polgári szolgálat iránti kérelmét fogadják el, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal, illetve annak helyi szervei intézkednek. Hol teljesíthető a polgári szolgálat Csongrád megyé­ben? Rantal Zoltán, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának vezetője: — Tudjuk, hogy ez a tör­vény megszületett, de nor­matív szabályozást még nem kaptunk. Valószínű, hogy az egészségügyben, kórházak­ban, klinikákon dolgozhat­nak majd ezek az emberek, de más olyan cég is elkép­zelhető, ahol a férfi munka­erő hiánya krónikus. A Honvédelmi Minisztéri­um és a Belügyminisztérium közös rendeletét várja Gün­ter Béla, a megyei tanács szervezési és jogi osztályá­nak vezetője is. — Egy sor részletkérdést szabályozni kell, addig azt sem tudhatjuk, kikből álljon a polgári szolgálat iránti ké­relmet elbíráló bizottság, s pontosan azt sem, mi legyen a feladata. A szűrőszindróma Szabó Károly elmondta még: a fegyver nélküli és a polgári szolgálatot teljesítők a 24, illetve 28 hónap alatt pontosan annyi pénzt kap­nak, mint a rendfokozat nél­küli sorkatonák, 610 forin­tot. . Amiben nincs döntés: a börtönben töltött idő függ­vényében mennyi polgári szolgálat vár még azokra a szolgálatmegtagadókra, aki­ket tavasszal engedtek ki. Ennek tárgyalása közben más irányt vesz beszélgeté­sünk a két katonatiszttel. Szabó Károly azt mondja:* túl nagy hangsúlyt kapott a kérdés, ami — például — a most Csongrádban sorköte­les 7—6 ezer fiatalból 20— 30-at érint, Kassa László ar­ról beszél, nincs bizottság, amely a lelkiismereti okot, vagy annak ellenkezőjét bi­zonyítani tudná, bár kollé­gája meggyőződése szerint valamilyen szűrőt be kellett építeni. Magam úgy gondolom: az effajta „szűrök beépítése" hozza létre a felesleges bü­rokráciát. Ténykedésük megkezdése előtt már látni lehet, e bizottságok működé­se formális lesz, a megyei parancsnoknak nem lesz oka megmásítani a javaslatokat (ellenkező esetben bíróság elé meh"?t igazáért a sorkö­teles). Vagyis, hosszú csűrés­csavarás után sem volt elég mersz kijelenteni: kizárólag a lelkiismeret szava dönt­sön! Ne másé. Balogh Tamás A népfront a gazdaságról Senki sem ígérhet gyors sikert A mai népszerűségi lis­tán nem éppen dobogós he­lyen szereplő népfront nincs könnyű helyzetben, amikör gazdaságpolitikai program­ját próbálja népszerűsíteni. Tegnap, szerdán délután Szegeden vitára bocsátották a Hazafias Népfront által kidolgozott gazdasági kon­cepciót. Az előadás szüne­tében Asztalos Sándorral, a gazdaságpolitikai bizottság elnökhelyettesével beszélget­tünk. — Ma minden testület meg akar újulni, és ebben már egyre kevesebben hisz­nek. Mekkora tömegtámo­gatást tudhat maga mögött a népfront? — A vidéket próbáljuk megnyerni. A hüvelykujj szabálya szerint, ugyanis minél kisebb egy település, annál nagyqbb a népfronb renoméja. — Hol tudná elhelyezni a népfrontot a mai. illetve a jövőbeni politikai palettán? — Valahol a versenypá­lya szélén. A betoncsíkon pártok csatároznak, mi le­hetünk n homokos védősáv. Csak ilyen szervezetként se­gíthetünk a robbanásveszély levezetésében. Mindennél fontosabbnak tartjuk a meg­valósítható reformokat — Mit emelne ki gazda­ságpolitikai programjukból? — Az „újjáépítés" 80 szá­zalékát belföldi erőforrások­ból kell megoldani. Szerin­tünk — s erre jó példa a Bush-látogatás — a Nyugat csak a dárda hegyét, vagy­is a csúcstechnológiát ad­hatjai Gyons gazdasági si­kereket ma senki sem ígér­het. A jelenlegi adósságállo­mány többszörösét kellene egyszeri injekcióként a ma­gyar gazdaságnak megkap­nia ahhoz, hogy az utolérés reményében indulhassunk például Ausztria után. — Ekkora fecskendő biz­tosan nem létezik. Marad tehát az újabb szorítás? — A magyar társadalom lassan már biológiai tarta­lékait éli fel. Még nagyobb problémának látom a veze­tésre igazán alkalmas réteg hitevesztését. Ha ők most a süllyedő hajót jól jövedel­mező. külföldi tulajdonú ve­gyes vállalatok vezetői szé­keire cserélik, akkor nem marad, aki kivezetné ezt az országot a jelenlegi hely­zetből. — Nem éppen a népsze­rűség csúcsán álló szerveze­teket próbálja összefogni a hatalom és az ellenzék mel­lett harmadik oldalként a népfront... — Ez csak óriási kompro­misszumok árán fog sike­rülni. Bárki nyeri a válasz­tásokat, bukásra van ítélve, ha nem tudja maga mögött a választók nagy többségé­nek bizalmát... K. A*

Next

/
Thumbnails
Contents