Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

. \ 11 DELMAGYAR0RSZA6 79. évfolyam, 192. szám 1989. augusztus 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Monológok országa T

együnk egy próbát. Le kell ülni, mondjuk, a Széchenyi tér galamb piszkította padjára, valamelyik kiskocsma sör- és hamufoltos terítöjú. kiszámíthatatlanul billegő asztalához, vagy csak meg kell állni egy sarkon, nem telik el sok idő, hozzánk lép valaki, be sem mutatkozik, beszélni kezd. Egy lottózó asztalánál ülök, épp a kezdődő nyugatnémet bajnokság esélyeit latolgatva. Szomszédom hatalmas, fekete, szelíd ember. „Uram, így nem lehet! ... én huszonöt évig csináltam, de semmi. Aztán átálltam a lottóra, de kettesnél több ott se volt. Üssön a hasára inkább, már ne haragudjon, hogy megszólítottam " Nem sokkal később a klinika egyik épülete előtt várakoztam. Most a beteghordó ült mellém. „Én. kérem, géplakatos voltam harminc évig. Azután az asszony meghalt, egy évig szenvedett, én meg eljöttem ide. Az emberi nyomorúság az, ami megindít. A múltkor is, egy katonatiszt, mint egy gyerek, az ölemben vittem be..." Este bármelyik kocsmába betévedhet az ember. Tar, idősebb férfit sodor mellénk a kényszere. „ívQfőr voltam! Nem hiszik? Na, mondjanak egy várost! Minisztert akartak csinálni belőlem! De ezt maguk úgyse értik. Péter Gábor, a Szűcs testvérek! Odajött hozzám a Péter. Akarsz miniszter lenni?..." Az öreg eltántorog. Hatalmas, állig tetovált férfi ereszkedik a helyére „Tudja, kivel ültem én itt, Szegeden egy cellában? Rákosi alatt Nahát, tudja meg, a Kádárral! Szenet loptunk. Gyerekek voltunk, fűteni kellett, anyám meg fázott beteg volt, hát elkaptak. Kádárnak járt a Szabad Nép, azt olvasta, nemigen szólt hozzánk ..." Hallgatom ezeket az embereket, ési nem az a fontos, hogy igazat szólnak-e, vagy sem. Az a fontos, hogyan, s mennyit beszélnek. Különbözőek ők, ós egyformák. Az ötven körüli nemzedék, együtt születtek a háborúval. Tán egy kicsit hamarabb, tán egy kicsit később. Ez végül is mindegy. Végigcsinálták ezt az ötven évet. és valami ellenállhatatlan kényszer űzi őket, hogy beszéljenek. Egyetlen témájuk van: saját életük. Mintha lenne a sorsukban valami ki nem mondható, ki nem beszélhető. Mintha ezzel birkóznának nap mint nap, újabb és újabb hallgatóságot keresve. A monológ a beszédnek az a formája, amit ugyan mindenki hall, de áttör hetetlen falként mégis körbezárja a beszélő személyisége és sorsa. Nem lehet beleavatkozni. Ez az ország tele van ilyen kikezdhetetlen, tömbszerű monológokkal. Hányszor voltam már tanúja olyan beszélgetésnek, amikor mind a két fél hajtotta a magáét a családról, munkahelyről, a világ egyszerűbb dolgairól, egymás mondatait fel-felváltva, békésen. órákig. És nem kellett figyelniük, hogy mit mond a másik. Nem, mert ő ugyanazt sorolta, hajtotta, mint a társa. A sorsok ugyanabból a keserű gyökérből táplálkoznak, ugyanazt a szürke, ritkán napfényes eget tartják. Az is az uniformizálás eredménye, hogy nem tudjuk meglepni egymást. C

sakhogy velünk élnek azok is. akik ritkábban szólnak. Az ő monológjuk a hallgatás monológja. A lakótelepi kocsma szomszédos asztalánál vasárnap délelőtt idősebb úr, nyugdíjas munkásember lehet, ül a napi újsággal, kezében gyűrött százforintos piroslik. Így vár, szótlanul és rezzenéstelen arccal, vagy háromnegyed órát. Az újságba nyilván addig nem akar beleolvasni, amíg az első korty sor le nem csúszik a torkán. Megszokás dolga lehet A pincérnő azonban nem jön. Az öreg nem emeli fel a kezét, nem szól, csak vár. Aztán feláll, nyugodt, kimért léptekkel kisétál a helyiségből, amit beleng az olcsó sör. az olcsó cigaretta és a vizezett bor tömény, megszokhatatlan illata. Darvasi László A könnyűipar munkaerőt vár Miközben az iparvállalatok jó része foglalkoztatási gondokkal küzd, a könnyűiparban ezzel ellentétes folyamat tapasztalható: az ágazatban összességében még mindig munkaerőhiány van. Az Ipari Minisztérium felmérése szerint az elmúlt 13 év alatt csak a ruházati iparból 68 ezer ember távozott. Ráadásul a gyakran zajos, poros, több műszakos munkát végzők az ipari átlagnál lényegesen kevesebbet keresnek; átlagosan mintegy 1500 forintos a bérelmaradás. Ennél is roszszabb a helyzet a ruhaiparban, ahol a szakemberek 2000 forinttal keresnek kevesebbet az ipari átlagnál. A vállalatoknak maguknak kell megoldani a felmerülő problémákat. A könnyűipari cégek egy része — élve önállóságával — egyelőre az idegen munkaerő alkalmazásában látja a megoldást. így .például a gyapjűiparban mintegy 100 mongol, a textiliparban több száz vietnami és több mint kétezer kubai vendégmunkás dolgozik. Az Ipari Minisztérium véleménye szerint az elkövetkező öt évben a könnyűipar továbbra is munkaerő-felvevő lesz. Sajtótájékoztató Kiváló volt a búzatermés, veszélyben a fííszerpaprika-iiltetvények A mezőgazdasági termelésről és a hústermelésben, húskere&kedelemben az elmúlt hetekben kialakult helyzetről tájékoztatták kedden 'az újságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője elmondotta: az aratás lényegében befejeződött, a lábon álló kalászos területe már nem éri el a vetésterület egy százalékát. Búzából az üzemek valószínűleg az eddigi harmadik legjobb termést érték el, hektáronként átlagosan 5,27 tonnát takarítottak be. Kiemelkedő, hektáronkénti 6 tonna feletti búzatermelési átlaggal dicsekedhetnek a Komárom és a Fejér megyei gazdaságok. Egyértelműen rekordnak számít az őszi árpa 4,84. a tavaszi árpa 4,45 és a rozs 2,65 tonnás hektáronkénti átlaga. A kalászosokból — amelyeknek a takarmányozásban is nagy a szerepük — kis híján 8 millió tonna termett, ami .300 ezer tonnával haladja meg a tervezettet, viszont nem éri el 'az előző évit. A kalászos gabonák felvásárlása még tart, a termények egy részét ugyanis bértárolás formájában a gazdaságok „őrzik". Ugyancsak megfelelő ütemű az aratást követő munka: a szalma lehúzása, bálázása, behordása, a tarlóhántás. Az őszi betakaritású nővények többségének állapota alánjában véve biztató: a kukoricából az előzetes becslések országosan 6,2-6,3 tonnás hektáronkénti átlagot jellezneik. így remény van arra, hogy a kalászosokkal együtt, idén összesen 15 millió tonna gabona kerüljön a raktárakba. Kielégítő a napraforgó állapota, a növényt eddig sikerült a betegségektől megóvni. Cukor(Folytatás a 2. oldalon.) Ellenzéki pozíció, nemzetiségek Erdélyben, a nagymarosi vízlépcső A majdani általános választásokon az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tudja szerezni, de a szabad választások bármilyen eredményét kész tudomásul venni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjúban. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélgetésben Paul Lendvai kérdéseire válaszolva Nyers Rezső kifejtette, hogy az időközi választások alapján nem volna helyes az egész országra vonatkozó következtetéseket levonni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások Hyers Rezső interjúja az osztrák tévében utón is kormányzati fele-, lősséget kell vállalnia, de nem egyedüli pártként, hanem együttes kormányzásban — nyilatkozta Nyers. Nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország, vagy a többi párt érdekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a 'iSzovjetunió elfogadna-e egy •koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió KeletEurópa-politikájában bizonyos dolgok alapvető jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben ellenséges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai (Folytatás a 2. oldalon.) Az újságírókat is „megetetik' Pármába megy a Turandot ? Mire jó, ha egy üzletaszszony vonzódik a művészethez? Nos, nekünk szegedieknek, úgy tűnik mindez szerencsés. Hiszen a Dalbosco meránói cég magyar üzletasszonya, Erika Lorenzi miután megnézte a szegedi Turandotot a szabadtérin, azzal az ötlettel állt elő, hogy jövőre cseréljen a két város produkciót. így a szegedi Turandot Pármóba menne, míg mi az ottani neves operatársulat előadását élvezhetnénk a Dóm téri deszkákon. Azért véletlenül se higgye senki, hogy pusztán szórakozni járnak _ immár szinte rendszeresen — az olaszok hozzánk. — Többek között egy szegedi olasz éttermet és fagylaltozót nyitunk. Ezt készítjük most elő. A hely egyelőre maradjon meglepetés. Az már biztos, hogy látványos, elegáns üzlet lesz a Belvárosban. — Honnan lesz „alapanyag"? — A Mihálytelki Üj Élet Termelőszövetkezettel közösen töltött tésztát gyártunk. Nagy részét harmadik piacra exportáljuk, de marad annyi, hogy erre már érdemes egy éttermet nyitni. Kecskeméten most kezdett üzemelni a Hungitál Kft., ahol pizzaszószt gyártunk, ugyancsak közösen. Egyszóval, együtt van minden a sikerhez. Most a szalámigyár vezetőivel is tárgyaltunk, a pick név jól csillogna egy ilyen étterem stáblistáján. — Üjabb ajanlatokat is hozott most magával? — Igen. Egy trevizói cég szeretne vegyes vállalatot alapítani mezőgazdasági termékek termeltetésére és feldolgozására. Ügy tűnik, az Üj Élet erre is szívesen vállalkozna. — Szegeden menedzseriskolát is terveznek; — Nemcsak tervezzük, meg is csináljuk. Madzsital néven magyar—olasz vegyes vállalatot hoztunk létre, VEGYES VÁLLALAT — CSALÁDI IlAZAK ÉPÍTÉSÉRE. Osztrák stílusú családi házak magyarországi gyártására és helyszíni szerelésére vegyes vállalat alakult ez év elején Kaposvárott. A cégbejegyzéstől számított öt hónap múltán elkészült és megkezdte a termelést a Pannon—Wolf Kft. kaposujlakí gyártóbázisa. A százmillió forintos beruházással és az ehhez kapcsolódó osztrák technológiával lényegében egy új építési rendszer meghonosításának alapját teremtették meg. Az új üzemben olyan, favázas paneleket és tetőszerkezeteket gyártanák, amelyeket egységcsomagként szállítanak az építés helyszínére, s egy öttagú munkacsoport öt nap alatt összeszereli az épület szerkezetét. A vállalkozás a gyártás és helyszíni szerelés munkálataiban összesen száz dolgozót foglalkoztat. Képünkön: a falpanel készítésé. amely menedzseriskolát működtet Budapesten és Szegeden. — Mikor indul? •— A részletes tervekről szeptemberben sajtótájékoztatón beszámolunk". Ott az újságírókat is „megetetjük". Vagyis megkóstolhatják az olasz töltött tészta próbadarabjait. Az iskola egyébként januárban indul. Valószínű, most Szeged megelőzi Budapestet. — Kiket várnak az iskolapadba? — Azt szeretnénk, ha csoportok jönnének a vállalatoktól. Hiszen mit ér az, ha a főnök feje másképpen forog, mint a beosztottaké. Az az igazság, kicsit önzőek is vagyunk, gondolunk a jövőnkre. Nekünk is sokkal jobb jól képzett, európai menedzserekkel dolgoznunk. Máris óriási az érdeklődés, főleg az agrármenedzserképzés iránt. — Ügy hírlik, a milánói vásárra is meghívták a szegedieket ... — A Szegedi Ipari Vásár vezetőjével megállapodtunk, hogy egymásnak díjmentesen biztosítunk kiállítási területet. Most válogatjuk ki a résztvevő szegedi vállalatokat. — Most másodszor is az MSZMP székhaza a „főhadiszállásuk". Nem furcsa ez kicsit? — Nem. Ha arra gondol, hogy egy párt miért foglalkozik gazdasági dolgokkal, akkor azt kell felelnem, ez nálunk Olaszországban is így van. A szocialistáknak például sok üzletet köszönhetünk. Ügy gondolom, a jövőben jó feladat lehet az MSZMP-nek az efféle menedzselés. Tájékoztatást, rendkívül hasznos írásos dokumentumokat kaptunk. Erre nagyon nagy szükségünk van. Arról nem is szólva, nogy a külföldiek eddig leginkább csak Budapestig jutottak el. Egy kis segítséggel, információval azonban vidékre is elcsábítható a tőke. Az az igazság, ha az MSZMP tíz évvel ezelőtt ilyen lett volna, már régen nem itt tartanának ... R. G.