Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

. \ 11 DELMAGYAR0RSZA6 79. évfolyam, 192. szám 1989. augusztus 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Monológok országa T együnk egy próbát. Le kell ülni, mondjuk, a Szé­chenyi tér galamb piszkította padjára, valame­lyik kiskocsma sör- és hamufoltos terítöjú. ki­számíthatatlanul billegő asztalához, vagy csak meg kell állni egy sarkon, nem telik el sok idő, hozzánk lép valaki, be sem mutatkozik, beszélni kezd. Egy lottózó asztalánál ülök, épp a kezdődő nyu­gatnémet bajnokság esélyeit latolgatva. Szomszédom hatalmas, fekete, szelíd ember. „Uram, így nem le­het! ... én huszonöt évig csináltam, de semmi. Aztán átálltam a lottóra, de kettesnél több ott se volt. Üs­sön a hasára inkább, már ne haragudjon, hogy meg­szólítottam " Nem sokkal később a klinika egyik épülete előtt várakoztam. Most a beteghordó ült mel­lém. „Én. kérem, géplakatos voltam harminc évig. Azu­tán az asszony meghalt, egy évig szenvedett, én meg eljöttem ide. Az emberi nyomorúság az, ami megin­dít. A múltkor is, egy katonatiszt, mint egy gyerek, az ölemben vittem be..." Este bármelyik kocsmába beté­vedhet az ember. Tar, idősebb férfit sodor mellénk a kényszere. „ívQfőr voltam! Nem hiszik? Na, mondja­nak egy várost! Minisztert akartak csinálni belőlem! De ezt maguk úgyse értik. Péter Gábor, a Szűcs test­vérek! Odajött hozzám a Péter. Akarsz miniszter len­ni?..." Az öreg eltántorog. Hatalmas, állig tetovált férfi ereszkedik a helyére „Tudja, kivel ültem én itt, Szegeden egy cellában? Rákosi alatt Nahát, tudja meg, a Kádárral! Szenet loptunk. Gyerekek voltunk, fűteni kellett, anyám meg fázott beteg volt, hát el­kaptak. Kádárnak járt a Szabad Nép, azt olvasta, nem­igen szólt hozzánk ..." Hallgatom ezeket az embereket, ési nem az a fon­tos, hogy igazat szólnak-e, vagy sem. Az a fontos, ho­gyan, s mennyit beszélnek. Különbözőek ők, ós egyfor­mák. Az ötven körüli nemzedék, együtt születtek a há­borúval. Tán egy kicsit hamarabb, tán egy kicsit ké­sőbb. Ez végül is mindegy. Végigcsinálták ezt az ötven évet. és valami ellenállhatatlan kényszer űzi őket, hogy beszéljenek. Egyetlen témájuk van: saját életük. Mintha lenne a sorsukban valami ki nem mondha­tó, ki nem beszélhető. Mintha ezzel birkóznának nap mint nap, újabb és újabb hallgatóságot keresve. A monológ a beszédnek az a formája, amit ugyan min­denki hall, de áttör hetetlen falként mégis körbezárja a beszélő személyisége és sorsa. Nem lehet beleavat­kozni. Ez az ország tele van ilyen kikezdhetetlen, tömb­szerű monológokkal. Hányszor voltam már tanúja olyan beszélgetésnek, amikor mind a két fél hajtotta a magáét a családról, munkahelyről, a világ egysze­rűbb dolgairól, egymás mondatait fel-felváltva, béké­sen. órákig. És nem kellett figyelniük, hogy mit mond a másik. Nem, mert ő ugyanazt sorolta, hajtotta, mint a társa. A sorsok ugyanabból a keserű gyökérből táp­lálkoznak, ugyanazt a szürke, ritkán napfényes eget tartják. Az is az uniformizálás eredménye, hogy nem tudjuk meglepni egymást. C sakhogy velünk élnek azok is. akik ritkábban szólnak. Az ő monológjuk a hallgatás monológ­ja. A lakótelepi kocsma szomszédos asztalánál vasárnap délelőtt idősebb úr, nyugdíjas munkásember lehet, ül a napi újsággal, kezében gyűrött százforintos piroslik. Így vár, szótlanul és rezzenéstelen arccal, vagy háromnegyed órát. Az újságba nyilván addig nem akar beleolvasni, amíg az első korty sor le nem csú­szik a torkán. Megszokás dolga lehet A pincérnő azon­ban nem jön. Az öreg nem emeli fel a kezét, nem szól, csak vár. Aztán feláll, nyugodt, kimért léptekkel kisétál a helyiségből, amit beleng az olcsó sör. az ol­csó cigaretta és a vizezett bor tömény, megszokhatat­lan illata. Darvasi László A könnyűipar munkaerőt vár Miközben az iparvállala­tok jó része foglalkoztatási gondokkal küzd, a könnyű­iparban ezzel ellentétes fo­lyamat tapasztalható: az ágazatban összességében még mindig munkaerőhiány van. Az Ipari Minisztérium felmérése szerint az elmúlt 13 év alatt csak a ruházati iparból 68 ezer ember tá­vozott. Ráadásul a gyakran zajos, poros, több műszakos munkát végzők az ipari át­lagnál lényegesen keveseb­bet keresnek; átlagosan mintegy 1500 forintos a bér­elmaradás. Ennél is rosz­szabb a helyzet a ruhaipar­ban, ahol a szakemberek 2000 forinttal keresnek ke­vesebbet az ipari átlagnál. A vállalatoknak maguk­nak kell megoldani a fel­merülő problémákat. A könnyűipari cégek egy ré­sze — élve önállóságával — egyelőre az idegen munka­erő alkalmazásában látja a megoldást. így .például a gyapjűiparban mintegy 100 mongol, a textiliparban több száz vietnami és több mint kétezer kubai vendégmun­kás dolgozik. Az Ipari Mi­nisztérium véleménye sze­rint az elkövetkező öt év­ben a könnyűipar továbbra is munkaerő-felvevő lesz. Sajtótájékoztató Kiváló volt a búzatermés, veszélyben a fííszer­paprika-iiltetvények A mezőgazdasági terme­lésről és a hústermelésben, húskere&kedelemben az el­múlt hetekben kialakult helyzetről tájékoztatták ked­den 'az újságírókat a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője elmondotta: az aratás lényegében befejező­dött, a lábon álló kalászos területe már nem éri el a vetésterület egy százalékát. Búzából az üzemek valószí­nűleg az eddigi harmadik legjobb termést érték el, hektáronként átlagosan 5,27 tonnát takarítottak be. Ki­emelkedő, hektáronkénti 6 tonna feletti búzatermelési átlaggal dicsekedhetnek a Komárom és a Fejér megyei gazdaságok. Egyértelműen rekordnak számít az őszi árpa 4,84. a tavaszi árpa 4,45 és a rozs 2,65 tonnás hektáronkénti átlaga. A ka­lászosokból — amelyeknek a takarmányozásban is nagy a szerepük — kis híján 8 millió tonna termett, ami .300 ezer tonnával haladja meg a tervezettet, viszont nem éri el 'az előző évit. A kalászos gabonák fel­vásárlása még tart, a ter­mények egy részét ugyanis bértárolás formájában a gaz­daságok „őrzik". Ugyancsak megfelelő ütemű az aratást követő munka: a szalma le­húzása, bálázása, behordása, a tarlóhántás. Az őszi betakaritású nő­vények többségének állapota alánjában véve biztató: a kukoricából az előzetes becs­lések országosan 6,2-6,3 ton­nás hektáronkénti átlagot jellezneik. így remény van arra, hogy a kalászosokkal együtt, idén összesen 15 mil­lió tonna gabona kerüljön a raktárakba. Kielégítő a napraforgó állapota, a nö­vényt eddig sikerült a be­tegségektől megóvni. Cukor­(Folytatás a 2. oldalon.) Ellenzéki pozíció, nemzetiségek Erdélyben, a nagymarosi vízlépcső A majdani általános vá­lasztásokon az MSZMP vár­hatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tud­ja szerezni, de a szabad vá­lasztások bármilyen ered­ményét kész tudomásul ven­ni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjúban. A második csatorna hét­fő esti híradójában sugár­zott beszélgetésben Paul Lendvai kérdéseire vála­szolva Nyers Rezső kifej­tette, hogy az időközi vá­lasztások alapján nem vol­na helyes az egész országra vonatkozó következtetéseket levonni. Az MSZMP-nek várható­an az általános választások Hyers Rezső interjúja az osztrák tévében utón is kormányzati fele-, lősséget kell vállalnia, de nem egyedüli pártként, ha­nem együttes kormányzás­ban — nyilatkozta Nyers. Nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország, vagy a többi párt érdekét szolgál­ná-e? Arra a kérdésre, hogy a 'iSzovjetunió elfogadna-e egy •koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Kelet­Európa-politikájában bizo­nyos dolgok alapvető jelen­tőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem is­merne el egy vele szemben ellenséges rendszert, mint amilyen a harmincas évek­ben, a negyvenes évek ele­jén a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai (Folytatás a 2. oldalon.) Az újságírókat is „megetetik' Pármába megy a Turandot ? Mire jó, ha egy üzletasz­szony vonzódik a művészet­hez? Nos, nekünk szegediek­nek, úgy tűnik mindez sze­rencsés. Hiszen a Dalbosco meránói cég magyar üzlet­asszonya, Erika Lorenzi mi­után megnézte a szegedi Tu­randotot a szabadtérin, az­zal az ötlettel állt elő, hogy jövőre cseréljen a két város produkciót. így a szegedi Tu­randot Pármóba menne, míg mi az ottani neves operatár­sulat előadását élvezhetnénk a Dóm téri deszkákon. Azért véletlenül se higgye senki, hogy pusztán szóra­kozni járnak _ immár szinte rendszeresen — az olaszok hozzánk. — Többek között egy sze­gedi olasz éttermet és fagy­laltozót nyitunk. Ezt készít­jük most elő. A hely egyelőre maradjon meglepetés. Az már biztos, hogy látványos, elegáns üzlet lesz a Belváros­ban. — Honnan lesz „alap­anyag"? — A Mihálytelki Üj Élet Termelőszövetkezettel közö­sen töltött tésztát gyártunk. Nagy részét harmadik piacra exportáljuk, de marad annyi, hogy erre már érdemes egy éttermet nyitni. Kecskemé­ten most kezdett üzemelni a Hungitál Kft., ahol pizza­szószt gyártunk, ugyancsak közösen. Egyszóval, együtt van minden a sikerhez. Most a szalámigyár vezetőivel is tárgyaltunk, a pick név jól csillogna egy ilyen étterem stáblistáján. — Üjabb ajanlatokat is hozott most magával? — Igen. Egy trevizói cég szeretne vegyes vállalatot alapítani mezőgazdasági ter­mékek termeltetésére és fel­dolgozására. Ügy tűnik, az Üj Élet erre is szívesen vál­lalkozna. — Szegeden menedzseris­kolát is terveznek; — Nemcsak tervezzük, meg is csináljuk. Madzsital néven magyar—olasz vegyes vállalatot hoztunk létre, VEGYES VÁLLALAT — CSALÁDI IlA­ZAK ÉPÍTÉSÉRE. Osztrák stílusú családi házak magyarországi gyártására és helyszí­ni szerelésére vegyes vállalat alakult ez év elején Kaposvárott. A cégbejegyzéstől szá­mított öt hónap múltán elkészült és meg­kezdte a termelést a Pannon—Wolf Kft. kaposujlakí gyártóbázisa. A százmillió fo­rintos beruházással és az ehhez kapcsolódó osztrák technológiával lényegében egy új építési rendszer meghonosításának alapját teremtették meg. Az új üzemben olyan, favázas paneleket és tetőszerkezeteket gyártanák, amelyeket egységcsomagként szállítanak az építés helyszínére, s egy öt­tagú munkacsoport öt nap alatt összesze­reli az épület szerkezetét. A vállalkozás a gyártás és helyszíni szerelés munkálataiban összesen száz dolgozót foglalkoztat. Ké­pünkön: a falpanel készítésé. amely menedzseriskolát mű­ködtet Budapesten és Szege­den. — Mikor indul? •— A részletes tervekről szeptemberben sajtótájékoz­tatón beszámolunk". Ott az újságírókat is „megetetjük". Vagyis megkóstolhatják az olasz töltött tészta próbada­rabjait. Az iskola egyébként januárban indul. Valószínű, most Szeged megelőzi Buda­pestet. — Kiket várnak az iskola­padba? — Azt szeretnénk, ha cso­portok jönnének a vállala­toktól. Hiszen mit ér az, ha a főnök feje másképpen fo­rog, mint a beosztottaké. Az az igazság, kicsit önzőek is vagyunk, gondolunk a jö­vőnkre. Nekünk is sokkal jobb jól képzett, európai me­nedzserekkel dolgoznunk. Máris óriási az érdeklődés, főleg az agrármenedzser­képzés iránt. — Ügy hírlik, a milánói vásárra is meghívták a sze­gedieket ... — A Szegedi Ipari Vásár vezetőjével megállapodtunk, hogy egymásnak díjmentesen biztosítunk kiállítási terüle­tet. Most válogatjuk ki a résztvevő szegedi vállalato­kat. — Most másodszor is az MSZMP székhaza a „főhadi­szállásuk". Nem furcsa ez kicsit? — Nem. Ha arra gondol, hogy egy párt miért foglal­kozik gazdasági dolgokkal, akkor azt kell felelnem, ez nálunk Olaszországban is így van. A szocialistáknak például sok üzletet köszön­hetünk. Ügy gondolom, a jö­vőben jó feladat lehet az MSZMP-nek az efféle me­nedzselés. Tájékoztatást, rendkívül hasznos írásos do­kumentumokat kaptunk. Er­re nagyon nagy szükségünk van. Arról nem is szólva, nogy a külföldiek eddig leg­inkább csak Budapestig ju­tottak el. Egy kis segítséggel, információval azonban vi­dékre is elcsábítható a tőke. Az az igazság, ha az MSZMP tíz évvel ezelőtt ilyen lett vol­na, már régen nem itt tarta­nának ... R. G.

Next

/
Thumbnails
Contents