Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

2 1989. augusztus 17., csütörtök Nyers Rezső interjúja az osztrák tévében (Folytatás az 1. oldalról.) rendszert megfelelő körül­mények mellett elismerne Moszkva — mondta az MSZMP elnöke, de rámuta­tott, hogy a jelenlegi ke­let-európai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyar­ország ugyanúgy semleges legyen, mint Ausztria. Az erőviszonyok megváltoztatá­sa bármelyik oldalon desta­bilizációhoz vezetne A gorbacsovi politika visz­szaszorítása esetén nehe­zebb lenne megvalósítani a magyarországi reformfolya­matot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között — mondta. A Magyarország és több más szocialista ország kö­zötti problémát firtató kér­désre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Magyaror­szág elszigetelődéséről, ha­nem arról, hogy az állam­polgári jogok biztosítását il­letően Magyarország tovább­fejlődött, a többi országhoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Ne­kik is ezt az utat kell jár­niuk — mutatott rá. — Magyarország és Ro­mánia között nagyon ko­moly politikai problémák fe­szülnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani — nyilatkozta. Mint elmondta, a Varsói Szerződés csúcs­találkozóján lezajlott kétol­dalú magyar—romáh talál­kozón Ceausescu elnök ide­álisnak, míg a magyar fél problematikusnak minősí­tette a nemzetiségek romá­niai helyzetét. A bős—nagy­marosi vízlépcsővel kapcso­latban Nyers Rezső úgy nyi­latkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagyma­rosi rész megépítése ellen szavazna. Kiváló volt a búzatermés (Folytatás az 1. oldalról.) répából az utóbbi idők leg­nagyobb. a hektáronkénti 42 tonnás, korábbi rekordot 2 tonnával meghaladó termés­re van kilátás. A zöldségtermelésnek — néhány növényt kivéve — kedvezett az időjárás, ám meneti Ieg sertéshús helyett marhahúst vásároljanak. A főosztályvezető azt is kijelentette: a húsellátás át­meneti zavarához az állat­állomány csökkenésének egyelőre semmi köze. El­mondotta: az év második felében is legalább ugyan­annyi húst adnak át a bel­árubóségről nem beszól he- kereskedelemnek, mint a tünk Az uborka, dinnye es múlt & hasonló időszaká­paprika kivételevel. nem volt ellátási zavar. Az idő­járás az idén a vegetáció teljes időszakában kedvezőt­len volt az uborkára, így a mintegy 3 ezer 400 hektár nagyüzemi területből csupán 2 ezer 500 hektár termésével lehetett számolni, a többi ki sem kelt, vagy kipusztult. Paradicsomból várhatóan eleget kap a feldolgozó ipar és a kereskedelem, míg a nagy értékű fűszerpaprika­ültetvényeket a kánikula eléggé tönkretette így a tervezettnél kevesebbre szá­mítanak. Dull Ferenc kereskedelmi ban, vagyis több mint 180 ezer tonnát. A jövő évj kilátások azon­ban korántsem ilyen jók. Jelenleg ugyanis az egy év­vell korábbinál 16 ezerrel kevesebbet, összesen 670 ezer anyakocát tartanak a termelök. az állatlétszám csökkenése az év végére el­érheti az 55-60 ezret is. A szaporulat visszaesése jövő­re akár egymillióval is csök­kentheti a felhizlalt állatok számát. A legnagyobb gond a ter­melői érdekeltség erőteljes csökkenése, mivel a takar­föosztályvezető a húsellátás mányárak fél év alatt 20 átmeneti zavaraival kapcso- százalékkal emelkedtek, latban kijelentette: az or- emellett más költségek szin­szágban húshiány nem volt tón nőtték. ugyanakkor a és jelenleg sincs. Azt azon- felvásárlási ár növekedése ban elismerte, hogy a fővá- ehhez képest szerény mérté­rosban. továbbá a nagyobb kú volt- A húsipar vállala­idegenforgalmú térségiekben t^' sincsenek könnyű hely­es jó néhánv határszéli te- zetben: veszteségük a ser­lepülésen akadtak gondok, téshús minden kilogramm­A húsipari vállalatok egyik íón 12 íorint volt az elsó napról a másikra 30-40 szá- félévben; ezt az exportfelár­zalókkal több húst nem tud- ral odd'g valahogyan kigaz­tak adni. A szakminiszteri- dálkodták, ám a jövőben er­űm többféle intézkedést re képtelenek lesznek, kezdeményezett. A belföldi ellátás elsőbbségének bizto­sítására átmenetileg az élő­és hasított félsertés export­jának visszafogására kérte a vállalatokat. Intézkedtek a hazai húskészletek eev ré­szének felhasználásáról, vagyis a7 állaimi készletek felszabadításáról. A külföl­di vásárlókat arra ösztönöz­ték. hogy ha lehetséges, át­A sajtótájékoztatón jelen levő Papócsi László mi­niszterhelyettes kérdésre vá­laszolva elmondotta: a MÉM hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a sertés terme­lői árának emelésére, kü­lönben olyan időszakban esik vissza a hizlalási kedv. amikor a külpiacon is nagy az érdeklődés az áru iránt. (MTI) A helyi önkormányzaté legyen a főszerep Sajtótájékoztató a településfejlesztésről A terület- és település­fejlesztés megújuló koncep­ség vetheti meg. Ezért a te­lepülésfejlesztés távlati el­ciójáról tájékoztatta kedden képzelései is azzal számol­a sajtó képviselőit Lackó nak, hogy a jövőben a taná­László belügyminiszter-he- csok finanszírozási rendjé­lyettes. A fejlesztés főbb ben mind nagyobb hánya­irányainak főként elvi je- dot tesznek ki a helyi jöve­lentőségű megállapításokat delmek. Az idén a tanácsok tartalmazó ismertetésére az mintegy 230 milliárd forint­adta az alkalmat, hogy a tal gazdálkodhatnak, s en­tárca kebelén belül — több nek az összegnek csaknem hónapos szervező munka felét úgymond felülről „osztja le" a költségvetés. után — létrejött a terület­és a településfejlesztéssel összefüggő problémák gon­dozásával megbízott szerve­zet. A korábban több tárcá­ra szétforgácsolt hatáskörök koncentrációjára hivatott például a személyi jövede­belügyminisztériumi szerve- Iemadóból az érintett tele­zeti ág elképzeléseivel most pülésen befolyó összegre, első ízben lépett a nyilvá- illetve az üdülőhelyi díjra. Fontos szemléleti válto­zás, hogy — a minisztériu­mi szóhasználat szerint — a „területi válságok" kezeié sét a korábbiaktól eltérően nem azonosítják pusztán munkahelyek létrehozásával. Éppen a borsodi példa hív ta fel a figyelmet arra, hogy a gazdaság mai átsrukturá­lódása már azokat a mun­kahelyeket fenyegeti, ame­lyeket nem is olyan régen nosság elé. Az újjáformálódó koncep­ció legfontosabb, s egyben a korábbiaktól eltérő gon­dolatát Lackó László abban ságmenedzselő" programo­foglalta össze, hogy a tele- kat dolgoznak ki az elma­pülések életének formálásá- radott térségek fejlesztése ban, arculatának alakításá- érdekében. A problémákkal ban a helyi önkormányza- küszködő térségek sorában tokát illeti a meghatározó mindenekelőtt Borsod me­szerep. A kormányzat fel- gye áll a figyelem közép­adata ezzel szemben nem a közvetlen beleszólás, hanem átfogó, országos keretter­vek kimunkálása, a műkö­dés feltételeinek megterem­tése. A megyei tanácsokra ségek a térségenként tapasztalha­tó eltérések kiegyenlítésé­nek feladata várna. Az elkövetkezendő években éppen a foglalkoztatási azonban a helyi tanácsok gondok enyhítésére hoztak mind nagyobb arányban tá- létre. A probléma orvoslása maszkodnak a helyszínen éppen ezért a tárca vezetői­képződő forrásaikra, így nek elképzelése szerint komplex megközelítést igé­nyel. A fejlesztési koncep­ciókban véleményük szerint helyet kell kapnia az úgy­nevezett humán szféra, az oktatás, s nem utolsósorban a telekommunikáció átfogó fejlesztésének is. Gyors eredményeket azonban a feladat nagysága miatt nem ígérhetnek a településfej­lesztés gazdái. Ami az elképzelések való­ra váltásának menetrendjét illeti, Lackó László egyelő re csak annyit tudott közöl­ni, hogy az új tartalmú te­rületi tervezés körvonalai­nak kidolgozása az év vé­gére várható, a tanácsi gaz­dálkodás finanszírozásának Lackó László elmondta azt is, hogy a minisztérium településfejlesztési ügyek­ben illetékes vezetői „vál­pontjában, de a miniszté­rium felkészült arra is, hogy mind több terület iratkozik fel a gazdasági, szociális válság sújtotta tér­gyarapodó listájára. Az erősödő helyi önkor­mányzatok önállóságának alapját a szervezeti módo­sítások mellett mindenek­előtt a pénzügyi független­A feszültség növekedésével reformja előreláthatólag az számolnak például a Kö- ősszel kerül a Parlament zép-Dunántúlon, Baranyá- elé, s néhány elemét már ban, illetve a mezőgazdaság Íövóre bevezethetik. Az várható erőteljes strukturá- rendszerre való áttérés azon­lis átalakulása nyomán az Alföld egy részén is. uj n­ban csak 1991-ben esedékes. (MTI) Az alkotmányozás az egész nép ügye Az alkotmányozásnak az egész nép .ügyévé kell válnia, nem maradhat egy szűk szakmai réteg belügye. Ezt kívánja elősegíteni a nemré­giben indult Alkotmányjogi Füzetek sorozat is, amely — pártállásra való tekintet nél­kül — fóruma kíván lenni az alkotmányozás során hasz­nosítható véleményeknek — mondotta Kilényi Géza igaz­ságügyminiszter-helyettes a kiadványt bemutató keddi sajtótájékoztatón. A szerzők célul tűzték ki kellő politi­kai vitakultúra kialakítását, az eltérő álláspontok tudo­másulvételét is, ugyanakkor számos olyan „új" fogalmat ismertetnek meg az olvasók­kal, amelyről néhány évvel ezelőtt még beszélni sem volt szabad. Az alkotmány szer­kesztőinek, a kodifikátorok­nak felül kell emelkedniük a pártpolitikai küzdelmeken — hangsúlyozta Kilényi Géza. Az ÉGSZI gondozásában megjelenő kötetekben külön­böző szervezetek képviselői fejtik ki — gyakran ellenté­tes — nézeteiket az alaptör­Milyen hadsereg legyen? A Fidesz országos választ­mánya egyetért a ceglédi katonák javaslataival és azo­nosul a petícióban megfogal­mazott követelésekkel. Tart­hatatlannak érezzük, hogy miközben a társadalomban demokratikus átalakulás bontakozott ki, még mindig vannak olyan területek, amelyeket elszigetelnék ezektől a változásoktól. Fia­talok ezreinek még ma is olyan hadseregben kell szol­gálniuk, amely a rendszert védi és nem a hazát. Felszó­lítjuk Kárpáti Ferenc hon­védelmi minisztert, hogy kezdeményezze az elavult szolgálati szabályzat meg­változtatását. (OS) Munkásőrség Vélemény a kilépésről A munkásőrségbe önkén- elősegítve, önként mondjunk tes a belépés, miként a ki- le a munkásőri szolgálat­lépés is, ezért azt javaslom ról". Szőke István munkásőrnek, Zelenák András elmondta, hogy szereljen le - nyilat- hogy Szóke István 10 éve ikozta az MTI munkatársa- munkásőr, alegységparancs­nak kerdesere Zelenak And- nőkként dolgozik, felettesei rás, a munkásőrség szóvivő- szerint kitűnő munkát vé­helyettese azzal kapcsolat- gez véleménye azonban el­bán, hogy a keddi Magyar szigetelt, ezt az is bizonyit­Nemzetben megjelent Szóke ja> hogy a levelet egyedül István levele. A munkásőr írta alá. Amennyiben ilyen ebben egyebek kozt azt irta: sötéten látja a testület jö­,,Mi, öntudatos munkásőrök vőjét, akkor inkább lépjen segítsünk az országon, az ki, s mi megköszönjük az ed­MSZMP-n, ne hagyjuk, hogy diig végzett, valóban színvo­miattunk akár a feltételezés nalas munkáját. A szóvivő­szintjén megtámadják az helyettes azt is elmondta, MSZMP-t és a reform hí- hogy a munkásőrség után­veit. önként vállaltuk mun- pótlása folyamatos, hiszen az kásőr megbízatásunk, és idén már 1200-an kérték fel­most nemzetünk kibontako- vételüket, s csak 200-an lép­zó demokratikus fejlődését tek ki. (MTI) vényhez kapcsolódó legfon­tosabb kérdésekről. így az alkotmány alapelveiről, az emberi és állampolgári jo­gokról, a hatalmi ágak meg­osztásáról, a parlamentről, a választásokról, az államfőről és a kormányról, valamint az igazságszolgáltatásról, és az ügyészségről. A sorozat da­rabjait az újságárusoktól le­het megvásárolni. A miniszterhelyettes ki­emelte: noha az új alkot­mány szabályozási elveit a jelenlegi parlament fogadta el, nem kétséges, hogy magát az alaptörvényt már az új, demokratikus választások nyomán létrejött országgyű­lés alkotja meg. A folyamat záróaktusa az elképzelések szerint népszavazás lesz, amelynek során a választók egyrészt egészében megerősí­tik, vagy elvetik az alkot­mányt, továbbá néhány kér­désről — például az ország címeréről — döntenek. Augusztus 20-a kapcsán kifejtette; Szent István ün­nepe módot ad arra hogy felidézzük a magyar közjogi hagyományokat, hiszen ma is büszkén emlékezhetünk — egyebek között — István ki­rály törvényeire, az Arany­bullára, Werbőczy hármas­könyvére; a korabeli törvé­nyeket ma is haszonnal for­gathatják a leendő jogászok. Kérdésekre válaszolva Ki­lényi Géza elmondta, hogy az Alkotmányjogi füzeteket el­sősorban a főiskolásoknak, egyetemistáknak szánták, hi­szen az eddigi marxizmus­leninizmus tanszékek egyre inkább átalakulnak társada­lompolitikát oktató tanszé­kekké, de egyelőre nem tudnak mit oktatni. A miniszterhelyettes véle­ménye szerint szerencsésebb lenne, ha a politikai egyezte­tő tárgyalásokon — amelyen ő az MSZMP tárgyalókül­döttségének tagja — a kor­mány önálló delegációval képviseltetné magát. Mint mondotta, a Minisz­tertanács az országgyűlés soron következő ülésére ak­kor is beterjeszti a békés át­menethez immár nélkülözhe­tetlen törvénytervezeteket, ha az egyeztető tárgyaláso­kon a felek nem jutnak min­den kérdésben konszenzusra. A vitatott kérdésekben azon­ban — a kormány álláspont­ja mellett — megismertetik a tárgyalófelek ellenvélemé­nyét is, s végső soron a kép­viselők döntenek. Ha ismét elodáznák a köztársasági el­nökről, az alkotmány módo­sításáról, a politikai pártok jogi helyzetének rendezésé­ről, valamint az alkotmánybí­róságról szóló törvényterve­zetek tárgyalását, egyrészt megszakadna az 1987. de­cemberében kezdődött tör­vényhozási folyamat, más­részt az ország kormányoz­hatatlanná válna — véleke­dett Kilényi Géza. Ez termé­szetesen nem jelenti az egyeztető tárgyalások meg­szakadását. A sajtótájékoztatón szót kért a Münnich Ferenc Tár­saság képviselője, s köszö­nettel nyugtázta, hogy szer­vezete is publikálhatta véle­ményét az Alkotmányjogi füzetekben. Ebből is kiderül — mondotta —, hogy a Tár­saság célja a jogállam, a va­lódi, szocialista demokrácia megteremtése. „Minden el­lenkező híresztelés ellenére a Münnich Ferenc Társaság nem kivénhedt krokodilok gyülekezete, nem fegyveres testület, hanem olyan embe­rek politikai célzatú társulá­sa, akik az egész magyar nép érdekét nézve és képviselve kívánnak visszanyúlni a marxi forrásokhoz" — hang­súlyozta. (MTI) ( Rádióteles SZŰKLÁTÓ ÉSZTEK A Pravda kedden szer­kesztőségi cikkben foglalt állást az észt választási tör­vény ellen, úgy fogalmazva, hogy a megkülönböztető jel­legű jogi aktusok destabili­zálják a politikai helyzetet. Egyúttal élesen támadta a „nacionalista szűklátókörű­ség" felé sodródó baltiku­mi népfrontokat, és kemé­nyen bírálta a köztársasági pártokat is. II. JANOS PAL KÖNNYEI II. János Pál pápa ked­den könnyekkel szemében jelentette be, hogy Libanon­ba kíván utazni, s felszólí­totta Szíriát, hogy hagyja abba a főváros ágyúzását. A Szentatya kedden beszélt nyári rezidenciáján, 2000 za­rándok előtt. Hangoztatta, hogy már hosszú ideje fog­lalkoztatja a libanoni út gondolata, de munkatársai a bizonytalan helyzetre hivat­kozva ettől mindig eltaná­csolták. Most azonban min­den eddiginél erősebben ér­zi, hogy Libanonba kell mennie. „Azért imádkozom, hogy utamat ne torlaszolják el akadályok — hangsúlyoz­ta a pápa. KÖLCSÖNÖS ENGEDMÉNYEK Az Egyesült Államok sze­rint Izraelnek a békéért cse­rébe területi engedményeket kell tennie, a PFSZ-nek ugyanakkor el kell fogad­nia a megszállt területeken tartandó választások izraeli tervét. HADIHAJÓ 250 emberrel a fedélzetén a Földközi-tenger keleti medencéje felé indult ked­den a Duquesne francia fre­gatt. A miniszterelnökség közleménye szerint a hadi­hajó csatlakozik a térség­ben tartózkodó haditengeré­szeti egységekhez. Jelenleg két francia kisegítő hajó van Libanon partjaihoz kö­zel. A közlemény hozzáfűz­te: a hadihajó személyzete készen áll arra, hogy ele­get tegyen az esetleg be­érkező kéréseknek. JELKÉP A panmindzsoni demilita­rizált övezetnél mégis csak átlépte a két Korea közötti határt kedden az a szöuli diáklány, aki engedély nél­kül részt vett a phenjani VIT-en. A 21 éves lm Szu Kjong azért akart már jú­liusban is a határ északi ol­dala felől hazamenni, hogy ezzel is jelképezze a fél­sziget újraegyesítésére való törekvést. A diáklánnyal együtt volt az egyik legis­mertebb dél-koreai pap, Mun Ik Hvan atya is. A dél-koreai biztonsági embe­rek mindkettőjüket azonnal őrizetbe vették. JAVASLAT Mihail Gorbacsovot java­solja az idei Nobel-békedíj jelöltjének a stockholmi Dagens Nyheter című lap. Gorbacsov többet tett a bé­kéért, mint amit bárki vár­ni vagy remélni mert vol­na, és így ő a legérdeme­sebb erre a kitüntetésre — írja a javaslatot alátá­masztó cikkében Svante Nykander, a lap politikai ro­vatának szerkesztője. KÍNAI KORRUPCIÓ Rendőröket ítéltek halál­ra Kínában, mert fény de­rült arra, hogy éveken át megvesztegették őket — kö­zölte az Üj-Kína hírügynök­ség kedden. A közlemény szerint Kuangcsou városban az egyik körzeti nyilvántartó iroda vezetője 1984—88. kö­zött összesen 210 000 jüant fogadott el parasztoktól an­nak fejében, hogy illegálisan letelepedhessenek a város­ban. (Az összeget Kínában egy átlagfizetésű dolgozó húsz év alatt keresi meg.) Vele együtt másik négy rendőrt is halálra ítéltek, ugyanilyen vád alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents