Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

4 1989. július 13., csütörtök Pro és kontra Mottó: Nem az a fontos, hogy nekünk legyen igazunk Az a fontos, hogy minél közelebb jussunk az igazsághoz. Hogyan készül a demokrácia? Jogosnak és hasznosnak tartok mindenféle véleményt, legyen az jól átgondolt, éretlen vagy homályba burkolódzó. Aki gáncsot vet az emberi szellem föltétlen szabadságának, az ellenségünk akkor is, ha folyton az Internacio­nálét, a Boldogasszony Anyánkat vagy a Szó­zatot énekelgeti. Szoktam olvasni a különféle „alternatívo­kat" is, mert némely gondolataikból bizony épülni lehet, bár egyik-másiknak a világszem­lélete sok fényévnyi távolságra esik az enyém­tól. Néha azonban megbokrosodnak. A mos­tanában szervezkedő Demokratikus Magyar­országért mozgalomnak Ökrös Tamás például úgy nekirontott, hogy viselkedni is elfelejtett. Az ok, szerinte, hogy nehézkesen nyiladozó demokráciánk említett kezdeménye „egy akolba terelné az állatfarm egyedeit, ahol most — a változatosság kedvéért azt kell egy szólamban bégetni és ordítani, hogydeeemok­ráciáiáiát... de a demokráciát nem lehet így csinálni". Hát hogyan lehet, tessék megmondani? Ma­gam is ebben a rezervátumban élek néhány évtizede, de még nem sikerült kifülelnem, mi a demokráciagyártás technológiája. „Keresz­tény vagyok — mondja öntudatosan Ökrös Tamás —, ráadásul békülékeny alkat. De a helyzettel nem tudok megbékélni. S amíg a helyzet nem változik, addig a személyekkel is nehéz. Ezért én nemzeti békétlenségre hívok fel: ne béküljünk sem a helyzettel, sem a személyekkel." A helyzettel én sem vagyok hajlandó meg­békülni, amíg a gyökeres átalakulást alkotmá­nyosságilag nem látom szavatoltnak, hozzá­téve természetesen, hogy maradok annál a szocializmusnál, amelyet 18 esztendősen a humánum csúcsaként elképzeltem. De mit akar a „személyekkel"? És kikkel? Lelki ke­resztrefeszítést? Szégyenfához állítást? Bo­szorkányégetést? Az egész ország megbéké­lést vár, tudósok, lelkészek, müvésznagysá­gok, szélsőséges ellenzékiek szorgalmazzák a különféle erők egy föladatra irányítását, mert nemcsak azt tudják, hogy pezsdító harmóniára vágyik az alkotóképes ember, hanem azt is, hogy az európai viselkedés nemzetünk tekin­télyét és boldogulását is jelentheti. És lám, keresztbe tesz ennek a közérdeknek! Nehéz megérteni az effajta magatartás indí­tékát. Vajon miért gúnyolja a Demokratikus Magyarországért mozgalmat, amelynek pon­tosan annyi joga van a létezéshez, mint a többi ilyen-olyan mennyországot ígérgető pártocs­kának? A türelmetlen, sértő hang, a hányaveti magatartás csak fokozza a „fundamentalisták­nak" bélyegzett honfitársakat, akik egyébként nem nézik jó szemmel a tisztaságukkal hetven­kedók fészkelődését. Próbálom a békétlenség dobosait is megér­teni. Ök azért idegesek — jogosan, — mert múlik-rohan az idó, és még nem látják, elvá­lik-e a tiszta búza az ocsútól. Jómagam szintén ezért ösztökélném az eseményeket. Súgnék, ha lenne illetékes, aki meghallgatná, hogy a múlt bűneinek föltupírozása és passzív Mes­siás-várás helyett sürgősségi sorrendben sorol­juk inkább a tennivalókat. Hagyjuk most an­nak definiálását, hogy mi a sztálinizmus, hisz tudós koponyák nélkül is tisztában vagyunk már vele: az a borzalmas önkényuralom, amely a tiszta szívű forradalmárok, becsületes szegényemberek, szeizmográf-érzékenységű értelmiségiek szocializmusálmát kaszárnya­drillé deformálta, beteglelkű följelentök és népbolondítók lubickolóivá aljasította. Nem kellene tán időznünk azzal sem, hogy 1956 forradalom volt-e vagy népfölkelés (szerintem azért az utóbbi, mert nem fölkészülten, nem kész programmal indult, hanem „zúgva, bőgve törte át a gátot"). Történészek dolga ezt is időtálló-precízen meghatározni. A honélte­tést szintén ritkáznám, mert túlhajtva veszé­lyeket hordoz. Fontos dolgunk lenne most nyugati adóssá­gunk folyamatos törlesztése mellett a legnehe­zebben élő százezrek haladéktalan segítése. Ehhez, persze, pénzforrást kell nyitnunk (ez a mostani szószátyár demokráciánál is előbbre­való). Ha könyörtelenül lefejezzük a hínárter­mészetű, önmagát folyton teherbeejtő, min­den értelmes dolgot, indítványt megfullasztó, túlburjánzott bürokráciát, talán enyhítene a költségvetés gondjain. Pénzt hozna az állam­konyhára a költséges beruházások átmeneti mellőzése — ahogyan azt hazai és külföldi gazdászok javasolják. Ehhez is szükségeltetik akkora bátorság, mint például az MSZMP monoton szidalmazásához. A veszteséges, rosszul vezetett üzemek átszervezését, netán bezárását is muszáj vállalnunk, ha égig csap is miatta a lamentáció. A lerobbant(ott) magyar gazdaság gubanca aligha oldható meg szociális demagógiával, elhamarkodott ígéretekkel. Vékonypénzü, kiskeresetű emberek teszik föl lépten-nyomon a kérdést: „Ugyan miből tud fizetni az állam mindenkinek, aki most za­jongva a markát tartja?" Visszatetsző, hogy akik még soha nem nélkülöztek, azok is a nép nevében, a nép nyomorán sajnálkozva próbál­ják a kormánnyal saját tized-huszadrangú igé­nyeiket kielégíttetni. Ökrös Tamás talán el se hiszi, de a tisztessé­ges kommunisták is olyan hazában akarnak élni, ahol tisztább a levegő, ahol az emberek közelebb hajolva egymáshoz, jobb közérzettel dolgoznak. Vagyis nem a békétlenséget hirde­tőnek adnak igazat, hanem a „nem magyar" Goethének, aki ezt álmodta nekünk is: „Be­lül édenkert — kint meg a határ / széléig csaphat a dühös vad ár, / S amint mardosva készül ott betörni, /— Közös erő siet a rést betömni." F. Nagy István Bongó Van már Bongónk is. Miért változtatta meg a ne­vét ilyen dél-amerikai hangzásúra? Negyvennégy előtt osztálysorsjátéknak hívták. Most az „osztály nélküli társadalomban" Bongó néven újjászületett. Nem tudott valami szép magyar nevet választani magának? Legalább Csengő-Bongó lenne a neve, ebben benne van az arany csengése is. Nevez­hettük volna Mannának is. Most a Bongót várjuk az égből hullani. Van nálunk TOTÓ— LOTTÓ. VI-os LOTTÓ, borítékos sorsjegy, Szeren­cse-sorsjegy, LOTTÓ­tárgynyeremény, TV-vagy TELELOTTÓ" tárgynye­reménnyel, és az egyéb, alkalmilag kibocsátott sorsjegyek. Szeretünk játszani, nyerni. Inkább játszunk, mint dolgozunk. Mi ilyen sültgalambváró nemzet va­gyunk. Kártyázni is szere­tünk. Kölcsönkérni is sze­retünk, mert mi egy köl­csönkérő nemzet is va­gyunk. Tudom, hogy a szeren­csejátékok pénzt hoznak az államnak. Ez nem kény­szer. Mi játékos nép va­gyunk, szabadságszerető. Szabadon akarjuk pénzün­ket szerencsejátékokra el­költeni. Ha megfizetnének ben­nünket, mire lennénk mi képesek? Akkor nem kel­lene nekünk a szerencsejá­ték sem. Vajnon nem lenne-e jobb a népnek, nenízet­nek, a hazának, ha munká­val, képességgel, ered­ménnyel lennénk, lehet­nénk gazdagok? Ha szor­galmunkkal tudnánk meg­szerezni mindazt, amit ma ügyeskedéssel kaparunk össze! Addig is. amíg ez a kor­szak ránk köszönt, áldj meg isten engem egy hétta­lálatos Bongóval. Mert ma ez lenne a biztos pénz. Ezért írni-olvasni sem kel­lene megtanulnom. Nálunk, aki azt mondja ennek az országnak, hogy dolgozni kellene, sohasem lesz itt népszerű ember! Veress Sándor A magyar történelem kétszer adta a kom­munisták kezébe a nemzet sorsát. Először az idő rövidségére hivatkoztak: 90 nap alatt nem érhetett be munkájuk gyümölcse. Most beért! Az elmúlt 12 év, de főként a nemzeti demokratikus forradalom hitszegő eltiprása megmutatta a sztálinizmus igazi arcát. Csoda-e, ha bebizonyítottnak érzi a nép az ellenforradalmárok „rágalmait"? * Ha a sztálinizmus — mindaz, amit a kom­munizmus nevében az elmúlt évtizedben tet­tek — szocializmus, akkor a magyar nép nem akar többé szocializmust. Ez tragikus, s azt hiszem, ezzel ártott tán a legtöbbet a sztáli­nizmus a szocializmus ügyének. Mert a sztáli­nizmus nem szocializmus: a szocializmus ka­rikatúrája. * Marx híres bemutatkozása ismert: „Marx vagyok, de nem marxista." Meggyőződésem, hogy Lenin is tiltakozott volna a „leniniz­mus" ellen! Nemcsak a sztálini eltorzítása miatt, de általában az ellen, hogy az 1917-cs orosz viszonyoknak és az ó zseniális helyzet­érzékének összhangjából megszületett és si­került forradalmat mintának, az itt követett stratégia és taktika „általánosítását" egysé­ges, zárt rendszernek tekintsék. Igaz, Lenin maga is gyakran szól arról, hogy forradalmuk valamiképpen minta lehet más országok szá­mára is; ám ó ezt a húszas évek elején mondta, amikor még ó is hitt a közeli világ­forradalom romantikájában. A kapitalista világ stabilizálódásával egyidejűleg a „leni­nizmus" is szükségképpen elavult. Voltakép­pen erre jött rá a XX. kongresszus is. Csak még nem merte következetesen végigvezetni a gondolatot. * A fasizmus: a bolsevizmus reakciója: tü­körképe: ellenpólusa. Ezt nem én találtam ki, a szociáldemokraták állítják, s a kommu­Politikai eszmetöredékek (1956 december) nisták bárhogy is cáfolnák, a tapasztalat rendre igazolja. A fasizmus kétségtelen jele egy államban a kommunista párt illegalitása. Ez lényegében a kommunizmust már átélt társadalmak önvédelme a parlamenten kívüli módszerekkel fenyegetó kommunizmussal szemben. Mint ilyen, sajnos, szükségszerű­nek látszik. , •1 ' * Jellemző ugyanakkor, hogy a kommunis­ták ott működhetnek legálisan, parlamenti módszerekkel is, ahol még nem sikerült soha, egy idóre sem uralomra jutniok. Még nem ismerhették meg módszereiket, nem félnek tőlük, úgy vélik, a parlamentarizmus erós védelmet nyújt bármi erőszakos kisebbség ellen. * Van-e igazi szocializmus? Mert eddig még nem volt. Tehetünk-e róla, hogy a magyarság többsége, amely a szocializmus „válfajait" Hitler és Sztálin nevével egybe­kapcsoltan ismerte meg, most hallani sem akar többé szocializmusról? Elhiszi-e nekem, aki szocializmust akarok, hogy — nincs, de — lehet másmilyen, igazán az ember javát szolgáló is? * Miért vetemedtek erre a szörnyű lépésre a Szovjetunió vezetői? Nyilván nem Magyar­országért. Nem is csak a szovjet hadsereg presztízse miatt. Tudták, hogy Magyaror­szág, „az erós bástya a béke frontján" — rés lesz. Tudták, hogy a láncreakció menthetet­lenül előbb Kelet-Európa leszakadásához, utóbb a Szovjetunió szétrobbanásához ve­zet. Ezért határozták el magukat a magyar­ság leigázására: a két rossz lépés közül — gondolták — ez a kisebbik. * Tévedtek. Sakk-matt. A magyar beavat­kozás csak meggyorsította a világbolseviz­mus bomlását. Budapest ostroma számukra — a vég kezdete. * S azt hiszem, ebben van a magyar véráldo­zat világtörténelmi jelentősége. Nem frázis, hogy Európa védőpajzsa voltunk. A kis ma­gyarságon tört meg a tatár, a török, s most a szovjet imperializmus ereje is. Nem csodála­tos ez a nem keresett, ám mégis minduntalan, következetesen és kísértetiesen megismét­lődő történelmi hivatás? * Optimista vagyok. Soha a világ ilyen közel nem volt egy boldog, humánus, demokrati­kus és szocialista világrend lehetősége elótt, mint most. A Szovjetunió romjain, egy átme­neti ellenforradalmi korszak után — melyet a világ haladó erőinek szolidaritása fékez majd meg —, létrejön számos szabad állam virág­zónak induló népi demokráciája. Kína máris megkezdte a megrázkódtatás nélküli átme­netet e felé. India és a közelmúltban sza­baddá lett volt gyarmatok hatalmas termé­szeti kincseikkel egy új jólét rendjének és korszakának megalapozói. A gyarmati rend­szernek is megvannak számlálva a napjai. A nyugati országokban parlamenti úton tért hódít a szocializmus. Az amerikai kontinens lesz a kapitalizmus utolsó mohikánja, viszont nyilván ott kell a legkevesebb megrázkódta­tás az ipari és banktőke társadalmasításához. A kapitalizmus évszázada s két szörnyszülött kísérlet, a Hitleré és Sztáliné után. eljön az igazi szocializmus korszaka. Péter László yr M i?: H oi l?l Mi kor? 1989. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: JENŐ A Nap Kel 5 óra 00 percKor, és nyugszik 20 óra 40 perckor. A Hold kel 16 óra 10 perckor, és nyugszik 0 óra 42 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 130 cm (apadó), 22,4 °C SZÁZNEGYVEN ÉVE született Hermann Helmer (1849-1919) osztrák építész, Ferdinánd Fellner építész­társa 43 év alaH 48 színházat építenek Európában Színházépületeik főleg kitűnő alapra|zaikkal tűntek ki. Ők építenék a bu­dapesti Népszínházat, az 1965-ben lebon­tott Fővárosi Operettszínházat, a Vígszín­házát. a szegedi színházat Ez a cég épí­tette a fővárosban a Múzeum utcai Károlyi­palotát. Jelentősek a bécsi Stadtstheater. a Volkstheater, továbbá Augsburg, Brünn, Karlsbad, Odessza. Prága. Zürich, Wies­baden. Graz. Salzburg színházépületei MOZIK Korzó: délelőtt 10. délután 2, háromne­gyed 6 és 8 órakor Ikrek (szines. m. b. amerikai film. IV. helyár!) tél 4 órakor: Liliomli (szines magyar filmvígjáték) Fáklya: fél 3 órakor Mátyás, az igazsá gos (szines magyar raiztllm). háromnegyed 5 és 7 órakor Minden paradicsom bűne (szines. m. b. olasz filmvígjáték. II. helyár!) Belvárosi: 3. negyed 6 és fél 8 órakor Másnap reggel (színes, m. b amerikai krimi. II helyár!) Kamaraterem: 3 órakor Apacsok (szi­nes NDK kalandfilm), negyed 6 órakor: Meséről mesére (szines mesesorozat), fél 8 órakor Lili Marieen (szines NSZK film) Balázs Béla Fllmtéka: fél 4. fél 6 és fél 8 órakor: Törvénytói sú|tva (amerikai lilm). Kertmozi: este 9 órakor Szellemirtók (szines amerikai lilm. IV. helyár!) Kiskőrössy halászcsárda (vldeo­mozl): délután 4 és esle 8 órakor A legyőz­hetetlen Mr. Láthatatlan (szines olasz bűn­ügyi lilmvlgjáték). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor. Vörös zsaru (színes amerikai bűnügyi tilm. IV. helyár!) Éva presszó: esle 8 órakor: Shantungi bokszoló (hongkongi akciófilm) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTAR: Klauzál tér 3 szám (13/57-es) Este 8 órától reggeÍ7 óráig Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAI FELVÉTEL: Ma a balesetet szenve­dett személyeket az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. A gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyer­meksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI: Esle fél 6 órától reggel léi 8 óráig a felnőttlakosság részére. Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET: Munka­napokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszü­neti napokon reggel tél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt 20. sz alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELETEK: Ma este 7 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermekkór­ház, Odesszai krt. 37. Teleton: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET: Hétfőtói pén­tekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától héttó reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld S. u. 1 -3. Telefon: 14-642. CSALÁDVÉDELMI TANÁCSADÁS: Héttőn délután 2 és 5, csütörtökön délelőtt 9 és 12 óra között a Szent Mihály utca 1 szám alatt, teleion: 13-740 S. O. S. LELKISEGÉLY-SZOLGALAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig Telefon: 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Minden munkanapon 8—16 óráig hívható T' leve 18 25: Gyerekeknek! - A hetedik üt titka - XIII/6. rész A macskafejes osz­lop - Holland filmsorozat - (Ism.) 18 50: Kérdezz! Felelek — Egri János mű­sora 19.00: Lengyel utak - XI/2. rész - A helytartóság - Lengyel filmsorozat — (ism) 20 26: Tv 2 21 00 Híradó 2. 21.20: Tv 2 21.30 Barna Farkas - Amerikai tévétilm 21 55 Tv 2 22 00: Nézőpont - A Művészeti Főszer­kesztőség műsora - Beszélgetés a képzőművészeiről kb 22 45: Tv 2 - Napzárta KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁDI. 15.35: Éjszakai program Ismétlés*. 17.45: Híradó. 18.20: Messzire mentél, Katy - Kanadai film - 2. rész. 19.10: Rajzfilm. 19.30: Híradó. 20.00: ZIP ­Politikai magazin - 21.05: Városnéző­ben. 22.20. Híradó. 22.45: Szórakoztató műsor — Benne: Drága John - ameri­kai humoros sorozat - Pulaski - Angol bűnügyi tllm. BELGRÁD 2. 17.10: Híradó magyarul. 18.00: Körzeti műsor. 18.30: Belgrádi műsor. 19.30: Hiredó. 20.00: Zenés műsor. 20.45: Hu­szonnégy óra. 20.50: Irodalmi műsor. 21.20: Művészeti est. SKY 14.50: Villózó világ. 15.45: Szeretni. 16.15: Vígjátéksorozat. 16.45: Fürtöske - rajzfilmsorozat. 17.00: Rockshow. 18.00: Eurosport — benne: 19.00: Autó­motorsporthíradó. 20.00: Tour de Francé. 21.00: Golf. 22.30: Autóverseny. 23.30: Ausztrál futball. SUPER 16.30: Telefonos kívánságműsor. 18.30: Nlno Flretlo - kllpmüsor. 19.30: Allo, Allo - vígjáték sorozat. 20.00: Halálos összecsapás - amerikai film. 21.50: VI­lághíradó. 22.00: Keresés - film. 00.00: Hirek, ldöjárás-|elentés. TV 5 18.10: Pihenőidő. 18.30: Alomváltók. 19.00: Számok és betűk. 19.30: Horgász­vadász magazin. 20.00: Filmklub. 21.30: Csillogó papiros. 22.00: Tv-hlradó. 22.35: Napi összefoglaló. 00.00: Kon­cert. O ® Rádió BUDAPESTI. 9 00 Képújság 9.05. Tévétorna nyugdíjasoknak 9 10: Az emberi lest — Angol rövidfilmso­rozat — XXVI/10 rész A mozgás­szervrendszer — (ism.) 9 35: A bábu - Lengyel filmsorozat — IX/6 rész A lélek fáradtsága ­(ism.) 10 30: Mozgató - Tévétorna mozgáskor­látozottaknak 10 40: Képúiság 16.35: Hirek 16 40 Négy nap tévéműsora 16.50: Pannon Krónika — A Pécsi Körzeti Stúdió hiradó műsora - Dél-du­nántúli hirek. Információk, esemé­nyek 17 00: Vi|esti - Hírek szerbhon/át nyelven - A Pécsi Körzeti Sludió műsora 17 05: A technika 7 csodája - NSZK is­meretterjesztő rövidfilmsorozat — VII/2. rész — Palomar-hegy: Az ötméteres Hala teleszkóp 17 35. Műsorajánlat 17 40 Szabadság! Egyenlőség' Testvéri­ség! - Műveltségi diákvetélkedő a Irancia lorradalom 200 évfordulója alkalmából - Döntő 18.50: Műsorajánlat 18 55: Reklám 19.00: Esti mese — Linda mesél - B B , aki nem ismert akadályt - Magyar mesefilm 19 15: Loltósorsolás 19 20: Reklám 19 25: Közlemények. Músora)ánlat 19.30: Hiradó 20 00: Reklám 20 05: Szomszédok — Teleregény — 58 lejezet 20.35: Reklám 20.40: Hirháttér 21 25: Képes nóták 21.40: Tengerentúli magyarok — Doku­mentumfilm kb. 21.55: Vízilabda Világ Kupé - Ma­gyarország—Olaszország mérkő­zés - Közvetítés Nyugat-Berlinből, felvételről 23.00: Hiradó 3. BUDAPEST 2. Tv 2 Kudlik Júliával és Dömsödi Gáborral 17 25: Képújság 17.35: Tv 2 - Benne Reklám — Riportok — Időjárás — Zene 18 00 Telesport KOSSUTH 8.20: A Szabó család - (ism.). 9.00-11.00: Napközben - Zenés dél­előtt - (Élö). 11.00: Peres, poros Iratok — Batthyány Lajos hagyatékai és va­gyoni leltára. 11.10: „Muzsikának szép a hangja - XXIV/11. rész. 11.25: A koloré­dóbogár — Rákosy Gergely regényének rédlóváltozata. 11.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. 13.00: Klasszikusok délidő­ben — Szimfonikus zene. 14.10: A fran­cia forradalomról - IV./4. rész. 14.30: Zenei Tükör. 15.05: Szóról szóra — Ze­nés Irodalmi magazin. 16.10: Szívesen hallgattuk - Pathelln mester — Ismeret­len francia szerző bohózata. 16.42: Film­zene. 16.55: Francia népzene. 17.25: Ipargazdák. 17.30: Beszélgessünk zené­ről. 17.50: Éneklő l«|úság. 18.00: Kritiku­sok fóruma. 19.15: Lotlósorsolás. 19.23: Segíthetünk? 20.30: Tudomány és tudo­mánypolitika az 50-es években. 21.00: Hallgassuk együtt! — Beethoven-mű­vek. 21.45: „Ha|szálgyökerek" - „Kau­kázusi magyar tükör". 22.30: Álom az életről. 23.10: Operaest. PETŐFI 8.05: Kölyökrédló - szünidőben. 8.46: Okos Marci és az oroszlán — IX/3. 9.05: Operettkedvelöknek. 10.00-11.00: Ri­valdafényben: Dalok Budapestről és Pá­rlzsról. 11.10: Térkép «s útravaló. 11.30: Balatonrédló. 12.10: Nemzetiségünk ze­néjéből. 12.32: Clteraszó. 12.43: A Sebő együttes felvételeiből. 13.05: Az arany­ember - Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva. 14.00: Lelátó — Sportmaga­zin. 14.30: Beszélgetés Jancsó Miklós­sal. 15.05: Nosztalglahullám. 15.45: Tör­vénykönyv - Kétszáz év múltán — (Ism.). 16.00: A Rock Gyermekei Klub|a. 17.05-21.00: Nyárldö. - Benne: 17.30: Gordlusz — Magazin töprengőknek — korhatár nélkül. 18.30: Popregiszter. 19.05: Jut eszünkbe... 19.30: A Popta­risznya dalaiból. 20.20: Egy hajóban. 21.05: Húsz év múlva — Alexandre Du­mas Három testór c. regényének folyta­tása. 21.25: Nóták. 21.50: Egy úr a kaba­réból - Novobéczky Sándor. 23.15—0.14: Pori dzsesszfesztlvál — 1988 - VII/3. rész. BARTÓK 9.08: Zenekari muzsika. 10.00: Romanti­kus kórusmuzsika. 10.35: Két szonáta. 11.25: Himnusz és hazatérés - Pablo Neruda versel. 11.30: Romentlkus ope­rákból. 12.40: Harsonakvartettek. 13.05: Pophullám. 14.00: Frlbourg-I fesztivál 1988. - VI/6. rész. 15.23: Balettzene operákból. 15.45: Labirintus - Zenei rejtvény fiataloknak. 16.00: Szimfonikus zena. 17.39: Bozay Atilla müveiből. 18.30: In llmba materna — A Magyar Rádió romén nyelvű nemzetiségi mű­sora Szegedről. 19.05: Zenekari mu­zsika. 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót - (Élő) - A Magyar Rádió ée Televízió szimfonikus zenekarának hangverse­nye. Kb. 21.15: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. 21.44: Drága kicsi asszonyom... — Roger Grenier elbeszélése rádióra alkal­mazva. 22.10: Nap|aink zenéje. SZEGED Szentes 66.29 MHz - Szeged 94,9 MHz 1989. lúllus 14., péntek A Magyar Rádió Szegedi Stúdiója pénte­ken nem ad műsort, Igy a Szentes 66,29 MHz és a Szeged 94.9 MHz-en a Kossuth Rádió Jó reggelt cfmú.műsora hallható.

Next

/
Thumbnails
Contents