Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA 79. évfolyam, 1G3. szám 1989. július 13., csütörtök ; I f. iSte^Sfe . 7' trrw...ui.mtv DÉLMAGYARORSZÁG Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Markó Iván táncszínháza bemutatja: Párizs gyermekei A 30 éves szegedi szabadtéri idei elsó bemutatója a francia forradalom 200. évfordulójára készült Párizs gyermekei. Markó Ivari táncszínházának előadása ma este fél 9-kor kezdődik A Dóm tér színpadán a két évszázaddal ezelőtti forradalom eseményei és eszmé­nyei ügy jelennek meg, ahogy mai magyar alkotó mű­vészek (Markó tvan koreográfus, Gombár Judit dísz­let-jelmez tervező, Selmeczi György zenes/erzA) mind­ezt látják. A dóm előtti színpadot átalakították az al­kalomra: a tancmű szereplói részint'u nézőtérbe nyú­ló. újonnan ácsolt „előszínpadon" játszanak — tán­colnak, a tömegjelenetek a hátsó, nagy színpadon zaj­lanak. A szimbolikus elemeket fölhasználó, látványos táncjátékban Kiss János (Robcspierre), Tárnoki Ta­más (Danton), Szögi Csaba (Marat). Demcsák Ottó (Desmoulins. Saint-.Iust), Bombic.T Barbara (Charlolte Corday) kapott szóló szerepet, a közreműködő színé­szek: Martin Márta, Csomor Csilla, Kurta Károly. Markó Iván az Emberi jogok nyilatkozatóból mond passzusokat — és természetesén táncol is. (Vele és Gombár Judittal készített interjúnk az 5, oldalon ol­vasható.) Nagy László felvételei George Bush magyar napja Az elnök és magyar part­nerei igen intenzív tárgya­lásokkal töltötték a dél­előttöt. Bush elnök találko­zott Nyers Rezsővel és Grósz Károllyal, az MSZMP elnö­kével, illetve főtitkárral, ezt követően Németh Miklós miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat. Rövid, de tar­talmas találkozóra került sor Szűrös Matyással, a Par­lament elnökével, majd a két külügyminiszter még kü­lön is tárgyalásokat foly­tatott. A megbeszéléseken George Bush elnök a ma­gyar vezetőktől nagyon ala­pos és részletes tájékozta­tást kapott a gazdasági és jiolitikai reformfolyamatról, azokról a lépésekről, ame­lyeknek célja, hogy a párt­állam helyére jogállamot építsünk fel. * A magyar vezetők hang­súlyozták, hogy ebben a re­formfolyamatban sorsdöntő­ek a következő hónapok, hi­szen ez az átmenet idő­szaka. Nyomatékosan alá­húzták, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a ma­gyar kormány az átmenet békés jellegét rendkívül fontosnak tartja, ezért is igyekszik partneri viszonyt teremteni az új pártokkal és mozgalmakkal, hogy az át­menet békés jellegét meg­őrizzék közös erőfeszítések­kel. Hozzátette: az MSZMP­nek nem áll szándékában jelenlegi hatalmi pozícióival visszaélni, és az átmenet fo­lyamatát valamilyen erő­szakos módon, vagy mód­szerrel befolyásolni. Nyers Rezsó, a párt el­nöke ezzel összefüggésben tájékoztatta Bush elnököt a háromoldalú tárgyalások konkrét témáiról és jelen­legi állásáról. Hangsúlyozták a magyar vezetők, hogy a választások után, amelyeken majd lemérik az egyes pár­tok befolyását, ténylegesen stabil, magabiztos kormány jöhet létre. Hangsúlyozták, hogy ebben a kormányban mindenképpen szerepet kell Délelőtti párbeszédek kapnia a Magyar Szocialis­ta Munkáspártnak, amely a változásokat kezdeményezte, és amely ma is a reformfo­lyamat élén áll. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a destabilizálódás, a hatalmi vákuum okozhat, nem csak Magyarországon, hanem az egész kelet-euró­pai régióban. Az Egyesült Államok el­nöke a tájékoztatásokat nagy figyelemmel, érdeklő­déssel hallgatta, többször is közbekérdezett, nyilvánva­lóan abból a célból, hogy jobban értse a magyar ál­láspontot az egyes kérdé­sekben. Kifejezte azt a készségét, hogy az Egyesült Államok szívesen nyújt támogatást szélesebb összefüggesben is, a legfejlettebb orszá­gok párizsi csúcstalálko­zóján. illetve altatóban a külföldi beruházá­sok ösztönzéseben. James Baker külügyminiszter úr közbevetette: abban akarjuk segíteni a magyarokat, hogy megtanuljanak segíteni ön­magukon. Erre Nyers Re­zső, illetve Németh Miklós egyaránt visszatért a tár­gyalások végén, aláhúzva, hogy mi ezt a felfogást, a támogatásnak ezt az értel­mezését, maximálisan helye­seljük. és szivesen fogad­juk. A megbeszéléseken szó került a magyar—amerikai kapcsolatok és a nemzetkö­zi viszonyok összefüggésé­ről, abban az értelemben, hogy az Egyesült Államok Magyarországgal kapcsolata­it nem mások rovására akarja erősíteni. George Bush elnök úr többször is hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok érdekelt a Szovjetunióban kibontakozó peresztrojka sikerében, és szólt arról is, hogy meg­győződése szerint a szovjet— amerikai viszony javulása kedvezően hat mindkét vi­lághatalom szövetségeseire is. Szűrös Mátyás, a Parla­ment elnöke szólt a Par­lament növekvő szereper öl a reformfolyamatban, szólt ar­ról a csaknem negyven tör­vényről, amelyet a közel­múltban fogadott el, illetve a közeljövőben vitat meg a magyar Parlament, s amelyek a jogállam garan­ciáit jelentik. Szűrös Má­tyás hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország felelősséget érez a határain túl élő magyaro­kért is. Kérte az Egyesült Államok elnökét, mint a helsinki záróokmány egyik aláíró országának első szá­mú vezetőjét, vesse tótba befolyását az emberi jogok megsértése ellen, bárhol is történjék az a yilagban. A COCOM-lista enyhitésé­vel kapcsolatos magyarorszá­gi várakozások főként a kül­ügyminiszteri tárgyaláson ke­rültek szóba. Mint mondotta, az elhangzottak alapján nem várható, hogy Magyarország általános formában és dekla­rált módon kap kedvezőbb megítélést. Inkább az való­színű, hogy egyes konkrét esetekben kaphatunk majd elönyösebb elbírálást, hiszen az amerikai vezetes is tuda­taban van annak, hogy a szi­gorú exportellenőrzési rend­szer a kétoldalú gazdasági és muszaki-üjdományos kapcso­latokra is kedvezőtlenül hat. A lengyel közvéleményben tapasztalt esetleges megala­pozatlan várakozásokkal el­lentétben a magyar vezetés nem várta, hogy pénzt hoz magával az amerikai elnök, így számunkra nem okozhat csalódast a latogatás eredme­nyc. Németh Miklós miniszter­elnök hozta szóba a tárgya­láson a magyar múlt újraér­tékelésének kérdését. Miként a kormányfő kifejtette, a gaz­dasági és a politikai reform sikere függ attól is, hogy vég­re tudjuk-e hajtani a refor­mot egy harmadik területen, a gondolkodás területén. S ezzel összefüggésben szólt arról, hogy ehhez szembe kell néznünk saját közelmúltunk­kal, beleertve 1956 újraérté­kelését is. E folyamatnak, egyszersmind a nemzeti meg­békélésnek fontos állomása­ként emiitette Nagy Imre és sorstársai újratemetését. * John Sununu, a Fehér Ház politikai apparatusának ve­zetője tájékoztatta a sajtót a délelőtti tárgyalásokról, Bush elnök álláspontjáról. Sununu igen jó hangulatúnak, hasz­nosnak itelte meg azokat a megbeszélésekét, amelyeket az amerikai elnök a magyar vezetőkkel folytatott, és rá­mutatott: Bush elnök nagy érdeklődést tanúsított a ma­gyar politikai és gazdasági reformokról hallott tájékoz­tatás iránt, kifejezte az Egye­sült Államoknak azt a szán­dékát, hogy tamogatást nyújtson Magyarországnak a folyamatban lévő változások megvalósításához. Ugyancsak aláhúzta a Fe­hér Ház apparátusának veze­tője az elnöknek azt a meg­állapítását, hogy az Egyesült Államok semmiképpen sem kíván beavatkozni a meglá­togatott országok belügyeibe Az elnök már beiktutasakur kifejtette azt a törekvését, hogy^i világon mindenütt ta­mogatni fogja a demokratizá­lás irányában mutatkozo fej­lődést. Ami a különböző gazdasá­gi jellegű lépéseket illeti, Su­nunu közölte: Bush elnök a het vezető tőkés ország pá­rizsi csúcstalálkozóján fel­hívja majd tárgyalópartne­reit arra, hogy együttes erő­feszítésekkel járuljanak hoz­zá a kelet-európai gazdasági folyamatok támogatásához, előmozdításához. (Folytatás a 2. oldalon.) Tiszteletadás Kádár Jánosnak Kedd délutántól Szegeden, a Tisza-parti MSZMP-székház­ban fölállított gyászfalnál virágokkal és néma főhajtással tisztelegnek az elhunyt Kadar János emlékének a város polgarai. A temetés napjáig, petitekig naponta reggel 8­tol este 7-ig rohatjak le kegyeletüket Grósz Károly mond búcsúbeszédet a ravatalnál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára vesz végső búcsút a volt munkatársak nevében pénteken Kádár Jánostól a Központi Bizottság székhá­za zá na k aulájában elhelye­zett ravatalnál. Kimmel Emil, a part helyettes szóvi­vője a gyászszertartás rész­letes programját ismertető szerdaj tájékoztatójában el­mondta: eddig 20 külföldi küldöttség jelezte részvételi szándékát. Itthonról és kül­földről több mint ezren, párttagok és pártonkivüli­ek, pártszervezetek, üzemek, intézmények nyilvánították részvétüket levélben, illetve táviratban. A Központi Bi­zottság székházának tuda­kozójában felállították Ká­dár János kinagyított fény­képét, s az elmúlt napokban több ezren helyeztek már itt el végső tiszteletadásuk jel­képekent koszorúikat. vi­rágcsokraikat Kimmel Emil arról is ta­jékoztuttu a jelen levó újság­írókat, hogy délután meg­látogatta otthonában Kadar Jánosnét. Az idós asszonyt rendkívül megviselte 40 éven át hűséges társának halála, azonban a körülmé­nyekhez képest jól érzi ma­gát, s részt vesz a temetesi szertartáson.

Next

/
Thumbnails
Contents