Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

2 1989. július 13., csütörtök George Bush magyar napja Egyezmények A délelőtti program záró­akkordjaként a Parlament kupolacsarnokában ünnepé­lyes keretek között írtak alá a magyar és az amerikai il­letékesek négy, Bush az el­nöki látogatás idejére el­készült és formába öntött kétoldalú megállapodást. A két ország közötti lé­giforgalom megkönnyítése és fejlesztése érdekében szüle­tett polgári légügyi egyez­ményt magyar részről Der­zsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszter; a magyar—amerikai idegenforgalmi egyezményt — amely az utazási, tu­risztikai együttműködés szé­lesítését célozza — Beck Ta­más kereskedelmi miniszter; a borsodi térség ipari szer­kezetátalakítását, fejleszté­sét előirányzó szerződést Cravero Róbert, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese; a mezőgazdasági tár­caközi megállapodást pedig Hütter Csaba mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter írta alá. A dokumentu­mokat amerikai részről Mark Palmer nagykövet lát­ta el kézjegyével. Bush és az egyetemisták Bush elnök szerdán dél­ben a Várban, a volt Tán­csics-börtön amerikai tu­lajdonban levő épületében 12 magyar egyetemistával, illetve Magyarországon ta­nuló amerikai diákokkal találkozott. A Táncsics utca 9-ben a budapesti amerikai nagy­követségen szolgálatot tel­jesítő tengerészgyalogosok laknak. A tudósítók elé csodála­tos panoráma tárult: a ré­gi épület hatalmas és kivá­lóan gondozott udvarából egyaránt látható a Margit­sziget, a Duna, a Parlament és a Lánchíd. Amikor Bush elnök és fe­lesége Palmer nagykövet kíséretében megérkezett ide, először az egyetemis­ták közé állva cso­portkép készült róluk, majd a kerti székeken helyet fog­lalva kötetlen beszélgetést kezdtek. Mivel a sajtót a fényképezés után távozásra szólították fel, ezért az MTI tudósítója az elnök tá­vozása után a beszélgetés­ben részt vett fiatalokat kérdezte benyomásaikról. Egyikük arról beszélt, hogy amerikaiként milyen furcsák számára életében először külföldön találkozni személyesen az amerikai el­nökkel. A műszaki egyetem egyik magyar hallgatóját nagyon megragadta Bush elnök közvetlensége, amely itt is, miként megérkezése óta szinte minden találko­zóján tapasztalható volt. A találkozó után Bush el­nök kocsijába ült, hogy a látogatás következő színhe­lyére hajtasson. Nem sok­kal ezután azonban a szám­talan gépkocsi ismét meg­torpant, s a biztonsági em­berek hada futott az elnöki autó felé: Bush elnök a Bé­csi kapu térnél megállíttat­ta gépkocsiját, kiszállt, s a reá váró tömegben barát­ságosan kezet rázott sokak­kal az első sorban állók kö­zül. Már visszafelé indult ko­csijához, amikor meglátott egy kisfiút, akihez odament, s egy Donald kacsa-jel­vénnyel ellátott kis játékot adott neki. A 7 éves Mező Dániel a váratlan ajándé­kot kicsit megszeppenten mutatta a körülötte állók­nak. Az elnök ezután a köz­gazdaságtudományi egye­temre indult, ahol beszédet mondott. // Amerika üdvözli az eszmék szabad versenyét' Rendkívül büszke vagyok remtsen és élvezze is ezt. Az re van szükségük, olyan arra, hogy én vagyok az el- embef családjának szerető parnerekre, akik előmozdít­sd amerikai elnök, aki meg- tagja, népének lojális fia. ják Magyarországon a tar­látogatta Magyarországot Az ember dinamikus, célja tós változást. Azért vagyok — kezdte beszédét Bush el- az, hogy kialakítsa saját jö- itt, hogy felajánljam Ma­vőjét. nők, majd így folytatta: Egyesek ironikusnak ta­lálhatják, hogy egy olyan egyetemen beszélek, ame­lyet Marx Károlyról nevez­tek el. De az, hogy ma itt vagyok, sokkal kevésbé ad­hat okot a meglepetésre, an­nak bizonyítéka, hogy Ame­rika üdvözli az eszmék sza­bad versenyét. Az egyetem fö feladata éppen az, hogy ösztönözze az ilyen versenyt. Ez a szel­A magyar nép sokáig el­nyomott alkotó tehetsége most ismét virágzik iskolái­ban, üzleti vállalkozásaiban, egyházaiban. Ez több, mint a szabadság futó időszaka. Ez azt mutatja, hogy Ma­gyarország visszatér hagyo­mányos értékeihez — Ma­gyarország hazatér. A feltartóztatás politiká­ján történő túllépés egyik lem hoz közel 'egymáshoz kulcsfontosságú lépcsőié­^ Lr n nunrnnn, tofAn+i c /Am_ bennünket — ez a szellem vezette a Marx Károly egye­tem egyik nagy tanárát, Nagy Imrét. A Hősök terén néhány he­te megtartott temetésén hal­lottuk Magyarország hang­ját, ahogy a Szózatot ének­li. Ebben az egyszerű, mél­tóságteljes gyászünnepség­ben a világ többet látott a megbékélés méltó aktusánál. Az igazság pillanatának vol­tunk szemtanúi. Az igaz­ságnak e kőnél szilárdabb alapján kezdték meg a ma­gyarok az új jövő építését — egy egész nemzedék vártar­ra, hogy tisztelettel adózzék Nagy Imre bátorságának, emlékezzék erre száz nem­zedék <is. Üj kezdetet látok most Magyarországon. Bu­dapest légköre felvillanyo­zó, optimizmussal telített. (Népük és vezetőik — a kormányzat és az ellenzék ka az európai katonai szem­benáLlás szintjének csökken­tése. A NATO-szövetségesek májusi csúcstalálkozóju­kon csatlakoztak a hagyo­mányos fegyverek átfogó csökkentésére tett javasla­tomhoz, ahhoz a kezdemé­nyezéshez, amely csökken­tené a harckocsik, a páncé­lozott szállítójárművek, tü­zérségi eszközök, csatarepü­lők, támadó helikopterek számát éppúgy, mint az Eu­rópában idegen talajon ál­lomásozó amerikai és szov­jet csapatok létszámát — alacsonyabb, egyenlő szint­re. A kérdések bonyolultak lehetnek, de éjt nappallá té­ve dolgozunk azon, hogy szilárd, történelmi jelentő­ségű megállapodásra jus­sunk Európa stabilitásának megszilárdításában, a hábo­rú veszélyének csökkenté­gyarországnak az Amerikai Egyesült Államok partnersé­gét. E partneri viszonyban há­rom létfontosságú szféra van az előtérben: a gazdaság, a környezet és a demokratikus kulturális csere. Az Egyesült Államok az alkotó jellegű változások meggyorsulásában, nem pe­dig lelassulásában hisz. Ki­induló elvünk tehát az, hogy az Egyesült Államok nem a status qyo fenntartásához, hanem a reformok elöre­mozdításához ajánlja fel se­gítségét. A termelékeny gazdaságra solt új kivándorlási törvényt, történő áttérés próbára teszi tájékoztatni fogom a Kong­majd nemzeti túröképessé- resszust arról, hogy Magyar­güket. Egyes fogyasztási cik­kek ára megnövekedhet, a ráfizetéses üzemeket be kell zárni. A magyar kormány azonban egyre inkább a ke­reskedőkre bízza az üzletek irányítását, a parasztokra a falusi gazdaságokét. A nép alkotó ereje — ha szabadjá­ra engedik — létrehozza majd a szükséges lendületet. Ez nagyobb kincs annál, mint az általa létrehozott javak összessége. Lehetővé teszi, hogy saját kezükbe ve­gyék sorsuk alakítását, a magyar sors alakítását. Mint mondottam, az Egyesült Államok az önök partnere lesz ebben, hogy ki­alakítsák a sikeres gazdasá­got. A múlt hét csütörtökén a Fehér Házba hívtam ameri­kai üzleti, oktatásügyi, mun­kaügyi és más vezetőket, hogy megvitassam velük a Magyarországon újonnan megnyíló lehetőségeket a magánszektor előtt. Vála­szuk lelkes hangú volt. Ez különösen a magyar szárma­zású amerikaiakra áll, akik nagyon büszkék arra, hogy hidat építenek új hazájuk és az anyaország között. Ha kormányaink megnyitják eh­hez a lehetőséget, Amerika és Magyarország népe már meg tudja tenni a hátralevő lépéseket. Ebben a szellemben a kö­vetkező intézkedéseket je­lentem be: Először, mint ahogy Var­sóban is mondtam, javasol­ni fogom a párizsi gazdasá­gi csúcstalálkozón, hogy összpontosított nyugati lé­péseket tegyünk Lengyelor­szág és Magyarország irá­nyában, a csúcstalálkozó résztvevőinek gazdasági és technikai segítségével tá­masszuk alá reformjaikat. Természetesen Magyaror­szágot illető erőfeszítésein­ket az önök problémáinak megoldására irányozzuk. Másodszor: felkérem az Egyesült Államok Kongresz­szusát, hogy hagyjon jóvá egy 25 millió dolláros alapit­ványt, amely a magyar ma­gángazdaság fellendítését szolgáló új tőke forrása. Ha­sonló erőfeszítésekre bátorí­tom majd a gazdasági csúcs­találkozó többi résztvevőit is. Harmadszor: amikor a tör­vényhozásunk elfogadja a Minisztertanács által java­egyaránt — nem félnek at- sében. Feltett szándékunk tói, hogy szakítsanak a múlttal, az igazság szelle­mében járjanak el. S mi le­het ennek jobb bizonyítéka, imint az az egyszerű tény, hogy a Marx Károly egye­temen többé már nem köte­lező olvasmány a Töke. Marx azonban az emberi létnek csupán egyetlen szá­lát tárta fel, elmulasztotta az egész szövedék, az em­beriség színes, változatos szőttesének áttekintését. Marx tehetetlennek tartotta az embert, aki nem képes környezete, vagy sorsa ala­kítására. Az embert azon­ban nem csupán személyte­len gazdasági erők irányít­ják, nem csupán tárgy, amelyre a történelem me­chanikus „tőrvényei" hat­nak. Az ember alkotó, kez­deményező lény. Művész, akinek veleszületett szük­séglete, hogy szépséget te­áz, hogy hamar jussunk el ide. Vitathatatlan tény, hogy mi most új korszak küszö­bén állunk. Vitathatatlan tény az is, hogy Magyaror­szág nagy és történelmi jelentőségű változás küszö­bén áll. Önök most valódi alkotmányt fogalmaznak meg, demokratikus, több­párti választások felé halad­nak. Ez részben annak köszön­hető, hogy bátor férfiak és nők ellenzéki pártokat hoz­tak létre. Annak is köszön­hető azonban, hogy a ma­gyar vezetők bizonyságot tesznek a legnagyobb politi­kai bátorságról: bátran vál­lalják, hogy szabad választá­sokon alávessék magukat a nép akaratának. Ahhoz, hogy a reformok sikerrel járjanak, partnerek­Pillanatképek Barackvásár Bush elnök a Marx Ká­roly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen megtartott beszéde után nem ült visz­sza azonnal autójába, ha­nem betért az egyetem és a Tolbuhin körúti Vásár­csarnok közötti utcába, ahol az ott-tartózkodó budapes­tiek nagy tetszéssel üdvö­kér. Az elárusító hölgy egy műanyag zacskóban adta oda nem mindennapi vásár­lójának a gyümölcsöt. Bush elnök először egy bank­jeggyel akart fizetni, ám az túl nagy címletű volt, ezért aprót szedett elő és azt ad­ta át a stand tulajdonosá­nak. A barackot tartalmazó zölték. Sokan autogramot zacskó tetejét Bush elnök kértek tőle, s az elnök elö- már éppen kezdte összehaj­re elkészített, aláírásával togatni, amikor Baker kül­ellátott kártyákat osztott ügyminiszter hozzálépett, szét. Majd bement a stan- jelezvén, hogy ő is kér a dok közé, s az egyiknél megállva tíz ujjával mutat­ta, hogv mennyi barackot barackból, majd kettőt ki is vett a műanyag zacskóból — s jóízűen megette. Kézfagás — fényképpel A Bush-látogatás termé­szetesen a budapesti Váci utca környékének életén is érezteti hatását. Az MTI munkatársa azt látta, hogy letve annak életnagyságú, kemény kartonra ragasztott fényképével. Úgy látszik az ötlet nemcsak a Fehér Ház mellett váltja be a hozzá sokan és sokféleképpen ké- fűzött reményeket (Wa­szültek az elnöki vizitre. A képzeletbeli pálmát minden bizonnyal az a két fiatal­ember viszi el, aki kedd óta „Fogjon kezet az Elnökkel" címmel kínálja ideiglenes fotószolgálatát. Kétszáz fo­rintért bárki lefényképez­heti magát, amint éppen kezet fog Bush elnökkel, il­shingtonban már évek ota többen is űzik ezt az „ipart"), mivel az üzlet a Vörösmarty téren is jól megy. Szerdán délután ugyan átköltöztek a Duna­korzóra, a Duna Interconti­nental mellé, ám az „elnöki kézfogásra" ott is akadt kuncsaft. ország teljes mértékben megfelel az 1974. évi keres­kedelmi törvényhez fűzött Jackson—Vanik kiegészítés előírásainak. Egyelőre még egyetlen országot sem sza­badítottak fel a kiegészítés által megkövetelt korlátozá­sok alól. Örömmel jelentem tehát ki, hogy Magyarország lesz az első. Ez a lépés Ma­gyarország számára lehetővé teszi, hogy a lehető legsza­badabban jusson be az ame­rikai piacra, a törvényeink által előirt leghosszabb idő­szakra. Negyedszer: Amerika kész arra, hogy érvényesítse or­szágukkal kapcsolatban az általános vámpreferenciák rendszerét, amely bizonyos területeken megszünteti a vámtarifákat. Magyarán szólva e két intézkedés le­hetővé teszi az önök számá­ra, hogy kihasználják a vi­lág legnagyobb egyedi pia­cában rejlő kedvező lehető­ségeket. Ötödször: keretmegállapo­dást alkottunk arról, hogy felhatalmazzuk az Overseas Priváté Investment Corpora­tiont (Tengerentúli Magán­beruházási Társaság) arra, hogy működését kiterjessze Magyarországra. Amikor a szenátus jóváhagyta az eh­hez szükséges törvényt, az OPIC számára lehetővé vá­lik a biztosítás, hogy ezzel ösztönözze az amerikai be­ruházásokat Magyarország magánvállalatainál. Az OPIC útján az amerikai üzleti élet vezetői első kézből kapnak majd képet Magyarország nagy lehetőségeiről. A magánberuházás kriti­kus fontosságú Magyaror­szág számára. Ez munkaal­kalmat teremt, innovációt, haladást hoz. Mindenekelőtt azonban a magánberuházás ragyogó jövőt jelent gyer­mekeik Magyarországa szá­mára. A gazdasági fejlődés azon­ban nem következhet be úgy, hogy ezzel károsodjék a levegő, amelyet beszívunk, a víz, amelyet iszunk. Hat héttel ezelőtt Mainzban ja­vasoltam, hogy a Kelet és a Nyugat működjék együtt a környezetvédelmi kérdések megoldásában. Ezért kérem majd fel az Egyesült Álla­mok Kongresszusát arra, hogy biztosítson 5 millió dollárt egy Közép- és Kelet­Európai Nemzetközi Kör­nyezetvédelmi Központ lét­rehozására Budapesten. Ez a központ az ökológiai vál­ság kérdéseinek megoldásá­ra hozza össze egymással a magánszakértőket és a kor­mányok szakértőit, a külön­böző szervezeteket. Földünk közös örökség, a Föld sorsa átnyúlik a határokon, ez inem csupán kelet—nyugati kérdés. Magyarország vezető sze­repet tölt be Kelet- és Kö­zép-Európában azzal, hogy foglalkozik az állampolgá­rok gondjaival, amelyek a tisztább levegő és víz bizto­sítását igénylik. Most még többet tehetnek, együttmű­ködhetnek a Nyugattal, hogy felépítsék ezzel kapcsolatban a műszaki és tudományos együttműködés hídját. Ezzel összefüggésben örömmel jelentem be, hogy az Egyesült Államok meg­állapodást javasolt orszá­gaink között a7. alaptudomá­nyok és egyes szakterületek így a környezetvédelem, az orvostudomány és a nukleá­ris biztonság terén történő tudományos és műszaki együttműködés kialakításá­ra. Ahhoz, hogy bármit is meg­vitathassunk, közös nyelvre van szükség. Amerika egyik legnépszerűbb exportcikke az angol nyelv tanítása. Önök, diákok jól tudják, hogy az angol a világ üzleti köreiben a lingua franca (értelemszerűen: közösen el­fogadott nyelv — a szerk.), kulcsot jelent ahhoz, hogy Hongkongtól Torontóig üz­letet köthessenek. Ahhoz, hogy több magyar számára nyissuk meg a világméretű piacot, örömmel jelentem be, hogy a Békehadtest első íz­ben kezdi meg működését egy európai országban. A Békehadtest instruktorai an­gol nyelvet tanítanak majd Budapesten, és mind a 19 megyében. Az Egyesült Államok ezért több mint 6 millió dollárt biztosít Kelet-Euró­pában a kulturális és ok­tatásügyi lehetőségeknek. Biztosítjuk az alapokat több új amerikai—magyar csere­programhoz, így a törvény­hozók és törvényhozási szak­értők, a munkaügyi és az üzleti vezetők, a jogi szak­értők, a közösségi vezetők, az oktatók és a fiatalok cse­réjéhez. Több tucat új ösz­töndíjat alapítunk, hogy le­hetővé tegyük a magyar diá­kok számára az amerikai egyetemeken folytatott ta­nulmányokat. Megteremtjük az anyagi alapokat ahhoz, hogy egyetemeinken létre­jöjjön az amerikai tanul­mányok tanszéke, sok ezer köny vet küldünk, hogy meg­tölthessék az új nemzet­közi menedzserképző köz­pont, a könyvtárak, az is­kolák, az egyetemek köny­vespolcait egész Magyaror­szágon. Az Egyesült Államok az elkövetkező néhány év so­rán Amerika Házat nyit Budapest központjában. A neves amerikai építész, Ró­bert Stern ma közzéteszi a központ terveit. Ez a köz­pont nyílt ház lesz, köny­vekkel, folyóiratokkal. Az önök előtt álló kihívás hatalmas, és történelmi je­lentőségű — a kudarcot val­lott sztálinista rendszer rom­jain kell felépíteniük a po­litikai változás és a decent­ralizált gazdasági vállalko­zás rendszerét. Bizonyos vagyok abban, hogy ha megnyílik önök előtt a lehetőség jellegzetes kezdeményezőképességük, alkotótehetségük bizonyitá­sára, a magyar nép képes lesz megfelelni az ilyen ki­hívásnak. Önök most a gaz­dasági fejlődés és a politi­kai változás új korszakának küszöbén állnak. Feleljünk meg tehát az előttünk álló lehetőségeknek. Tegyünk meg mindent azért, hogy a történelem egyszer majd azt írhassa ró­lunk: olyan nemzetek vol­tunk, amely Európát egy­ségessé, szabaddá tette. Találkozók Délután Pozsgay Imre ál­Jamminiszterrel folytatott megbeszélést George Bush, az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti nagyiköve­tének rezidenciáján. A fél­órás találkozón amerikai részről jelen volt James Baker külügyminiszter és Mark Balmer nagykövet, magyar részről pedig Ko­vács László külügyminisz­tériumi államtitkár. Ezt követően Ikerült sor — szintén a nagyköveti re­zidencián — George Bush és a magyar ellenzéki szerve­zetek képviselőinek eszme­cseréjére. A találkozón a magyar ellenzéki pártokat és szervezeteket Keresztes Sándor (Keresztényde­mokrata Néppárt), PrepeLi­czay István (Független Kis­gazdapárt), Kónya Imre (Független Jogász Fórum), Vásárhelyi Miklós (Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsá­ga), Bíró Zoltán (Magyar Demokrata Fórum), Orbán Viktor (Fidesz). Márton Já­nos (Magyar Néppárt), Vígh Károly (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság), Vi­dos Tibor (Független Szak­szervezetek Demokratikus Ligája) és Magyar Bálint (Szabad Demokraták Szö­vetsége) képviselte.

Next

/
Thumbnails
Contents