Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

2 1989. július 13., csütörtök Bush elnök jobb lábbal lépett hazánk földjére (Folytatás az 1. oldalról.) magyar zászlót lengetett, amelynek közepébe belevarrták a Kossuth-címert. A vásznakra festett jelszavak között több is Erdéllyel foglalkozott, például ezt hangoztatva: „Erdély sorsa a nagyhatalmak kezében van." Sok transzparens Bush elnököt éltette, az egyiken „Köszöntjük Magyarországon" állt, egy másikon az volt olvasható: „45 éves késésben vagy". George Bush fogadására az amerikai és magyar zászlókkal feldíszített téren, a díszemelvény mellett megjelentek a Magyar Szocialista Munkáspárt Elnökségének tagjai: Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós és Pozsgay Imre; jelen volt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Elöször Straub F. Brúnó köszöntötte George Busht és feleségét. szárazabb helyen hallhatnak majd engem — tette hozzá az amerikai elnök. Meggyőződésem, hogy már régen elmúlik majd az eső, de én még mindig emlékezni fogok arra a meleg fogadtatásra, amelyben Magyarország népe részesített. Köszönöm önöknek ezt — mondotta az amerikai elnök, aki végül Isten áldását kérte Magyarországra. Straub F. Brúnó üdvözlő beszéde Tisztelt elnök úr és Bush asszony! Kedves vendégeink! Hölgyeim és uraim! A Magyar Népköztársaság vezetése és a magyar nép nevében tisztelettel és örömmel köszöntöm önöket. Első alkalommal tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államok elnöke Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az eseménynek üzenete van, amely a világnak is szól. Az üzenetet mi úgy értelmezzük, hogy az Amerikai Egyesült Államok felismerte a magyarországi fejlődési folyamat történelmi jelentőségét és az elnöki látogatással az amerikai nép szimpátiáját, támogatását kívánja kifejezésre juttatni. Hasonló bátorító üzeneteket Keletről és Nyugatról egyaránt kapunk. Ezekre nagy szükségünk van, hiszen most is, miként történelmünk folyamán mindig, népünk csak akkor számithat felemelkedésre, ha törekvéseit más népek is támogatják. Elnök úr! Szimbolikus jelentőséget ' tulajdonitok annak, hogy udr vözlö beszédeink elmondására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felében Magyarországon végbement történelmi folyamatot „reformkorként" tartjuk számon. Kosuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyisége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1948— 49-es forradalomhoz. A szabadságharc, majd a leverését kovetö megtorlások súlyos vérveszteséget okoztak az országnak. Az életben maradtak legjobbjai közül sokan emigrációba kényszerültek. E nehéz időszakot végül egy olyan „kiegyezés" zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Most újra „reformkor" van Magyarországon. Am hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is eltemettük, végre tisztességgel. Most a „kiegyezés" következik. Ezt várja el a magyar nép és minden, az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. Csak a legszélesebb összefogás, egy igazi nemzeti konszenzus biztosíthatja, hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági es kulturális fejlettség terén egyaránt elérje az európai jelzőhöz évszázadok óta kapcsolódó minőségi mérteket. Közel hat esztendeje annak, hogy elnök úr — akkor az Egyesült Államok alelnökeként — meglátogatta országunkat. Az akkori nemzetközi helyzetet a két nagyhatalom viszonyának elhidegülé&e, a kelet—nyugati párbeszéd csaknem teljes hiánya jellemezte. Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg. Folyamatossá vált a szovjet— amerikai párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverzetkorlátozás és a regionális válságok rendezésének ügye, előrehaladt a helsinki folyamat. Történelmi változások bontakoznak ki a Szovjetunióban és Kelet-Európában. Mindez kedvező feltételeket biztosit a magyarországi reformok számára.. Ezért törekszünk arra, hogy külpolitikai tevékenységünkkel mi is hozzájáruljunk a biztató nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez. Párbeszédre, kapcsolatokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk minden országgal, amely erre készséget mutat. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk a magyar-amerikai kapcsolatok kiszélesítésének, s biztosak vagyunk abban, hogv ehhez elnök úr látogatása ösztönzést ad. Tisztelt elnök úr és Bush asszony! Kívánom, hogy hasznosan és kellemesen töltsék idejüket nálunk. Ismerkedjenek meg népünk helyzetével, gondolkodásával, az ország vezetésének törekvéseivel, és élvezzék a hagyomanyos magyar vendégszeretetet. George Bush az Elnöki Tanács elnökének beszédet nagy figyelemmel haflgatta, s felesége tartotta fölé az esernyőt, amely alól rövid idő után kiállt a szakadó esőbe, ámikor Straub F. Brúnó befejezte beszédét, hangos ováció közepette George Bush lépett a mikrofonhoz. Az amerikai elnök, akit láthatóan megindított a rendkívül meleg fogadtatás, miután befejezte beszédét, levetette esőkabátját, és lement a tribün elé. Kezet fogott az első sorban állók közül többekkel is, majd kabátját egy idős asszony, Horváth Sándorné kezébe adta. Az amerikai elnök és felesége, valamint Straub F. Brúnó és felesége ezután a Parlament l-es kapujához hajtatott. A díszszázad felsorakozott,' ám a tervezett katonai tiszteletadás elmaradt. Miként a nemzetközi sajtóközpontban közölték, erről a két protokollfőnök állapodott meg. tekintettel a rendkívül kedvezőtlen időjárásra. Az amerikai elnök 8 órakor lépett be a Parlament épületébe. A Nándorfehervári-terembe kisérték, ahol Straub F. Brúnó — Kovács László külügyminisztériumi államtitkár társaságában — megmutatta a falon levő freskókat. Néhány szóval utalt arra, hogy a nándorfehérvári csata milyen jelentőséggel bír népünk történelmében. A rövid ismertetés után vendég és vendéglátó egymással szemben helyezkedett el. Ekkor az egyik amerikai újságíró közbekiáltott: hozott pénzt Magyarországra? Válasz nem hangzott el; megkezdődött a kötetlen megbeszélés, amely mintegy fél óra hosszat tartott. Straub F. Brúnó és George Bush megbeszélése, amikor a kupolacsarnokban gyülekeztek a vacsoravendégek: az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az MSZMP Elnöksége adott díszvacsorát az amerikai elnök és felesége tiszteletére. A kupolacsarnokban Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és felesége köszöntötte az elnöki párt. A vadászteremben, c. virágokkal díszített főasztalnál foglalt helyet Straub F. Brúnó és felesége. Szabolcsi Gertrúd, George Bush és felesége, Barbara Bush, Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós és felesége, Némethné Szilágyi Erzsébet. A díszvacsorán magyar részről jelen volt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Horn Gyula külügyminiszter, valamint a kormány több más tagja, Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, s meghívást kaptak a magyar egyházak, valamint az Ellenzéki Kerekasztal vezető képviselői. Ugyancsak megjelent tudományos, kulturális, kereskedelmi életünk több képviselője. Amerikai részről jelen volt a vacsorán James Baker külügyminiszter. Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, John Sununu, a Fehér Ház apparátusának főnöke, Brent Scowcroft •• nemzetbiztonsági tanácsadó. Mariin Fitzuiater, a Fehér Ház szóvivője, valamint Bush elnök kíséretének számos további tagja, és ott voltak a budapesti amerikai nagykövetség vezető munkatársai. nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségekre, s ebben megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk az Egyesült Államok növekvő szerepvállalásának. Elnök úr! Magyarországi tartózkodása során borátokkal fog találkozni. A magyar pártés állami vezetők személyében olyanokkal ül majd a tárgyalóasztalhoz, akik a hazai politikai és gazdasági reformfolyamattal összhangban törekednek a magyar külpolitika még nyitottabbá tételére. A társadalomnak minél szélesebb rétegeivel kerüljön ön kapcsolatba, ahol majd igaz barátokkal találkozik. Reformtörekvéseinkhez felbecsülhetetlen értékű támogatást jelentenek azok a változások, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban az utóbbi években bekövetkeztek. Üdvözöljük a két nagyhatalom között kialakult párbeszédet, viszonyuk folyamatos javulását. A Szovjetunió és az ön országának kapcsolatai meghatározóak a számunkra létfontosságú európai helyzet alakulásában. Manapság gyakran hivatkozunk a közös európai ház gondolatára. Mi szívesen részt veszünk e ház felépítésben. Olyan házat akarunk, ahol szabad a gondolatközlés, szabad a kereskedelem, ahol a mai vándorolni akaró emberek nem ütköznek szüntelenül korlátokba. De ezen túlmenően olyan házat szeretnénk, amelyből szabad és intenzív az érintkezés a világ más részeivel, ahol európaiak élnek, de nem zárkóznak be saját házukba. Tisztelt vendégeink! Kívánom, hogy magyarországi tartózkodásuk alatt érezzék jól magukat. Találkozóik, megbeszéléseik szolgálják a két ország közötti kapcsolatok erősítését, az együttműködés bővítését, népeink barátságát és felemelkedését. Szívből remélem, látogatásuk tapasztalatai meggyőzik önöket arról, hogy e kis ország népének törekvései nem csupán figyelemre, de támogatásra is érdemesek. Elmelem poharam: Elnök úr és Bush asszony, valamennyi kedves amerikai vendégünk egészségére; az amerikai nép boldogulására; a magyar—amerikai kapcsolatok további fejlődésére; a békére! Cheers! Ezt követően George Bush mondott válaszbeszédet. George Bush pohárköszöntője * A díszvacsora elején Nyers A Parlament nándorfehér- Rezsó mondott pohárköszönvári termében m«jg folyt főt. Nyers Rezső pohárköszöntője George Bush üdvözlő beszéde Az amerikai elnöknek többször is meg kellett köszönnie a lelkes üdvözlést. „Nézzék, eltépem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szivemből, rövid leszek, éppen eleget álltak már itt az esőben" — fordult tréfálkozva az őt üdvözlők felé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fogadtatást. Üdvözlöm Magyarország vezetőit, a néjiet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országában végbemennek. Azért jöttem ide az Egyesült Államok elnökeként, mert országunkban különösen szívélyes érzésekkel viseltetünk Magyarország népe iránt. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, két estére és egy napra. Örömmel tekintek a konzultációk elé, amelyeket ennek a nagyszerű országnak a vezetőivel folytatok majd. Átadom majd nekik az amerikai nép meleg üdvözletét, tolmácsolom az Egyesült Államok népének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Magyarországgal, együtt akarunk működni Magyarországgal, az önök vezetőivel együttműködve előbbie tudjuk vinni az önök országában végbemenő reformokat. — Köszönöm ezt a fogadtatást, és remélem, holnap Mindenekelőtt elnézést kérünk öntől a váratlan esőért, de hát ezt az ég küldte, és nem kérte ki kormányunk engedélyét. Történelmünk során első ízben lehetünk házigazdái egy olyan küldöttségnek, amelynek élén az amerikai nép első számú vezetője áll. Tisztelettel és barátsággal köszöntöm önöket fővárosunkban, itt, Duna-parti Parlamentünkben. Az amerikai és a magyar népet sok-sok szállal kapcsolja össze a tudomány, a kultúra és a gazdasági élet lüktető tempója. Mi kívánjuk, hogy ezek a szálak szaporodjanak és erősödjenek, összekapcsol minket a szabadság és a függetlenség eszméjének a tisztelete, hidat képez köztünk számos történelmi esemény és az Egyesült Államokban élő nagyszámú magyarság. Jól emlékszem 1978. január 6-ának estéjére, amikor Budapesten milliók ülhettek a televízió képernyőie e!é, azért, hogy szemtanúi lehessenek egy történelmi eseménynek: a magyar királyi korona és a koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának. Nemzeti ereklyénk hazahozatala a magyar—amerikai kapcsolatok történetének egy kiemelkedő állomása volt. Ma egy újabb állomáshoz érkeztünk. Ennek fontosságát ezúttal a Kossuth téren összegyűlt emberek sokasága is jelezte. Országunk lakói tudják és érzik, hogy az Egyesült Államok és Magyarország együttműködése, a zavartalan, jó kapcsolatok fenntartása, további fejlesztése nemzeti boldogulásunk egyik fontos hajtóereje. Tudatában vannak e ténynek az itt jelenlevő különböző magyarországi politikai erők képviselői, tudják, hogy a nemzetközi források jó hasznosítása egyesitett, békés erőfeszítést is igényel tőlünk, magyaroktól. A többezer kilométeres távolság és a széles óceán igazában nem választja el egymástól országainkat, ha él bennünk az együttműködés akarása. Mi azt szeretnénk, ha az óceánon túlról erősödne a szándék a mai Magyarország „gazdasági és kulturális felfedezésére". Országunk most a gyökeres átalakulás, a megújulás állapotában van. Mélyreható demokratizálódási folyamat indult el, amelynek éppen ez az épület, az Országgyűlés háza lett az egyik színhelye. A pluralizmus kibontakoztatásához, a jogállamiság kiteljesedéséhez sokat meríthetünk, és kell is merítenünk a parlamenti demokráciák évszázados hagyományaiból. Így hasznosítani kívánjuk az amerikai demokrácia fejlődésének és intézményrendszerének tapasztalatait, a gazdasági vállalkozások iránti amerikai fogékonyságot, s híres amerikai gyakorlatiasságot. Meggyőződésünk, hogy gazdaságunk reformja, a piacgazdaság kiépítésére tett lépéseink kedvező feltételeket biztosítanak az amerikai vállalkozók számára is. Gazdaságunk talpraállitásában, korszerű, versenyképes szerkezetének megteremtésében számítunk a Nagyon örülök, hogy ismét alkalmam nyílt meglátogatni Magyarországot, és saját szememmel láthatom az itt végbemenő, figyelemre méltó változásokat. Az emberiség történelmének nagy pillanatát éljük — egy olyan korszakot, amikor a változás megrázza a fennálló rendet. Pekingtől Budapestig — a Tienanmen tértől a Hösök teréig, a sebek begyógyulásának nem egészen egy hónappal ezelőtti napjáig, mely oly sokáig váratott magára — olyan demokratikus eszmék kifejezésének vagyunk tanúi, melyeknek vonzása egvetemes, befolyása világméretű. Itt, Közép-Európa szívében Magyarország a változás középpontjában áll. Az önök nemzete egy példa nélkül álló kísérlet részese — egy kommunista rendszer igyekszik egy nyitottabb gazdaság, nyíltabb és pluralista politikai rendszer irányába fejlődni. Ma senki sem tagadja, hogy a reform a jóvöbe vezető út. Több évtizedes tapasztalatok alapján egyik nemzet a másik után győződik meg minden kétséget kizáróan egy eszme szegénységéről, nevezetesen arról, hogy a fejlődést az állam hozza létre. Epp ellenkezőleg: a fejlődést az emberek valósítják meg. Az állami ellenőrzés egyszerűen nem tudja biztosítani a tartós gazdasági növekedést, és képtelen arra is, hogy a rezsimnek azt a politikai legitimitást biztosítsa, melyre annak a kormányzáshoz szüksége van. Az állam elsősorban az emberi szabadsággal van állandó konfliktusban. Ma Magyarországon egyre mélyebbé válik a közmegegyezés a reform szükséges irányáról, az allam és a társadalom új modelljéről; a gazdasági életben ez a szabad piacot, a politikában pedig a (demokratikus) pluralizmust és az emberi jogokat jelenti. A gazdasági növekedés kulcsa az, ha engedjük, hogy a piac maga végezze a munkáját. Ez véget vet a kormány kártékony piaci beavatkozásának — és a végét jelenti annak a holt tehernek, amely visszahúzza az általános növekedést. Ez azt jelenti, hogy a legkülönfélébb gyárak és vállalatok a szabad piac játékszabályai szerint játszanak — a kereslet—kínálat törvényeinek megfelelően. Más szóval: olyan szabályok szerint, melyek az egyén és a köz javát szolgálják. A gazdasági versenynek pedig megvan a megfelelője a politikai szférában. A pluralizmus nem más, mint a pártok közötti nyílt és becsületes verseny, a nézetek versenye. A pluralizmust mi Nyugaton „az eszmék piacának" nevezzük. A nyilt választások, melyekre Magyarország ígéretet tett, nagy előrelépést jelentenek majd a demokrácia és a politikai szabadság felé vezető úton, és lehetővé teszik az Önök nagy nemzete számára, hogy élvezze a pluralizmus áldásait. A reményt keltő helsinki folyamat megvilágítja a szabadság kiteljesedéséhez vezető utat Közép-Európában, és megteremti ezzel egész Európa biztonságának és együttműködésének új alapját. Tekintsen minden magyar bizakodva a jövőbe, bízzon abban, amivé Magyarország válhat. Ez még csak a kezdet. Magyarország jövőjében a kisvállalatok százezreinek országát látom — az újítások, a termelékenység, a prosperitás forrásait. Magyarország jövőjében új hangon szólókat látok, akik a nemzet sorsát formálják. Olyan Magyarországot látok, amely békében él önmagával, olyan Magyarországot, amely elfoglalja az őt megillető helyet, egy igen lényeges részt a felemelkedő Európában — egy osztatlan és szabad Európában. Az Önök elött álló út nehéz lesz, ez tagadhatatlan. De én hiszek Magyarországban. Hiszek abban, hogy képes elfogadni a kihívást és megbirkózni vele, és sikerre viszi a reformot. A kulcs ehhez Magyarország legértékesebb erőforrása: népe maga. Minden ember maga a végtelen lehetőség; amire az egyéni tehetségek összessége képes, abban rejlik nemzetük jövője. Emeljük hát poharunkat a magyar reform jövőjére, az amerikai és a magyar nép igaz barátságára, és köszönöm ezt a meleg fogadtatást.