Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

1989. július 13., csütörtök 3 ÉJJEL-NAPPAL dolgoznak a Dégaz al­győi PB-gáztöltó üzemében: éjjel töltik a palackokat, nappal pedig a Szegedi Ma­gas- ts Mélyépítő Vállalat szakemberei ve­szik át a terepet. A harmadik éve tarló rekonstrukció utolsó szakaszában az üzem­csarnok is sorra került, a nappali munka Somogyi Károlyné felvétele befejeztevel — délután 6 . óratol reggel 6­ig — a töltőszalag dolgozót végzik meg­szokott munkájukat. Előreláthatólag két hétig tart a fordított műszak, egy-egy éj­szakán körülbelül 12 ezer palackot tudnak megtölteni. Felvételünk a töltővonalnál készült. Eb ura fakó? Fajtájukat nem ismerem Kutyabórúket sem. A gaz­dáikét még ikevésbé. Csák uzt tudom, hogy nagy ku tyák lehetnek, ha mernek nap mint nap a tilalomfák alatt járni. Keresztbe-kasul a fasorban; szabadon póráz és szájkosár nélkül. Pórnép ijesztően. Kora reggel de monstrálva a klinikákra dolgozni, vizsgálatra, keze­lésre igyekvőknek, hogy le­het még mifelénk — a Ko­rányi fasorban kiváltkép­pen — kutyába sem venni a szabályokat, a rendeleteket. Kutya baja nem iesz unnak, aki megszegi őket. Csak a klinikák előtti park . kerül napon ta • ebek harmi rtcád j á­ra Meg az arra járni kényszerülök somfordálnak ijedejve a dolgukra, mint .a kutya, amelyik botot lát... A Korányi fasorban reg­gelente kutyálkodók nem lát­nak botot. Akinek a tila­lomfákról nyesett vesszőt, azaz a rendbontókra érvé­nyes szabályt citálnia, a büntetést kiszabnia 'kellene számukra, az úgy tesz, mint­ha nem tudna a dologról — vagyis üti a kutyát bot nél­kül. Pár száz méterrel tá­volabb, a Stefánia előtti rakparton van például el­foglalva a reggel korai órái­ban az autósok ellenőrzésé­vel ... Meglehet (?) nem is tud arról, hogy milyen ku­tyahancur megy egy kissé messzebb. Ezennel tisztelet­tel- ráirányítanánk a fi­gyelmet. Hátha nem igaz az ..ebhitűek" reménye, misze­rint kutyaugatás nem hal­lik az égig... Sz. M. Jut is, marad is Egyre több „jugó"-val ta­lálkozni városunkban, s most mar nemcsak hétvé­génként. A het minden ingyenes, ugyanis napján érkeznek — légin- annyiba kerül a kább személygépkocsival —• még Belgrádból is. Mi, szegediek — bizonyos bolto­kat messze elkerülve — gyakran morgolódunk, mert a Belvárosban üres parkolót találni alig lehet, mert úgy­mond, déli szomszédaink „kiraboljak" az élelmiszer- nézve — üzleteket. csonynak Mikor e jelenséggel nap mint nap találkozunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bevásárlóturiz­háromszor olcsóbban ki­jövünk. mint otthon, visz­szafelé pedig az út szinte itt fele­benzin, mint Jugoszláviában. — Nem szoktam éjszaká­ra itt maradni, de rendsze­resen itt szórakozunk haj­nalig. Egyesek az átlagfizetése­ink felől érdeklődtek es so­kan — európai mércével hihetetlenül ala­talallak a havi 150-190 márkát. Koiflezös­ködéseim során nemcsak a turisták bizonyultak elé­gedettnek; a kereskedők musunkkal hasonló körül- sem járnak rosszul. A PICK menyeket idéztünk elő né- Márkabolt üzletvezetö-he­hány eve Szabadkán, éltetve ly$ttese, Horváth Mihály a/közelmúltban. Béps,ben. Mi ej.mondta, ,,'hőgy., .(órgjilgVik is útnák indultunk, mikor kétharmadát a jugoszlávok megérte! De mit vesznek a sonkán, sajton kívül a „jugó"-;k — kérdezgettem őket. miköz­ben csomagjaikkal megpi­hentek. — Nekem Skodám van, és itt olcsóbb az alkatrész... Már három helyen is vol­tam, de az imént egy hon­jelfnttk-.-x , TÍÍÍÍ-JVW; ••(•w — "Eíe'inte füstülthúsáru­kat vittek, de, újabban nyershúsféléket is vesznek. Mivel boltunkat a húsipar folyamatosan ellátja, ná­lunk jut is, marad is, rum tapasztalható 'hiány. Hasonló forgalmat bonyo­lít a Nagyáruház élelmiszer­fitársam felvásárolta elő- osztálya. A legtöbbet vaj­lem mindazt, amit keres- ból, sajtból, étolajból vúsá­tem. Végül gépkocsigumi- rolnak, de emellett jelen­kát vettem, melyekhez ná- tős mennyiségű szappan és lünk nehéz hozzájutni. spray fogy. A tej- és ke­— Mi nemigen vásárol- nyérforgalmunk viszont tünk; kempingcuccokért, csökkent, hisz a szegediek kertiasztalért jöttünk, de nem szívesen tülekednek, hiába. elriasztja őket a tömeg. Az Találkoztam olyanokkal, ellátás itt is folyamatos, te­akik porcelán elelántert hát nincs vele gond. „ugrottak" át, míg mások Idővel talán majd meg­több kiló vajért. szokjuk e jelenséget, melv — En kéthetente, heten- bizonyára eltart a követke­te jövök, leginkább a hét zö áremelésig, s akkor majd elején, hogy elkerüljem a együtt szomorkodhatunk a tumultust. Magamnak és a „juhokkal", nosztalgikusán családnak vásárolok ezt, emlékezve ezekre az idők­özt. Nekünk ez igy a legol- re... csóbb, Szegeden kétszer- V. I. Illúziók és kritikus pontok A hivatkozás — amire évek óta fel­kapom a fejem — egyre sűrűbben hangzik el. Hovatovább nincsen szónoki emelvény, programnyilatkozat, elemző cikk, asztalsarkoa beszélgetés anélkül, hogy ne emlegetnek az „emberi tényezőket". Átalakításuk szükségességé­nek hangoztatása már-már lózungszerü. Aktuális jelszó — s tartok tőle az isi ma­rad. Rosszabb esetben meg illúziók forrá­sává is válik. Mert: az eredendően, lényegből faka­dóan sokdimenziós leny az ember, mint „tényező" nem szemlelhető es foghat > fel úgy az átalakítás tárgyaként, hogy nem vesszük figyelembe történelmi kö­töttségeit, társaduimi hagyományait; azt a struktúrát, amelyben éppen él; azt a szellemi környezetet és kepességet. ami hat rá, illetve sajátja. Senikifia változta­tásra törekvőnek nem szabad megfeled­keznie arról, hogy az emberről érdemle­gesen csakis „itt és most hogyléte", való­ságismerete alapján kell szólani, tervez­ni Számolni kell azzal, hogy lehetetlen le­egyszerűsíteni, differenciálatlanul kezelni azt a „tényezőt", ámi itt is ós most is egyszerre biológiai reprodukció; a terme­lési-fogyasztási, illetve a politikai-hatalmi viszonyok alanya; a kulturálódás, a sze­mélyes viszonyrendszerek szubjektuma; a globális folyamatok részese. Eddig sem vezetett és a jövőben sem vezet jóra — csak újabb társadalmi el­lentmondásokhoz — az, ha csuk egy-egy rés/jellemző alapján közelítünk (például a haszonelvűség, az. erkölcsi minőség. a műveltség stb. felöl), s akarunk változ­tatni. Az igazi gond — vegyük végre tu­domásul a maga komplexitásúban —'az emberi tényező minősége és ennek konk­rét tarsadalmi működési tere. Annak kri­tikus pontjait kell kitapogatni és a vál­toztatás középpontjába állítani. Kíméletlen realitással elemezve és el­ismerve, hogy a változáshoz adott népes­ségnek biológiai állapota; fizikai-pszichi­,kuj,,kj,tgdicjói,- ^civilizációs szintje (és igényszintje),-- iskolázottsága . es. műveltsé-­-ge. morális normarendszer*, viselkedési mutatói, érdekeinek és indítékainak rend­szere es motivációi. Célkepzetei es jövő­képe mind-mind kritikus pontok. Ló­zungra, egvesapásra történő megváltozta­tásuk — mind közösségi. mind egyéni szinten — illúzió, naivitás, vakhit. Mindenekelőtt azért, mert a szocialista társadalmak mindeddig nem tudták lét­rehozni azt az indítékrendszert, és azokat az. érdekviszonyokat, amin alapulhatna az állampolgárok társadalmi aktivitású és öntevékenysége, lépésturtási, illetve vál­toztatási igénye. Az elmúlt évtizedekben a tudatformálás e téren mindig szűkíté­sekkel tortént.. Az érdekeket például le­szűk itettuk anyagi-gazdasági-fogyasztói érdekekre. Ugyanakkor feltételeztük, hogy ez az érdek az emberi cselekvés, visel'ke­dus egyetlen indítéka és mozgatója, „t'f­tekintettünk" a személyiségérdekcktól. Holott az embernek elemi szükséglete a személyes szabadság érvényesíthetősége; az értelmes munkavégzés, a hasznosság tudata; az erkölcsi hitel; az. önkifejlódés, az alkotás lehetősége; a személyes sors szabad formalása; az intim szféra bizton­ságának érzete. „Megfeledkeztünk" arról, hogy a pusztán anyagi-gazdasági érdek érvényesülése nem tesz működőképessé — csak az amit az ember tudatosult módon szükségeként el át. „Elfeledtük", hogy az az igazan gazdug ember — az, az ember­minőség —. akinek szükségé van az em­beri életmegnyilvánulások teljessegére, akinek szükséglete os mozgatórugója a saját keptssegeinek es lehetőségeinek mi­nél sokrétűbb megvalósítása. Pedig az ember nem terméke, végre­hajtója, netán rabja a hozzá képest kí­vülről szemlélt érdekeinek, hanem pró­bálja azokat tudatosítani, alakítani, sze­mélyei hierarchiába állítani. Azaz az em­ber alapvetően választó saját sorsát el­dönteni akaró lény. Éppen ezért a töme­gek akaratával és érdekeivel szemben­álló és ellenükre működő politika min­dig tehetetlenné válik és kudarcra van ítélve. (Hasonlóan a tiszta moralizáló kö­zelítésekhez.) Példa van rá számos. — Emiatt sem kellene újfent a szűkítések hibáiba esni. Különösen nem kellene ezt tenni a jö­vőképünkkel, ami már jócskán szűkített, majdhogynem perspektívátlan. A jövő ve­szélyeztetettségéneik képzete, érzete s a velejáró rövid távú gondolkodás, a hozzá kapcsolódó felelőtlen, hedonisztikus élet­vitel; illetve az elbizonytalanodás néni csak belső okozatú (lásd a globalizálód j világ gondjait!), annál inkább belső ve­szélyérzetet, Kilátástalanságot, érdekte­lenséget keltő. Aminek felismerése és le­küzdése egyik legsürgetőbb feladatunk. Nem született ugyanis meg a földre olyan „emberi tényező", amit a jövő perspekti­vátlansága pozitív minőségi változásokra inspirált volna. T ávlatokat fel kell vázolni. S nem lózungokkal, hunom az illúziókel­tést mellőző reális viszonyítások­kal. Felismerve és elismerve például, hogy ama bizonyos emberi tényezők mi­nőségi reformja igen ingatag talajfogású, s hogy rengeteget ikell még az, alapozás­sal vesződni, mire reá építkezni kezdhe­tünk úgy, hogy az ember valamennyi di­menzióját figyelembe vesszük. Ehhez egyszerre kell hadakoznunk a demográ­fiai gondokkal; a társadolombetegító té­nyezőkkel; az érdekviszonyokkal; az indi­tékrends2erekkel; az elbizonytalanodással; a morális problémákkal; az iskolázatlan­sággal es a művelődési igénytelenséggel. Hosszú, fáradságos küzdelem lesz! Ne keltsenek hát naiv hiteket senkiben az emberi tényezők minőségi átalakítását harsogó ügyeletes jelszavak ... Szabó Magdolna Munkavédelem Nő a vállalatok önállósága A jövőben azok a gtzáv. kodó szervezetek, amelyek nem tartoznak államigazga­tási irányítás alá, nem Kö­telesek külön munkavédelmi tervet készíteni. Megszűnt az az előírás is, amely legalább ötévente egyszer kötelező­vé telte a munkavédelmi helyzet értékelését, a vezetők munkavédelmi beszámolta­tását. Ezután a vállalatok, szövetkezetek első számú vezetői akkor és annyiszor tartanak munkavédelmi szemlét, amikor és ahány­szor azt időszerűnek tartják. A munkavédelem irányítá­sát a szabályok most már nem kötik a legmaga­sabb vezetői posztokhoz: ezt a feladatot a vezérigaz­gatók, igazgatók „leadhat­ják" azoknak a munkatár­saiknak, akiknek kezében véleményük szerint a lehető legjobban összpontosítható e tevékenység. Az első szá­mú vezetők munkavédelmi vizsgakötelezettséget is el­törölték. Az új szabályok szerint a munkavédelmi ügyek intézésére külön szer­vezetet — amely akar egyet­len munkatársból is állhat — csak azok a társulások kötelesek működtetni, ame­lyek 50 dolgozónál többet foglalkoztatnak. A dolgozók munkaköri leírásának — ha yan ilyen, erre ugyanis jog­szabály nem kötelez — ez­után nem kell a munkavé­delmi feladatokat is tartal­maznia. A módosításokat a Magyar Közlöny 43. , s.záma közli.­A Minisztertanács intéz­kedésével kapcsolatban el­mondták, a módosítások megfelelnek a készülő mun­kavédelmi törvény irányel­veinek, amelyek célja e te­rületen is A vállalatok önál­lóságának fokozása, s ezz.el együtt felelősségük erősíté­se. Ugyanakkor a főfelügye­lőségnek fenntartásai van­nak a változásokkal szem­ben, mert jelenleg még nincs olyan érdekeltségi rendszer, amely arra kész­tetné a vállalatokat, hogy a legszükségesebbeken túl is áldozzanak az egészséges és biztonságos, munkakörül­ményekért. Féló, hogy a je­lenlegi pénzszűkében még inkább háttérbe kerülnek azok a beruházások, ame­lyek nem szptgálják közvet­lenül a lerfnelést. Ezért kí­vánatos lenne minél előbb kialakítani egy olyan bizto­sítási alapú érdekeltségi rendszert, amely anyagilag is a munkakörülmények ja­vítására ösztönözné a vál­lalatokat. Forgassuk vissza a pénzt! Bezárt boltok a város peremén.. Egyre-másra zárják be a peremkerületi," jobbára egy­személyes kisboltokat a ke­reskedelmi vállalatok — s hogyha nem. lerövidített nyitva tartással üzemeltetik. Néhány példa: az újszegedi Hatházaknál található üzlet, a Bérkert utca végen levő, az Úttörő téri! a Pille ut­cai.. . Ezeket bezárják, il­letve bezárták, a redőnyöket lehúztak. A.szőregi ABC-aru­ház, a Zöldért Petőfi Sándor sugárúti boltja, u Hunyadi János sugárút középén levó üzlet csökkentett munkaidő­ben működik. — Mt ennek az oka? — kérdeztük Csonka Miklóst, a városi tanács kereskedelmi és termelési osztályának ve­zetőjét. — Két oka is van a bezá­rásoknak. Az egyik: az élel­miszer-kiskereskedelmi ága­zat nagyon alacsony, átlago­san egy-másfél százalékos jövedelmezősége. A másik: a munkaerőhiány, ami a bér­gazdálkodási költségekre ve­zethető vissza- A döntő rész­ben női munkaerűt nem tud­ják megfizetni, négyezer fo­rintért nehez fizikai munkát bizony szinte, lehetetten vé­gezni. És találni sem egysze­rű ezt vállaló dolgozót. — Mi hit a teendő? — Nyilvánvaló — s ezt a vb is megerősítette —, hogy a magánszférán belül az élel­miszerszakmában is erősíteni kell a vállalkozókedvet. Ed­dig az ügy elvi része. A gya­korlatban fölvettem a kap­csolatot az adóhivatallal, s várom a válaszukat arra a kérdésre: mennyi idút fizet­nek a városban még megle­vő élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások? Ha a választ megkaptam, javasolni fogom: ezt az adót forgassuk vissza az élelmiszerszakmába, tá­mogatás formájában. — Hogyan nézne ki a konkrét támogatás? — Ha valaki vállalkozik kisüzletek fönntartására — fizessen neki a tanács kettő­három, vagy akár ötszázezer forintot, hogy ebből fejleszt­hesse a boltját, illetve átvé­szelje a közvetlenül nyitás utáni nehéz időket. Az ága­zat adói tehát ugyanabba az agazalba folynának vissza. Elképzelhetőnek tartanám: béreljen a tanács alkalmas helyen maszekoktól helyisé­geket, s adja bérbe ezeket vállalkozóknak, kisüzlet cél­jára. Így nem a vállalkozó­kat terJielné a nagyon magas bérleti díj, nem tenné lehe­tetlenné a kisboltok létezését. — A dolognak ez az anyagi része. A személyi föltételek megteremtésére milyen meg­oldást javasol? — Itt van például a lassan gyakorlatba is átmenő rep­rivatizáció. Szegeden ez akár harminc-negyven üzletet is érinthetne, jóllehet csak a töredéke lelhető fol a regi tulajdonosoknak. De a jelen­legi szerződéses üzletvezetők­nek- is föl lehetne ajánlani c lehetőséget — igaz, ehhez tő­ke kell... A megoldáskere­sés részeként pedig a Romá­niából áttelepült munkakere­söket is az ágazatba lehetne irányítani. — Várható-e, hogy megva­lósulnak ezek a tervek, s nyomukban újra kinyitnak a bezárt boltok, s nem csök­kentett munkaidőben? — Szeretném a testület elé vinni e javaslatokat, s re­mélhető, par hónap múlva már érzékelni lehet a hely­zet javulását. FVIUS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents