Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
1989. július 13., csütörtök 3 ÉJJEL-NAPPAL dolgoznak a Dégaz algyői PB-gáztöltó üzemében: éjjel töltik a palackokat, nappal pedig a Szegedi Magas- ts Mélyépítő Vállalat szakemberei veszik át a terepet. A harmadik éve tarló rekonstrukció utolsó szakaszában az üzemcsarnok is sorra került, a nappali munka Somogyi Károlyné felvétele befejeztevel — délután 6 . óratol reggel 6ig — a töltőszalag dolgozót végzik megszokott munkájukat. Előreláthatólag két hétig tart a fordított műszak, egy-egy éjszakán körülbelül 12 ezer palackot tudnak megtölteni. Felvételünk a töltővonalnál készült. Eb ura fakó? Fajtájukat nem ismerem Kutyabórúket sem. A gazdáikét még ikevésbé. Csák uzt tudom, hogy nagy ku tyák lehetnek, ha mernek nap mint nap a tilalomfák alatt járni. Keresztbe-kasul a fasorban; szabadon póráz és szájkosár nélkül. Pórnép ijesztően. Kora reggel de monstrálva a klinikákra dolgozni, vizsgálatra, kezelésre igyekvőknek, hogy lehet még mifelénk — a Korányi fasorban kiváltképpen — kutyába sem venni a szabályokat, a rendeleteket. Kutya baja nem iesz unnak, aki megszegi őket. Csak a klinikák előtti park . kerül napon ta • ebek harmi rtcád j ára Meg az arra járni kényszerülök somfordálnak ijedejve a dolgukra, mint .a kutya, amelyik botot lát... A Korányi fasorban reggelente kutyálkodók nem látnak botot. Akinek a tilalomfákról nyesett vesszőt, azaz a rendbontókra érvényes szabályt citálnia, a büntetést kiszabnia 'kellene számukra, az úgy tesz, mintha nem tudna a dologról — vagyis üti a kutyát bot nélkül. Pár száz méterrel távolabb, a Stefánia előtti rakparton van például elfoglalva a reggel korai óráiban az autósok ellenőrzésével ... Meglehet (?) nem is tud arról, hogy milyen kutyahancur megy egy kissé messzebb. Ezennel tisztelettel- ráirányítanánk a figyelmet. Hátha nem igaz az ..ebhitűek" reménye, miszerint kutyaugatás nem hallik az égig... Sz. M. Jut is, marad is Egyre több „jugó"-val találkozni városunkban, s most mar nemcsak hétvégénként. A het minden ingyenes, ugyanis napján érkeznek — légin- annyiba kerül a kább személygépkocsival —• még Belgrádból is. Mi, szegediek — bizonyos boltokat messze elkerülve — gyakran morgolódunk, mert a Belvárosban üres parkolót találni alig lehet, mert úgymond, déli szomszédaink „kiraboljak" az élelmiszer- nézve — üzleteket. csonynak Mikor e jelenséggel nap mint nap találkozunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bevásárlóturizháromszor olcsóbban kijövünk. mint otthon, viszszafelé pedig az út szinte itt felebenzin, mint Jugoszláviában. — Nem szoktam éjszakára itt maradni, de rendszeresen itt szórakozunk hajnalig. Egyesek az átlagfizetéseink felől érdeklődtek es sokan — európai mércével hihetetlenül alatalallak a havi 150-190 márkát. Koiflezösködéseim során nemcsak a turisták bizonyultak elégedettnek; a kereskedők musunkkal hasonló körül- sem járnak rosszul. A PICK menyeket idéztünk elő né- Márkabolt üzletvezetö-hehány eve Szabadkán, éltetve ly$ttese, Horváth Mihály a/közelmúltban. Béps,ben. Mi ej.mondta, ,,'hőgy., .(órgjilgVik is útnák indultunk, mikor kétharmadát a jugoszlávok megérte! De mit vesznek a sonkán, sajton kívül a „jugó"-;k — kérdezgettem őket. miközben csomagjaikkal megpihentek. — Nekem Skodám van, és itt olcsóbb az alkatrész... Már három helyen is voltam, de az imént egy honjelfnttk-.-x , TÍÍÍÍ-JVW; ••(•w — "Eíe'inte füstülthúsárukat vittek, de, újabban nyershúsféléket is vesznek. Mivel boltunkat a húsipar folyamatosan ellátja, nálunk jut is, marad is, rum tapasztalható 'hiány. Hasonló forgalmat bonyolít a Nagyáruház élelmiszerfitársam felvásárolta elő- osztálya. A legtöbbet vajlem mindazt, amit keres- ból, sajtból, étolajból vúsátem. Végül gépkocsigumi- rolnak, de emellett jelenkát vettem, melyekhez ná- tős mennyiségű szappan és lünk nehéz hozzájutni. spray fogy. A tej- és ke— Mi nemigen vásárol- nyérforgalmunk viszont tünk; kempingcuccokért, csökkent, hisz a szegediek kertiasztalért jöttünk, de nem szívesen tülekednek, hiába. elriasztja őket a tömeg. Az Találkoztam olyanokkal, ellátás itt is folyamatos, teakik porcelán elelántert hát nincs vele gond. „ugrottak" át, míg mások Idővel talán majd megtöbb kiló vajért. szokjuk e jelenséget, melv — En kéthetente, heten- bizonyára eltart a követkete jövök, leginkább a hét zö áremelésig, s akkor majd elején, hogy elkerüljem a együtt szomorkodhatunk a tumultust. Magamnak és a „juhokkal", nosztalgikusán családnak vásárolok ezt, emlékezve ezekre az időközt. Nekünk ez igy a legol- re... csóbb, Szegeden kétszer- V. I. Illúziók és kritikus pontok A hivatkozás — amire évek óta felkapom a fejem — egyre sűrűbben hangzik el. Hovatovább nincsen szónoki emelvény, programnyilatkozat, elemző cikk, asztalsarkoa beszélgetés anélkül, hogy ne emlegetnek az „emberi tényezőket". Átalakításuk szükségességének hangoztatása már-már lózungszerü. Aktuális jelszó — s tartok tőle az isi marad. Rosszabb esetben meg illúziók forrásává is válik. Mert: az eredendően, lényegből fakadóan sokdimenziós leny az ember, mint „tényező" nem szemlelhető es foghat > fel úgy az átalakítás tárgyaként, hogy nem vesszük figyelembe történelmi kötöttségeit, társaduimi hagyományait; azt a struktúrát, amelyben éppen él; azt a szellemi környezetet és kepességet. ami hat rá, illetve sajátja. Senikifia változtatásra törekvőnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az emberről érdemlegesen csakis „itt és most hogyléte", valóságismerete alapján kell szólani, tervezni Számolni kell azzal, hogy lehetetlen leegyszerűsíteni, differenciálatlanul kezelni azt a „tényezőt", ámi itt is ós most is egyszerre biológiai reprodukció; a termelési-fogyasztási, illetve a politikai-hatalmi viszonyok alanya; a kulturálódás, a személyes viszonyrendszerek szubjektuma; a globális folyamatok részese. Eddig sem vezetett és a jövőben sem vezet jóra — csak újabb társadalmi ellentmondásokhoz — az, ha csuk egy-egy rés/jellemző alapján közelítünk (például a haszonelvűség, az. erkölcsi minőség. a műveltség stb. felöl), s akarunk változtatni. Az igazi gond — vegyük végre tudomásul a maga komplexitásúban —'az emberi tényező minősége és ennek konkrét tarsadalmi működési tere. Annak kritikus pontjait kell kitapogatni és a változtatás középpontjába állítani. Kíméletlen realitással elemezve és elismerve, hogy a változáshoz adott népességnek biológiai állapota; fizikai-pszichi,kuj,,kj,tgdicjói,- ^civilizációs szintje (és igényszintje),-- iskolázottsága . es. műveltsé--ge. morális normarendszer*, viselkedési mutatói, érdekeinek és indítékainak rendszere es motivációi. Célkepzetei es jövőképe mind-mind kritikus pontok. Lózungra, egvesapásra történő megváltoztatásuk — mind közösségi. mind egyéni szinten — illúzió, naivitás, vakhit. Mindenekelőtt azért, mert a szocialista társadalmak mindeddig nem tudták létrehozni azt az indítékrendszert, és azokat az. érdekviszonyokat, amin alapulhatna az állampolgárok társadalmi aktivitású és öntevékenysége, lépésturtási, illetve változtatási igénye. Az elmúlt évtizedekben a tudatformálás e téren mindig szűkítésekkel tortént.. Az érdekeket például leszűk itettuk anyagi-gazdasági-fogyasztói érdekekre. Ugyanakkor feltételeztük, hogy ez az érdek az emberi cselekvés, visel'kedus egyetlen indítéka és mozgatója, „t'ftekintettünk" a személyiségérdekcktól. Holott az embernek elemi szükséglete a személyes szabadság érvényesíthetősége; az értelmes munkavégzés, a hasznosság tudata; az erkölcsi hitel; az. önkifejlódés, az alkotás lehetősége; a személyes sors szabad formalása; az intim szféra biztonságának érzete. „Megfeledkeztünk" arról, hogy a pusztán anyagi-gazdasági érdek érvényesülése nem tesz működőképessé — csak az amit az ember tudatosult módon szükségeként el át. „Elfeledtük", hogy az az igazan gazdug ember — az, az emberminőség —. akinek szükségé van az emberi életmegnyilvánulások teljessegére, akinek szükséglete os mozgatórugója a saját keptssegeinek es lehetőségeinek minél sokrétűbb megvalósítása. Pedig az ember nem terméke, végrehajtója, netán rabja a hozzá képest kívülről szemlélt érdekeinek, hanem próbálja azokat tudatosítani, alakítani, személyei hierarchiába állítani. Azaz az ember alapvetően választó saját sorsát eldönteni akaró lény. Éppen ezért a tömegek akaratával és érdekeivel szembenálló és ellenükre működő politika mindig tehetetlenné válik és kudarcra van ítélve. (Hasonlóan a tiszta moralizáló közelítésekhez.) Példa van rá számos. — Emiatt sem kellene újfent a szűkítések hibáiba esni. Különösen nem kellene ezt tenni a jövőképünkkel, ami már jócskán szűkített, majdhogynem perspektívátlan. A jövő veszélyeztetettségéneik képzete, érzete s a velejáró rövid távú gondolkodás, a hozzá kapcsolódó felelőtlen, hedonisztikus életvitel; illetve az elbizonytalanodás néni csak belső okozatú (lásd a globalizálód j világ gondjait!), annál inkább belső veszélyérzetet, Kilátástalanságot, érdektelenséget keltő. Aminek felismerése és leküzdése egyik legsürgetőbb feladatunk. Nem született ugyanis meg a földre olyan „emberi tényező", amit a jövő perspektivátlansága pozitív minőségi változásokra inspirált volna. T ávlatokat fel kell vázolni. S nem lózungokkal, hunom az illúziókeltést mellőző reális viszonyításokkal. Felismerve és elismerve például, hogy ama bizonyos emberi tényezők minőségi reformja igen ingatag talajfogású, s hogy rengeteget ikell még az, alapozással vesződni, mire reá építkezni kezdhetünk úgy, hogy az ember valamennyi dimenzióját figyelembe vesszük. Ehhez egyszerre kell hadakoznunk a demográfiai gondokkal; a társadolombetegító tényezőkkel; az érdekviszonyokkal; az inditékrends2erekkel; az elbizonytalanodással; a morális problémákkal; az iskolázatlansággal es a művelődési igénytelenséggel. Hosszú, fáradságos küzdelem lesz! Ne keltsenek hát naiv hiteket senkiben az emberi tényezők minőségi átalakítását harsogó ügyeletes jelszavak ... Szabó Magdolna Munkavédelem Nő a vállalatok önállósága A jövőben azok a gtzáv. kodó szervezetek, amelyek nem tartoznak államigazgatási irányítás alá, nem Kötelesek külön munkavédelmi tervet készíteni. Megszűnt az az előírás is, amely legalább ötévente egyszer kötelezővé telte a munkavédelmi helyzet értékelését, a vezetők munkavédelmi beszámoltatását. Ezután a vállalatok, szövetkezetek első számú vezetői akkor és annyiszor tartanak munkavédelmi szemlét, amikor és ahányszor azt időszerűnek tartják. A munkavédelem irányítását a szabályok most már nem kötik a legmagasabb vezetői posztokhoz: ezt a feladatot a vezérigazgatók, igazgatók „leadhatják" azoknak a munkatársaiknak, akiknek kezében véleményük szerint a lehető legjobban összpontosítható e tevékenység. Az első számú vezetők munkavédelmi vizsgakötelezettséget is eltörölték. Az új szabályok szerint a munkavédelmi ügyek intézésére külön szervezetet — amely akar egyetlen munkatársból is állhat — csak azok a társulások kötelesek működtetni, amelyek 50 dolgozónál többet foglalkoztatnak. A dolgozók munkaköri leírásának — ha yan ilyen, erre ugyanis jogszabály nem kötelez — ezután nem kell a munkavédelmi feladatokat is tartalmaznia. A módosításokat a Magyar Közlöny 43. , s.záma közli.A Minisztertanács intézkedésével kapcsolatban elmondták, a módosítások megfelelnek a készülő munkavédelmi törvény irányelveinek, amelyek célja e területen is A vállalatok önállóságának fokozása, s ezz.el együtt felelősségük erősítése. Ugyanakkor a főfelügyelőségnek fenntartásai vannak a változásokkal szemben, mert jelenleg még nincs olyan érdekeltségi rendszer, amely arra késztetné a vállalatokat, hogy a legszükségesebbeken túl is áldozzanak az egészséges és biztonságos, munkakörülményekért. Féló, hogy a jelenlegi pénzszűkében még inkább háttérbe kerülnek azok a beruházások, amelyek nem szptgálják közvetlenül a lerfnelést. Ezért kívánatos lenne minél előbb kialakítani egy olyan biztosítási alapú érdekeltségi rendszert, amely anyagilag is a munkakörülmények javítására ösztönözné a vállalatokat. Forgassuk vissza a pénzt! Bezárt boltok a város peremén.. Egyre-másra zárják be a peremkerületi," jobbára egyszemélyes kisboltokat a kereskedelmi vállalatok — s hogyha nem. lerövidített nyitva tartással üzemeltetik. Néhány példa: az újszegedi Hatházaknál található üzlet, a Bérkert utca végen levő, az Úttörő téri! a Pille utcai.. . Ezeket bezárják, illetve bezárták, a redőnyöket lehúztak. A.szőregi ABC-aruház, a Zöldért Petőfi Sándor sugárúti boltja, u Hunyadi János sugárút középén levó üzlet csökkentett munkaidőben működik. — Mt ennek az oka? — kérdeztük Csonka Miklóst, a városi tanács kereskedelmi és termelési osztályának vezetőjét. — Két oka is van a bezárásoknak. Az egyik: az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazat nagyon alacsony, átlagosan egy-másfél százalékos jövedelmezősége. A másik: a munkaerőhiány, ami a bérgazdálkodási költségekre vezethető vissza- A döntő részben női munkaerűt nem tudják megfizetni, négyezer forintért nehez fizikai munkát bizony szinte, lehetetten végezni. És találni sem egyszerű ezt vállaló dolgozót. — Mi hit a teendő? — Nyilvánvaló — s ezt a vb is megerősítette —, hogy a magánszférán belül az élelmiszerszakmában is erősíteni kell a vállalkozókedvet. Eddig az ügy elvi része. A gyakorlatban fölvettem a kapcsolatot az adóhivatallal, s várom a válaszukat arra a kérdésre: mennyi idút fizetnek a városban még meglevő élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások? Ha a választ megkaptam, javasolni fogom: ezt az adót forgassuk vissza az élelmiszerszakmába, támogatás formájában. — Hogyan nézne ki a konkrét támogatás? — Ha valaki vállalkozik kisüzletek fönntartására — fizessen neki a tanács kettőhárom, vagy akár ötszázezer forintot, hogy ebből fejleszthesse a boltját, illetve átvészelje a közvetlenül nyitás utáni nehéz időket. Az ágazat adói tehát ugyanabba az agazalba folynának vissza. Elképzelhetőnek tartanám: béreljen a tanács alkalmas helyen maszekoktól helyiségeket, s adja bérbe ezeket vállalkozóknak, kisüzlet céljára. Így nem a vállalkozókat terJielné a nagyon magas bérleti díj, nem tenné lehetetlenné a kisboltok létezését. — A dolognak ez az anyagi része. A személyi föltételek megteremtésére milyen megoldást javasol? — Itt van például a lassan gyakorlatba is átmenő reprivatizáció. Szegeden ez akár harminc-negyven üzletet is érinthetne, jóllehet csak a töredéke lelhető fol a regi tulajdonosoknak. De a jelenlegi szerződéses üzletvezetőknek- is föl lehetne ajánlani c lehetőséget — igaz, ehhez tőke kell... A megoldáskeresés részeként pedig a Romániából áttelepült munkakeresöket is az ágazatba lehetne irányítani. — Várható-e, hogy megvalósulnak ezek a tervek, s nyomukban újra kinyitnak a bezárt boltok, s nem csökkentett munkaidőben? — Szeretném a testület elé vinni e javaslatokat, s remélhető, par hónap múlva már érzékelni lehet a helyzet javulását. FVIUS CSABA