Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

2 1989. július 13., csütörtök Reméli, hogy Európa egységes, nyitottésszabad lesz Cl Varsó (MTI) Az Amerikai Egyesült Államok elnökét és kísérőit szállító négy különgép közül utolsóként, néhány perccel este 10 óra után szállt le Varsóban az egyes számot viselő elnöki gép, fedélzetén George Búsítsál és feleségével. A lengyel főváros repülőterén Busht, aki 12 év óta az első, sorrendben a 4. amerikai elnök lengyel földön, Wojciech Jaruzelski, a lengyel Államtanács elnöke és a lengyel politikai, társadalmi élet vezető személyiségei üdvözölték. Egy alapvető változások állapotában levő országba, a gazdasági és politikai reformok útján haladó, a demokráciát, a társadalmi önrendelkezést létrehozó Lengyelországba érkezett, elnök úr — mondotta Wojciech Jaruzelski üdvözlő beszédében, hozzátéve, hogy e változásoknak ma minden korábbinál kedvezőbb nemzetközi feltételei vannak, mert egyre nagyobb teret nyer az egész világon a felismerés: az ellenséges szembenállás filozófiáját fel kell cserélni az együttműködés lehetőségébe vetett hittel. Válaszában George Bush maga is úgy értékelte, hogy egy egészen más Lengyelországba érkezett, mint ahol 1987 szeptemberében még alelnökként járt. Külön szólt afelett érzett öröméről, hogy a Szolidaritás ismét legálisan működik, Lengyelországnak űj parlamentje van, amelyben a szenátust teljesen szabad választásokon választották meg. Az amerikai elnök — mondotta — elhozta lengyel földre az amerikai nép üzenetét, reményét abban, hogy Európa egységes és szabad lesz. Az üdvözlési ceremónia után az elnök és kísérete szálláshelyére hajtatott. Lengyelországtól egészen a Csendes-óceánig érzékeljük a változást — mondotta Bush elnök a lengyel parlament két házának együttes ülésén tartott beszédében, de hozzátette: vannak olyan pillanatok, mint például itt, Varsóban, amelyek elégedettséggel tölthetnék el, de olyanok is — mint legutóbb Kínában — amelyek éppen ellentétes érzeteket ébresztenek. Lengyelország és Magyarország fordulóponthoz ért. Mindegyikük saját útját járja a reformok felé. E két ország népe és e két ország vezetése csodálatunkat váltja ki. Ezután arról beszélt, hogy a második világháború után az Atlanti Charta létrehozásával kísérlet történt egy új, szabad világ megteremtésére, ahol félelemtől mentesen és jólétben élhetnek a népek a maguk választotta kormányok irányítása alatt Csakhogy Európa egyharmadára a sztálinista rendszert kényszeritették rá. Megkezdődött a hidegháború, bár mi Kelet-Európára is ki akartuk- terjeszteni a Marshall-tervet. — Mára — mondotta az amerikai elnök — megérettek a feltételei annak, hogy teljesen felülvizsgáljuk az Atlanti Charta alapelvét Először is azért, mert mára összeomlott a klasszikus sztálini modell, másodszor pedig azért, mert Magyarország és Lengyelország népe, és e népek vezetőinek eltökélt szándéka a múlttal való szakítás. Minden lehetőség megvan arra, hogy felépüljön az az Európa, amelyről a negyvenes években azt hittük, soha nem alakul ki. „Ez az Európa egyesült, nyitott és szabad lesz". — Ehhez az Európához az új kelet—nyugati kapcsolatokon keresztül vezet az út, az olyan kapcsolatokon, amelyek alapja a fegyverzeteknek a mainál lényegesen alacsonyabb szintje. Bush ezután arról szólt, hogy Lengyelország és Ma gyarország, a két országban folyó reformok jelentősen hozzájárulhatnak egész Eu rópa stabilitásához, jólétéhez, most és a jövőben. Az amerikai elnök beszédét megelőzően Wojciech Jaruzelski intézett üdvözlő szavakat vendégéhez. Emlékeztette arra, hogy Lengyelország és az Egyesült Államok két külön szövetségi rendszerhez tartozik, de — tette hozzá — Lengyelország e szövetségesi szembenállást nem tartja végleges állapotnak, hiszen — hangsúlyozta — a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülésén is megerősítést nyert a javaslat a két katonai tömb egyidejű feloszlatására, aminek logikus következménye lenne valamennyi külföldön állomásozó katonai egység kivonása. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta vendégül a lengyel vezetőket és az ellenzék képviselőit, ahol a házigazda mellett Wojciech Jaruzelski és Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke mondott pohárköszöntőt. Ezt követően egy varsói baseballcsapatnál tett látogatást. Bush még délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, és a varsói gettó emlékművét. Az esti órákban Varsóban Bush és felesége a tiszteletükre adott díszvacsorán vett részt. Aromán vezérkari főnök szemüvege ésírianon (Folytatás az 1. oldalról.) kezdeményezője a megújulás folyamatának, s ma is ez a párt áll e folyamat élén. Mint mondotta, a kormányzó pártban ma az újítók, a megújulást akarók tábora a meghatározó, azoké, akik a demokratikus szocializmus megteremtésére törekednek. Egy, a demokratikus szocializmus tartalmát firtató kérdésre válaszolva kifejtette: az MSZMP szakítani akar a szocializmus régi, mára alkalmatlannak bizonyult gyakorlatával, azzal, hogy „évtizedekig demokráciáról beszéltünk, és szocialistának neveztük a rendszerünket, miközben ez nem volt valódi demokrácia. Meggyőződésem szerint nincs polgári vagy szocialista demokrácia, csak egyféle, csak igazi demokrácia van. S ezt kell megteremtenünk." A külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését is, hogy Magyarországon a közeljövőben nem képzelhető el kormányképes koalíció az MSZMP részvétele nélkül. Az MSZMP, miközben viselnie kell a felelősséget a múltban elkövetett hibákért, változatlanul a legnagyobb politikai erő, s meggyengült tekintélye ellenére is képes a megújulás élére állni. Most a válsághoz vezető okok megszüntetéséért dolgozik, ez év őszére elkészíti konkrét programját. Horn Gyula kiemelte, hogy a magyar külpolitika a realitásokból indul ki, szem előtt tartja az ország geopolitikai meghatározottságát. Igen fontosnak tekinti a Szovjetunióhoz fűződő viszony megőrzését, fejlesztését. A külügyminiszter felidézte, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó — szögezte le, hozzátéve: egy elnöki látogatásnak nem is lehet ez a témája. Horn Gyula rámutatott: Nem azt várjuk, hogy a kérdések a látogatások idején megoldódnak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépéshez." Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés világ hét vezető hatalmának párizsi csúcstalálkozójára utazik, s ott bizonyára Magyarországon szerzett benyomásairól is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a magyar kormány egyetért Bush elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint keleteurópai utazásával nem kíván éket verni a meglátogatott országok és szövetségesei közé. A magyar külügyminiszter rámutatott: Mihail Gorbacsov a legutóbbi, az Horn Gyula sajtótájékoztatója NSZK-ban és Franciaországban tett látogatása során maga is aláhúzta, hogy a Szovjetuniónak sincs olyan törekvése, hogy megpróbáljon az Egyesült Államok elleni hangulatot kelteni Washington szövetségeseinél, elválasztani őket az Egyesült Államoktól. Bush elnök jól ismeri az európai, és ezen belül a kelet-európai realitásokat is, ebből indul ki az út során — hangoztatta Horn Gyula. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette: az amerikai elnök útja minden bizonnyal tovább erősíti a kapcsolatokat az Egyesült Államokban élő magyarsággal is. Ez elmúlt néhány évben ezek a kapcsolatok gyorsan bővültek, gyakorlatilag ma alig van olyan magyar szervezet az Egyesült Államokban, amellyel ne alakult volna ki megfelelő viszony. A bevezetett intézkedések következtében problémamentes az utazások, a családlátogatások, családegyesítések ügye is. Számítunk arra, hogy az amerikai magyarság mind fokozottabban kapcsolódik be a magyar gazdaság átalakítását szolgáló tervek megvalósításába. Ezzel kapcsolatban is fontos az amerikai elnök magyarországi látogatása: még jobban ráirányítja az Egyesült Államok közvéleménye, s ezen belül az ott élő magyarok figyelmét hazánk életére. Horn Gyula a nemzetközi sajtóértekezleten több kérdést kapott a magyar—román viszonyról, a Bukarestben a hét végén megtartott találkozóról. Megismételte: a nem hivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem sikerült előbbre jutni, megoldást találni. A másfél órás megbeszélésen a magyar küldöttek tényekkel és adatokkal cáfolták meg a magyar politikáról Romániában hangoztatott és a találkozón Ceausescu elnök által is megismételt vádakat. A felek egyébként nem kértek fel harmadik országot közvetítésre. Egy kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter kitért az úgynevezett román katonai fenyegetés témakörére is. — A találkozó során, miközben számba vettük az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet, megemlítettük azt is, hogy megjelentek olyasfajta nyilatkozatok, amelyek katonai fenyegetést is tartalmaznak Magyarország címére. Ennek részletezésére a találkozó során nem került sor, nem is volt erre idő. Mi az, amire konkrétan gondolunk, mire alapozzuk ezt a megállapítást? Mindenekelőtt arra, hogyha egy szomszédos ország kijelenti, hogy képes az atomfegyver előállítására, továbbá, hogy a nem távoli jövőben hozzálát közép-hatótávolságú rakéták gyártásához, az mindenképpen kell, hogy érintse a szomszédos országok, adott esetben Magyarország biztonságát. Megjelentek olyan nyilatkozatok román részről, felelős román vezetők tollából, amelyek ugyancsak tartalmaznak katonai jellegű fe'nyegetést. Hadd említsek ezek közül egyet: a román hadsereg vezérkari főnöke kijelentette egy folyóiratban, hogy igazságtalan a trianoni béke. No nem amiatt, amiért Magyarország is igazságtalannak tartja azt, hanem amiatt, hogy Magyarország területéhez tartoznak olyan országrészek is, ahol román lakosság él. Megfogalmazta e helyzet megváltoztatásának igényét is. ( Rádiótelex FOGADÁS Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta az ausztrál szövetségi parlament szenátusának elnökét, Kerry Sibraa-t. HORN GYULA SZÓFIÁBA LÁTOGAT Horn Gyula külügyminiszter Petar Mladenovnák, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének meghívására a közeljövőben baráti munkalátogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. ELÉGETT EGY MAGYAR HAJÓ Jugoszláviában, az apatini Borisz K'idrics Hajógyárban hétfőn délelőtt leégett a „Petőfi" nevű magyar személyhajó, amelyet egy hónappal ezelőtt adtak át javításra. A tűz, eddig ismeretlen okból délelőtt 9 óra tájban ütött iki, s a hajó az apatini és zounbori tűzoltóság, valamint a közeli laktanya legénységének erőfeszítései ellenére teljesen leégett, csupán a bordazata maradt meg. RAKÉTATALÁLAT Az első jelentések szerint legkevesebb 10 halálos áldozata van az afgán lázadók hétfő hajnali, Kabul ellen intézett rakétatámadásának. A három kilőtt rakéta egy autóbusz-•megállót, egy szabóságot és a főváros legelegánsabb szállodáját, a Hotel Intercontinentalt találta el. MEGNYÍLT AZ IRODA Edgár M. Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Budapesten, az Izraelita Hitközség Síp utcai székházában hétfőn megnyitotta a szervezet első kelet-európai irodáját. Nincs kegyelem 0 Havanna (MTI) Nem adott kegyelme.', a kubai államtanács annal: a négy katona-, illetve rendőrtisztnek, aki': egy katonai törvényszék kábítószercsempészet és más vádak alapján ítélt halálra. A per során a vádlottak beismerték teljes felelősségüket, és többször is kijelentették, hogy fölötteseik nem tudtak semmiről. Ez azért fontos, mert a külföldi sajtó kétségét hangoztatta az ügyben. Egyik része hatalmi harcról ír, és koncepciós jelleget tulajdonít a pernek, másik része pedig a kábítószer-csempészet bizonyított tényéből indul ki, de a felelősöket még magasabban keresi, vagy éppen kétségbe vonja az egész vezetés hozzáértését. Nagyezsda, mint szervezet # Moszkva (MTI) Dmitrij Jazov hadseregtábornok, szovjet honvédelmi miniszter hétfőn fogadta az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák kiszabadítására alakult Nagyezsda elnevezésű társadalmi szervezet küldöttségéneik tagjait, akik vasárnap tértek vissza Pakisztánból Moszkvába. A küldöttség tagjai beszámoltak pakisztáni útjukról, ahol találkoztak Benhazir Bhutto pakisztáni elnökikel. Jakub Han külügyminiszterrel és a fegyveres, afgán ellenzék vezetőivel Jazov hadseregtábornok ígéretet tett arra. hogy minden lehetséges eszközzel igyekszik elősegíteni a Nagyezsda-szervezet munkáját. A küldöttség, amelyben egyes fogságban lévő katonák szülei is helyet kaptak, elnyerte a pakisztáni közvélemény támogatását, különösen a helyi nőmozgalom részéről érkezett ilyen jelzés. A pakisztáni közvélemény egy része javaslatot tett arra, hogy az ázsiai országban alakuljon bizottság a szovjet hadifoglyok kiszabadítására. A Nemzetközi Vöröskereszt javasolta, hogy csoportokat szervez a hadifoglyok tartózkodási helyéneit felkutatására és valódi számának tisztázására. Június 17-én a Nagyezsda-fküldöttség Afganisztánba utazik. ahol találkozni óhajt Nadzsibullah afgán elnökkel. Az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hivatali esküt. G. Bush 1924. június 12én született a Massachusetts állambeli Miltonban. 1942 júniusában végzett a Phillips (ReDülő) Akadémián (Andover, Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Államok haditengerészetének tartalék erőihez, másodosztályú tengerészként. G. Bush, aki még tizennyolc évesen sikerrel tette le a pilótavizsgát és megkapta a tiszti kinevezését, akkor az Egyesült Államok haditengerészetének legfiatalabb pilótája volt. 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig aktív állományban szolgált. A San Jacinto repülőgép-anyahajóról induló torpedóbombázó bevetéseken vett részt a Csendes-óceáni hadszíntéren. A repülési George Bush, az USA 41. elnökének életrajza érdemkereszt és három más repülős kitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban közgazdaságtani diplomát szerzett (a Phi Beta Kappa klub tagjaként). Az egyetemi basebállcsapat kapitánya volt. Az egyetem elvégzése után G. Bush Texasba költözött és 1948—50 között a Dresser Industries vállalatnál dolgozott gyakornokként, majd nyugat-texasi és kaliforniai beszerző ügynökként. 1951-ben társalapítója a Bush—Overby kőolajipari kisvállalatnak. 1953-ban társalapítóként létrehozta a Zapata Petroleum Corporationt, egy évvel később pedig már egy harmadik cég, a Zapata Off-Shore Company alapítója és elnöke. A szárnyait bontogató cég úttörő szerepet vállalt a. kontinentális talapzaton ' működő kőolaj fúró-berendezések kísérleti gyártásában. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőházába. G Busht, azon kevés képviselők egyikét, akit újoncként beválasztottak a költségvetési eljárási kérdésekkel foglalkozó bizottságba, két év múlva ellenjelölt nélkül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveteként, majd 1973 januárjától 1974 szeptemberéig a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Pekingbe utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok Összekötő Hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a CIA belső helyzetének rendezéséhez é3 a hírszerző tevékenység erősítéséhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elnöki rendelet megszövegezésében. 1980. júliusában a republikánus elnökjelölő konvención, Ronald Reagan alelnökjelöltjévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének és aki 1981. január 20-án, az Egyesült Államok 43. alelnökeként letette a hivatali esküt. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a Szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsaúója volt. 1985. júniusában G. Busht kinevezték a Reagan-kormányzat nemzetközi terrorizmus elleni tevékenységének koordinátorává. Hasonló erőfeszítéseket fogott össze a Szabályozási Mentesítésekkel Foglalkozó Elnöki Munkacsoport és az Országos Kábítószerelhárító Határvédelmi Rendszer (NNBIS) vezetőjeként. Reagan elnök megbízásából hetvennégy országba látogatott el, ahol két- és többoldalú kérdésekről tárgyalt a vezetőkkel. Felesége, leánykori nevén Barbara Piercc, a New York állambeli Rye lakosa volt, öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush-házaspárnak tíz unokája van. Az elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Connecticut állam republikánus szenátoraként szolgált 195'2-töl 1962-ig az Egvesült Államok Szenátusában. A Bush-házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az Episzkopális Egyház Szt. Márton temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyházközségi tanács tagja volt. Was'hingtonban a házaspár az Episzkopális Egyház Szt. János-templomába jár. Az elnök korábban a Maine állambeli Kennebunkport Szt. Anna-templomi alapítványa igazgatótanácsának tagja volt és jelenleg is az Episzkopális Egyház Alapítványi igazgatótanácsának tagja.