Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám

„FormaMás" a panaszirodában Július 1-je óta új formában működik az MSZMP panaszirodája — tájékoztatta lapunkat Keresztúri .Istvánné, a Csongrád megyei és Újvári Márta, a Szeged városi pártbizottság munkatársa. Ezután együtt — a Komócsin téri pártszékházban — fogadják a városi és a megyei panasziroda munkatársai az ügyesbajos dolgaikkal hozzájuk fordulókat minden munkanapon délelőtt 9 és 12 óra között. A tapasztalatok szerint egyre növekvő számbanfordulnak elő jogi jellegű kérelmek, panaszok, bejelentések, így az iroda jogászok fokozottabb bevonásával — jog', tanácsadással bővíti kí tevékenységét Ezután: keddenként jogi tanácsadás keddi napokon, ugyancsak 9 és 12 óra között. Különböző munkajogi kérdésekben. társadalombiztosítási vitákban nyújtanak segítséget. Támogatják az alacsony jövedelműeket, a kisnyugdíjasokat a jogszabályokban való eligazodásban, s amennyiben igénylik, esetleges beadványaikat, kérvényeiket is megfogalmazzák. Az iroda aktíváhálózata körülbelül 40 főből áll; mindannyian társadalmi munkában végzil: c. tevékenységet. A személyesen, illetve levélben előadott panaszokat, beadványokat a pártpolitikai csoport összegezi; s ebből az értékelés során számos politikai következtetést is levonhatnak. Elsősorban szóciális jellegű — azön belül ls a lakáshelyzettel és a szociális támogatásokkal összefüggő — ügyekben keresik fel az irodát; ám például az új Csongrád megyei pártvezetés beiktatása után ugrásszerűen megnőtt a politikai, jogi rehabilitációs kérelmek száma ls. Az MSZMP panaszirodájához — pártállástól függetlenül — bármelyik állampolgár fordulhat; az elmúlt időszakban például „ügyfeleik" közül csupán minden ötödik Volt tagja az MSZMP-nek. Megalakul! az Ifjúsági Demokrata Fórum Ifjúsági Demokrata Fórum héven új ifjúsági mozgalom alakult. Az IDF megalakulását a július 6. és 10. között a Csongrád megyei Mártélyon tartott tábor, mintegy 170 résztvevője mondta ki. Az Ifjúsági Demokrata Fórum ügyvivő testületének képviselői az MTI munkatársának elmondták, hogy az alakuló ülésen elfogadták az IDF ideiglenes alapszabályát, es 15 tagú ügyvivő. testületet választottak. Az IDF a Magyar Demokrata Fórum ifjúsági, kulturális és politikai mozgalma, ugyanakkor szervezetileg autonóm. Vállalja az MDF szellemiségét és soraiba várja mindazokat a fiatalokat — függetlenül attól, hogy : tagjai az MDF-nek vagy sem —, akik azonosulnak ezzelr\ a szellemiséggel. (MTI) Unikumgyártó kft. alakult Zwack-Unicum Budapest néven korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát írták alá hétfőn a Fórum Hotelben. A magyaramerikai vegyes vállalatot 60 millió föTintos alaptőkével, 50 százalékos részarányban a Peter Zwack Consorten Ag, 46 százalékos részvétellel a Budapesti Likőripari Vállalat, 2—2 százalékban pedig a Magyar Hitel Bank Rt. és a Monimpex külkereskedelmi vállalat alapította. A társaság unikumgyártó üzemét a likőripari vállalat budapesti, Soroksári üti gyárának egy részlegében rendezik be, és itt az eredeti receptura szerint, évente több mint 2 millió liter Zwack-Unikumot állítanak elő. Az üzem árbevétele jövőre várhatóan meghaladja a 300 millió forintot. A Zwack-Unicum Kft. termékének nagy részét külföldön értékesíti. * A vegyes vállalatot alapító Zwack cég 1840-ben Jött létre Budapesten és fénykorában több mint 220-féle likőrt és konyakot gyártott. Ezek között a leghíresebb az unikum, amely úgyszólván nemzeti itallá vált. Az államosítás után azonos receptura alapján kétféle unikum készült: az egyiket csak hazánkban és a szocialista országokban, a másikat a tőkés piacon árusították. A másik jelentősebb alapító a Budapesti Likőripari Vállalat, a magyar italgyártás egyik legnagyobb cége, jelenleg is több mint 80-léle terméket állít elő. Unikumból az 1960-as években 12-15 ezer litert készített évente, tavaly már 3 millió litert hozott forgalomba. A vegyes vállalat alapító okiratának aláírásánál jelen volt Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Megjelent az aláírásnál Beck Tamás kereskedelmi miniszter is. (MTI) Hiányérzet Az emberek többsége manapság nálunk váraközö állásponton van és szorong. A reformretorika minősítése szerinti „hallgatag többség" hallja (megkockáztatom: egv részük már meg sem hallgatja) a különböző szervezeték. egyesületek, pártok programnyilatkozatait (melyek mind „ többségiek", népiek, nemzetiek, társadalmiak...) — igazából azonban az foglalkoztatja: miből, miként élünk ezután. Ezekre a kérdéseire szeretne választ, útmutatást (netán még garanciákat is) kapni. Leegyszerűsítve mondhatnánk úgy is, hogy ennyiben politizál. Ám a politika mintha éppen ezt nem venné eléggé figyelembe. Úgy tűnik, sehogyan sem tud megszületni egy olyan reformprogram, amely azt a jövőképet lenne képes felvázolni, apii valójában a társadalmat szolgálná. — Ami az embernek nemcsak gazdasági és politikai alanyiságát, dc társadalmi lény mivoltát is képes lenne igazándiból meghatározó tényezőként kezelni. A reformokat a gazdaságban és a politikában hirdetjük — erőltetjük, s színleg valósítgatjuk meg — legtöbbször éppen eme társadalmi lények (ha úgy tetszik, a „hallgatag többség") rovására. Nem ismerve fel — vagy nem akarva felismerni — ennek Igazi veszélyességét. A gazdaság és a politika következetlenségeiből a lakosságra, a társadalomra rakódó terhek súlyának tűrőképesség roppantó hatásait. Ami az elkapkodva bevezetett „adóreformtól" a „kiemelt beruhá/ások '-oh át a „kiemelt" prémiumokig, nyugdíjakig. az elherdált kölcsörtmilliárdokig. a végletekig elbürokrutizálódott intézményrendszeren keresztül az elszemélytelenedett s már gépiesen is alig működő egészségügyi „alapellátásig", a szellemi töke bagatellizálósától a fenyegető munkanélküliség szinte cinikus lekezeléséig sok-sokféle formában nehezedik mára ránk. Válságként — aminek térheit a társadalom-érzékenységét elvesztett gazdasági-politikai vezetés a lakosságra engedi hárulni (pontosabban annak a mintegy kétharmad részét képezó, védekezésre képtelen ,,hallgatag"-okra). S amely terhek konynyítése lehetőségeinek tételes boncolgatásával, a szorongást talán oldó felsorakoztatásával szinte sehol sem találkozunk a programnyilatkozatokban. Jobbára csak általánosságokkal, uram bocsa", frázispuffogtatással. Amiből persze helyénvaló, hogy a politikai intézményrendszert és a gazdaságot sürgősen — s nemcsak szavakkal — meg kell reformálni, ám végzetes hiba lehet arról megfeledkezni, hogy egyszersmind valamilyen minőségű társadalmi közösséget kell létrehozni — éppen a várakozó, szorongó „hallgatag többségből". Aminek sorsfórmálásához nem elégséges semmiféle program, ami nem párosul az itt és most. ebben a közegben megvalósítható társadalompolitikai, szociálpolitikai célkitűzésekkel. Olyan konkrét elképzelésekkel, amelyeknek elemei közvetlenül befolyásolják a miből és miként élünk problematikáját — s mobilizáljak Vele ama bizonyos többségei. Oly an programókkal. amik megjelölik például, hogy az elszegényedés, a munkanélküliség túlzott kiterjedése, a szellemi elsivárosodás. a morális, talajvesztés, a létbizonytalanság növekedése ellen mi a tcendó. Olyan feladatkijelőlésckkel. amelyek végre túllépnek a divatos szociálpolitikai szlogeneken (a szegénységet enyhítő intézkedések sürgetésén: a hátrányos helyzetűek támogatásának szorgalmazásán: a társadalmi szolidaritásra való felhívásokon: az esélykülönbségek mérséklése szükségességének hangoztatásán). Amelyek világosan értelmezik a társadalompolitika és a szociálpolitika itteni és mostani viszonylatait — s reális utakat próbálnak mutatni a várakozóknak. a szorongóknak. Akiket ezen utak megmutatása nélkül igenigen nehéz lesz kimozdítani a szükséges cselekvések jó irányaiba (ne adja az cg. megakadályozni rossz irányba fordulásukat). Mozdulatlanságba dermedtségük veszélyeit, a feszültségek növekedését, az ebből kővetkező társadalmi működési Zavarokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mert jóval túlhaladta helyzetünk azt az időt. amikor még elégségesnek tűnhetett a „társadalompolitikai reform szükségességének" úton-útfélen, programban ésellcnprogramban való hangoztatása — már a kiútkeresésre rendelkezésre álló időt lopjuk. Mielőtt lejár, jó lenne — sót, muszáj — meglelni, s megmutatni a realitásokra építhető lehetőségeket. Mi több: „felekezeti hovatartozás nélkül" elfogadni, megvalósítani azokat. Szabó Magdolna Uj bolt — hagyományos kínálat Akik a Marx téren sétáltak, bizonyára már észrevették, hogy a Vidia Kereskedőház Rt. az elmúlt napokban bezárta a Vidia Markét pavilonját. Aggodalomra semmi ok, a jövőben is lesz hol vásárolni háztartási cikkeket, híradás-technikai berendezéseket és mezőgazdasági szerárukat. Arról van szó ugyanis, hogy a közeljövőben az A pavilonban új profillal nyit majd üzJetet a vállalat. A régi. hagyományos boltot ezentúl a „szomszédban", az ipari vásár J pavilonjában kell keresni, ahol Vidia Kisáruház néven nyílt új üzlet, az eddig már megszokott profillal. A hagyományos „vidiás" áruválasztékot ezután itt kell majd keresni, ahol 150 négyzetméteres eladótér fogadja a vásárolni szándékozókat. Az új bolt nyitva tartása a régi: hétköznap reggel 8 óratol délután fél 5-ig, szombaton 8-tól 13 óráig várják a vásárlókat a kisáruházban. Azt ls jó megjegyezni. hogy hétfőn szünnapot tart az új üzlet Egyelőre a megszokottnál kicsit körülményesebb megközelíteni az új boltot, de ezért a kényelmes üzlet és a hagyományosan széles áruválaszték kárpótolja a vásárlókat. Ajánlják, hogy a vasútforgalmi szakközépiskola felől próbálkozzanak bejutni az érdeklődők. Nincs szer a tyúkperek ellen ? Jogrendünk minden magyar állampolgár számára lehetővé teszi, hogy panaszaival bírósághoz fordulpon. A törvény képviselőinek pedig kötelességük, hogy minden esetet kivizsgáljanak. Sajnos ezen jogukkal a notórius feljelentgetők — mint a következőkből kiderül — gyakran viszszaélnek. Az eset megtörtént, ám írásomat nem panaszlevélnék, inkább kórtünetelemzésnek szántam. A fiatal házaspár egy éve költözött • azon iház azon emeletére, melyen egy nyugdíjas házaspár is lakik. Nem sokkal később az ifjak elhatározták, hogy oly sok szomszéd példáját követve, ők is megnövelik néhány négyzetméterrel szűkös Jak terüket. A helyi gyakorlat szerint eljárva, kérvényt nyújtottak be a városi tanács építési osztályához. Közben gyűjteni kezdték a szinten lakók írásos beleegyezését. Ezen a ponton ütköztök az első akadályba. „Akadékosék" természetesen nem adták beleegyezésüket, sőt határozottan meg is tiltották az ajtó kihelyezését. Döntésüket nem vol-. tuk hajlandók megindokolni, mellesleg nem is lehetett, hiszen lakásuk a lépcsőház másik oldalún van.( A fiatalok időközben megkapták az elvi építési ertge-i dólyt, az utolsó aláírás viszont még hiányzott. Jobb híján a bírósághoz fordultak ún. jognyilatkozat pótlásáért (a hiányzó beleegyező-nyilatkozat helyettesítésére), melyet meg is kaptak. „Akadékosék" nem adták fel, fellebbeztek. A bíróság másodfokon helyben ihagyta az első fokon hozott határozatot. „Akadékosék" ezután az építési osztályt vették célba, fellebbeztek az elvi építési engedély megadása ellen. Ennek hatására ezt visszavonták. Ujabb tervrajz, újabb kérelem, újabb építési engedély. „Akadékosék" panaszukkal felkeresték a megyei tanács építési osztályát, az Országos Tűzoltó Parancsnokságot és a városi tanács elnökét. Az ajtó még jelenleg is az eredeti helyén álldogál, vár a sorsaira, melyet csakis a2 egyik küzdő fél csatavesztése oldhatna írneg. Ha csak az eddig leírt csatározások töltötték volna ki a közel 1 évet, akkor talán nem is érdemelne az ügy ennyi szót. A teljesség kedvéért tmeg kell még említeni néhány „akciót." „Akafiékosék" beiktatták még égy kutyapert is, természetesen első-, és másodfokán egyaránt elvesztették. (Csak a 'kutyaperek vagy 30 embernek adtak kisebb-nagyobb munkát, elfoglaltságot!) Ezalatt a ház lakói a fiatalok hősiességét látván — 'mintegy bizalmuk jeleként — közös képviselőnek jelölték őket. A „beiktatásuk" előtt viszont kaptak két, már-már életveszélyesnek is nevezhető fenyegető levelet, melyék hatására lemondtak a tisztségükről. A rémregényt olvasván, bizonyára felmerül a kérdés: egészen biztos, hogy ez a háborúskodás egyoldalú? Tanúsíthatom, hogy igen! „Akadékosékat" már az összes 'hivatalos fórumon ismerik, és mint hivatásos fel jelen tge töket tartják őket számon. Aki át tudja érezni a szituáció lehetetlenségét (esetleg volt már dolga hasonló emberekkel), az tudja, hogy sokkal többről von itt szó holmi 2,25 négyzetméternél. Vajon megfelelőnek tekinthető-e egy olvain jogrendszer, mely semmiféle védelmet nem nyújt az ilyen beteges lelki világú emberek ellen? •Hány család életét keserítik meg hasonló „Akadékosék?" Hány ember drága idejét, idegrendszerét őrlik fel az ilyen , pitiáner tyúkperek? Mennyibe 'kerülhet mindez az országnak? Mit lehet ilyen esetekben tenni? Költözzünk él? Megannyi 'kérdés, senki sem tudja rájuk a választ. Horváth Zoltán Segítség az örmény károsultaknak 69 millió forint gyűlt öszsze a Vöröskereszt csekkszámláján a;: örmény földrengés-károsultaknak; a természetbeni felajánlások értéko mintegy 30 millió forint — jelentették be a hétfőn tartott tájékoztatón. A Magyar Vöröskereszt az örményíöldi természeti katasztrófát követő öt nap múlva indította első segélyszállítmányát a bajbajutottaknak. Az úgynevezett sürgősségi szakasz másfél hónapja alatt hét segélyküldeményt — elsősorban gyógyszert és élelmiszert — 16,5 millió forint összértékben juttattak el Jerevánba. Később ezt újabb két küldemény követte, 6,5 milliós értékben. lijra a volt KISZ-vagyonról A Demisz több tagszervezete 'kezdeményezte, hogy a szövetségi tanács következő ülésén tárgyalja újra a volt KISZ vagyonának társadalmasítását, k ül önösen a volt KISZ-székház eladásából származó összeg felhasználását. Erről 'tájékoztatta Rabi Béla, az Értelmiségi Fiatalok Szövetségének irodavezetője az MTI munkatárását. A csaknem 4 milliárd forintot érő, 70 ingatlanból álló vagyon társadalmasítására a Demisz és az Úttörőszövetség különböző gyermek- és ifjúsági szervezetek képviselőivel egyeztető tárgyalásókat kezdeményezett, ez azonban a mai napig .nem vezetett eredményre. A megbeszéié-',' sék legvitatottabb pontja a Demisz-székház sorsa. Ezt az épületet a Demisz 780 millió forintért eladta a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. Az összegből 100 milliót kívánt felajánlani a gyermekés politikai ifjúsági szervezetek alap-infrastruktúrájának megteremtésére, a fennmaradó összeget pedig saját irodák bérlesére, illetve vásárlására szándékozott fordítani. A tárgyalások résztvevőinek többsége nem értett egyet azzal, hogy a Demisz ily módon 680 milliót kivon a tárgyalások köréből. Mivel a volt KISZ vagyona közös ifjúsági vagyon, biztosítani kell, hogy ahhoz valamennyi fiatal egyformán hozzáférhessen; több tagszervezet 'kezdeményezte a szövetségi tanácsnak e téma ismételt felvetését. Javasolják, hogy a De'misz gondolja át újból álláspontját, tárgyalja meg ismét a 780 millió forintnyi vagyon sorsát. (MTI)