Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

1989. július 8., szombat DM1 maff"in Egy színházi baleset hiteles története SZALAY LAJOS: RÉSZLET A DÓZSA SOROZATBÓL Díjazottak '89 A világhírnévre szert tett Fricsay Ferenc alig húsz évesen került Szegedre: hozzáértő irányításával I9.U őszétől egy egész évtizeden át tovább alakult, fejlődött a szegedi honvédzenekar, amely a katonai céhi igények kielégítésén tál bázisa volt a Szeged komolyzenei programjait megvalósító filharmonikus zenekarnak. IA katonazenekart szerződtették a színházi opera- és operettelőadások zenei kíséretének ellátására is.) Erre a bázisra épült a „civilek " kiegészítő muzsikus tábora, amely az Országos Magyar Zenészszövetség tagjaiból, a zeneiskola kiváló tanáraiból és amatórzenészekből állt össze. A hangversenyek szervezését az éppen most 70 esztendeje társadalmi összefogással megalakított Szegedi Filharmonikus Egyesület tartotta kézben. A neves karmester meghatározó személyiségé volt a helyi kórusművészet szervezésének és fejlesztésének is. A katonazenekar egy — ma már a 70-edik évében járó — volt növendéke emlékezik most vissza Fricsay Ferenc kevesek által ismert különös színházi balesetének hiteles történetére — bepillantást engedve a zenésztanulók akkori életkörülményeibe is. „Amikor a kis Fricsay Szegeden dirigált..." Ezzel a címmel 1963. március 31én cikK jelent meg u Délmagyurországban V. J. tollából. Az írás szerzője a világhírű karmesterre emlékezett néhány kedves mondattal a miivész halála utáni hetekben. Kár. hogy — enyhén szólva — csaknem minden megállapításában nélkülözi a valóságos tényeket. A cikk rövid, érdemes idézni: „Fricsay Ferencnek, a világhírű magyar karmesternek korai halála különösen megrendítette, a szege?, dieket. . ,.„.. .. „t : JV> Még sokan élénken emlékeznek a .kis Fricsayra'. A 30-as években részt vett a szegedi szabadtéri játékokon is és egy alkalommal olyan vehemensen, művészi átéléssel dirigált. hogy a jobb karja kificamodott. Óriási lelkierővel, nagy kínok között vezényelt tovább, a közönség látta, hogy valami baj történhetett, de elképzelni sem tudta, hogy mi. Csak a szünetben értesült a szabadtéri játékok közönsége a súlyos balesetről és amikor Fricsay Ferenc a nagy fájdalom között is — már gipszkötéssel a vállán — mosolyogva megjelent a pulpituson, a publikum hálás tapsviharral fogadta. Ugyanebben az időben a szeged—budapesti gyorsvonaton fiatal zenészek utaztak. Fricsay Ferenc főiskolai évtársai. A fiatal művészek nagy lelkesedéssel beszéltek a szabadtéri előadásokról, persze a .kis Fricsay' nevét is említve, s egy közülük felkiáltott: .Nagy fiú lett az öreg. frakkban vezényelte az Aidát'." Nos a végéről kezdve: az Aidát 1939-ben tűzték először a Játékok műsorára. Úgy tűnik, a szerzőnek fogalma sem volt arról, hogy Fricsay ekkor már öt esztendeje volt karnagya a Szegedi Filharmonikus Egyesületnek. esetenként a színházi, föhivatásként pedig a katonazenekarnak. Tehát semmiképpen nem valamiféle esetleges vendégművészként keveredett a szabadtéri közreműködőinek sorába, s pláne nem a pesti főiskolások köréből. A baleset is megesett. Csak éppen nem a szabadtérin. hanem a városi színházban, egy opera előadáson. Gipszkötést sem kapott. Továbbá — ha lehet így mondani — „szerencsére" nem a jobb. hanem a bal karja vált akkor orvosi esetté. Végül: Fricsay a szegedi szabadtéri játékokon soha nem vezényelte az Aidát! A többi — zenész nyelven szólva — stimmel... A baleset A baleset tényét a korabeli újságok megírták, szintén tévedésekkel. Ennyi esztendő múltán talán már nem tűnik túlzott szerénytcleíiségnck. ha az akkori operaest történetét magam idézem vissza nemcsak hiteles szemtanúként, hanem az esemény egyik érdekeltjeként is. A naptár 1940. április 4-ét. csütörtököt mutat. A Szegedi Városi EMLÉKEK FRICSAYRÓL Színház műsorán Verdi: Rigoletto című operája a Szegedi F-ilharmonius Egyesület saját szervezésébert, amolyan magánvállalkozásként. A színre lép: Palló Imre. Gyurkovics Mária. Székely Mihály. Király Súitdor. Kovács Jolán. Deák Pálma. Szabó Miklós. Ligeti Dezső és mások. Az előadás rendben folyt egészen az első felvonás fináléjáig. Ekkor váratlan dolog történt. Egyszeresük látjuk, hogy Fricsay bal karja lehanyatlik. s furcsa módon, bénán csüng alá. De az ép jobb karjával pillanatnyi szünet nélkül dirigál tovább. Az arca a fájdalomtól eltorzult. lassan szinte csorgott róla a veríték. Mi. zenészek már tudtuk: nagy baj van. Vártuk, hogy mikor csapódik össze a függöny a karmester csengöjclzcsére. De folyt a munka tovább, a felvonás végéig. Hogy mi történt ezután, azt csak a zenekari kollégák elbeszéléseiből tudom. Én ugyanis a szünet alatt a zenekari árokban maradtam. A „nagyérdeműt" szemléltem és a következő felvonás szólamkottáját tanulmányoztam. A fájdalomtól gyötört Fricsay öltözője helyett rögtön a zenekar közeli hangolószobájába tért be. ahol rátántorgott a terem közepén álló nagyméretű asztalra. Hamarosan odaérkezett a nézőtérről három orvos: Hedry Miklós. Karácsony Aladár és Miskolczv Zoltán, akik néhány határozott mozdulattal helyére illesztették Friesav vállból kificamodott karját, s a kelléktárból hozott selyemkendövei a nyakához rögzítették. Lapoztam a Karnagy Úrnak Beugrásra alkalmas karmester nem volt jelen, de Fricsay ezt a megoldást amúgy sem fogadta volna el. Legalább a partitúra lapozását kellene valakinek vállalnia. Az e feladatra figyelembe vehető zenészek azonban valamennyien nélkülözhetetlen szólamvezetők, szólisták. vagy fontos hangszerek kezelői voltak. A tépelődések során végül egyik növendéktársam — egyébként Fricsaynak talán a legkedvesebb tanítványa — az algvöi Török Miska kissé feszengve beajánlott engem Ez az ötlet főleg a rangos, idősebb zenészek körében keltett általános meglepetést. Távolról sem tartoztam ugyanis a legkiválóbb képességű zenekari tagok sorába... (A tehetséges Boldizsár Kálmánnak voltam szólamtársa, második brácsásként.) Beszóltak értem, hívat a Karnagy Úr. — Igaz. hogy olvasol partitúrát? — Megszeppentem. Most bizonyára a számonkérés következik. Mindig tegezett. Megtehette. Fiatalok között már jelentős különbségnek számított az öt év. amennyivel ö volt az idősebb. — Igen! — válaszoltam némi bűntudattal, s vártam egyre roszszabb közérzettel a továbbiakat. De nem hagyott időt a töprengésre, azonnal a tárgyra tért: — FI mernéd-e vállalni most az én partitúrám lapozását? — Szívemről legöndiilt a malomkő. — Ha a Karmester Úr megbízik bennem, szívesen vállalom! Rövid taktikai megbeszélés után máris indulunk. Először én lépek a karmesteri dobogóhoz. Megkönnyebbült taps fogad a hosszú várakozás után. Természetesen nem reagálok, háttal maradtam a közönségnek. Kisvártatva elsötétítés, majd cgv erős kísérő fénynyaláb tűz a belépő karnagyra. A frakk alól előtűnő fehér ing szinte világít, előtte megcsillan a beteg kart rejtő fekete selyemkendő lénye. Hirtelen feltör a tapsorkán, lávaként ömlik szét az egész nézőtéren. Nagysokára mégis csak elcsendesül a terem, s kezdődhet a második felvonás. Szorgalmasan lapozok. Néha egy-egy előrejelző utasítást kapok csendben. Megy a dolog rendesen. Lámpaláz? — eszembe sem jut. A szünetben Fricsay megdicsért. Ez jólesett, de sietnem kellett a színigazgató irodájába. Az én egyik föladatom volt az utolsó felvonások előtti szünetekben a zenekar aznapi gázsiját fölvenni. Ahogy átsietek a színpadon, valaki karonragad, s megállít. Egy fehérköpenyes ismeretlen úr. — Kérem, ön lapozott a KarnagyÚrnak? — kérdi. — Igen — mondom készséggel. Hát kérem! Csaknem fél évszázad múltán már nem tudom mindazokat a köszöntö-hálálkodó szavakat viszszaidézni. amelyekkel ez az ismeretlen űr — talán a rendező lehetett a fővároshói — engem elhalmozott. Olyanokat mondott, hogy én vagyok az est liöse (sic!), hogy én mentettem meg ezt az operaestét: a bátorságomat dicsérte, hogy volt merszem egy eddig előttem ismeretlen kottakönyvet próba nélkül előadáson végiglapozni stb.. stb. Szabadkozásomat meg sem hallva, két kézzel fogva jobbomat szünet nélkül rázza... Akkor még nem ismertem a nevezetes hályogkovács esetét. De azonnal hatalmába kerített egy gyötrő szorongás, valamiféle kínzó felelősségérzet. Kibújni a föladat alól már nem lehetett. Még szerencse, hogy rövid volt az utolsó felvonás. Semmi baj nem történt, de a végére mar csuromvizes lettem. Az utolsó taktus elhangzása után — köszönete nyilvános kifejezéseképpen — Fricsay a zenekart képviselő első hegedűs után velem fogott kezet. Az első tapshullám végéig el sem engedett maga mellől. Most már ö fordított engem is arccal a közönség felé. Hogy mit éreztem akkor? Megkönnyebbülést és visszafojtott elérzékenyülést. Mélységes tiszteletet egy számunkra, fiatalok számára igen kemény példát fölmutató magatartás iránt. És persze örömet és megelégedést, hogv megszolgálhattam a bizalmát annak, akit már addig is példaképnek tartottam. Fricsay Ferenc tisztelői augusztus 9-én emlékeznek születésnapjára, most a hetvenötödikre: február 20án pedig korai elhunytára. Az idén múlt a huszonhatodik alkalom erre. MIHÁLY JÓZSEF Az idei Kiváló és Érdemes művész kitüntetéssel és a Munkáesy-díjjaJ jutalmazott képző- és iparművészek névsora nzidók megújult szelleme érteimébén változatos: a Stílusok és kifejezésmódok versenyében egyformán gondolkodik a szakma és a díjadománvozó testület. Ezt bizonyítja kiállításuk is a Budapesti Történeti Múzumhan. A lista élén a most hazatelepült 80 éves Sz.alay l.ajos áll. akinek munkássága fogalommá vált. példaadó mester maradt távolléte idején is. hazai kiállításai. könyvei az utóbbi évtizedek ünnepnapjai voltak. Kiváló művész lett az ugyancsak Miskolcon élö Feleáy Gyula. akit grafikusként tartanak számon. bár festőként is dolgozik. Rajzainak gondolati mélységé, vonalkultúraja. képi igazmondása megmozgatja a lélek mélvét. ki nem mondott sz/ivakat öltöztetve formába. A közelmúltban elhunyt Rékássy Csaba a klasszikus mestetgk legnemesebb módszerével dolgozta fel a história, a Biblia, a mítoszok és a hétköznapok eseményeit. s a páratlan műgonddal készült rézkarcokba és metszetekbe belopta a maga kételkedő, bölcsességgel teli véleményét. Úgv dolgozott. mint a középkori mesterek, néha még a papírt is maga készítette nyomataihoz. Gyulai Líviusz, ironikus megfigyeléseit néha archaikus stílusú fa- és linómetszetekben fogalmazza meg. egyedi rajzai, körajzai. rézkarcai vidám fintorokkal a gyerekek renitens érzelemvilágát kutatják. Képzeletét megfogja a századforduló finomkodó szelleme: a képes beszéd valamennyi módszerét használja. így az egykor volt paraszthibli.ik üj tartalmat kapnak. Bukta Imrét is grafikusnak jelöli meg a díjak listája, pedig ösokoldalú, műfaji szempontból is „feltaláló" művész. Néhány evvel ezelőtt nagy feltűnést keltett tér-kompozíciójával. a Gyöngytyúkot etető emberrel. Saját munkásságát „mezőgazdasági müvészet"-nck mondja. A játék is komoly a kitüntetett művészek életművében. Áhítat és megértő humor, olykor finom gunyorossűg is motiválja munkáikat. Scliéner Mihály festőmüvesz évtizedek óta készíti műalkotásnak is nagyszerű játékait, a békéscsabai Játékház, amely mindenestol az ó munkája. vizuális és gondolati-érzelmi elkötelezettségének kiemelkedő értékű összefoglalása, Expresszív erejű képek és plasztikák, és ki tudja, hányféle anyagból komponált tárgyak e játékok mellett és velük együtt teszik különlegessé teljesítményét. És hova sorolhatnánk Bodóczky István remekbe festett sárkányait, és a sárkány-motívumot képbe foglaló kompozícióit, ha nem a modern civilizációtól megcsömörlött ember menekülési vágyai közé: nyitás a végtelenbe a színek játékos, harsány örömével. Pinczltelyi Sándor munkái a velencei hiennálén is sikert arattak. Ó Pécsett el. vezeti azt a Galériát, amely a modern művészet egyik fontos bázisa. A rébi nemzeti jelképek értékvesztését szinte sorozatszerűen dolgozza fel grafikáiban. kritikai hozzáállása sajátos művészi jelrendszert alakított ki. Keserű Ilona lírai absztrakciója a népi művészet hatása alatt teljesedett ki. Értékteremtő és értékmentő festészet ez: érzékeny színeivel, ritmusos formáival az embert és környezetét harmóniában kapcsolja össze. Díszleteket is tervezett a Katona József Színháznak. El Kazovszkij festőművész szorongásai valóságból és fantáziából ötvözik különös alakjaikat, emberszabású állatokat, s a félelmet kifejező szimbólumokat. Figurái néha kilépnek a térbe, és igv plasztikai elemmé válnak. a belső nyugtalanságot ez tovább fokozza. A Szolnoki Szigligeti Színháznak készült díszletei ezt a téri érzékenységet igazolják. Dienes Gábor festményei látomások az emberről, vallomások a XX. század létbizonytalanságáról. Képein a korokon átívelő, elemző humanizmus sajátos lényeit teremti meg. A természet szerelmese Batári László, aki virágzó kertek, monumentális tájak festője, ahol az ember által megművelt környezet ritmusa Válik hangsúlyossá. Gahintai György a kommunikatív művészet hazai megteremtője. képcin az írásos közlés gondolati tartalmát vizuális élménnyé alakítja át. a világ minden tájáról begyűjtött bélyeg-grafikákkal, hangeffektusokat kiváltó plasztikákkal az újító mesterek élvonalába került. A szobrászok közül Asszonyi Tamás. Farkas Ádám. Két falvi Sándor. Gati Gábor, és Varady Sándor kapott kitüntetést. Asszonyi nevét mesteri érmei és kisplasztikái tették jelessé. Gáti Gábor szimbolikus tartalmú plasztikáiról nevezetes. Bélfalvi expresszív erejű szobrai köziil a Pécsi Krisztust emelném ki. amely egy hegytetőn az örök emberi szenvedés mementóját hirdeti. Organikus formákból építkezik Farkas Ádám. Sok köztéri alkotásában a modern építészet funkcionális gondolkodását kontrázza meg. Szentendrén az ö mozgalmas alkotása fogadja az érkezőket. Várady korábbi elvont formáit az utóbbi időben közérthetőbb nyelvre váltotta. Az iparművészek is rendkívüli sokoldalúságról tesznek tanúságot. Péter Whulimir ötvöstárgyak mellett szobrászi eszközökkel alkot gondolatgazdag, szellemes figurákat, amelyek belső tereket díszítenek közösségi épületekben. Droppa Judit textiltervező, miközben rendre készíti az ipari textilt megújító terveit, térbe komponált, az anyag plasztikai értékét is hangsúlyozó müveket teremt. Horváth Márton új technikai felfedezésekkel, kiváló formaérzékkel az üveg valamennyi lehetőségét felhasználja. Tárgyainak varázsos szín- és felületi hatása van. D. FEHÉR ZSUZSA FEBO JÓZSEF Cím Arcon végigszántó borotvaél. Forró vasaló sistergése a vizes ingen. Pierre Cardin nvakkendősimahis Megelégedeti mosoly a tükörből. Puha léptek a higanygőz lámpák alatt. I Távolból túsarok kopogás.) Illatok. Arctalan egymásmógörtiség. Pénzcsörgés, igazolvány-igazolás. Tele üveg koccanás. Távcső pupillák. Nedves ajkak Vibráló idegek. Szőrtelen lábra feszülő pókháló harisnyák. Megkínzott torokból gejzír nevetés. Gerincvelőig botoló ős-inger. Kimondatlan és elvetett gondolatok Fekete dobozokból sdrkánykígyó-üvöltés. Végtagok iitem-mozgása. Fénytágított terem. Pellengér. Illúzió nimfák lánca a zselézett haj alatt. Gyöngy és aranykígyók tekergőzése. Ismerős kézmeleg. Rablólovag szófoszlányok. finisben járó másodpercmutató. Vakító kékesfényü hamiskristályok. Ismeretlen-ismeretségek. Várakozás. Öngyújtó villanás. Selymek, muszlinok, vásznak, bársonyok. Divatlap-divatsiihogás egyenruhák rangjelzésekkel és kis lumgtompítórázs-. púderkompakt-, szemspiráltartó táskákkal. Fogkrémreklám-mosoly, fogszabályozóra váró fogakkal. Az unalom Nelson-fogása. Képernyőről tánc-Amerika. Asztalokon orosz pezsgő gyöngyözés. Kisebb foltokban Bábel. Ruhatáros udvariatlanság. Fáradt léptek a higanygőz lámpák alatt. Kulcscsörgés. Kapunyikorgás. Macsakvigynr. A cigarettacsikk utolsó rakéta-izzása. Fotelra hulló ruhák. Halk jazz. Kapcsoló kattanás. IÁ zuhanás, zuhanás a semmibe. Ui.: Újra elölről. ,81