Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

6 1989. július 1., szombat DMI1 magazin ® ® A mi nemzedékünk sok mítosszal viaskodik. Szellemi árnyékbokszolás ez a javából: Szeged olyan értékeiért igyekszik szólni-tenni. melyeknek nagy részét csak elbeszélésekből, régi kiadványokból. dokumentumokból ismeri. Azt még a nem szegedi születésű mai szegediek is tudják, hogy a szocialista ideológia ügy harcolt a régi ellen, hogy annak szellemében született alkotásait indexre tette, dobozba záratta, leparancsolta a színpadokról, ledöntötte vagy lemeszelte. így járt a Hösök kapujának belsó palástjaira festett Aba-Novákfreskó is. mely a római iskola neoklaszszicista művészetszemlélcténck eredeti tehetségű, vérbó fantáziájú és hatalmas mesterségbeli felkészültséggel rendelkező alkotójának egyik íö müve. A klcbelsbergi kultúrpolitika szellemében fogant, két világháború közötti ideológia azt hirdette, hogy ..A mi liós korunk megkívánja, hogy középülereink falait új értelmű „biblia pauperum'-ok borítsák, melyek l'art pour Vart gyönyörködtetése előtt magasabb célt. a „nemzetoktatás" szent hivatását töltsék he. " Ennek szellemében született 1936-ban a szegedi Hösök kapuja, emléket állítva a háborúba hajszolt, a végtelen szenvedésnek kitett magyaroknak, azoknak a névtelen holtaknak. akik dehogyis akartak hösök lenni, akik kényszerből, demagóg imák zsongásai közepette hajtattak ki Doberdo kopár hegyormaira, s a lövészárkokban — mint a kép is sugallja — hazagondoltak kedvesre, szülőre, munkára. szegedi szegletekre. A fotókról általam ismert lenyűgöző kompozíció viseli ugyan a kor történelemszemléletének naivitását és propagandisztikus vonásait, de stílusa élettel telf. érzékletesen jelenik meg Aba-Novák emberi és művészi habitusának plebejus vonása, tettel igazolja a korabeli tételt: a jövő piktúrája a fal. Nem az első müve volt ez Szegeden Aba-Nováknak. hiszen 1931ben a Szent Demeter templomban festette első történelmi témájú freskóját. Kétséget sem hagy afelől, hogy magáévá tette a kor kultúrpolitikai szemléletét. igazolja ezt stílusán tűi népoktató vállalkozása, a freskó jeleneteit átszövő szöveges szalagok szövevénye. Maga így fogalmazta meg feladatait: „Egészség kell itt. mely megöli végre a piktűrában a műit század csökevényeit és lehetetlenné teszi az általa nehezen szült Előkaparhatók-e a hősök? SOROK EGY FELAJÁNLÁS MARGÓJÁRA „NEM PALOTAKAPLT-AKAROK ÉPÍTENI, HANEM VÁROSKAPUT... KICSINY PÉNZZEL. SZŰKÖS ESZKÖZÖKKEL. KELL MOST SZÉP DOLGOKAT ALKOTNI... EZT A KAPUT ÚGY KELL MEGCSINÁLNUNK, HOGY SZIMBÖLLMA LEGYEN A VÁROSNAK, AKÁR BELÖLRÖl. AZ ITTHONIAKNAK. AKÁR KÍVÜLRŐL A VASLTON JÖVŐ IDEGENEK SZÁMÁRA." KLEBELSBERG KLNO álmodernséget. ad azonban a végletekig konstruktív, ép és kokainmentcs művészetet." A szegedi Hösök kapuja ma szürke, málló, ronda építmény. A belváros mostohagyermeke. Mintegy akarattal meg nem történtté tett kordokumentum. Ezt viszont a szegediek nemigen nyelik le. Sokak szívében él még a remény.. AbaNovák Vilmos háborűelleney freskója előtűnik a szürke vakolatréteg alól. S ez nem az egyik mellékszereplő. Horthy Miklós örökségének újraéledése, hanem Aba-Novák Vilmosnak és egyik fő müvének rehabilitációja lenne Evek óta történnek kísérletek az ügy napirenden tartására. A Szegedi Városszépítő Egyesület. az egyetem, a városi tanács, a múzeum már tett próbálkozásokat, az eredmény azonban senki számára nem lehet megnyugtató. * < Idézet egy levélből, melyet egyik Délmagyarországban megjelent írásom után kaptam Erdélyi ht\amiétől. Budapestről: ..Harminchárom évig lakiam és dolgoztam Szegeden, a kapcsolatom most is eleven a varossal... Amikor a villamosvasútnál mint kalauz dolgoztam, igen szé/> megemlékezés színhelye volt a Hősök kapu/a. az a hely. ahol a villamos áthalad a boltívek alatt. Be kellett mondani hangos szóval: Hösök kapuja! Itt nagyon szép freskók voltak festve a boltiveken a háborúban harcolt katonákról. .3 felszabadulás után lefestették. de ágy érzem, most fel kellene nyitni újra, luidil tudja meg mindenki, mii szenvedtek a hazánkért harcoló katonák az első világháborúban. Igazán megérdemelnék a háborúban elesett hősök. hogy ilyen módon is emlékeztessenek szenvedéseikre, hogy soha többet ez a pusztítás ne fordulhasson eló..." Nemrégiben kollégám. Horváth Kálmán emelt szót a rekonstrukció szükségességéről a Mai Nap című lapban. Erre erkezett öcr. Szarka Józsefné Aha-Novák Judit és fia Kováts Kristóf levele. Aba-Novák Vilmos leánya és unokája a következőket írják többek között A dolog léttycge ugyanis a képrombolás (könyvégetés, fiókba és dobozba zárás) pusztító ostobasága, amit ez esetben még a felkorbácsolt, vak indulatok kitörése sem indokolt. - annak idején egy hivatali intézkedés döntött ágy, hogy amit nem lehel látni, amiről nem leltet beszélni, az ninc s, az nem történt meg, azon nem tud senki elgondolkodni...- Nem az acélos tekinteni, üresen stmaarcú Itósök kapuja volt ez a freskó, hanem a megalázott, szenvedő, halálraszánt közkatonáké, a hadiözvegyeké és árváké, a minden háború értelmetlenül elpusztult áldozataié. Emlékezetes erejét a személyesen átélt iszonyat is táplálta. Nem vagyok már fiatal, sem egészséges. Nagy öröm és elegtélel lenne, ha még megérném a freskó napvilágra kerülését. Ezért fiammal egyetértésben ágy határoztunk, hogy a magunk lehetőségeivel ehhez megpróbálunk hozzájárulni. Tulajdonosa vagyok. fiam pedig jövendő örököse annak a más állal lakott és használt müteémes családi háznak... amelyben édesapám mar csak egy évig lakhatott, ahol hosszá, súlyos betegsége után 47 éves korában. 1941. szeptember 29-én meghalt. Ez a ház — munkásságának egyetlen kézzelfogható eredménye — a budapesti harcok óta nagyon sok mindent megért, és én is létezése miatt Mindenesetre még mai, idegen által lakott státuszában és állapotában is jelentős értékű. Ezt a házai, vagy az ellenértékét fiammal közösen teljes egészében Szeged város rendelkezésére kívánjuk bocsátani a freskó restaurálása fedezetének kiinduló alapjául..." Talán akadnak, akik emlékeznek, hogy 1986 októberében végeztek bizonyos vizsgálatokat a freskón. A kutatást végzó Forrás Kornélia festörestaurátor szakvéleményében több más. kifejezetten szakmai megállapítás mellett ez olvasható: „A feltárást a baloldali kisívben 1986 szeptember 26. és október I között végeztem... A freskó-technikával festett falfelületet változó (I mm — I cm) vastagságban cement és homok keverékéhói készült masszával, fröcsköléssel fedték be. A réteg eltávolítását vegyszeres és mechanikus módszerrel is megpróbáltam. A felület (fedőrétegI lúgoknak ellenáll. Savak hatására halvány elszíneződést mutat. A vakolat eltávolítását nem könnyíti meg. A; egyenletesen vékonyított felületen alkalmazott savazás következtében a repedéseken, sérüléseken a festeti rétegig szivárgó sav hirtelen lyukat old a mészhomokos vakolaton. A desztillált víz hosszú áztalás után lazítja a felületet. de az eredeti vakolatot is mállasztja. Mechanikus módszerrel, csiszolókoronggal történő vékony írás következtében kemény, fényes páncél alakul ki. A nedvesítés utam hirtelen szárítás Ihópisztollyal kh. 600 "C-onl nem vezet eredményre. A cementes homok annyira rátapad a képre. Iiogy kőműves kalapáccsal történő leválasztásakor magával rántja a festék felső rétegéi és bizonyos helyeken a vakolatból is kiszakít részeket. Ahol vastagabb a festék, illetve a pigment erósebben tapad azeredeti vakolatra (színtől függően), ott a festmény épebben marad meg. A kép feltárásának legcélravezetőbb módszere lehel, ha kőműves kalapáccsal elvékonyítjuk, majd nedves spaklival lepattogtattjuk a fedőréteget. A megmaradt szemcséket boncolókéssel eltávolítjuk. Mivel a fedőréteg sokkal keményebb, mint a festményt hordozó mészhomokos vakolat, a feltárás fárasztó és sok időt igénylő munka." Még egy részlet, a szakember. F. Menényi Klára helyszíni szemle után írott jelentéséből: • A helyszíni szemlén megtekintettem a feltárást, amelyből kiderült, hogy a falkép befedése egy olyan durva, cementes anyaggal történt, ami szinte teljesen felszívta az erősebb színeket, s csak a halvány árnyalatokat illetve kontúrokat hagyta érintetlenül. Véleményem szerint — a tartalmi szempontoktól függetlenül — a teljes feltárás és a sajnos szükségessé váló szinte teljes kiegészítés olyan hatalmas mértékű feladatot jelent, amellyel csak egy nagyobb költségfedezet rendelkezésre állása esetén szabad vállalkozni... További nehézséget jelent, hogy a freskóciklus fekete-fehér fotódokumentációja ugyan rendelkezésre áll, azonban nincsenek színes felvételek, amelyek megkönnyítenék a jórészt elpusztult felületek újrafestését.. Ha a város ragaszkodik a bemutatáshoz, javaslom a kérdés újabb felvetését, immár a pénzügyi szempontok figyelembevételével. " A jelentés 1986. október 7-én keltezett. A dokumentumokat az OMSZ szegedi kirendeltsége bocsátotta rendelkezésemre azzal, ők készek a munka elvégzésére. A pénzügyi feltételek azóta nem lettek kedvezőbbek. Viszont a közéleti viszonyok átrendeződtek, a legkülönfélébb érdekek jelennek meg a nyilvánosság elótt. A Hősök kapujának ügye ma éppúgy foglalkoztatja a város idősebb nemzedékét, mint a fiatalabb generációkat: a bennszülöttek számára legalább annyira fontos a megnyugtató és végső szó. mint az idelátogató és csodálkozó idegennek: a szakma presztízsét éppúgy emelné egy ilyen vállalkozás sikere. mint ahogy Szeged múlt iránti elkötelezettségét, új karakterének megfogalmazását. egy értékekre építő és apelláló várospolitikai koncepcióba való beépítését. Erkezett egy megrendítő és felemelő ajánlat. A város méltósága függ a választól. TANDI LAJOS A Hősök kapuja ma „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért..." Az 1986-os feltáró kutatás egy részlete, a zászlószalagon a „tüzérek" nggy betűje Az ominózus csataképrészlet a fehér lovas kormányzó* al A legendás montcllói fa a Piave mellett, a doberdői csatamezőn