Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

í 989. július 29., szombat 3 Nyári csúcsiizem a konzervgyárakban Csúcsidőszakhoz érkeztek a konzervipar üzemei, na­punta tóbb 10 ezer tonná­nyi termést fogadnak, s ezért a legtöbb helyen há­rom műszakban, éjjel-nap­pal, hétvégeken is megál­lás nélkül dolgoznak a gé­pek. Folyamatosan érkez­nek a földekről, gyümöl­csösökből az újabb nyers­anyag-szállítmányok. Alap­anyagból az utánpótlás ké­pe meglehetősen felemás, amíg gyümölcsökből álta­lában jó a termés, addig egyes zöldségekről ez nem mondható el, a kedvezőt­len időjárás miatt jelentő­sek a kiesések. Éppen ezért a vállalatok az eredetileg szerződött mennyiségeken felül igyekeznek minde­nütt nagyobb tételeket fel­vásárolni. hogy a kieső mennyiséget pótolják. Az átlagon felüli kajszi­termés minél nagyobb há­nyadának megmentésére a Szegedi Konzervgyár más­félszer annyi mennyiséget vesz át, mint ahogy erede­tileg tervezte, ezzel saját kockázatát növeli, hiszen egyelőre nem talált vevőre. A tárgyalások eddigi állása szerint elsősorban a szov­jet és az NDK piacon szá­míthat a kajszibefőtt, -dzsem, -velő és üdítőital értékesítésére. A gyárban beindult az uborka feldol­gozása is, e zöldségből a pusztító peronoszpóra miatt a vártnál kevesebb nyers­anyagra számíthatnak, pe­dig éppen a nyugat-euró­pai piacokon most jó árat fizetnek érte. Hasonló gondokkal küsz­ködik a Nagykőrösi Kon­zervgyár. Kevés az uborka, ezért az eredetileg leszer­ződött 13 helyett, 18 forin­tot is hajlandók fizetni a termelőknek kilójáért, ami­vel már csak gazdaságtala­nul képesek előállítani a tartósításra szánt savanyú­ságot. A gyár mégis rákény­szerül az előnytelen üzletre, a magánkereskedők ugyanis már a földek széléig elmen­nek az uborkáért. A Debreceni Tartósító­ipari Kombinát a tavalyi mennyiség kétszeresét, ösz­szesen 3000 tonna kajszi­barackot dolgoz fel ebben a szezonban. Itt már befe­jezéséhez közeledik a kaj­szibefőtt és a -dzsem ké­szítése. Javában tart vi­szont az őszibarack sze­zonja. A hűvös idő miatt azonban lelassult a gyü­mölcs érése, így a csúcs­időszak is néhány nappal eltolódik. Hozzáláttak a csemegekukorica feldolgo­zásához, a terv szerint ösz­szesen 20 ezer tonna szem kerül a kunzervdobozoJtba. illetve mirelitáruként a fo­gyasztókhoz. A Békéscsabai Konzerv­gyárban is az uborka okoz­za a legnagyobb fejtörést, a gyenge termés miatt ve­szélyben az exportkötele­zettség teljesítése. Hollan­diából, Ausztráliából, Ja­pánból és Svédországból összesen 2000 tonna ubor­kakonzervet rendeltek,- eze­ken a helyeken már jó hírt vívott ki magának a gyár különféle savanyúsá­gaival. (MTI) Képviselőnek ajánlják A július 22-i időközi választás a szege­di 1. számú választókerületben eredmény­telenül végződött. Ezért augusztus S-én második fordulóra kerül sor. A két régeb­bi jelölt — Dobozy Levente (HNF) és Raf­fay Ernő (MDF) — mellé most az MSZMP is jelöltet szeretne állítani. Erre Miklós Károlyt javasolják. Akkor kerülhet a jelöl­tek közé, ha hétfőn délután 6 órakor, a fel­sővárosi lila iskolában tartandó jelölögyúlé­sen megszerzi a szavazásra jogosultak egy­harmadának támogatását. Dobozy Levente és Raffay Ernő választi­si programját korábban, az első forduló­ban, ismertettük. Most Miklós Károlyt kér­jük föl, vázolja elképzeléseit. Miklós Károly Ma Magyarország legnyo­musztóbb gondját a gazda­sági válság jelenti. Nincs olyan ember, akit ne sújta­na az életszínvonal romlása. Egyre többen félünk a lét­bizonytalanságtól. A jelenlegi helyzetből mindenképpen ki kell ke­rülnünk! Ezért nélkülözhe­tetlennek tartom a nemzet súlyos adósságainak csök­kentését, az indokolatlan nagyberuházások felülvizs­gálatát. A veszteséges ipar­ágakat, vállalatokat az ál­lam a lakosság rovására, ne támogaasa. A Parlamentnek olyan befolyást kell gyako­rolnia a kormányzati mun­kára, hogy végre eredmé­nyes és érzékelhető intéz­kedések történjenek a gaz­daság korszerűsítéséért. Munkásemberként azonban azt is nagyon fontosnak tar­kezö idős emberek és a fia­talok — különösen a csalá­dosok — helyzete. A város peremkerületei — Peföíiíelep. Baktó, Tápé és Algyö — útviszonyainak, csatornahálózatának, egész­ségügyi és kereskedelmi el­látásának javításában, a ta­nácsok mellett, sokkal töb­bet tehetnek az itt működő gazdasági egységek. Akár úgy, hogy az algyői olajme­zőn megtermelt jövedelem jelentős része ne Szolnokra és a központi csatornákba jusson, hanem részben fel­használható legyen a helyi gondok enyhítésére is. Megértem és mélyen át­...... , . érzem a Romániából hoz­IMiklos Karoly 38i eves ge- zánk menekülök keservét, fájdalmát. Munkám során pész szakoktató, a Volán vál­lalat művezetője vállalkozásnak. Ha képvise­tom. hoev ne alakul ion kj l°nek választanak, a Parta­1 mentben ezt akarom elérni. tömeges munkanélküliség. Aki mégis ilyen helyzetbe kerül, annak garantálni kell a szociális biztonságot. Olyan lakásban élek, mi­nek megvásárlásához nagy összegű hitelt kellett felven- alkosd"meg a nem. Ha a lakáshitelek ka­A választókerületben élők rnatait, vagy a törlesatőrész­érdekében is határozott inf- leteket a kormány felemel- Tudom, hogy mindent meg kívánok ten­ni azért, hogy állami és társadalmi összefogással enyhíteni tudjunk nehéz sorsukon. Éppen ezért azt liépviselem, hogy a magyar Országgyűlés minél előbb nemzetiségi törvényt. Tudom, hogy prograjmom iációellenes kormánypoliti- né, a családok tízezereinek neTn telj®!. Szívesen foga­kára van szükség. Felül kell helyzetét kilátástalianná dom ^ kér0"1 a valasztók vizsgálni az adóterheket tenné. javaslatait. Igerem. hogy er­Nem tartom megengedhető- Súlyos társadalmi gond- dekukben — megválaszta­nék, hogy az adórendszer jaink közül véleményem S0Tn «>etében — minden tő­gátját jelentse a mezőgaz- szerint a legnyomasztóbb az lem telhetőt megteszek, dasági kistermelésnek, a alacsony nyugdíjjal rendel- Köszönöm támogatásukat. Az szmt a választásról Tegnlap ülést tartott a akiknek programja a bérből tagjaiknak, hogy éljenek ál­Szakszervezietek Csongrád cs fizetésből élők érdekeit a lom polgári jogukkal, és az Megyei Tanácsának elnök- legmarkánsabban megfogal- augusztus 5-i pótválasztáson sége. A testület a Tisza Vo- mázza. (Az új választójogi minél többen vegyenek Ián szakszervezeti bizottsá- törvény alapján a jövőben részt, ga felhívása alapján, állást pedig önálló jelölteket is foglalt a képviselő-jelölés, indít a népképviseleti vá­illetve -választás kérdésé- lasztásokon.) / A bemutatkozások és ed­Az alapszervezeti infor- digi megnyilatkozások alap­máciök alapján az elnökség ján úgy vélik, hogy a szak­úgy értékelte, hogy az 1-esi szervezetek 1988 decemberi számú országgyűlési válasz- országos értekezletén elfoga­tókerületben a képviselő- dott állásfoglalásához — választás olyan politikai mely a fentiek szellemében csatározások színterévé vált, készült — Miklós Károly é6 amelyek sajnos nem mente- Dobozy Levente jelöltek bek a túlfűlött indulatoktól programja áll legközelebb, és a végletekben való gon- Miklós Károlyrak a foglal­dolkodástól sem. A szak- koztatás- és szociálpolitikai szervezeti tagok számára értékelésről kialakított ál­nem közömbös, hogy az láspontjót, célmegjelöléseit őket foglalkoztató súlyos kiérleltebbnek tartják, sze­gondok az Országgyűlésben mélyét a munkavállalói ér­megfogalmazód nak-e? Ezért dekek képviseletére alkal­az sant elnöksége leszögezi, masabbnak ítélik, hogy pártoktól függetlenül, Javasolják a választó kör­ezon jelölteket támogatja, zetben lakó szakszervezeti „Csak pofázás van" —ez­zel a keményen csattanó mondattal zárta a 168 órá­ban a vele készített beszél­getést Verebes István, a nép­szerű konferanszié. Nem a politikai élettől egy kicsit idegen hang az igazán fi­gyelemre méltó ebben a ki­jelentésben, hanem az igaz­ságérték. Hetek óta fel-fel­törő gondolataim kapnak erősítést az elmúlt néhány nap sajtójában. „Ügy gondolom, zömében sikertelen féltehetségek csi­nálják a politikát, és ugyan­ilyenek támadják a politi­kát." — Ez a Verebes-meg­állapítás is igaz, mint ahogy az is, amelyiket a színész már a K'épes 7 cikkírójától, újságíró kollégámtól idéz a mi mostani néptribunjaink­kal kapcsolatban, mondván: „az alternativok ellenében most egyszerűen nem sza­bad szólni, most onnan jön a cenzúra". Az újonnan alakult politi­záló szervezetek, a proto­pártok többsége elkövette azt a hibát, hogy befogadja saját soraiba a politikát csak személyes érdekből, ki­zárólag anyagi előnyökért művelő kalandorokat, a tör- kellene a 20 százalékos esést, vényesség határán túli gaz- mert akkor oly szilárd ta­dasági cselekedeteire a po- lajt érnénk, amiről biztos litikai sáncok mögött védel- a felfelé kapaszkodás. Ezt a met kereső puhagerincúeket. népszerűtlen intézkedést a Igen, ők azok, akik gazda- Lázár—Németh Károly— sági rendőrségi vizsgálat elől Gáspár-éra nem vállalta el. az elrejtő falat a gyerekko- S az, aki ma rendbe akarja ri játszótárs, a KB-osztály- tenni a magyar gazdaságot, vezető mellett vélték megta- nem ígérhet holnapra új lálni még egy évvel ezelőtt is. honi földi paradicsomot. S Hirtelenjében végigfutot- választások előtt állunk ... tam az általam ismert új Talán ez a magyarázata an­pohtizálók arcképcsarnokán, nak, hogy ma — szubjektív Sikeres kisvállalkozót, ma- vélemény szerint — igazán gánkereskedőt, menedzsert, reális, végrehajtható gazda­kisiparost, bankszakembert, sági programja csak a Sza­Az ébredőket ezen túl tav Ián csak a jövő realitásával lehet meggyőzni. Szeretném hinni, hogy ez lesz a józan többség. Szeretném azt hin­ni, hogy azért maradt távol a szavazóhelyiségektől a tö­meg, mert elfogadható prog­ramot, elérhető előnyöket nemigen talált a jelöltek megnyilvánulásaiban. Féltem ezt a tömeget a félrevezetéstől, a demagógia mákonyától. Hiszen az el­keseredettségben jobban ta­lál talajt a hiú remény, az érzelmeket megható szó­virág. A materializmus jegyé­ben tessék már végre elfo­gadni, hogy az emberi cse­lekvések legfőbb mozgatója az anyagi érdek. S a de­mokrácia gyakorlásához eP­engedhetetlen a teljes jogú állampolgárok létbiztonsága is. Emlékezzünk csak a gö­rög kor politikacsinálóinak államilag garantált jólété­re... Évtizedekig volt gazdasá­gi gyakorlat nálunk élet­színvonalunk lassú apasztá­sa. Néhány józan közgaz­dász mondta, szüntelenül hajtogatta: egyszer vállalni épitőiparost, vendéglátóst, gazdasági sikeremberként jegyzett vállalatvezetőt vé­letlenül sem találtam közöt­tük. Az MSZMP reformkö­reinek is ez a legnagyobb bad Demokraták Szövetsé­gének van. Annak az SZDSZ-nek, amely tulaj­donképpen már deklarálta, hogy semmilyen körülmé­nyek között sem akar az új hiányossága — véleményem magyar politikai eröviszo­szerint. Ezekbe a tömörülé- nyok között a hatalom ré­sekbe sem kerültek a gaz- szese lenni. Inkább a kont­dasághoz értő, a gyakorlatot roll, az ellenzék szerepét jól művelő közgazdászok. A vállalná, most hangos politikusok kö- A vállalkozások, az egyéni zött viszont vannak felesle- ötletek érvényesülése, vég­ges költségvetési intézmé- rehajtható elképzelések el­nyekben munkálkodók, vé- adható anyagi formát öltése rig sértett pedagógusok, lehet az ország gazdasági méltatlanul mellőzött egye- felemelkedésének útja. Vé­tetni oktatók, a korlátolt letlenül sem szeretném, hogy ideológia által emberi jogai- újra látszatprimátust kapjon ban is sértett vallási veze- életünkben a gazdaság. Hi­tők, igehirdetők. De bőven szen annyi álságos dolog fá­tömörültek az új szerveze- jó ténye van még benne tekbe félbemaradt egziszten- mindennapjainkban. Ahogy a ciák. Olyanok is, akik — vállalati gazdasági munka­képesség, kitartás híján — közösségekre egyesek ráfog­az alacsony követelményű ták, hogy azok vállalkozá­egyetemi évek feladatainak sok, pedig csak az extenzív sem bírtak megfelelni. Az gazdasági fejlődás utolsó ilyen összetételű társaságok formái, a magyar munkás­nem az ország legnagyobb ság fizikumának kizsigere­gondján, a gazdasági tal- Jói voltak. A vállalati taná­ponmaradáson törik a fejű- csok, közgyűlések látszat­ket. Legfeljebb a korábbi demokráciájának is vannak gazdaságpolitika hibáinak még maradványai. Mélysé­sorolásához jutnak el. Kár- gesen igaz Berend T. Iván hoztatják a 70-es, 80-as évek tételmondata: nem mer­kontroll nélküli hitelfelvé- tünk a központi kérdések­teleit és elfelejtik, hogy az hez nyúlni — pontosan a idegen javaknak hála, ők is nagy struktúrák tabuként jobban éltek, mint amire kezeltetése miatt —, és meg­teljesítményükkel rászolgál- indult a munkahelyi demok­tak. Azt hiszem, a társada- rácia kikövetelése, ami sze­lőm többsége már lassan el- rintem álcselekvés volt, jut erre a pontra: elég a mert ott, ahol katonai fe­csak kritikából. gyelemnek kell lennie — Ujabb szegedi kiildöttjelöllek a pártkongresszusra Az MSZMP októberi roly (33 éves, a Taurus Gu- A jelölés tovább folytató­kongresszusára újabb sze- migyár üzemvezetője); Kő- dik (azt augusztus 24-én gedi küldöttjelöltekre ér- szó József (64 éves, nyugdí- zárják le). Mint ismeretes, keztek javaslatok. A teg- jas); Nagy vári László (57 50 párttag támogató alá­nap délutánig beérkezett éves, a Csm.-i Gabonafor- írása szükséges a jelölés­jelölőlisták alapján a vá- galmi és Malomipari Válla- hez. Az MSZMP tagjainak lasztási bizottság az alábbi lat üzemszervezési vezető- az alapszervezeteken, illet­személyek jelölését felül- je)- Traser F®reac <38 é^es' Yf ... más , szerveződéseken . a Csm.-i Gabonaforgalmi kivul a városi partbizott­vizsgalta és jóváhagyta: és Malomipari Vállalat ság székházában is (munka­Abrahám Lajos (49 éves, gazdasági igazgatóhelyette- napokon 8 óra és délután a MÁV Igazgatóság üzem- se); Váradi Márton (63 fél öt között) lehetőségük viteli osztályvezetője); éves nyugdíjas)- Zákány van arra- hogy a számukra Dombi Gyula (63 éves, ' . ' . megfelelő küldöttjelölteket nyugdíjas); Eitler Aladár- 1MVan eves> d MAV aláírasukkal támogassák, né Szilágyi Júlia (64 éves, Igazgatóság szervezesi Az újabb jelöltek névsorát nyugdíjas); Halmosi Ká- munkatársa). egy hét múlva 'közöljük. mondjuk az üzem működé­sében —, ott nem lehet de­mokratikusan megszavazni azt, hogy mit kell termelni, ennek egyszerűen nincs ér­telme:" A termelési anar­chiához ez az intézmény, al­kalmazói többségénél, hoz­zájárult. A vállalkozások természetes velejárója a bu kás, éppen úgy, mint a gaz­dagodás. Egyiket sem tudta kezelni az ideológia, amely szabad vállalkozásokat hir­detett. Tehát csak a gazda­ság fejlesztése — politikai .struktúra beli következmé­nyek nélkül — fából vaska­rika. De éhhalálhoz vezet a szabad politikai harc a gaz­daság pangásával, vissza­fejlődésével. Nem szabad átsiklanunk a KSH első féléves jelentése felett, ami az ipari terme­lés visszaesését regisztrálta. Egyik napilapos kollégám kifejtette: „a gazdasági ro­vatokra nem lesz szükség a jövőben, legjobb, ha ezek beolvadnak a belpolitikába, és azok fiókintézményeként funkcionálnak tovább". Köz­érthető gazdasági újságírást kell inkább művelni. Elma­gyarázni hétről hétre, mi a részvény, a váltó, az oszta­lék, a csőd, a munkanélküli­segély ... Addig, míg az új fogalmak nem lesznek az újságolvasók szótárának ak­tív elemei, amíg bánni tud­nak az állampolgárok ezek­kel az újdonságokkal. A Vállalkozók Országos Szövetségének elképzelései, a Kisgazdapárt programcsírái adnak biztatást arra, hogy valamikor a Bush által Ma­gyarországra elképzelt száz­ezer kisvállalkozás valóság lehet. Ebben a publicisztikában talán a szokásosnál több­ször idéztem általam önké­nyesen kiválasztott „tekin­télyektől." Végül Lengyel Lászlóhoz, az MSZMP-böl kizárt, majd oda visszazárt közgazdász zseniálisan tö­mör helyzetelemzéséhez és jövőképéhez fordulok, mert mélységesen valósnak ér­zem. A forrás ismét a 168 óra: az ellenzék arra szorítaná rá az MSZMP-t és a kormányt, hogy hajtsa végre a szigorító intézkedé­seknek azt a részét, amelyet valójában azonnal végre kell hajtani, tgy például igenis szorítsa rá a kormányt arra, hogy a csődbe jutott válla­latokat most már végre szá­molja föl. Akkor is szorítsa erre, ha tudja, hogy ez eset­leg több ezer munkás dühét fogja kiváltani, viszont így több százezer más állampol­gárnak javulást hozhat. De ezek a pártok, szervezetek még nem döntötték el, hogy tényleges szerkezetátalakí­tásra, modernizációra akar­nak-e törekedni, és arra, hogy az ország a gazdasági bajaiból végre ez irányba kapaszkodjék ki. Sajnos azonban, jelenleg még in­kább a népszerűséget kíván­ják fenntartani, méghozzá úgy, hogy persze moderni­zálni is kell, de azért ne sértsünk meg egy-egy erős gazdasági-politikai csoportot. E tárgyban még sok a bi­zonytalansag, ezért hol ide, hol oda ugrálnák a partok­csoportok. S ezt teszi maga az MSZMP is." A vállalkozók csoportja nem erős embere a mai ma­gyar politikai közéletnek. De a csődtömegágazatok az ő vérüket is szívják. A han­gosan politizálok pedig el­sősorban a népszerűséget hajszolják. Ezen keresztül vélik elérni az áhított hatal­mat. De mit ér a koldusbo­ton vergődő ország futtatott aranykoronája, zaciba csa­pott aranyalmája, összetört jogara? Böle István

Next

/
Thumbnails
Contents