Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

mitov RORSZAG 79. évfolyam, 173. szám 1989. július 25., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Protokollmentes találkozó ­Nyers Rezső és Grósz Károly Moszkvába utazott Egynapos barati munka­látogatásra. — az SZKP Központi Bizottságának meghívására — hétfőn este Moszkvába érkezett Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára. A szovjet főváros repülőterén .Tegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára fogadta a magyar vezető­ket. Jelen volt Barabás Já­nos, hazánk moszkvai nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Nyers Rezsó és Grósz Ká­roly kíséretében van Iványi Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Dégen István, az MSZMP elnöke irodájának vezetője, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpo­litikai tanácsadója és Kimmel Emil, az MSZMP KB Irodájának helyettes ve­zetője. A magyar küldöttség ked­den kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. Nyers Rezső és Grósz Károly a délelőtti órákban folytat eszmecserét Mihail Gorba­csovval, az SZKP KB főtit­kárával, majd az SZKPK3 ebédet ad a küldöttség tisz­teletére, amelyen lehetőség lesz a párbeszéd folytatásá­ra. Mint ismeretes, Nyers Rezső, az MSZMP elnöxe pártvezetői minősegében először tesz látogatást a Szovjetunióban (Grósz Ká­roly főtitkár legutóbb ta­vasszal járt Moszkvában). Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testülete bukaresti üléssza­kán tolmácsolta az SZKP meghívását az MSZMP ve­zetőinek. A felső szintű párttalál­kozók eddigi programjaihoz képest újszerű, hogy Nyers Rezső és Grósz Károly ked­den munkareggelin folytat megbeszélést a Szovjet— Magyar Baráti Társaság ve­zetőivel, mintegy jelezve a magyar vezetés törekvését a két nép közötti kapcsolatok ápolására. Ugyancsak új elem, hogy az MSZMP el­nöke a Szovjet Tudományos Akadémián találkozik ve­zető szovjet közgazdászok­kal és társadalomtudósok­kal, ami széles körű lehető­séget teremt a reformkérdé­sekkel kapcsolatos eszme­cserére. Az MSZMP főtitká­ra eközben az SZKP KB ap­parátusának vezető mun­katársai val találkozik, is­merteti a magyarországi helyzetet, az MSZMP célki­tűzéséit, s e fórumon is le­hetőség lesz a nézetek köl­csönös, jobb megismerésére, s az elhangzó kérdések tisz­tázására is. A látogatás fő célja a köl­csönös tájékozódás és tájé­koztatás hazánk, illetőleg a Szovjetunió helyzetéről: er­ről az eszmecseréről, annak eredményeiről a moszkvai program befejeztével Nyers Rezső és Grósz Károly tájé­koztatja a szovjet és a ma­gyar sajtó képviselőit. Több változatot a gazdaság tölgyorsítására Tanácskozott az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Inté­ző Bizottsága julius 24-én, hétfőn ülést tartott. Megvitatta a kongresz­szuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekről es megválasztásuk módjá­ról kialakított javaslatot, amelyet a Központi Bizott­ság soron következő ülése elé terjeszt állásfoglalásra. A Politikai Intéző Bi­zottság az első félévi ta­pasztalatok alapján átte­kintette a népgazdaság idei várható fejlődését, s tájé­kozódott az 1990—1992. évekre vonatkozó gazdaság­politikai elgondolásokról is. A testület megállapítot­ta, hogy ebben az évben megkezdődött annak a gaz­daságpolitikai fordulatnak a végrehajtása, amely összhangban áll az MSZMP KB 1988. november 2-ai ál­lásfoglalásával. Ennek hosz­szabb távon várható ered­ményei azonban még nem bontakozhattak ki, még nem javult érezhetően a magyar gazdaság teljesítő­képessége. Rámutatott a testület, hogy az elkövet­kező években gazdaságpo­litikánk mozgásterét a vi­lággazdasági hatások és fel­torlódott gondjaink egy­aránt korlátozzák. A válto­zásokat a gazdaságpolitiká­ban, csakúgy mint annak eszközrendszerében, ennek ellenére fel kell gyorsítani, hogy megőrizhessük a ma­gyar gazdaság működőké­pességet. A felgyorsításra vonatkozó elgondolások­nak tóbb valtozatat cél­szerű kidolgozni. A Politikai Intéző Bi­zottság úgy döntött, hogy az elvégzett számítások és hatásvizsgálatok ismereté­ben még a kongresszus előtt ismételten visszatér az 1990—1992. évekre vonat­kozó gazdaságpolitikai el­gondolásokra. A testület ezt követően hatáskörébe tartozó külön­féle kérdéseket tárgyalt. Az MSZMP tárgyaló kül­döttsége számára meghatá­rozta a háromoldalú érdek­egyeztető tárgyalásokon megteendő lépeseket. A testület tájékoztatást hall­gatott meg az MSZMP ve­zetőinek nemzetközi, illet­ve kétoldalú megbeszélé­seiről. Mégis igaz lehet Petőfi Sándor sírját találták meg? A Petőfi-expedícióban részt vevő amerikai antro­pológus professzor és ma­gyar tudósok szakvéleménye azt bizonyítja, hogy a Baj­kál-tó közelében, Barguzin településen Petőfi sírját ta­lálták meg. Ezek az okmá­nyok keddre virradó éjsza­ka érkeznek Moszkvába Ulan-Udéból, hogy az il­letékes szovjet hatóságok dönthessenek a szükséges engedélyekről — erről tájé­koztatta az MTI tudósítóját hazánk moszkvai nagykö­vetségén Tóth Lóránt kul­turális tanácsos. A költő feltételezett földi maradványai pénteken érkez­nek a szovjet fővárosba, ugyancsak repülővel Ulan­Udéból, s azokat a hét végén szállítanák Budapest­re, a Malév különgépével. Természetesen csak abban az esetben, ha e rövid idő alatt sikerül beszerezni a szükséges okmányokat, vagyis nagymértékben való­színűsíteni a szovjet hatósá­gok előtt, hogy kizárható a tévedés, és hogy nem valaki más nyughelyét bolygatták meg a Morvái Ferenc ma­gyar feltaláló által finanszí­rozott expedíció tagjai. Moszkvai értesülések sze­rint az amerikai professzor szakvéleményében úgy fo­galmazott: semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy nem Petőfi Sándor földi maradványairól van szó. A magyar szakemberek do­kumentumaikban ennél egy­értelműbben foglaltak ál­lást. KNDK Újból kell vízum A KONA hírügynökség vasárnap bejelentette, hogy a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság 1989. augusztus l-jétől bevezeti a vízumkötelezettséget a ma­gyar beutazókkal szemben Az erről szóló kulügymi­nisztériumi jegyzéket júli­us 18-án adták át a Magyar Népköztársaság phenjani ügyvivőjének. A KNDK ezzel válaszlé­pést tett, mert Magyaror­szág — egy július 10-én át­adott külügyminisztériumi jegyzékben — 1989. au­gusztus 10-ével felmondta azt az 1956-ban kötött egyezményt, amely a dip­lomata-, a szolgálati útle­véllel és a hivatalos célú magánútlevéllel utazók ese­tére eltörölte a vízumkény­szert. A KNDK részéről a magyar lépést barátságta­lannak nevezték Új nagykövet Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke és Med­gyessy Péter, a Miniszter­tanács elnökhelyettese fo­gadta Kiss Jánost, hazánk­nak az Uruguayi Keleti Köztársaságba akkreditált új nagykövetét, aki eluta­zott állomáshelyére. A második fordulóra Jelöltet állít az MSZMP Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága 1989. július 24-i ülésén úgy döntött, hogy a Csongrád megyei !. számú országgyűlési választókörzetben augusztus kitűzött időközi pótválasztáson jelöltet indít. Miklós Ká­roly Volán-művezető, az MSZMP Szeged városi elnöksé­gének tagja személyében. Kéri a területen lakó parttagokat, hogy támogassak Miklós Károly jelölését és képviselővé választását. (Miklós Károllyal lapunk 3. oldalán közlünk beszél­getést.) A sugárzás még mindig károsít Az emberi szervezet tűrő­képességénél: vizsgalatára irányuló hároméve.: kísér­lettel ér fel, hogy a cserno­bili katasztrófa következté­ben még mindig több mint 80 ezer ember él olyan sú­lyosan szennyezett terüle­ten, ahol a háttérsugárzás meghaladja a 15 curie érté­ket. Néhány települesen a lakosságot éró sugárzás 140 curie felett van, ami több nagyságrenddel haladja meg a normális értéket — írja a hétfői Pravda. A lap helyszíni riportban számol be róla, hogy a nagy sugárzás miatt mind gyak­rabban panaszkodnak az emberek fejfájásról, és egy­re sűrűbben kerülnek gyer­mekek kórházba radioaktív jód okozta pajzsmirigy­rendellenességekkel. Jelen­leg a térség tóbb települé­sén az emberek hangulata a baleset utanira emlékez­tet. A közelmúltban tünte­tések voltak Cserikovban, Krasznopoljéban és többna­pos sztrájkot tartottak Na­rovlja üzemeiben, tiltakozva c. hatóságok passzivitása miatt. Miként viselkedjen a reformbarát kormány? Követség- „foglalás" NDK-sok Bonn otthonmaradásra inti az NDK-belieket — ilyen és hasonló címmel is­mertetik hétfőn, a nyugat­német lapok, a nyugat-ber­lini RIAS rádióadón el­hangzott interjút, amelyet a belnémet kérdésekkel foglalkozó államtitkár, Walter Priesnitz adott. Az államtitkár felszólította az NDK állampolgárait, hogy maradjanak otthon, „ne­hogy a németek újraegyesü­lése a szövetségi köztársa­ságban törtenjen meg". Fi­gyelmeztette a Magyaror* szágon át Nyugatra távozni szándékozó NDK állampol­gárokat, hogy „ne számítsa­nak sétára". Az NDK-ból érkezők, vagy az NSZK külföldi képviseleteit „elfoglaló'' NDK-sok ügyei a gyakorlati nehézségeken túlmenően azért is foglalkoztatja az NSZK ilietekeseit, mert, mint a Süddeutsche Zei­tung hétfői számában írja, „itt egy politikailag igen kényes probléma kezd ki­bontakozni, amely megter­helheti Budapest Bonn­hoz és Kelet-Berlinhez fű­ződő kapcsolatait.'' A di­lemma a müncheni újság fogalmazása szerint az, hogy miként viselkedjen a reformbarát és az emberi jogok mellett magát elkö­telező magyar kormány a jövőben mindazokkal az NDK-beli állampolgárokkal szemben, akik Magyaror­szágon át akarnak Nyugat­ra jutni. A Süddeutsche Zeitung arra is felhívja a figyel­met, hogy az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának hamarosan megnyíló buda­pesti irodájában — az ENSZ menekültügyi kon­venciójának megfelelően — NDK állampolgárok aka dálytalanul benyújthatják kérelmüket, s amennyiben azok jogosságát elismerik, legálisan kiutazhatnak az NSZK-ba. Nyugati kezdeményezés Magyarország és Lengyelország megsegítésére Az Európai Közösségek Bizottsága augusztus 1-jére nemzetközi értekezletet hí­vott össze Brüsszelbe, meg­vitatni, hogy milyen segít­séget kapjon Lengyelország és Magyarország a Nyugat­tól. A tanácskozásra a kö­zös piaci tagállamok, az EFTA-tagországok, az Egye­sült Államok, Kanada, Ja­pán, Ausztrália és Üj-Zé­land képviselőit hívták meg, összesen 23 fejlett országot. (A fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagjai kö­zül csak Jugoszláviát és Törökországot nem hívták meg) A Kózus Piac brüsszeli szekhelyén hétfőn elmond­ták, hogy a tanácskozás há­rom témával foglalkozik majd. Az első az élelmiszer­segély kérdésé, amely érte­lemszerűen csak Lengyelor­szágra vonatkozik. Az EK bizottsága a műit héten már javasolt 120 millió dollár értékű élelmiszer-külde­ményt Lengyelországnak, Ennek részleteit hétfőtől a közösség mezőgazdasági mi­niszterei tárgyalják Brüsz­szelben Az augusztus elsejei tanácskozás egyik témája az lesz, hogy miként köny­nyithetnék az érintett or­szágok általában a lengyel és a magyar export piacra jutását Nyugaton. A tiszt­ségviselők ismét hangsú­lyozták, hogy a közösség a maga részéről ebben a sza­kaszban nem tervez olyan lépéseket, amelyeket mások már megtettek — így pél­dául Japán, az Egyesült Al* lamok, vagy Ausztria már kedvezményes vámelbánás­ban részesíti a Magyaror­szágról származó importja egy részét. Végül szó tesz arról is, hogy milyen újfajta gazda­sági es pénzügyi együttmű­ködési lehetőségeket lehetne feltárni a 23 nyugat-európai ország és a két kelet-euró­pai partner között. Hozzá­tettek azonban, hogy ezúttal az adósságproblémává! nem foglalkoznak. Végeredményben olyan ötleteken gondolkod­nak majd augusztus l-jétől, amelyek elősegíthetik mind a termelés, mind a gazda­sági rendszer szerkezetvál­tását Lengyelországban és Magyarországon — mondták 3 Közös Piac székhelyén. (Az EK küldöttsége ma Magyar­országra érkezik. A lapzár­takor érkezett hírt lapunk 2 oldalan olvashatják.) DM-EXKLUZÍV Összebékithetők-e a szociáldemokrata es a bolse­vik értékek? Ami ez utóbbiakat illeti: egyáltalán vannak-e ilyenek? „Kanonizált ideológiai tan­könyv" helyett mit javall az MSZMP-nek az a funkcionáriusa, akit zavar, ha ideológiai titkárnak nevezik. Vannak az MSZMP-ben platformok, vagy nincsenek? Mi várható a kongresszuson és a válasz­tásokon? Ezeket a kérdéseket is érinti az az interjú, amelyet Barabas János, az MSZMP KB titkára adott a Délmagyarországnak, s amely lapunk 3. oldalán olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents