Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

4 1989. július 22., szombat Megérkeztek a külföldi táncosok Tegnap megérkezett Sze-x után 5 órakor kezdődik a gedre a Folkdance Under- Dugonics téren a fesztivált ground (USA) és a Danzeel Salzkotten (NSZK) együttes megnyitó tértánc, melyen a két külföldi együttesen a néptáncffesztiválra. A cso- kívül részt vesz még a portokat az Apáthy Kollé­giumban szállásolták el a rendezők Napközben a vá­Szinvavölgyi Vasas, a Bá­lint Sándor, a Délép Nap­sugár és a Szeged Tánc­ros érdekességeivel ismer- együttes is. Este fél !) órai kedtek a külföldiek, este kezdettel négy tánccsoport pedig a környék néptánc- tart bemutatót az újszege­együtteseivel találkozhat- di. szabadtéri színpadon, tak. Az amerikaiak a Tápai Este JQ órától pedig tánc­Népi Együttessel léptek fel v mjnden é a helyi muvelodesi hazban, az NSZK-beli együttes pedig deklődot az újszegedi Ullésen szerepelt. Ma dél- gadóba. Vi­Karcsúságok A tavalyihoz képest sokat fogták. Fölgyorsították a karcsúsodott A bestia. S tempót. Teljesen eltűnt a nem arról van szó, mintha direkt aktualizálás, s láss ugyanazt a túlsúlyos hői- csodát, Báthory Erzsébet gyet gyömöszkölték volna egykori koncepciós perének holmi szorosabb fűzőbe; ez így lettek igazán modern leadta a túlsúlyt, látszik, koholt peres reminisztenciái. hogy szakszerű masszázs, Az igen hasznos drama­jóféle megdolgozás eredmé- turgiai beavatkozások nyeként, és még a jótékony (Böhm György) számát sebészkés is működött, a plasztikai műtét sikerült. Magyarán; a tavaly még kócos-szeles féktelenséggel szanaszét ágazó sztori egye­nesvonalúbb lett, az agyon­már csak eggyel szaporíta­nám: ennek a majdnem új darabnak a legvégét még kioperálnám ... Nemcsak ízlésbeli indokokat lehetne találni ehhez az utolsó mú­bonyolított játékból egysze- téthez (bárha elismerem, a rúen kinyisszantották a fö- szerzőknek — Csemer Géza, lösleges részleteket, a töb- Szakcsi Lakatos Béla — bi­bit feszesebbre, rövidebbre zonnyal szörnyen fájdalmas volt a többi is); hanem dra­BBf ;; WSk WSÁ VÉrJ^Km: ^rT-, ^^ K W F+r- -Amm m* mt ••:• j^BÉ^ Naigy László ielvétcle A csepűrágók (középen Nagy Anikó) Demokráciát kívánt a román népnek Elhunyt Bihari László 68 éves korában érte a halál. Életének utolsó né­hány évét töltötte Szege­den. Életútja azonban messze túlmutat városunk határain. tika megváltoztatásáért, a ket könnyen Tehet manipu­kedvezőtlen tendenciák visz- lálni. A diktatúrákban kü­szafordításáért. Eszménye a lönösen a nacionalizmus bi­Petru Groza által 1945-öt zonyult hatékony módszer­követően képviselt demok- nek a gazdasági és egyéb ratikus nemzetiségi koncep- gondok levezetésére." ció volt. Nemzetiségi ta- Bihari László egyik kez­rJil ,.,..„ „ nácsadókent levelekkel, me- deményez6je volt a Szege. Erdély szülötte volt. Kuz- morandumokkal fordult fe- den 1988 szeptember 30­delmes, megrázkódtatások- lelős román vezetőkhöz, án 'rendezett, a romániai fá­tól sem mentes sorsa szú- koztuk az RKP fotitkara- lurombolás ellen szót eme_ lövárosától, Déstő' —J* — A — — tán, Nagyváradon Bukaresten keresztül Bu- ta kényszeríteni, dapestre, majd Szegedre ve- „Scinteia" hasábjain írja ta a hír, hogy hat román Romániában „megöl- veterán kommunista nyílt Déstől Margit- hoz A diktatórikus román tömegdemonstrációnak. v . 1 L „m lm 1 rt r -n i I nri+n n l/or Zilahon, vezetés válaszul arra akar­hogy a Ez év elején felvillanyoz­meg: Romániában „megöl .. . dódott" a nemzetiségi prob- levélben emelte fel szavát . , . .,. e"r°Pai léma, s mindez a főtitkár- az elnyomatás, a diktatúra muveltsegu, nyílt, tisztaszi- nak Köszönhető. Bihari ellen. Személyesen ismer­László egyenes jellem volt, te, és már korábban is zérelte. Széles látókörű, vú, igazságszerető ember­kínt J^f,"11^' i®mer" megtagadta a cikk megírá- nagyrabecsülte mindegyikü­•^•1 + f r J5.^ «át, fenntartotta kritikai vé- ket. Egyikük, Silviu Bru­gatol értetődő volt számára leményét. Leváltották, állá- can, a „Scinteia" egykori m (.miiihi, n n.inux mn_ - ....... . ... az együttélö népek — ma­gyarok, románok, németek, szerbek — egymásra utalt­ságának, barátságának és összefogásának a gondolata, jajt" is sújtotta: lányát gimnáziumból. Gyűlölte a társadalmi igaz- nek is mennie kellett ságtalanságot, a kisebbségek f^L_r?U"kahelyé!01 elnyomását, a nacionalista megkülönböztetést. Balol­dali érzelmű ember, hu­mánus érzületű, demokra­tikus szemléletű kommu­nista volt. Mint fiatal köz­tisztviselő segítette az 1940­sából elbocsátották. Utcá- főszerkesztője, egyben ko­ra került, csak rikkancs- zeli barátja is volt, de ami­ként tudott elhelyezkedni. A óta (5 Magyarországon élt, megtorlás családjának tag- nem ^^^ Most nyilt felesege­ko_ levélben üdvözölte régi ba­két rátjának és társainak bá­fiát kizárták az egyetemről, torságát: „Hiszek benne, hogy a „hatok" hősies ki­Hogy családját mentse, és a 4nása és az igazság vjlággá további megpróbáltatások- kürtölése milliókat fog fel­tói megóvja, 50 évesen, 1971 rázni & cselekvésre kész. őszén Magyarországra köl- tetni... Bár idős és beteg tözött, földjét, es évek elején szülőföldjén ményeit. Budapesten a kommunista mozgalmat. dett üj életeti biztositott 1945-ben lépett be a Román csaladjanak rendezett élet­Kommunista Pártba. Öszin- körülményeket, tisztes meg­tén hitte, hogy a párt küz- élhetést. delmei eredményeként igaz­odahagyva szülő- vagyok> mégis üzenem Ne­harcait, barátait, re- ked. a román demokrácia kez" győzelme utáni huszonnégy órán belül találkozzunk Bu­karestben ..., hogy igyunk egy pohár italt a román nép boldogulására, és a magyar —román barátságra." Saj­ígazán. nos, ezt a találkozást már eszközeivel igyekezett esz­ményei megvalósulását elő­segíteni. Dolgozott az „Ifjú­munkás" című, romániai magyar nyelvű lap főszer­kesztőjeként. Tíz évig ve­zette az RKP Központi Bi­zottságának kiadói alosztá­lyát. A Romániában élő népek, nemzetiségek kultu­rális felemelkedését, könyv­kiadásának ügyét szolgálta a Kiadói Főigazgatóság ve­zetőjeként, majd a „Litera" Könyvkiadó igazgatójaként. A legjobb szándékkal, a legőszintébb hittel tette a dolgát. Sokat tett a román— magyar könyvkiadásért is. Munkáját magas kitünteté­sekkel ismerték el. , . , ... A megalaztatast azonban sagos, demokratikus tarsa­, , . , ,. . sohasem heverte dalmi rend jon letre. Az . , , , , Elvei, torekvesei erdekeben nem érhette meg. újságírás és a konyvkiadas ...,., 8 Magyarorszagon is probalta Az MSZMP tagjaként, megtenni, amit lehetett, népfrontaktivistaként, szú­1988. augusztus 16-án a Ma- kebb környezete közéleté­gyar Hírlap közölte Grósz ben js részt váUalt a Károly főtitkár-kormány- városi m/B partaiapszerve­főhöz intézett nyílt leve- zetben a Hazafias Népfront lét. Kérte Grósz Károlyt, szegedi m kerületi bizott_ próbáljon szót érteni a ro- ságában. Nyitottságát, de­mán vezetőkkel a nemzeti- mokratikus értékrendjét bi­ségi kérdés megoldása és a zonyítjai ahogyan üdvözölte falurombolás leállítása ér- a hazankban kibontakozó dekében. Leveléből kicsen- demokratjkus megújulást, dült, megbecsüléssel • gon- Részt veU az MSZMP-re­dol a román népre: „Egy formkör alakuló összejöve­nép sohasem lehet rossz, teIén> és több vitáján Bjz. egy nép csak jó lehet. Az ^tta a párt megújulása ér­a véleményem, hogy a ro- dekében felIépö fiatalokat. mán különösen jó lelküle- Minden megpróbáltatás, csa­tú, szorgalmas, családsze- lódás eIIenére hitt a szocia­rető, a szomszédját mindig ]izmus eszméjében, de csak humorérzékkel úgy, ha megvalósítását kisegítő, . .. , ,„„„ megáldott, istenfélő nép." demokrácia és a humánum Életpályaja azonban 1970- Nekünk ol kor eIőítélettel ben tragikusan megtört. A . „ _ . jenemzi. humánus, toleráns, demok- rendelkező magyaroknak szánta a figyelmeztetést: „Csak keveset, nagyon ke­veset tudunk a román nép­ről, s mindarról, amit a román szellemiség nyújtott ratikus beállítottságú em­ber szembe került az ak­kor már Ceausescu nevé­vel fémjelzett politika an­tihumánus, diktatórikus, a nemzetiségeket egyre in­Régóta betegeskedett. 1989. július 14-én hunyt el Szege­den. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Lovászi József kább elnyomó megnyilvá- Európának, az egyetemes nulásaival. Konfliktusa a kultúra fejlődésének." De­rendszer vezetőivel szinte , . ... , . , . törvényszerű volt. Felemel- niokraciat k.vant a román el_ népnek. Mint írta: „A de­te szavát az elveivel 'mtétes nemzetiségi poli- mokráciát nélkülöző nepe­Bihari László temetése 1989. július 24-én, hétfőn 12.00 órakor lesz Szege­den, a Belvárosi temető­ben. maturgiai racionalitásokat. csejthei várban történtek hat ilyenformán az ember. De minek keressünk a legendáját. A bandatagok amikor „kihallani" a rosz­kákán is csomót! Legyen (Szabó László, Borbély Sán- szul magyarra fordított, elég, hogy A bestia sokkal dor, Mitse Rita, és különö- kínrímekkel tarkított szöve­nézhetőbb, helyenként egye- sen Csengeri Ottilia) pro- get; ám ott általában jó ze­nesen élvezhető rockopera dukcióját nyugodtan a mű- nék takarják előzékenyen a lett. Nagy Anikó jóval fe- faj reprezentánsának nevez- szöveggyengéket.) gyelmezettebb és kidolgo- hetjük. A rockhorror fő Egy szó, mint száz: A zottabb teljesítményt nyújt erőssége most is a koreog- bestia-felújítás talán meg­a kettős szerepben, mint ta­valy, s megmaradt az ösz­szes profi produkció, úgy­mint Sasvári Sándor éS Ma­lek Andrea szerelmi kettő­se, Kaszás Attila kakastol­las lovagja, Vikidál Gyula nádora, Csuha Lajos bo­londja. Eleven és hatásos jelenete a csepűrágóknak (Nagy Zoltán, Varga Rita ráfia, Imre Zoltán munkája, érte a fáradságot és a ki­A zenei stílu^egyvelegnek adást; nem kellemetlen kiszolgáltatott, és a sztorit nyáresti szórakozás megte­követő-segitó mozgásvilág kinteni e Sik Ferenc által az előadás több pontján él- celebrált színiprodukciót, vezetesen szellemes elemek- De: ennyi, kel dús, a csúcspontoknak Ahogy a nézőtéri teltséget számító jelenetek záró álló- szemmel méricskéltem, úgy képei hatásosan, fantáziával tetszik: megfelel az igé­komponáltak. A „leggyen- nyeknek. Melyek tán szin­gébb láncszem" változatla- tén karcsúsodnak mostaná­Petridisz Hrisztosz, Meződi nul a darab textusa. (Né- ban.. József), amikor felidézik a hány operaelőadáson mulat­Sulyok Erzsébet Ébredj Petőfi, sírodat ássuk! M égiscsak ágyban, pár- rekből kihámozza, mi ter- szunk kicsit. Lám, lám, hát nák között halt vol- mett benne eddig. S amint mégsem kell annyira szé­na meg a Petrovics a földben egyre mélyebben gyenkeznünk esendősé­csalad s a magyar nép szánt, egyre jobban érzi, günk, dicstelenségünk nagy fia7 A segesvári hős, tulajdonképpen az öniga- miatt Ügy tűnik, megnőtt kinek testén úgylehet fújó zolás göröngyeit keresgéli, bennünk a deheroizálás paripák száguldottak, de a Mi most olyan múltat s igénye. Kicsit irigyek va­ki nem vívott diadal után olyan múltbéli hősöket gyünk a történelem pozitív a cári csapatok nem hagy- szeretnénk látni, akik leg- hőseire. Ez is'törvényszerű, tak őt ott összetiporva, ha- alább olyan esendők, mint Hiszen akarva, akaratlan nem összecsomagolták, ko- mi vagyunk. lettünk egy dicstelen kor csira rakták és elhurcolták Lehet, hogy nekünk most mellekszereploi. Mindnya­messzi földre. S ki tudja, nem Petőfi Sándorra, a jan bepiszkolódtunk, nem hogyan élte le a következő tiszta, hibátlan forradal- ""da hat, ha nem nagyon évtizedeket a verseket fab- marra van szükségünk? S hiszünk elődeink tisztasa­rikáló magyarszki, kit tán miután ennyi idő távlatá- gaban sem Mohon keres­megmosolyogtak a derék ból semmi olyat nem" tu- sok, b1une'k®t'..1hogy a szibériaiak, ha idős korá- dunk rábizonyítani, ami gunket elfedjuk vagy ki sebbítsük velük. Persze újabb hősöket is állítunk kapkodva a ledöntött bál­ványok helyibe. Őket még nem nagyon ismerjük. ban azzal dicsekedett, hogy tökéletességét, nagyságát egy Európát megrengető megkurtíthatná, hát meg­forradalom koszorús köl- hosszabbítjuk az életéi? tője volt egykoron. Lehet- Elvesszük tőle a korai, hő­ne elmélkedni, hogyan, si halált, kijelöljük a sírját " . miként változna meg a a földgolyón. Netán újra okel 1S a lelkiismeret ne­Petőfi-kép, ha kiderülne, temetjük. De az utóbbi e k. egyelőre, vagy tényleg a Nemzeti dal kol- már nem is lényeges. Ügy végleg hősnek, ki tudja? tőjének csontjait lelték csinálunk, mint a gyermeK, ^ fantomokat is téme­meg az antropológusok aki kiszedi játékmackója tunk ul.ra, a bunbanat Barguzinban. Az irodalom- gyomrából a brummogó pompajayal. ügy, hogy ket történészek között nyilván szerkezetet, hogy megnéz- generáció azt sem tudja, hárc indul majd, hogyan honnan jon a hang. S kik nyugszanak a kopor­értékeljék át a Petőfi-élet- hogy vissza tudja-e rakni, soKDan művet. Hogyan értelmezzék az már nem érdekli. Any- A klasszikus kolto elet­a versek morális vonatko- nyi mindent es mindenkit müvet viszont tan.tjak az zású üzenetét. S az eddig temettek el a tudtunk, a ^°'aban °t J™^/' oly következetesnek látszó részvételünk, a részvétünk tartozzon bármilyen purt­forradalmár-magatartást. nélkül az utóbbi néhány hoz, vagy politika, csopor­Vitatkozzon a szakma, ta- évtizedben, hogy most min- « Ián nem is árt, ha néhány dent ki akarunk kaparni a hősnek tartotta eddig. & középszerű tudós kényei- földből, hogy legalább a ™st a°k P^^, mes székét megingatja az maradekaval szembesul­új adalék. Jünk az igazságnak. S ez Én inkább azon gondol- természetes. Csak vajon kodom el, hogy mi, Petőfi vissza . . „„ unokái, hogyan is viselke- t.sztesseggel azt, akit kiás- m°rt an ^ fesbv dünk mostanában. Hogyan tunk? Vajon a mi utódaink ve»lg^ngul«ben rángatjuk ki a sírból a tör- "em akarják-e majd me- meg regen elfeledve esz­ténelmet naponta. Hogyan gint máshova temetni őket, »...med yel egykor talp­ásunk új sírokat halót- nagyobb emlékmüvet fa "°llt0 ta a, ma«yart- ? iáinknak, Ízt gondolván, emelni föléjük, vagy ép- XgiíklbS TSnk tobb ezer kilométerre dom­boruló sírban, akkor nyil­gyesztünk csontjaik fölibe De térjünk vissza a mar- S^Ü Mert minden valamirevaló ciusi lfjak vezéréhez, s Juk> bogy nem is volt olyan tortenelmi szemelyiseget a nézzük meg, miért nem felettünk álló, tőlünk kü­maga jelenkorának szeme- hagyjuk őt nyugodni béké- iönb embér. Még az is'lé­vel kivan látni az utokor. ben Talán zavar bennün- het hogy pont egy olyat S így van ez rendjén. Min- ket, hogy semmi ellent- választunk ki, akit nemrég den nemzet csak a sajat mondást nem találunk kö- neveztünk ki annak Ja koráért vállalhat felelőssé- rülötte? S talán mert olyan kérem, nem élünk a legen­get, de ha annak kulcsinet események főszereplője d lk korában vagy belbecsét erősíteni ki- volt, melytől óvakodni kí­vánja, kénytelen a múlt ván mostanság a magyar £1 ha lesz elég pénze példáit is megidézni, nemzet. Mert valljuk be, ^ hozzá majd egy-egy Kénytelen hasonlítgatni ön- nem a szangvinikus politi- jó szándékú magyar magát régebbi énjéhez. S kusra van most szüksé- új mágnásnak, minden ha ezt jó sokáig nem en- günk. S ha bebizonyosodik, igazságot ki fogunk derí­gedik neki láthatatlan, ön- hogy a Iánglelkű költő, aki.teni. Különböző expedi­csaló erők, akkor ez az a királyokat akarta akaszt- ciók indulnak majd kutat­igény még inkább fokozó- gatni, s ágyúdörejes csata- ni. akár a földgolyó túlol­dik benne. Végül felszánt- mezőn kívánt meghalni, dalára is. De az is lehet, ja a főidet, hogy mielőtt végül csúfos rabságban, hogy csak a ló másik olda­beleültetné a jövő palántá- magát megadva fejezte be Iáig jutnak el. ját, a régi, rothadó gyöke- életét, talán megnyug- Pacsika Emília munkával komoly szakem­berek be fogják bizonyí­tani nekünk, hogy Petőfi tudjuk-e temetni Sándor kisszerű emberek módján szélütésben, vagy halt attól lesznek ők jobbak Pcn jeltelenné tenni az ál- nyugszik abban, vagy rosszabbak, hogy mi Aliink megszentelt sírhe­most milyen fejfát bigy- lyeket?

Next

/
Thumbnails
Contents