Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

79. évfolyam, 171. szám 1989. július 22., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint ,rDinnye"-filozófia Aztán közelebbről nézve még más érdekességre is felfigyeltem. Vékony, feke­te műanyag csővel hálózták be a területet, rajtuk rugó­szerű tartozékok, melyeken apró vízcsöppek keringőz­tek, csöppentek a. növény tövéhez. Ami igaz, igaz, a haragoszöld szár és levél nagyra nőtt (és növő) ter­més már messziről árulko­dik, itt valami „trükk" lehet a háttérben. Körös-körül aszálytünetek mutatják a kontrasztot. Furulyázó ku­koricáiévá], sőt még egy­egy halványabb zöld, szom­szédos dinnyeföld is jelzi: az égiek gondoskodása egye­lőre kevés itt a jó élethez, a szegényeshez úgy-ahogy elég. A mórahalmi Varga Ferenc és felesége ott szor­goskodott a szivattyú körül. Nem tudtam kinézni, mit csinálnak. A fiatalember készségesen beavatott tit­kaikba: — Vasas a víz, eldugult az öntözőrendszer, ezt tisz­togatjuk. Ha kicserélem a kúton a szivárgó csapot, tón sikerül kiküszöbölnöm a hibát, nem lesz ideje a vas­nak lerakódni. — Tavaly itt nem. volt dinnyeföld, egy évre fúrták a kutat? — Amit itt lát, 25 hold dinnyés, ez hat rokon csa­lád „birtoka" (hozzáteszem, a helyi szakszövetkezettől bérelt földön). A miénken hat kutat fúrtunk. Egy szi­vattyú három kút vizét nyomja. A dinnyével min­dig odébb kell vándorolni, talán öt év múlva ugyanide kerülünk. Mindenesetre megjegyezzük, hogy hol vannak az elhagyott kuta­ink, hátha évek múltán spórolhatunk ezen. A két szivattyúval 320 liter vizet tudunk percenként kijuttat­ni. Az alkalmazott berende­zés a dánszentmiklósi .. . olvastam róla, majd amikor a saját bőrömön éreztem, hogy víz nélkül bizonytalan a termelés, megvásároltam. Amikor a muut mel­letti hatalmas dinnye­földet megpillantot­tam. egyből az volt az érzésem, hogy nem he­vesi vándordinnyése­ké, hanem helybéli, ho­moki embereké. Az árulkodó jel: a sorok között kihagyott kocsi­utak közepe krumplival volt bevetve. A múlt szegénysége , a kika­paszkodás ösztöne örök­lődhetett a szemlélet­ben, egy talpalatnyi föld se vesszen kárba. Most három hete megy egy­folytában. — A laikusnak fel sem tűnt, hogy az idén száraz­ság van. Sokszor elborult, esett az eső. — Így volt ez tavasz utól­ján, nyár elején. Sikerült is a növényeknek ellustulni, ugyanis gyenge gyökérzetet fejlesztettek, amikor jött a hőség, hirtelen fulladozni kezdtek a növények. A dinnye is ezt csinálta, elő­ször a partos részen. Ekkor kellett elindítani a szivatyr tyúkat. — Nagyor, profinak néz ki ez az egész. Talán „diny­nyésnek" születtek? — Apámnak volt 1-2 hold­ja, emellett mást is termelt. Mi is úgy kezdtük, hogy mellette fóliáztunk, papri­kát, paradicsomot termel­tünk. Majd rájöttünk, min­den egyszerre nem megy. Egyébként én elektrotech­nikus vagyok, a feleségem postaforgalmit végzett. — A monokultúra, a sza­kosodás jövedelmező lehet, de veszélyes is, sebezhető­vé teszi az embert. — így igaz. Mi mindent magunk csinálunk. A sár­gadinnye magját magunk szedjük, az összes palántát kineveljük. A palántaneve­léshez szükséges gilisztahu­muszt megtermeljük. A ki­ültetés után a növényvéde­lem, kapálás, öntözés a mi gondunk, aztán — púp a hátunkon — még az érté­kesítés gondja is a miénk. — Szavaiból azt érzem, a piacozássá. nincs kibékül­ve. — Az értékesítés kemény élet. Az ember sokszor az autóban alszik. Szívesen átadnám valakinek tisztes­séges árért, s én akkor ta­lán dupláját is megtermel­ném. Az eladás veszi el az energiám tömét. — Sok-sok eszközt látok itt, traktort, Arát, permete­•zögépet... — Ez mind kell. A mun­kagépek egy részét a szö­vetkezettől vettük, a leselej­tezés után kijavítottuk. Hót erre kell a téli „szabadidő". A kívülálló szinte nem is hiszi, mennyit kell perme­tezni a dinnyét. Az idén volt tetúinvázió, majd a meleggel az atkák jelent­keztek, a sárgadinnyében a gomba is mutatkozott. Ál­landóan itt kell lenni, fi­gyelni, mi baja, mi hiány­zik a növénynek. Ha „min­deri kívánságát" teljesítjük, csak akkor számíthatunk haszonra. — Mi van, ha jön egy jégverés? — Akkor vége minden­nek. Ugyanis nem biztosí­tottunk, túl drágának talál­juk, magunk vállaljuk a kockázatot. Ellenkező eset­ben a hasznot befizethet­nénk a biztosításra. — Mi a titka a sikeres évnek? — Ahogy a sportoló a versenyen a tizedmásodper­cért küzd, hogy aranyat nyerjen, s ne csak tizedik legyen, mi a napokért har­colunk. Aki hamarabb ér a piacra, kasszíroz és elad mindent. A dömping már nem annyira üzlet. A tisz­tesség sem mellékes. Hiába sürget az idő, becsülettel meg kell várni, míg rende­sen megérik a dinnye. Szor­galmasan kell kapálni, ne legyen gazos, a tiszta föld­ben jo.bban megsüti a nap, s édes lesz a termés. Tóth Szeles István Meg kell erősíteni közép-európai státusunkat Somogyi Ferenc külügyi államtitkár nyilatkozata A nyár a politikai életben általában „uborkaszezon­nak" számít. Ez az állítás Magyarország esetében az idén — úgy tűnik, nem érvényes. A belpolitikai aktivitás mel­lett nemzetközi tevékenységünkben is egymást érik a fon­tos események. A magyar külpolitika felfokozott aktivi­tása kapcsán nyilatkozott Farkas Attilának és Kocsonya Zoltánnak, az MTI munkatársainak külpolitikai straté­giánkról, annak új elemeiről, valamint az elmúlt hetek hazánkat érintő külpolitikai eseményeiről Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. — Mi a magyarázata ha­zánk szokatlanul élénk nem­zetközi tevékenységének? — Külpolitikai aktivitá­sunk azzal indokolható és magyarázható, hogy a belső tudatosan törekszik arra, hogy Magyarország vissza­nyerje és megerősítse kö­zép-európai státusát, ésmin­folyamatok kibontakoztatása den tekintetben — a szó nemzetközi téren is jelen- átvitt értelmében — euró­tős feladatok megoldását Pa> országgá váljék. Kap­i • . , „ „ csolatrendszerünk korsze­követeli meg. Nem egysze- természetesen rüen a belső es kulso fo- jelenthet egyoldalúságot, lyamatok minden országra korábbi eredményes kap­jellemző szoros kapcsolaté- csatáink leépítését. Tó­ról, vagy a nemzetközi té jetunióban, és néhány más szocialista országban a mi törekvéseinkkel azonos irányban, hozzánk hasonló módon keresik a kiutat a szocializmus sztálini modell­jének válságából. Mindez jelentős ösztönzést és támo­gatást jelent a magyarorszá­gi reformfolyamatnak, hi­szen a különböző országok­ban kibontakozó megújulá­si törekvések kölcsönhatá­sa nyilvánvaló. Ugyanak­kor az is tény, hogy a fo­lyamatok között egyik — A magyar külpolitika irányban sem létezik olyan közvetlen összefüggés, amely eleve, automatikusan meg­határozná egy másik or­szágban zajló kísérlet si­kerét vagy kudarcát. A kép teljességihez per­sze az is hozzátartozik, hogy még nem mindegyik szö­vetségesünk érti igazán a ner? szándékainkat. A félreérté­sek, és esetenkénti félre­magyarázások nemegyszer — Mit jelent korlatban? ez a gya­s- vábbra is naev ielentőséeet komoly nézeteltérésekhez nyezöknek a magyar törté- Sdon Lnk Ül a sfo- ZTt JlnS mST nelemben gyakran tetten ér- ciaiista relációnak hiszen "ünkl, hogy lnlveJ megu3u­hető jelentős szerepéről van az ezekhez az országokhoz llT^i^t/^^f ^ T^WÍ —— fűződő jó viszony, a velük ^^T^-Slaft k0rrekt együt,tma- az azzal szemben eseten­kodes tobb szempontbol ls ként érzékeihető fenntartá­alapveto erdekünk. Külo- sok ellenére is következete­nösen fontos ebben az osz- r szefüggésben, hogy a Szov- (Folytatás a 2. oldalon.) ugyanis a külső feltételek nem csupán befolyásoló té­nyezők, hanem kedvező ala­kulásuk, alakításuk előfel­tétele a magyarországi re­formok sikerének, társadal­munk megújulásának. Bel­ső problémáink megoldá­sa csak akkor lehetséges, ha integrálódunk a nemzetkö­zi kapcsolatok mindent át­fogó rendszerébe, ha bizto­sítani tudjuk, hogy partne­reink, és általában a nem­zetközi közvélemény ismer­je, megértse és támogassa törekvéseinket. Ügy ítél­jük meg, hogy erre most jó esélyeink vannak, hiszen a nemzetközi kapcsolatok­ban általában pozitív ten­denciák érvényesülnek, egy­re inkább teret nyer az együttműködési szellem. E kedvező feltételek közepette hazánk kapcsolatai is Ör­vendetesen fejlődnek a vi­lág szinte valamennyi or­szágával. Kevesebb pénzy rövidebb műsoridő Sajtótájékoztató a Magyar Televízió helyzetéről A Magyar Televízió — építéséből származik. A to­mint nemzeti intézmény — nem lehet pártharcok szín­tere, ezért folyamatosan el kell érni, hogy valamennyi párt — így az MSZMP is — a televízión kívül fejtse ki politikai tevékenységét — hangsúlyozta Ha én nádor volnék Ha én postás volnék, és Budapes­ten, az V. kerületben volna a kör­zetem, bizony zavarba jönnék haj­nalonta. Azt tapasztalnám, hogy ahol előző nap még Münnich Ferenc nevét hirdette az utcanévtábla — fehér alapon fekete betűkkel —, ott másnap a következő áll: Nádor ut? ca. Barna, vállra akasztható táskám­ban sorjáznának a Münnich Ferenc utca lakóihoz intézett „sima" és exp­resszlevelek, „sima" és dísztávira­tok, s számos meghívó a különböző pártok gyűléseire. Mivel sehogy sem lelném meg a címzetteket, szo­rongva, gombóccal a torkomban ke­rekeznék vissza Csepel biciklimen a Főnökségre, kiönteném táskám tar­talmát a Kisfőnök elébe, s tehetet­lenül tárnám szét karjaim. Ha én postai Kisfőnök volnék, fölöttébb tájékozott volnék, s tud­nám, honnan fúj a szél. Feltárcsáz­nám a rendőrkapitányságot, ahol azt a tájékoztatást kapnám, hógy a Magyar Október Párt és a Radikális Párt képviselői teljesen jogszerűtle­nül, demonstratív céllal festették le a Münnich Ferenc utca teljes hosz­szában a táblákat, s ugyancsak jog­szerűtlenül pingálták rá azt, hogy „Nádor". Ha a postai Kisfőnök idősb garnitúrájából származnék, még emlékeznék, hogy a Münnich Ferenc utca korábban, azt megelő­zően világéletében a Náfior nevet viselte. Megbíznám hát postásomat, hordja csak szét nyugodtan a si­mákat, a díszeket és az expresszeket úgy, mintha ott, ahol Nádort lát, csupa-csupa Münnich Ferenc volna. Ha én a Magyar Október Párt vagy a Radikális Párt tagja volnék — esetleg mindkettőé, egyidejűleg —, akkor, miközben a Münnich Fe­renc utca tábláit festegetném, Mi­csunovicsra gondolnék, aki 1956-ban Jugoszlávia moszkvai nagykövete­ként részt vett Brioni szigetén a Hruscsov és Tito közti tárgyaláson. Magam elé idézném az erről készí­tett emlékirataínak azt" a magyar nyelvű kiadását, amely néhány éve az egyetemeken szamizdatként ter­jedt, s eszembe jutna, hogy a no­vemberi szovjet katonai bevonulás előestéjén nem a magyar nép, ha­nem a szovjet és a jugoszláv kom­munista vezetők döntötték el, hogy ki legyen hazám első embere. Bele­mártanám az ecsetemet újfent a festékes ibrikbe, s arra a megálla­pításra jutnék, hogy ha akkor, azon az adriai szigeten a tárgyaló felek nem Kádár János, hanem Münnich Ferénc neve mellett teszik le vok­sukat, akkor jóval rövidebb ideig tartott volna a Kádár-, akarom mon­dani a Münnich-korszak. Ha én rendőr volnék, és az V. ke­rület e körzetében teljesítenék szol­gálatot, kétszer is felszólítanám te­vékenységük befejezésére a festege­tő ellenzékieket, s csak a harmad­szori sikertelen próbálkozás után állítanék elő közülük hármat — be­tartva, sőt túlteljesítve az udvarias­sági szabályokat. Ha én nádor volnék, nagy büsz­keség dagasztaná a keblemet, hogy bár négy utca is viseli jelenleg a nevem Nagy-Budapesten, vannak, akik még "egy ötödiket is rólam kí­vánnak újra elnevezni. Sandi István Gyula, az MTV elnöke azon a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az intézmény helyzeté­ről tájékoztatták az újság­írókat. A tájékoztató nem volt híján a mostoha anyagi helyzetet vázoló panaszos felhangoknak, hiszen a te­levízió csupán töredékét vábbiakban kifejtette azt is: megszigorították az intéz­ményen belüli gazdálkodási fegyelmet, s ennek jegyében a pénzügyi ellenőrzést köz­vetlen az elnök irányítása alá rendelték. A televízió Bereczky elnöke nyomatékosan hoz­zátette: a pénzügyminiszté­riumi vizsgálat nem állapí­tott meg olyan visszaélést, amely bűncselekmény lett volna, hiszen ez esetben maga kérte volna a rendőr­ségi eljárást. Az eszmecserén szóba ke­rült a Horvát János távozá­kapta meg a múlt évi megr sával szeptembertől meg­emelt előfizetési díjtételek összegének, így rövidíteni kellett a műsoridőt, mind­két programnál jelentősen csökkentették a költségeket, és felülvizsgálták a korábbi műsorterveket. A helyzetet nehezíti az előző vezetéstől örökölt 400 milliós túlkölte­kezés adóssága, amelyre a legutóbbi — meglehetősen üresedő Tv 2 igazgatói posztjának betöltése is. Mint elhangzott: a legutóbbi na­pokig úgy nézett ki, hogy Vitray Tamás veszi át a kettes program vezetését, ám végül is nem vállalta el a — saját szavai szerint — teherbíró képességét, szelle­mi és fizikai erejét megha­ladó feladatot. így a követ­nagy sajtóbeli vihart kavart kező jelölt Baló György, aki — pénzügyminisztériumi el- várhatóan a jövő hétre ké­lenőrzés derített fényt. Erre szíti el a Tv 2-vel kapcso­az ügyre többen is rákér- latos terveit, elképzeléseit deztek a sajtótájékoztatón, összegező vázlatát. Ugyan­A revizori ellenőrzés ugyan- csak Baló György kapott is teljes gazdasági szabálya- megbízást a televízió vá­zatlanságot talált, a gazdái- lasztási irodájának vezeté­kodási, elszámolási rend megsértését tárta fel. Be­reczky Gyula a nemegyszer támadó élű kérdésekre vá­laszolva elmondta: a 400 millió forintos túlköltekezés a Bojtár utcai új stúdió sére. Ez szeptembertől — a választási esélyegyenlőség jegyében — úgynevezett be­mutató műsorokat készít majd a politikai megméret­tetésben részt vevő pártok­ról

Next

/
Thumbnails
Contents