Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

2 1989. július 20., csütörtök Szovjetunió flz átalakítás komoly ellenállásba ütközik 0 Moszkva (MTI) /\z átalakítás a dogmatikus, konzervatív erők komoly ellenállásába ütközik, s ezek közül sokan a demokratikus lépéseket a szocialista elvektől való eltávolodásként értelmezik. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy azok közül, akik nem tudtak átalakulni, átvenni az új módszereket, sokan gyakran szellemileg elbizonytalanodnak, ingerültté válnak, s a jelen politikai problémáinak erőszakos megoldását, az elvesztett tekintélynek az elégedetlenkedők és bírálók elleni szankciók útján való visszaszerzését szorgalmazzák. A pártmunkások, káderek hasonló beállítottságát, az önkényuralmi módszerekkel való vonzódását osztja a lakosságnak egy része is — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtikára kedden mondott beszédet az SZKP KB-ban tartott tanácskozáson, amelyen a párt köztársasági központi bizottságainak, a határterületi és területi pártbizottságoknak első titkárai vettek részt. A fórumon — amelyen a PB kezdeményezésére a párt előtt álló időszerű problémákat vitatták meg — 26-an szólaltak fel. Döntés született arról, hogy a párttagdíjakból ötszázmillió rubelt utalnak át az állami költségvetésbe, hogy azt a kisnyugdíjasok szociális ellátásának javítására használják fel. Jaruzelski az elnök Varsó (MTI) A lengyel nemzetgyűlés (parlament) szerdán Wojciech Jaruzelskit, az eddigi államtanács elnökét, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát választotta meg köztársasági elnökké. Ezzel Lengyelország 4 évtized után visszatért az elnöki rendszerhez, jelentős lépést téve a pluralista demokrácia felé. Egyben lezárult a június 4—18-i választások óta tartó alkotmányos válság, amit az okozott, hogy a LEMP saját koalíciós partnereitől is csak egy hónapos győzködés után tudott akkora támogatásra vonatkozó ígéretet kapni, hogy Jaruzelski vállalja a jelöltetését. Jaruzelski a képviselőház (szejm) és a felsőház (szenátus) együttes ülésén mindössze eggyel kapott több szavazatot a minimálisan szükségesnél. MINŐSÍTÉS Erőszakra és terrorra való nyílt uszításnak minősítette szerdán Moszkvában Gennagyij Geraszimov szovjet külügyminisztériumi szóvivő Ariel Sáron izraeli ipari és kereskedelmi miniszternek hétfőn, a palesztinokkal kapcsolatban tett kijelentéseit. Sáron a palesztin vezetők, köztük Jaszszer Arafat likvidálására, valamint a megszállt területeken élő palesztinok felkelésének, az Intifádának erőszakkal való leverésére szólított fel. JÖN ADAMEC Az eddigi hivatalos csehszlovák megnyilatkozások és a sajtó cikkei alapján arra lehet következtetni, hogy kemény tárgyalások várhatók csütörtökön Némelh Miklós magyar és Ladislav Pártvezetők találkozója értelmiségiekkel (Folytatás az 1. oldalról.) veszélyeztetné a békés átmenetet is. Végezetül a párt és az értelmiség kapcsolatáról szólva Barabás János kifejtette: a bizalmi válság részeként az értelmiséggel is meggyengült a párt, a pártvezetés kapcsolata. Ezért is lényeges e kapcsolat szorosabbra fűzése, ha szükséges, újraépítése, a pártértelmiséggel pedig egy olyan közvetlen együttműködés kialakítása, amely nem nélkülözi a személyes kontaktusokat sem. Az eszmecserén felszólalók többsége az utóbbi hónapok tapasztalatai nyomán arra hívta fel a pártvezetés figyelmét, hogy az MSZMP folyamatosan visszavonul, deffenzívába kényszerül, s ez a párttagság körében bizonytalanságot eredményez. Felvetették azt is: gyenge a párton belüli centrum. A polgári restaurációt elutasító, ám a szocializmus reformján munkálkodó irányzat sem a Központi Bizottságban, sem a párt vezető testületeiben nem nyilvánul meg markánsan. Mint az egyik felszólaló rámutatott: az MSZMP fokozatosan tolódik egy feltételezett össznépi akarat irányába, ez pedig jelenleg jobbra helyezkedik el a tényleges pártbeli centrumtól. önmarcangoló, védekező párt lett az MSZMP — hangzott egy másik érvelés, amelyhez a felszólaló hozzátette: a párt reflexeiben úgymond még mindig vonszolja saját múltját. Többen elmarasztalták a pártvezetést azért, mert — vélekedésük szerint —, a gazdasági reformok háttérbe szorultak a politikai és társadalmi reformok mögött, A tűzzel nem szabad játszani! A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, bukaresti értekezlete. A megbeszélések részleteiről, a magyar— szovjet felső szintű találkozókról, a magyar—román viszony helyzetéről és jövőjéről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója nyilatkozott az MTI-nek. Bukarestben két ma-/ gyar—szovjet felső szintű találkozóra is sor került, ami önmagában is jelzi azt a törekvésünket, hogy erősítsük a két ország együttműködését. Nyers Rezső és Mihail Gorbacsov megbeszélései, illetve a miniszterelnöki tárgyalások megmutatták, hogy a szovjet vezetés üdvözli az MSZMP erőfeszítéseit a párt egységének megőrzésére, a szélsőségektől, azaz a konzervatív visszarendeződéstől és a polgári rendszer visszaállítására irányuló törekvésektől való elhatárolódásra. Üdvözlik azokat a megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a magyar társadalom szocialista megújulását. A találkozók is azt jelezték, hogy a magyar vezetés fontosnak tartja a politikai kapcsolatok megőrzését és fejlesztését az SZKP-val, a sokrétű együttműködés bővítését a Szovjetunióval. Több beszélgetésben megfogalmazódott az is, hogy pártunk vezetése elhatárolja magát az utóbbi időben megjelent szovjetellenes megnyilvánulásoktól. Most sokkal inkább az az érdekünk, hogy a két ország viszonyában megőrizzük a bizalom és a kölcsönös megértésen alapuló nyugodt politikai légkört. Ebben a szellemben készülünk Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatására, amelyre előreláthatóan július végén, augusztus elején kerül sor. Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu nem hivatalos találkozójára román kezdeményezésre került sor. Szeretném aláhúzni, hogy a találkozó nem jelent szakítást az elmúlt évi aradi találkozón képviselt magyar politikával, hiszen mindkét esetben elsősorban az a szándék volt a döntő, hogy normális viszony jöjjön létre hazánk és Románia között. A magyar fél az európai érintkezési normáknak megfelelően kultúráltan, de határozottan vetette fel, hogy a magyar—román viszony jelenlegi állását nem ítélhetjük meg kedvezően. Nyers Rezső példaként említette, hogy a gazdasági kapcsolatok ugyan jól fejlődnek, de a politikai kapcsolataink nem javultak. A magyar fél nem kapott választ javaslataira. Viszonyunkat terheli a romániai magyarság elleni korlátozó politika is, folytatódik a nemzetközileg is vitatott településrendezés. Az MSZMP elnöke szóvá tette, hogy az utóbbi időben a magyarországi demokratizálási folyamat ellen politikai propagandakampány folyik Romániában, Nyers Rezső hozzátette, hogy e kampány keretében „sajnálattal olvastunk helyenként bizonyos katonai eszközökre való hivatkozást is". Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel összefüggésben ez, és csak ez hangzott el Bukarestben. Ma a katonai, a katonapolitikai tények ismeretében felelősen nem állíthatjuk, hogy hazánk és Románia viszonyában ennél többről lenne szó. Természetesen, ha új tények merülnének fel, azokat mérlegelnünk kell, de akkor sem lehet célunk a konfrontáció. A politikai kampány zavaró hangjait ma is szóvá tesszük, de fellépésünk csak tényekre, és nem feltételezésekre épülhet. A tűzzel nem szabad játsza( Rádiótelex Adamec csehszlovák miniszterelnök között Budapesten. A fő téma a nagymarosi vízi erőmű sorsa lesz, és a kérdésben a felek álláspontja — úgy tűnik — nehezen közelíthető egymáshoz. TONY ALIENGENA BALESETE Baleset szakította félbe Tony Aliengena 11 éves amerikai kisfiú világkörüli repülöútját. Cessna 210 típusú repülőgépe szerdán hajnalban induláskor, a rossz időjárás miatt, az alaszkai Golovin város repülőterén, a kifutópálya végén lezuhant és felrobbant. Az utasok csak nagy nehézségek árán tudtak kijutni a gépből, szerencsére csak egy-két sebesülés történt. ELFOGATÁSI PARANCS Elfogatóparancsot adtak ki az osztrák hatóságok két iráni személy ellen az Iráni Kurd Demokrata Párt főtitkárának és két munkatársának bécsi meggyilkolása miatt. A teheráni rádió szerdán hevesen bírálta az osztrák rendőrséget az irári „diplomaták" körözése miatt, Irán bécsi nagykövetségén pedig jogtalannak nevezték a rendőri lépést azt állítva, hogy az érintettek egy hivatalos küldöttség tagjai, akik fel akarták venni a kapcsolatot a kurd vezetőkkel. Egyes értesülések szerint mindkét gyanúsított az iráni nagykövetség épületében tartózkodik. holott napjainkban egy markáns gazdaságpolitikai koncepció kimunkálása lenne a legfontosabb. Egyöntetű véleményként fogalmazták meg a pártközpontba látogató értelmiségiek: cselekvő, vitázó, de nem marakodó politikai pártra van szükség, egy olyan MSZMP-re, ahol a pártvezetők képesek személyes ambícióikat a pártérdekek rrtögé helyezni. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elöljáróban kifejtette: az MSZMP valójában nincs defenzívában, egész egyszerűen olyan korrekciós intézkedéseket kellett végrehajtania, amelyek ugyan a visszavonulás látszatát kelthették, de voltaképpen egy új pozíció megteremtésére irányultak. Az utóbbi hónapok belpolitikai hangulatát értékelve a párt elnöke eredményként könyvelte el, hogy az ellenzéki erőknek nem sikerült úgymond a vádlottak padjára ültetni az MSZMP-t, nem sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy az elmúlt időszak minden hibája az MSZMP-t terheli. A felvetett gondolatokra válaszolva Nyers Rezső úgy vélekedett: jelenleg nem kétfrontos harcra van szükség, hanem harcra a társadalom szavazataiért a következő választásokon. Hozzátette: természetesen ez nem jelenti azt, hogy a párt ne határolná el magát a politikai szélsőségektől. A közvélemény, a társadalom nem elsősorban stratégiát és taktikát vár a párttól — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hanem a jelenlegi válság megoldását. Éppen ezért az MSZMP-nek nem osztálypártnak, hanem a nép pártjának kell lennie. Németh Miklós megbeszélése Deszimir Jevticcsel Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán az Országházban fogadta Deszimir Jevticset, a Szerb Köztársasági Kormány elnökét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a politikai és a gazdasági reformokról. Mindkét részről méltatták, hogy problémamentesek a magyar—jugoszláv, ezen belül a magyar—szerb kapcsolatok. Egyetértettek abban, hogy a két ország hasonló jellegű és tartalmú nemzetiségi politikája jó alapul szolgál a nemzeti kisebbségek jogainak folyamatos bővítéséhez és kultúrájuk megőrzéséhez. A gazdasági együttműködés szélesítése érdekében szükségesnek tartották a hosszú távú kooperációk szorgalmazását. A tárgyaláson részt vett Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Györké Sándor, hazánk belgrádi és Rudolf Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Deszimir Jevtics találkozott Mándity Marinnal, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkárával. A Szerb Szocialista Köztársaság kormányküldöttsége szerdán délután elutazott Budapestről. Áz el nem kötelezett országok értekezletén — vendégként 0 Belgrád (Tanjug) uton Szófiáoól Budapestre, kedden rövid látogatást tett Jugoszláviában Horn Gyula külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Belgrádban találkozott jugoszláv kollégájával, Budimir Loncsarral. A felek a találkozón megvitatták a VSZ PTT bukaresti tanácskozásának, valamint a hét vezető tőkésország párizsi csúcstalálkozójának eredményeit. Horn Gyula Magyarország érdeklődését fejezte ki aziránt, hogy az el nem kötelezett országok kilencedik, szeptemberre tervezett belgrádi csúcsértekezletén vendégként részt vegyen. Kétoldalú tudományos szakértői tanácskozás A bős-nagymarosi vízlépcsőről Szerdán délután plenáris üléssel, illetve közös közlemény híján emlékeztető aláírásával befejeződött Budapesten a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásával foglalkozó magyar— csehszlovák tudományos szakértői tanácskozás. A megbeszéléseken magyar részről részt vettek a Duna Kör és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság szakértői is. A háromnapos tanácskozáson három munkacsoportban folyt az eszmecsere a beruházás kockázati tényezőiről. Az emlékeztető gyakorlatilag csak a két fél eddig már ismert álláspontját tükrözi. A tudományos szakértői tanácskozásról, annak befejeztével, Stefanovits Pál akadémikus, a magyar delegáció vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Mint mondta, a magyar szakemberek érvekkel igyekeztek alátámasztani véleményüket, a csehszlovák fél azonban ezeket nem fogadta el. Szerintük ők már régóta mindent mérlegeltek, s mindenre megnyugtató választ is adtak — bár azt elismerték, hogy a Földön sehol sincs olyan erőmű, amely pontosan úgy működne, ahogy azt megtervezték. A tanácskozás annyiban volt hasznos, hogy a felek megismerték egymás véleményét. A megbeszélések végkövetkezetetése: a csehszlovák álláspont szerint haladéktalanul folytatni kell a beruházást, a magyar tudósok véleménye pedig az, hogy az alapos, elemző vizsgálatok érdekében több évre fel kell függeszteni az építkezést. Ha a vizsgálatokhoz elegendő pénz és technikai eszköz áll rendelkezésre, akkor Stefanovits Pál szerint háromnégy évről van szó, de ez lehet több is. A csehszlovák partnerek kifejtették, hogy a beruházás folytatása közben kellene elvégezni a kutatómunkákat, és ha negatív jelenséget tapasztalnak, akkor azonnal közbeavatkoznak, s elhárítják a problémát. A mostani tanácskozás kizárólag a beruházás tudományos vonzatával foglalkozott. A gazdasági elemzések és az ilyen irányú döntések a gazdasági szakértők és vezetők dolga. Annyi tény, hogy a magyar és a csehszlovák kormányfő találkozójának előestéjén a tudományos szakértők tisztázták a frontokat, amelyek eddig nem voltak teljeskörűen ismertek. A delegációvezető kitért arra, a napilapokban megjelent jelentésre is, mely szerint az Ellenzéki Kerekasztal a magyar tudósküldöttek befolyásolásával vádolta a kormányt. Stefanovits Pál ezt határozottan cáfolta, és hozzátette: nem tettünk semmiféle engedményt. Csökken az ipari termelés Az év első felében átlagosan 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés — állapítja meg a KSH jelentése. Ugyanakkor az eltelt hat hónapban a tavalyihoz képest két munkanappal kevesebb volt, s így a napi átlagos termelés valamelyest meghaladta a múlt évi hasonló szintet. A termelés csökkenése mindenekelőtt a feldolgozó iparban tapasztalható; míg az első negyedévben csak egyszázalékos visszaesést jeleztek, a második negyedévben a csökkenés már 2,2 százalékot tett ki. A feldolgozó ágazatok közül a könnyűipari termelés esett vissza a leginkább, különösen a ruházati iparé, ahol 10 százalékkal kevesebb árut készítenek. Jelentős ütemű volt a termelés visszaesése a bőr-, a szőrme- és a cipőiparban, a bútoripari termelés pedig a tavalyi fellendülést követően ismét csökkent. A múlt év hasonló időszakánál kevesebbet gyártottak a vegyipari és a gépipari üzemek is. Míg az előbbinél az energetikai szakágazatok termelése némileg növekedett, más vegyipari ágazatoké viszont 0,8—3,9 százalékkal mérséklődött. Ez alól kivétel a műtrágya- és a növényvédőszer-gyártás, ahol a termelés 4,3 százalékkal felfutott. A gépipari ágazatok közül egyedül a műszeripari termelés nőtt, mégpedig több mint 11 százalékkal; az összes többié csökkent. Jelentős a visszaesés a villamosgép-gyártásban, a közlekedési eszközök és híradás-technikai termékek előállításában. Az élelmiszeripar termelése emelkedett, bár a két évvel ezelőtti szinttől több mint 2 százalékkal elmaradt. A növekedés elsősorban a szeszesital- és a dohánygyártásban, valamint a konzerviparban és a malomiparban mutatkozott, mérséklődött viszont a baromfifeldolgozás üteme, továbbá a sütő-, az édes- és a növényolajipar termelése. A KSH jelentése szerint az év első felében a bányászati termékek közül szénből és kőolajból többet termeltek, mint tavaly az első fél évben, viszont mintegy 4 százalékkal mérséklődött a földgáztermelés. A kohászaton belül az alumíniumkohászat termelése élénk ütemben, csaknem 10 százalékkal nőtt, míg a vaskohászaté nagyjából a tavalyi szinten alakult. Termelésvisszaesés tapasztalható az építőiparban. Mérsékelten növekedett a kivitelező építőipari termelés. A vizsgált időszakban az iparban dolgozók létszáma 3,4 százalékkal csökkent.