Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-15 / 165. szám

1989. július 15., szombat 109 Sorniooryl Jöárolvné íolwötólel SZÉI'ÜLÖ-ÉPÚLÖ UTCÁK. Két utca is emberei és munkagépei terítenek aszfaltmegszépiil egyszerre üllésen. Fő útvona- réteget az úttestre, 400 méter hosszúságIán, a Felszabadulás utcában új beton- ban. Az eddig földes, poros Huszár utca járdát építenek a helyi GAMESZ é* a két fontos műutat köt össze, elkeszülte lakossag segítségével, másik, nagy forgal- utan a község útvonalainak több, mint 40 mú utcájában a Közúti Építő Vállalat százaléka pormentes lesz majd. Bedugtam a fejem hatezer méh Amikor Úrjézus Krisztus a földön járt, megkérdezte mindenkitől, mi a kívánsága. Ki ezt kért, ki azt, ki amazt. A méhecske azt kívánta, akit ő megszúr, haljon is meg. Erre mit mondott Úrjézus Krisztus: — Méhecske, nem az fog meghalni, akit te megszúrsz, hanem te fogsz meghalni, ha megszúrsz vatekit... — Úrjézus Krisztus e mondását ezennel mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom! ... Természetesen nem közvetlenül Töle hallottam a föntieket, hanem idősb Tóth József algyői méhésztől, aki emberemlékezet, azaz a húszas évek eleje óta méheszkedik. Ott álltunk a méhesében, a kertben, körülöttünk milliószámra zűgtak-zizegtek a méhek, olyasféle zsongás töltötte be a levegőt, mintha távoli város morajlasát hallanánk, A kert: gyümölcsfák, balzsamos Illatú rózsák, és egy magas szárú, jelentéktelen virágú növény, egy nevezetes gyomféle — a rajfű. A hatvan kaptárból ki-be özönlenek a méhek; az egyik meggyfa kihajló ágán pedig jókora, előttem eddigelé ismeretlen csomó feketéllik, akkora, mint egy hátsó sonka, súlya lehúzza az ágat. — Ott egy kirajzott méhgom a fejem a kasba, jó mélyen a méhek közé, egy életem, egy halálom ... És lám: mintha ventilátor mellé bújtam volna, oly hús benn a levegő, lehűti a sok ezernyi, zizegő szárny. Hűvösség, zsongás — és rajfűtllat! Csodálatos... Mikor kihúzom a fejem a kasból, mintha fülledt üvegházba kerültem volna, oly forró a külső levegő. Idősebb Tóth József közben elmondja: ő vándorolni szokott a méheivel. — Hatvan kaptárral? — Több ez, mint hatvan, mert vannak tartalékcsaládjaim is .. . — Mikor vándorol a méhész? — Akácvírágzás idején. Fölpakolunk egy Volán-teherautóra csira a méheket, kaptárostul, a pótkocsira pedig a mindenféle holmikat: soksok kanna algyői vizet is, hátha ottan nincs víz, ahová megyünk. — Hová mennek? — Először Sándorfalva környékere, ez az úgynevezett „alsóakác" vidéke. Itt eltöltünk néhány hetet — közben sátorban lakunk, bográcsban főzünk —, de ez csak a vándorlás eleje. . . Innen a „felsöakác" területére megyünk, föl. család — mutat idősb Tóth északra, Karancsberénybe József a csomóra. — Ezt most befogjuk ... A fiatalabb Tóth letör egy maréknyit a rajfűből, bedörzsöli vele a zsúp alakú, fonott kast. Hosszú rúd végére akasztja, szájával fölfelé; odarakja a zizegőnyüzsgó csomó alá, meg is veregeti vele az ágat — s csak úgy zúdulnak a kasba a méhek. — A rajfű szaga vonzza őket — mondja a méhész. Ezzel fogják be a kirajzott családot, amint neve is mutatta ... S valóban: ritka illatos ez a jelentéktelen, semmi kis növény, ezért még én is beleugranék a kasba... Minél színtelenebb egy virág, annál illatosabbnak kell lennie, hogy rátaláljanak a méhek. A kasban csak úgy nyüzsög a rengeteg méh. — Hatezren vannak. Tartsa közibük a fejét —mondja Tóth József. — Én? ... Már mint hogy: én? — hüledezem. — Hát ki más? ... Érdekeset fog érezni. — Hát ebben nem kételAz én méheim átjárnak még Csehszlovákiába is ... Miközben mondja, fölerősödik a ki-bejáró milliárd méh zúgása. — Álljunk félrébb kicsinykét, hadd menjenek a kaptárba... — húz félre az öreg méhész. Közben szemünket már alig tudjuk nyitva tartani a rengeteg rovartól: émelyítő, édes szagtól terhes a levegő ... Félreállunk — csak úgy zuhognak a méhek be a kaptárba, fürtokben lógnak a bejárat peremén. — Látja, az Ott egy úgynevezett „here" — mondja Józsi bácsi, & ujjai közé fog egy, a többinél valamivel nagyobb bogárkát. — Ilyen a párzószerve, nézze csak... — Ezzel megroppantja a méh potrohát: háromágú villa ugrik ki a végén, olyan, akár az öreg Neptun hármas szigonya. — Látja, ez bele is szakad az anyaméhbe. A következő here szokta kipíszkálni.. — Hogy mik vannak! — mondom. — Nem lenné nyerő, ha nekünk is ilyen volna... Zúgnak a méhek. A kap letkezik: két méh rátámad egy harmadikra, egy sötétebb színűre. — Az a sötétebbik az öreg. Ez már nem tud gyűjteni, be sem engedik a többiek ... — mondja Tóth József (a fiatal). Az idős Tóth fölnyitja az egyik kaptárat, kihúz egy keretet, rajta a méztől csurgó léppel, és ötezer zsongó méhhel. A kaptárlakók zúgása mérgesebbé válik. — Fogadjunk, hogy nem meri megnyalni a méheket! — mondja az öreg. — A mézet? — Nem, a méheket! — S ezzel a nyüzsgó lép fölé hajol, s nyelvét végighúzza egy csomó, zümmögő méhen. — Atyavilág... — sápadozom. — Ha csak egyetlen pótkocsis méh is nyelven szúrja, úgy — a ko- földagad, hogy elzárja a légútjait, és itt fullad meg, e szent helyen ... De azért én is megcsinálom — nehogy már ne mondhassam el, hogy ebben is volt részem!... S hogy milyen érzés? Bizsergető. Am most gyerünk, nézzünk meg végszóra egy pörgetést! A pörgető — hordó alakú, jó kétszáz literes edény, belerakják a kereteket a léppel együtt — a méheket előzőleg lesöprik róluk, be a kaptárba —, megforgatják, s alul, egy csövön már folyik is ki az originál, színtiszta méz ... Ezt is megkóstoltam, ott helyben, ahogy kifolyt. Rágcsáltam lépet is, aztán pedig — már este volt — ittunk olyan mézes kávét, melynek ízét, édességét soha elő nem állítja a selypi cukorgyár... — Hányszor szúrta már meg méh? — kérdeztem végül az Öreg méhészt. — Nem számolom ... Amikor ötven-hatvan egyszerre szúr meg, nagy-nagy álmosságot érzek... Farkas Csaba A „málnaháhorú" után a többi gyümölcs is frontra indul? Élénk vita bontakozott ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet penteken a Kereskedelmi Minisztériumban tartottak a gyümölcsfelvásárlás eddigi tapasztalatairól. Ki a felelős a felvásárlás körül kialakult visszásságokért; hogy bőséges a termés, a felvásárlási árak alacsonyak, a piacon mégis drága a gyümölcs, s az exporükötésékikel is elkéstek a külkereskedelmi vállalatok — elsősorban ezekre a kérdésekre vártak választ az újságírók a kereskedelmi tárca illetékeseitől. Szórádi Sándor, az áruéi piacfelügyeleti főosztály vezetője elmondotta: kajszibarackból 60-61 ezer tonna, meggyből 85 ezer tonna, őszibarackból 80 ezer tonna a várható termés. Számítani lehet tehát arra, hogy a „málnaháború" után sem csökkennek a felvásárlási és feldolgozási problémák, hiszen ezek a termésmennyiségek Jóval meghaladják az átlagos évekét. Kajszibarackból például kétszerese terem a szokásos átlagnak. A többletfelvásárláshoz, illetve a feldolgozáshoz a vállalatoknak pénzre van szükségük, a napokban kaptak erre a célra 900 millió forintos forgóeszközhitelt. 'Mivel azonban ennek kamata meglehetősen magas, a Kereskedelmi Minisztérium saját piaci intervenciós alapjából 40 millió forintot juttat a kamatok finanszírozására. A miniszterelnöktől a minisztérium csütörtökön kapott ígéretet arra, ihogy a kormány 400-500 millió újabb intervenciós alapot ad a kereskedelmi tárcának, hogy a későbbiekben a feldolgozóipart szükség esetén támogathassa. Szórádi Sándor hangsúlyozta: a kialakult problémák oka elsősorban dz, hogy nem 'kielégi tó a ter-, melók és a felhasználók között a szerződéses fegyelem. A termelők halogatták a szerződések megkötését, mert a felajánlott felvásárlási árakat korábban alacsonynak találták. Ez a taktika azonban a termésdümping miatt nem bizonyult helyesnék, így hát a kockázat következményeit kell most vállalniuk. Hasonló a helyzet az exportértékesítésnél is: a külkereskedelmi vállalatok túlzottan óvatosan viselkedtek, s most megelőzték őket a külpiacokon a szomszédos országok gyümölcskereskedők A minisztérium — szögezte le a főosztályvezető — nem vállalja a felelősséget, mert, ha most ás, mint eddig nagyon sok alkalommal operatív intézk«iesckkel segítene a bajba jutott vállalatokon és szövetkezeteken, soha nem alakulna ki a tényleges piac. A helyi kereskedelmi szervezeteknek, az áfészeknek, a felvásárlótelepeknek fel kell ismerniük saját tennivalóikat, s nem központi intézkedésekre várni még abban is, hogy kerüljön göngyöleg a sok gyümölcshöz. A kereskedelmi tárca továbbra sem kíván operatív módon beavatkozni a felvásárlási teendőkbe, ám munkaprogramot készített. Ebben azokat a piacbefolyásolási módszereket rögzítette, amelyekkel javítható a felvásárlás, a hazai ellátás és az export egyaránt. (MTI) Gyógyítás műtét nélkül Kiropraktik Vállalkozási lió dolláros vállalkozássá Kft. néven amerikai—ma- bővítik, ehhez most keresik gyar cég alapításáról írtak alá szerződést pénteken a Komárom Megyei Tanács, a Komárom Megyei Kórház és Rendelőintézetek, a Komárom Megyei AJlami Építőipari Vállalat, a Magyar Televízió Vállalkozási Irodája és az amerikai Anderson Chirpratic Laser Clinic vezetői. Az 1 millió 50 ezer forintos alaptőkéjű ikft.-t a kiropraktika magyarországi meghonosítására alapították azért, hogy előkészítse azt a nagyszabású vállalkozást, amelynek révén Magyarországon is megvalósulna az USA-ban már széles körben elterjedt gyógymód. Magyarországon több százezren szenvednek mozgásszervi betegségben, a kiro praktika alkalmazásával — ami speciális masszázst, gyógytornát, vízi terápiát es más hagyományos gyógymódot jelent — a betegek túlnyomó többsége műtéti beavatkozás nélkül rehabilitálható. A tervek szerint a kft.-t5 ev alatt, mintegy 20-30 mila magyar és külföldi partnereket. A mostani kft. alaptőkéjéből az amerikai fél 47, a magyar partnerek 53 százalékkal részesednek. Az új gyógymód oktatási központját Tatabányán rendezik be, a technikai felszerelés ugyanis itt a legmegfelelőbb, európai színvonalú klinika és a hozzá tartozó diagnosztikai háttér segíti az oktatást és később a gyógyítást. A speciális műszereket és más eszközöket az amerikai partner szállítja. Az oktatásban a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem, az Orvostovábbképző Egyetem és a Testnevelési Főiskola tanáraira is számítanak. A tervek szerint már jövőre indjtják az első évfolyamot, majd fokozatosan bővítik a hallgatók számát. Arra számítanak, hogy a hallgatók több imint fele külföldi lesz. Az oktatás 2féle módon — részben az orvosi diplomára építve öt szemeszterben, reszben pedig alapképzéssel együtt 9 szemeszterben történik majd. (MTI) Emlékezés Müller Dezsőre Most lenne 100 éves Müller Dezső (1889. július 16-án született Szegeden), aki a forradalmi munkásmozgalom elismert harcosaként halt meg 1976. augusztus 7én. Négyen voltak testvérek. Apja csak a legszükségesebbet tudta előteremteni számukra. Iskoláztatása is csak a négy polgári elvégzésére tellett. Tizenötéves korában a Szegedi Pick Szalámigyárba vették fel gyakornoknak, majd egészen rövid idő eldalom Idején azokkal a baloldali szociáldemokrata párttagokkal működött együtt, akiknek sikerült lehetetlenné tenni a Wimmer Fülöp elnöklete alatt szervezkedő magántisztviselők egyesületét, es létrehozták a magántisztviselők szakszervezetét, amely hamarosan csatlakozott az országos szövetséghez. Visszaemlékezéseiben erről így ír: „Irtunk a Budapesti Magántisztviselők Országos Központjának, teltével a Szegedi Sámuel s jelentettük, hogy szakszerKender- és Szövőgyárba került, ahol egy emberöltőn keresztül, 38 évig dolgozott. vezeti alapon megalakultunk és tagjai kívánunk lenni a központnak. Ugyanak1950-től még 7 évig a Rost- kor beléptünk a Szociáldekikészítőben dolgozott, majd mokrata Pártba is. Emlékenyugdíjba került. 1912-ben zetem szerint részt vett ezen házasságot kötött, két gyer- az összejövetelen Nábelen, meke eltartásáról gondoskodott, azonban 5 evi házassága elteltével magányosan élte le életét. 1918 őszén kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a Szociáldemokrata Pártba Az őszirózsás forrakedem — Ezzel beledu- tár peremén civakodás keHelikopteres geodéták Helikopter alkalmazásával kezdte meg a légi geofizikai térképezést a Bauxitkutató vállalat. Tapolca szomszédságában alakították ki a felszállóbázist, ahonnan a Magyar Néphadsereg katonai repülőgépe naponta indul felderítő útra. Jelenleg Tapolca és Sümeg között keresik « lelőhelyeket, mintegy 120 négyzetkilométeres körzetből gyűjtve öszsze a bauxit jelenlétére utaló jeleket. A korszerű geofizikai módszerek alkalmazása a Geofizikai Intézet irányitásával széles körű kooperációval valósulhatott csak meg. Részt vesznek a munkában a bécsi egyetem geofizikai és meteorológiai intézetének szakemberei; a különleges felderítéshez a navigaciós műszereket Angliából hozatták. Holló Jenőn kívül Gábor Andor is és Perényi Nándor, a Pick Szalámigyár későbbi főkönyvelője." A szakszervezetnek rövid idő elteltével oly mertékben megnőtt a taglétszáma, hogy külön szakmai csoportokra tagolódott és igy lett Muller Dezső az Ipari es Köziekedé••i Tisztviselők Országos Szövetsége helyi szervezetének a titkára, egyben a szakszervezeti bizottság és munkástanács tagja. Részt vett az 1919. évi szegedi politikai sztrájk szervezésében. Belépésétől kezdve mindvégig a Szociáldemokrata Párt városi szervezetének végrehajtó bizottsági tatonként a baloldali forradalmi erőket támogatta. Mint a párt ellenőrző bizottságának alelnöke, éles vitákat folytatott a törvényhatósági választások tisztaságáért. Pénzügyi, szakmai hozzáértése miatt a pártszervezet szinte nem nélkülözhette a munkáját. Néhány évig alelnöke volt a Szegedi Munkástestedző Egyesületnek is. A rendőrség nyilvántartásában együtt tartották számon testvérével, Lipóttal, aki az internálásból nem is tért haza. A deportálást ő sem kerülhette el, de bizonyos szerencsés véletlen folytán — szétbombázták a deportáltakat szállító szerelvényt — megmenekült, és visszatérhetett Szegedre. A felszabadulás Után is a Szociáldemokrata Pártban dolgozott, mindvégig híve volt a munkásegység megteremtésének. Tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak és J szakmájához közel álló bizottságokban tevékenykedett, de dolgozott az iparági szakszervezetek létrejöttéig a szakmaközi bizottság tagjaként ls. 1957-ben a Róstkikészitó Vállalatnál közreműködött még a pártszervezet létrehozásában és vezetőségi tagnak is megválasztották. Előrehaladott kora ellenére vállalta a Szeged Városi Pártbizottság Revíziós Bizottsága tagságával járó megbízatást. 1957 Januárban nyugdíjba ment, de még hosszú ideig a városi pártbizottság tagnyilvántartási munkakörében, mint társadalmi munkást láthatták a pártalapszervezetek aktivistái. Alacsony termetű, törékeny alkatú, szerénységéről közismert Müller elvtarsra tisztelettel emlékezik az utókor. Dégi István \