Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. június 10., szombat DM] | magazin Elő emberek földjét árulják? 5 PODMANICZKY SZILÁRD Mély bazár /ír egyik gyorstüzelő kazánnal henceg, a másik az apostolokat tanítja úszni, egy újahh, övében szigonnyal, halat tölt Miss C.-nek a benzines hordók mögött. /ír árokásó-csoport kijelöli nekik a helyet, hová szorgalmasan önthetik a kakaót, s a lifttel estétől reggelig packázhatnak. Ám egy napon, felhőtlen ég alatt, rádveti magát a túlfűtött bntikosnő és csak süvítesz, mint a vadászgépek, torkodon hímezett pulcsiban. Jövő a kábelvégeken KÉRETLEN MEGVÁLTÁS Ai agrárpolitika megújításáról szóló vitaözönben a legtöbben a tulajdonviszonyról. a föld értekéről, forgalomképességéről fejtették ki véleményüket. Ahhoz, hogy egv gazdaság vagyonáról valós képünk legyen, föltétlen számba kell venni a földterület értékét is. S ezf reálisan csak a piac értékítélete fejezheti ki. mégpedig úgy. hogy a föld is áruként szerepel. Sokan osztják ezt a nézetet, hogy egy szövetkezeti tag a közös vagyon egy részével üzletrész vagy részvény formájában rendelkezhessen. Vannak. akik azt tartják, a közös gazdálkodásba bevitt területet adják visszá az eredeti tulajdonosának, igazságot szolgáltatva, a téesz-szervezéskor alkalmazott hatalmi nyomás megkésett ellensúlyozására. Erre a kontra: nemzedékváltás következett be. a földet a közösbe adók jó része már nem él vagy nyugdíjas. A jelenlegi tagok nagy része nem rendelkezett földdel, viszont a közös vagyon gyarapításában részt vett. A kompromisszum lehetséges módja az életteljesítményt tükröző vagyonjegy, melynek ugyanúgy alapja a közös munkában eltöltött idö. mint a szervezéskor bevitt vagyontárgyak érteke..Elkerülhető lenne a szövetkezetek feldarabolása, a tagok személyes tulajdonát közösen hasznosítanák. Miközben e sorokat írtam, a falurádióban elhangzott rövid híradásra kaptam fel a fejem. Sok helyen nem várt pénzzel csöngetett be a postás, kéretlenül hozta a földmegváltásért járó pénzt. Holdanként az aranykorona százszorosát. Mondjuk egy tíz aranykoronás föld esetében ezer forintot. Mire e sietség? Némely szövetkezetben ennyire félnek az eredeti tulajdonostól, hogv még az új törvények előtt „kártalanítva" őket. megszabadulnak tőlük. Ez minden, csak nem fair play-díjas akció. Nem épp bizalomerősítő közjáték. ..SZÁZÁVAL LEHETNE KULÁKOT CSINÁLNI" A kategorikus kijelentés, hogv nem kivitelezhető ma már az eredeti tulajdonos, vagy örökösének jogorvoslata. arra ösztönzött, hogy a szakszövetkezeti körben élőktől informálódjak. Azért éppen itt. merte formában a terület felét a tagi gazdaságokban magánúton, vagy ha úgy tetszik, a közössel integrált formában müvelik. Borbás Istvánnal, a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet elnökével kezdem a sort. Ó két oldaláról is láthatja e kérdéskört, hisz tanyán él. családjával kertészkedik, állatot tart. míg főmunkaidőben a közös sorsáért felel. — Hogyan képzeli el az igazságos tulajdonreformot? — Én csak a zákányszéki viszonyokra érvényes elképzeléseimet tudom elmondani, azt ismerem. Lehetőséget kell adni a tagjainknak, hogy a téesz-szervezés előtti állapotok szerint kapják meg a választás jogát. Itt még szép számmal élnek olyanok, akik eredeti tulajdonosok, vagy azok gyerekei, örökösei. A válaszuk lehet az is: púp a hátukon ez a föld. nem tartanak rá igényt, maradjon a közösben. Ókct a vagyon alapján tisztességes osztalék illetné meg. Akik viszont kérik a behozott részarányukat, kapják még. — Ez utóbbit milyen érv indokolja? — A szövetkezet itt kisparaszti gazdaságokból alakult. Az emberek megdolgoztak a földért. Ha gyarapodtak. nem üdülőt, gépkocsit vettek. hanem földet (akkor még ncm is igen tehették volna, de valószínű, hogy mégis érvényes a mai kor javaira kivetített megállapítás). Mostanában is érdemes megnézni, mire áldoztak a tagi gazdaságokban. A közösben kiselejtezett kombájnokat. traktorokat vették meg. s feljavították. Jól szétnézve a portákon, az ötvenes évek szemléletével százával lehetne ..kulákot csinálni". — Maradna itt egyáltalán szövetkezet? — Igen. de megváltozott tartalommal, lényegesen tágabb értelemben szabad döntés alapján. Olyan életképes formát kell találni, hogy inkább korlátozni kelljen a belépők számát, mint hogv elkerüljék az emberek. Célirányos tevékenységekre gondolok. így például a kereskedelemre. beleértve a beszerzést cs értékesítést is. A tagjaink tudnak minőséget termelni, s még a piacképes csomagolásra is fogékonyak lennének. Sajnos ettől mára elszoktunk. — Lenne aki megveszi az igényesebb portékát? — Az osztrák és bajor piac egynapi távolságra van tőlünk. A holland. fűtött üvegházi paradicsomot árulják Bécsben. A mienk pirosabb, zamatosabb, mégsem tudunk beférkőzni. Igazából nem érdekel senkit. A kereskedőnek nem létérdeke, a termelő meg nem jut hozzá. Ha kijutnánk oda. visszafelé is lenne mit hozni az autónak, mondjuk hatékony növényvédő szert. — Logikus gondolatok, kár hogy ehhez még a felismerés, s a belső feltételek megteremtése kevés. A Lajtán túl létezik ugyanis egv kemény agrárprotekcionizmus. Szép feladat a gazdasági diplomáciának, hogy szüntelenül faragjon belőle. A nehézségek ellenére eleve lemondani valóban nem szabad erről. De folytassuk egy kérdéssel! Mi lesz azokkal, akik nem voltak s így nem is lehetnek egvesapásra tulajdonosok? — A közös föld eladását elítélem. A bentmaradt területből a kívülállók bérelhetnének. — A terület egy része gazdaságtalanul művelhető futóhomok. Ki vállalja majd a ráfizetést? — Az árak kifejezik majd. az állam hol húzza meg azt a határt, ahol még érdemes például gabonát termelni. A nagyon gyenge talajon az erdő lehet a megoldás. Tekintve, hogy ez a befektetés csak évtizedek múltán térül meg. mindenképp állami segítség kell hozzá. — A változásokat egvesapásra vagy egy folyamatos átalakulásban tartja reálisnak? — Előre bekalkulált, de határozott. egyidejű váltást tudok elképzelni. S akkor a látogató e zöldséggyümölcstermő vidéken 30—40 év múlva ligetes, közép-európai „paradicsomot" talál. ITT MÉG LÉTEZIK FÖLDNYILVÁNTARTÁS Kalivoda Imre. a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke szintén hasonló gondolatokat fogalmazott meg. — A szakszövetkezetben a tagi földhasználat de íacto maszek gazdálkodást jelent. Ezt az állapotot csak törvényesíteni kell. A földnek igazán akkor lesz értéke, ha a2 árakban is megjelenik. — A közös ültetvények egyes tagok volt parcelláit ölelik fel. Ezt is szét kellene mérni? — Szerintem kár lenne, ez ma már egy adottság. A betáblásított részarányért komolyabb járadékot célszerű inkább fi2etni. Ugyanígy a melléküzemágakat sem szabad felosztani. Ha már a közösnél tartunk, erről azt vallom, hogy akkor ér valamit. ha valóban önkéntes. Ehhez olyat kell nyújtania majd. hogy érdemes legyen benne maradni, vagy belépni. Mi a véleménye a szabad toldforgalomról? — A város közelsége miatt a szabad adásvétel azt is eredményezheti. hogy Domaszék területének fele-harmada „kicsúszhatna a község alól". Ez akkor a legveszélyesebb. ha spekulációs befektetés formáját ölti. Az itt élők védelmében feltétlen garancia kell. vagyis elővételi jog a tagságnak. Az emberek igénye az. annyiért kapják vissza a földet, amennyit nekik fizettek érte. Tudjuk, ez nem valami nagy summa. Aki ncm akar gazdálkodni, inkább az érte járó pénzt v igye. mint a földet. — Aki már megkapta a pár száz forintos földmegváltást, nem erkölcstelen ezzel lezártnak tekinteni az ügyet? — Szerintem jogos a kétség. Ncm ártana valamilyen méltányos megoldásra lelni. Ncm tudom, milyenre, de gondolkodni kell rajta. — Nem tart attól, hogy a tulaj; donjog tisztázása áttekinthetetlen adminisztrációs káosszá fajul? — Szerencsérc itt még élö a földnyilvántartás. ncm okozna megrázkódtatást. Ő MÁR 30 VAGONOST AKAR Bóka Ferenc, a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet tagja felszólalt a megyei agrárreformkör alakuló ülésén, s kijelentette: — Sokan vagyunk, akik akarják a magántulajdonú földet, de azt is tudjuk, összefogásra szükség van. Ki voltunk, s ki vagyunk szolgáltatja. A szövetkezeti önállóság ma is sántít. Elfogadhatatlan, hogy a készülő törvény értelmében élő emberek földjét árulják. — A „birtokon" kerestem fel. hogy lássam, miként él ma egy vállalkozó szellemű parasztember. Amint köszöntöttük egymást, mindjárt leszögezte, mindene e tanya, a faluban nem épített magának házat. Itt akart és akar boldogulni. A ház mellett egy 8 vagonos hűtötároló. s a másik épületben termetes traktor, az udvaron munkagépek, s egy kis múhelyféle is be van rendezve. Kérdésre nem várt. örült, hogy valakinek elmondhatja már a monológját. — Végre eljutottunk oda. hogy belássuk, ezen a tanyás vidéken nem vált be,a táblásítás. Nyargal a szél. viszi a homokot. A föld minősége is rendkívül változatos. A húszéves katonafiamat sikerült mellém állítani a gazdálkodásban. Szöló-gyümölcs kertészeti szakközépiskolában végzett. A 8 hold földünk nem elég a megelhetéshez. Négy-öt éve. amikor nagyobb területet kértem bérbe a szövetkezettől, többen még az ötletet is nevetségesnek találták. Aztán csak sikerült kierőszakolni, így mára húsz hold ültetvényünk van. jobbára őszibarack. Egy része parlagföld volt. Emellett a szövetkezettől hat hold almást bérlünk. A művelést szinte teljes egészében gépesítettük. Úgy érzem jogos igény, egészen legyen az enyém. A közösben végzett kötelező munkanapokat ncm találom helyénvalónak. Nekem ott megszabott összegért kell dolgozni. ha itthon napszámost fogadok. annyit kell fizetnem, amenvnyiért hajlandó elvállalni. A rádióban hallottam olyan megfogalmazást. hogy a parasztság nem igényli a földet. Ez az általánosítás felháborított. Igenis van egy réteg, amely bebizonyította az életképességét, s akarja. Én a lehetőségre teszem a hangsúlyt. De csak akkor kapja viszsza valaki a földet, ha tényleg termelni akar benne. S az egész úgy ér valamit, ha mindenki azonos feltételek között érvényesülhet. Aki akar. maradjon a közösben, de a föld ellenértékeként a mainál jóval több részesedés illeti meg a termelés eredményéből. Azt végképp meg kell szüntetni, hogy a tagi gazdaságok még az általuk használt föld után vagyoni hozzájárulást fizessenek. A maszek újra szövetkezni fog. de most már azzal, akivel akar. s amire akar. A kívülállónak a bérleti formát tartom helyesnek, s ha pár évig bizonyította, hogy igazi gazda, akkor jusson tulajdonhoz. Hogy kiét kapja, az ma még kérdés. A kezdőnek kölcsön kell. lesz aki kignzdálkodja. lesz aki kocsmába viszi. Az utóbbi a földjét kockáztassa ezzel. Én öt évet adok arra. hogy mindebből lesz valami. Mindenesetre az biztat, hogy a Jiam többet akar elérni mint én. O mar egy harmincvagonos hütótárolöt szeretne. Ez azt is jelenti, hogy lát magában, a családban annyi erót. hogy ezt a tárolót meg is tudjuk majd tölteni. TÓTH SZELES ISTVÁN A városi televízióknak már nemcsak ígéretes jövője, szerény jelene, hanem múltja, története is van. A budapesti Gazdagréten. Székesfehérvárott. vagy Pécsett a művelődési központban például, ahol az elsők között kezdték kipróbálni ezt a tömegkommunikációs technikát, talán már ncm is ugyanazok dolgoznak. mint annak idején. Hol vannak már azok a romantikus. hősiességet idéző napok, amikor valamelyik amatőr videókamerájával megörökített egy városi ünnepséget. aztán néhány üzlet kirakatába tett készüléken, a szentséges hétfői adásszünet! napon, először sugározták a grafikusoktól kigyötört emblémával az elsó önálló helyi műsort? Hol vannak a kisebb-nagyobb botrányok, az olyan Esti dalok, mint a hódmezővásárhelyieké, akik a „nagy" televízió Ablakában adhatták csak le először alig hétperces riportfilmjüket? S hol vannak az elsó sportközvetítések, amelyek a városi focicsapatot sztárolhatták végre odahaza Székesfehérvárott vagy Veszprémben? Szóval a lassan félszáznál is több városi televízió nagy részének már két-három vagy négy-öt éves múltja van. Új stúdiók is akadnak — Várpalotán például mostanában indult —. és máris újabb kihívásoknak kell elébenézniük, pedig csak most kezdik igazán felszerelni magukat, most kezd kialakulni helyük, szerepük egy varos életében. Az egyik kihívás éppen ebból az irányból érkezik. Addig, amíg a heti egyszeri néhány órás adás jelentette a városi televíziózást, nem nagyon volt kérdéses, mi dolguk lehet a világban. Hírt adni azokról a lokális ügyekről, amelyek csak ott. csak abban a kisebb-nagyobb közösségben lehettek érdekesek — de ott annál inkább. Amikor kiderült, hogy mozizni is lehet, az érdeklődés, a ..bekábele* zés" üteme megnövekedett, ám egyben elfordult egy kicsit a helyi Ügyektől a szórakozás felé. Ma már gyakran nem azért kapcsolnak a helyi csatornára, mert ott valami izgalmas információra, vitára van kilátás, hanem mert rég nem látott, esetleg vadonatúj filmet mutatnak be. Aztán a kábel-csapatok megnyitották a kapuikat az égi csatornáknak. és most már nemcsak a helyi filmkínálatból, hanem három-négy nemzetközi adó — többnyire szórakoztató — műsoraiból lehet válogatni. Ám készül az új sajtó-, illetve információs törvény, amely a tervek szerint lehetőséget kíván majd adni magántársaságok, sőt magánszemélyek számára is. hogy lapot, rádiót vagy akár tévéadót alakítsanak. (Bizonyos gazdaságossági számítások szerint egy város besugárzására alkalmas tévéadó, stúdióstól együtt, olcsóbban telepíthető, mint a papír*. nyomda- és terjesztésigényes hagyományos újság.) Persze annak kicsi a valószínűsége — a magyar városok mérete mellett —. hogy valaki magántévéadót indítson, de annak már van némi esélye, hogy esetleg ipari, kereskedelmi vállalatok reklámjuk érdekében támogassanak bizonyos helyi adókat. Kérdés, persze, hogy milyeneket. S megéri-e az a hatósugár, jó esetben száz-kétszáz ezer ember, akiket ilyen helyi reklámmal el lehet érni. Valóságosabb kérdés lehet a megyékben a „kié legyen a televízió?", mint Budapesten a nagy nemzeti adónál. Itt ugyanis alig járható más út — a nyugat-európai példákat és a lehetséges változatokat is beszámítva —. mint amit az információs törvény tervezete megfogalmaz: az ország adófizető állampolgárainak pénzén fenntartott állami televízió felett a Parlament által kinevezett elnök és felügyelő bizottság gyakorol általános ellenőrzést. Nem a közvetlen beleszólás jogával, hanem azzal az igénnyel, hogy ez az állami televízió maradjon mindig tárgyilagos, adjon súlyuknak megfelelően, a legobjektívebben hangot a legkülönfélébb politikai szerveződéseknek. Mar amennyire ez egyáltalán lehetséges. Ami persze nem azt jelenti, hogy a tévé munkatársai személyes véleményének nincs helye, csupán annyit. hogy közösségi ügyeket, nemzeti célokat és humanista értékeket kell képviselniük. Be kell persze vallani, hogy az állami televíziózásnak ez az értelmezése csupán e sorok írójának legszemélyesebb véleménye, a törvény koncepciója még nem foglalkozik ilyen fontos részletkérdésekkel. Amiért egyáltalán előhozakodtam egy ilyen törvényértelmezéssel, az éppen az. hogy a városi televíziók működését sem tudom másképpen elképzelni a jövőben. Lehet, hogv választások idején, vagy jól definiálható, döntésre váró vitás kérdésekben minden fontosabb politikai szerveződés önálló műsoridőt is kapjon. Általában azonban számomra jobb megoldásnak látszik egy a tanács által kinevezett stúdióvezetővel és egy vegyes összetételű — ezért pártatlan — felügyelő testülettel irányított városi televíziózás, ahol mindenről hírt adnak tárgyilagosan, mindent kommentálnak. de nem a műsoridőt osztják szét ilyen-olyan szervezeteknek. ami eleve leszűkítené a műsorok iránti érdeklődést. Mert sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy minden műsor mindig elsőrendűen a nézőknek, és nem a megrendelőknek készül. BERNÁTH LÁSZLÓ Á