Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

r 1989. június 10., szombat Párlszervezet - garázsban i Veszélyben a gőzfürdő A textilművek húsa. na­gyobbrészt fiatal kommu­nistája lakóterületi párt­szervezetet alakított. ,.Gn­rá/.s-alapszervezetnek ' ke­resztelte őket a környezet, mert sem partházuk, sem irodájuk nincsen: egy panel­ház garázsában találtak ma­guknak helyet közösségi összejövetelekre. Azokból a textilipari dolgozókból szer­veződött a kis alapszervezet, akik errefelé luknak: Mak­kosházán, Uj-Rókuson, az Északi városrészben — a 3. sz. országgyűlési választóke­rület e szögletében. Él és dolgozik itt más MSZMP pártszervezet is a hagyományos lakóterületi formulában, s úgy hírlik, olajipari MSZMP-tagok is törik a fejüket hasonló szer­vezkedésen. Mindez azt jelenti: politi­kai munkájukat ezek a párt­tagok áthelyezik a lakókö­zösségbe. Vállalkozásukhoz társakat keresnek, más, a környéken lakó kommunis­ták csatlakozását is remélik. Szándékaikat levélben fogal­mazták meg, melyet az alábbiakban adunk közre; Kedves Elvtársak! A közelmúltban megalakí­tottuk az Északi lll-as MSZMP-alapszervezetet. A Textilművek húsz párttagja saját elhatározásából kezde­ményezte május 18-an: az e lakóterületeken élő elvtár­sainkkal együtt kívánunk politikai munkát végezni közvetlen környezetünkben. Az a célunk, hogy politikai aktivitásunkat itt fejtsük ki, ahol nap mint nap élünk, az MSZMP befolyását itt nö­veljük, tekintélyét erősítsük. Uj módon akarunk dolgozni és politizálni: elhatároljuk magunkat a formalitásoktól, a bezárultságtól, kedvvel és vieggyözödéssel vállaljuk fel a politikai megújulást, a re­formgondolkozást, s válasz­tasi pártként akarunk tevé­kenykedni. Olyan választási programot kívánunk kiala­kítani, amely a környezet gondjainak megoldására, az ott élők jogos igényeinek ki­elégítésére, elképzeléseik pártoló fölnevelésére vállal­kozik, s azok megvalósítását szolgálja. Tisztelettel értesítjük erről az e körzetben éló elvtársa­kat, várjuk átjelentkezésü­ket. Taggyűléseinken, össze­jöveteleinken, rendezvénye­inken szívesen fogadjuk őket, miként az érdeklődő pártonkívülieket is. Vonzó, politikai versenyben helyt­álló MSZMP-szervezet mű­ködtetésére vállalkoztunk, s nem textiles pártszervezet­ként akarunk működni. Ha­sonló szerveződésre buzdít­juk az üzemi, intézményi pártszervezeteket. Nagyobbrészt fiatalok va­gyunk, olyanok, akik eddig is szívesen dolgoztunk kö­zösségben és közösségért. Várjuk az e környéken la­kó elvtársainkat alapszerve­zetünkbe; olyanokat, akik ösztönzést éreznek demok­ratikusan müködö lakóhelyi alapszervezeti közösségben politizálni. Az érdeklődő elvtársakat a Csongrádi sgt. 82/A alatti garázsban fogad­juk, minden kedden, 16—18 óra között. Elvtársi üdvözlettel: Az MSZMP, Északi, Ill-as alapszervezetének tagsága Mikor e levelet közread­juk, kommentárunk legyen csak ennyi: remélhetően nemsokára mégis csak kicsi lesz az a garázs. Amikor 1896-ban felépí­tettek a ma Szegedi Tisz­tasági és Gyógyfürdő ne­vet viselő, városképi jelen­tőségű, keleties stílusú épü­letet, valószínűleg nem gon­doltak arra, hogy néhány évtized múltán nem csak a medencékben áll majd a viz, hanem a falakban is. Mert most ez a helyzet, s ráadásul ezzel még nincs is vége a bajnak. A fürdő alatt pincerend­szer húzódik, ebben futnak a víz- és gőzvezetékek. A talajjal való érintkezés kö­vetkeztében a falak tele­szívták magukat vízzel, s ezt az állapotot az időn­ként felhordott vízzáró va­kolatrétegek . még tartósí­tották is. Télen a falba szí­vódott nedvesség megfagy, a vakolat leválik, a fugák kö­zül kipereg a habarcs. A pá­ra és a gőz is megtette a magáét: a bádogtetó miatt nem tudván eltávozni az épületből, elrohasztottak mindent, amit csak lehetett. A padlástér combvastagságú gerendái morzsákra hulla­nak szét, gombatenyészetek ütöttek itt tanyát; a szak­értői vélemény néhány éven belüli leszakadással fenye­get. Az ablakok megvete­medtek, az uszodák feletti üvegtető fémszerkezetét megette a rozsda. Különö­sen a női oldalon nagy a veszély, itt a mennyezet körben megrepedt, sőt, a fa­lak repedéseiből arra lehet következtetni, hogy az épü­let egyik frontja „megin­dult". Ennél a fölfedezés­nél természetesen lezárták ezt a részt. Az már csak a szó szerinti csattanót jelen­tette, amikor egy erősebb villamosfékezésnél a világí­tótető üvegablakai potyogni kezdtek. S ha már itt tar­tunk: az eldübörgö jármü­vek sem tesznek jót az épü­Megalakult az Agrotrade Rt. Csak a „láncaikat" veszíthetik A naponta 250 millió fo­rintos alaptőkével 14 agro­ker vállalat — köztük a Csongrád megyei is — és a Budapest Bank. .megalakítot­ta az Agrotrade Kereske­dőház Kt.-t. Oéljuk a mező­gazdaság igényei alapján álló, közvetlen agrokémiai nnyagimport, majd később élelmiszerek exportja is. Bgy újabb részvénykibocsá­tás) hullám keretében első­sorban mezőgazdasági üze­mekre számítanak, s továb­bi 100-150 millió forintra. Tevékenységüket először a növényvédő szer behozatal­lal kezdik, de a műtrágya és egyéb termelőeszközök .be­szerezésével is színesíteni kívánják a palettát Az új szervezet létjogo­sultságát a mai helyzet vi­lágíthatja meg legjobban. A letűnt tervutasítás-rendszer megmaradt függeléke a ter­melőeszköz-kereskedelem bonyolult láncolata. A nö­vényvédő szerűk esetében ez ugy néz ikl, hogy a rektornál, készletezési lehetőséggel, vevőkörrel rendelkező terü­leti forgalmazók (az agro­keiék) összegyűjtik az igé­nyeket, a rendelést továb­bítják a devizakeret kizáró­lagos birtoklójának, az Ag­roteknék. Ott összesítik azo­kat. 6 a címzett külkereske­delmi jogosítvánnyal ren­déi kező, a külföldi üzletet megkötő Chemolimpexnek átadják. Visszafelé a beér­kező áru ugyanezt a lánco­latot járja végig. A dolgot még bonyolítja, ha az im­port alapanyag, akkor egy belföldi vegyi gyár is be­kapcsolódik, mint készter­mék előállító Eközben meg eshet, hogy a sok bába kö­zött elvész a gyerek. Az összes mövényvédőszer­iélhasználásnak több mint kétharmada import eredetű, s az előbbieket figyelembe véve könnyen megérthető, mi is lehet az oka, hogy az áprilisban nélkülözhetetlen vegyszer eső után köpö­nyeg módjára miként kerül­het csak májusban a fel­használókhoz. Az egyszerűsítés egyik akadálya mára már eltűnt, megszűnt a külkereskedel­mi jogosultság ikizárólagos­6aga. Másrészt a meghirde­tett gazdaságpolitikai vál­tozásban az importliberali­zálás tovább fokozódik. Ez kiteljesedve feleslegessé teszi a devizakeret-gazdál­kodást. Az rt.-alapitók sze­rint az agrokerek vevőköre és kereskedelmi hálózata alkalmassá teszi az új szer­vezetet a korábban megosz­tott szerepkörök teljes átvé­telére. Meghirdetett üzletpoliti­kájukban alapvetően •tartják a biztonságos ellá­tást, a kedvezőbb fizetési feltételeket, s a részvénye­seiknek a tisztes osztalékot. A választék kialakításában a felhasználók igénye a mérvadó. Ez utóbbi igen természetesnek tűnik, de itt a kontraszt: manapság a kü­lönböző érdekek eredője­ként 35-40 százalékában imást kap a vevő, mint amit igényelt. Az sem egy utolsó szempont, hogy árucserés üzletekkel, céltermel tetős­sel mezőgazdasági termé­keknek is újabb piacokat szerezhetnek. A tervek sze­rint jövőre 10 rrülliard fo­rintos összforgalmat bonyo­lít le a 60-80 fos „újszü­lött" részvénytársaság. A jelenlegi növényvédő szer devizakeret nagysága megközelíti a valós igényt. Az éves 118 millió dollárból májusig 30 millióval hosz­szabb volt a takaró, mint 1 éve, s mégis kiütköztek az ellátás-i gondok. A szakem­ber az okok összjátékában megemlítette a .banki bü­rokrácia túlzott időszükség­letét. s azt a tenyt, hogy hiába a keret és az enge­dély, ha időnként üres az ország kasszája. Emellett a jó idő a természet óráját is előre állította vagy két hét­tél. Igy az idén gazos volt a borsóföld, időközben a gyomirtó is megérkezett a raktárba, mostmár foglalja a helyet, s mivel hitelből vették, a felhasználásig hátralevő, majd 1 éves idő­szakban a kamat megeszi a forgalmazók minden hasz­nát. A szállítások kiszá­míthatatlansága, az időben kielégítetlen kereslet sajá­tos hiánypiszichózist alakít ki. Mindenki többet rendel, mint amire szüksége van, mert az, aki a beérkezett anyagokat osztja, a megren­delések alapján alakítja az arányokat. Jövőre egy ki­számítható rugalmas mo­dellben 130-140 millió dol­lár értékű szerrel kiegyen­súlyozott ellátás valósitható meg. S akkor még az is megeshet, hogy nem lesz ga­zos a föld, nem rágja a krumpli levelét a bogár, s nem feszkeli be magát a ku­kac az almába T. Sz. I. letnek. A bejarat melletti fülkékben álló szobrok egy­kedvűen figyelik, amint erő­sebb forgalom idején stuk­kódarabok kopognak az asz­falton. A főbejárat feletti torony beázik, a csatornák nagyobb eső idején a falba vezetik a vizet. Ezzel találkozik az az ezer—ezerötszáz látogató, aki naponta betér ide. Röviden: az épület meg­öregedett, elhasználódott, nem bírja el a mai igény­bevételt. Pedig életben tar­tására sok mindent meg­próbáltak. Az arra elhala­dóknak szinte fel sem tűnt az utóbbi években, ha az épület egy részét állványer­dő takarta el. Az újra és újra felhordott festéket azonban nem tűrték meg a falak, föl is hagytak az ál­landó vakolással. Az éven­ként ráköltött 2-3 millió fo­rint csak a foltozgatásra volt elég. (A medencék bur­kolata például körülbelül 40 fajtából van kirakva!) Mindezek ellenére a für­dő működik. Igaz. félolda­lasan, ami azt jelenti, hogy két-két hónapot áll mind­két — női és férfi — oldal szellőzés, festés céljából. Tisztálkodási és gyógyszol­gálati funkciójából ma már az utóbbi az uralkodó. Va­lamikor szinte népi gyüle­kezőhely volt — emlékeztet­ve az ókori időkre —, ahol tévézés, rádiózás mellett jöt­tek össze az emberek egy kis beszélgetésre. Ma nagy­részt sztk-beutaltak jár­nak ide, enyhülést keresve bajaikra. Mindezt Dóra Jó­zsef, a gőzfürdő vezetője mondta el. Ez az állapot természete­sen tarthatatlan. Valószínű, hogy a női oldal ez év vé­gen végleg bezár. A másik rész még egy-két évig mű­ködhet, naponként váltva fogadja majd a férfiakat és nőket. A teljes felújításhoz nem akarnak addig hozzá­kezdeni, amíg nincs együtt az ehhez szükséges körül­belül 300 millió forint. El­képzeléseik szerint az át­építésnek nem szabad két évnél tovább tartania. A vízművek ennyi pénzt sa­ját erőből nem tud előte­remteni, hiszen éves mű­ködési költségük is keve­sebb ennél. Kováts Gábor főmérnök elmondta, hogy számítanak a város és az egészségügyi tárca segítségé­re is, sőt, új vállalkozási formákat sem utasítanának el, például egy részvénytár­saságot, akár külföldi tőke bevonásával. Hogy milyen lesz a régi­új fürdő? A Délterv tanul­mányterve szerint a régies formák kapnak majd mo­dern tartalmat. A zárt ud­var megnyitható kupolával teli kertté alakul. Megszű­nik a női és férfioldal kü­lönválasztása. Mivel a tisz­tálkodási funkció visszaszo­rulóban van, a gyógyászati jelleg kapna az eddiginél is nagyobb szerepet. A mos­tani szolgáltatásokat szau­na, elektro- és fizikoterápia egészítené ki. Remélik, hogy ezek a tervek találkoznak a közönség igényével is. Arra is gondoltak, hogy a város az átépítés idejé­re se maradjon gyógyfür­dő nélkül. A Forrás gyógy­szálló és a termálfürdő (népszerű nevén: a „gom­ba") közé olyan létesítményt terveznek, amely a szálló­val és a fürdővel együtt tel­jes terápiás sort alkotna. Nyilas Péter Képviselői vélemények Tengizről Egész napos bejáráson is­merkedett pénteken a tengi­zi építkezéssel, valamint a beruházást kiegészítő ipari létesítményeivel a magyar Országgyűlés ipari bizottsá­gának küldöttségét. Az MTI kiküldött tudósítója a szem­le után csokorba gyűjtötte a beruházásról alkotott véle­ményeket. Juratovics Aladár (Csong­rád megye. Szeged 7. v. k., a Nagyalföldi Kőolaj- és Foldgáztermelö Vállalat sze­gcdi üzemének vezetője: Meglepett az a grandiózus munka, amit itt végeztek az ebnúlt években. Szakmailag meggyőződtünk arról, hogy nagyon modern technikával, jó kivitelezésben épül az üzem. A technológia egyéb­ként) abhan különbözik a hazaitól, hogv itt kéntelení­teni is kell feldolgozás előtt a kőolajat. Az itt dolgozó emberek, megítélésem sze­rint, jó hírnevet szereznek u magyar iparnak. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi­itar megye, Hajdúszoboszló 13. v. k„ a Tiszántúli Gáz­szolgáltató Vállalat vezér­igazgatója) : A legutóbbi parlamenti iilesen Fekete János arról beszelt, hogy Magyarország­nak ebben a gazdasági hely­zetben egyszerre három ilyen nagyberuházást, mint Bős—Nagymaros, Jamburg— Tengiz és Paks, nem sza­badna, illetve nem szabadott volna felvállalni. E megál­lapítással egyetértek, azzal a határozott meggyőződéssel, hogy a felsoroltuk közül ei jamburgi egyezmény teljesí­tésére feltétlenül szükség van, mert a hazai földgáz­szükséglet kielégítését szol­gáló, évi kétmilliárd köb­méter földgáz massal neon pótolható. Király Budapesten Megérkezett Budapestre pénteken Király Bela. aki az 1956-os felkelés idején a Nemzetőrseg parancsnoka, s Nagy Imre közvetlen mun­katársa volt. A ma 77 esz­tendős Király Béla részt vesz Nagy Imre és mártír­társai június 16-i temeté­sén, s beszédet mond a Hő­sök terei gyászszertartáson. Hegedűs B. András, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizott­sága titkára elmondta, hogy a TIB meghívására Király Bélán kívül más kül­földön élő magyarok is Bu­dapesten tartózkodnak már. A vagyon­gazdálkodásáról Pénteken ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának (Szö­vosz) elnöksége. A testület elemezte a fogyasztási szö­vetkezeti szektor viszonyát az MSZMP-hez és a külön­böző ellenzéki szervezetek­hez, s megvitatta a szövet­kezetek vagyongazdálkodá­sának helyzetét. Lomtalanítás A jövő héten. Illetve az azt követő hétfőn és kedden befejeződik a tavaszi lom­talanítás. A nem szerves anyagokat a következő me­netrend szerint szállíthat­ják a lakók a kijelölt hely­re. Június 12-en és 13-án Odesszai körút és Bérkert utca sarok, Rózsa Ferenc su­gárút (víztoronynál), Erdé­lyi tér. Herke utca. Töltés utca Derkovits fasor sarok, Csíz utca vége, Pinty utca Hargitai utca sarok. Június 14-én és 15-én Szőregen a Vaspálya utcán a pályatér, Szerb utca 22. szám előtt, Makai úton a 218-as ABC-nél, Makai út Kavics utca sarok, Makai út Barázsa utca sarok. Szerb utca Rózsatő utca sarok, Szerb utcán a malom előtt. Gőzmalom utca Magyar ut­ca sarok. Magyar utca Ró­zsatő utca sarok. Magyar utca Iskola utca sarok. Győ­zelem tér. Június 16-án és 17-en Fel­sővároson Szilléri sugárút Róna utca sarok, Kereszttöl­tés utca Etelka sor sarok, MHSZ tanpálya melletti te­rület, Debreceni utca Szil­léri sugárút sarok. Június 19-én és 20-án az Északi városrészben Gáspár Zoltán utca 8. szám előtt, a Kodály téri iskolánál az er­dő felől; Fodortelepen Töl­gyes utca Bártfai utca sarok, Tátra tér. Agyagos utca Lomnici utca sarok; Mak­kosházán Gyöngyvirág utca 9—13. szám mögött. Gyöngy­virág utca és az iskola kö­zötti trafónál. Csongrádi su­gárút és a Körtöltés talál­kozásánál. Magyar—amerikai vegyes vállalat Fényképezőgép-gyártás A Magyar Optikai Művek, a Magyar Hitelbank Rt. és az amerikai Concord cég képviselői szándéknyilatko­zatot írtak alá Budapesten fényképezőgépeket össze­szerelő, gyártó vegyes vál­lalat létrehozásáról. Az alaptőke a magyar és az amerikai partnerek között fele-fele részben oszlik meg, nagyságát azonban egyelőre a felek még nem döntötték el. A vegyes vállalat a ter­vek szerint a MOM meglé­vő üzemépületében ren­dezkedik be. A magyar cég szakemberei a napokban folytatnak üzleti tárgyaláso­kat egy hongkongi céggel a gyártáshoz szükséges külön­féle szerszámgépek beszer­zéséről. Az új magyar­amerikai cég kezdetben ha­vonta ötezer fényképezőgé­pet szerel össze, ám a har­madik üzleti évet követően az évi termelés eléri az egy­millió darabot. Az olcsó, tömegigényeket kielégítő fényképezőgépek gyártása várhatóan jövőre kezdődik meg. A vegyes vállalat ter­mékeit főként harmadik pi­acon fogja értékesíteni

Next

/
Thumbnails
Contents