Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

In memóriám Nagy Imre A mártír miniszterelnökre és 1956 áldozataira emlékeztek annak az ünnepségnek a résztvevői tegnap délután, amelyet a szeged] ellenzéki kerekasztal szervezete] rendeztek. Az Aradi vértanúk terén kopjafát állítottak. hogy június 16-án, Nagy Imre és társai temetésének napján azok a szegedi polgárok is elhelyezhessék a kegyelet virágait, akik nem jutnak el Budapestre. Vágvölgyi László, a szociáldemokrata párt szegedi szervezetének képviselője és Raffay Ernő, az MDF szegedi elnökségének tagja beszélt; fölolvasta Lazur Barnának, Szeged volt nemzetőrparancsnokának levelét is, amelyben 1956 szegedi áldozatairól emlékezett meg A téren fölállított kopjafához virágot tettek, gyertyát gyújtottak, és egyperces némasággal adóztak az áldozatok emléke előtt A kopjafa fölirata: Az 1956os forradalom és szabadságharc és az azt kővető megtorlás áldozatai emlékének." Este a nagyszínházban az MDF szervezésében Nagy Imre-emlékestet tartottak. Nagy LászJö felvétele Raffay Ernő beszél '56 áldozatainak szegedi emlékhelyen amelyen Tóbiás Áron fölidézte az októberi napok eseményeit és személyes emlékeit Lövöldözés a határon Halott román kislány a Marosban Tegnap, pénteken délben, Barna Sándor, megyei rendőr főkapitány a következő tényeket közölte az újságírókkal; június 8-án, a délutáni órákban, Nagyiák térségében, a Marosban, a határ menti vízben horgászó magyar halász egy úszó gyermekholttestet talált. Az áradó, erós sodrású folyónak a román partjához bírta kikötni a 2—3 év körüli kislányt, nehogy a viz elvigye. A gyerek arcán ütéstől, ütődésból származó sérülések voltak, füléből vér folyt. Lövésre utaló sebet nem lehetett látni. A magyar határőr szervek azonnal tisztázni szerették volna a gyermekholttgst kilétét, ám a román fél kompetens személy hiányára hivatkozva, csak tegnap, pénteken közölte: a kislány román állampolgár. S tekintettel a román felségterületre, a magyar hatóságok a további részletes vizsgálatban nem illetékesek. Tájékoztatást hallottunk arról is, június 4-én, hajnali 4 óra körül, ugyanabban a térségben, a magyar határőrök és civilek sorozatlövéseket, kiabálást hallottak a román oldalról. Azt pedig látták, hogy román határörök három férfit vesznek körül, míg a negyedik figyelmeztető lövéseket adva, a Maros egy homokszigetén lévó aszszonyt visz vissza, román területre. Erről a korábbi eseményről a román fél így nyilatkozott: csónakos terroristák elfogását gyakorolták. Kérdésekre Barna Sándor elmondta, a június negyediki lövöldözésnek nincs magyar állampolgárságú sértettje. Visszatérve az előzőekhez: a kislánnyal kapcsolatban részleteket sincs módja közölni, mivel a magyar rendőri szervek honi területen illetékesek. s bár a két ország bűnügyi együttműködéséről hatályos megállapodás van érvényben, a legutolsó „közös akció" hat évvel ezelőtt történt. Akkor a megyei főkapitányság egy temesvári székhelyű csempészbandát leplezett le és adott át. Mivel most sem volt módjuk a vizsgálatban részt venni, megbízható információk hiányában a lövöldözés és a kislány halála között nem látnak összefüggést. Mag Edit „A számomra legdrámaibb pillanatok október 23-án, késő délután, a Parlamentben voltak, ahová Nagy Imrét is várták. A tüntető tömeg fantasztikus látványt nyújtott. Az emberek a náluk levő újságokat meggyújtották, fáklyaként égtek a kezekben. Nagy Imre késett, illetve egyáltalán nem is akart eljönni. Előző nap, késő éjszaka érkezett meg Badacsonyból, fogalma sem volt arról, mi történt Ez azért fontos, mert az ellene folytatott rágalomhadjáratban mindig arról volt szó, hogy ó szervezte az ellenforradalmat Nem akart a Parlamentbe jönni. Sokan kaDacitálták, telefonáltak neki. addig nem mennek el az emberek, amíg nem jön, mert mindenki őt akarja hallani. Habozásának valószínűleg az volt a fő oka, hogy valóban semmiről nem tudott, előtte senkj nem kereste hivatalosan, hiszen mindössze azelőtt egy héttel vették vissza a pártba. Mit mondjon ó a tüntető tömeg(Folytatás a 4. oldalon,) Építők ünnepe Félre kell tenni pártérdekeket!" Tegnap, pénteken délután Űjszegeden, a 'biológiai központ nagytermében megtartott ünnepségen Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az építőket: — Ebben az egyre gyorsabban változó vüágban sok minden megkopik — kezdte beszédét az előadó. Úgy tűnik, olykor az ünneplések is elvesztik fényüket, értéküket. Valójában még sincs így. Hiszen az alkotó, a dolgozó ember nem önmagát ünnepli, hanem visszatekint az elmúlt esztendőre. Az építők napja főhajtás az alkotó munka, a teremtő emberi akarat előtt. Ez adhat csak tartalmat az ünneplésnek. Szólt az előadó arról is. A szokottnál is fényesebb az idei ünneplés a Délép épitőmunkásainak. Most ugyanis nemcsak az évente visszatérő építőknapi megemlékezést ülhetik meg, hanem a Dél-magyarországi Építő Vállalat születésének negyvenedik évfordulóját is. Legszebb férfikorába lépett a vállalat, s bár négy évtizedes históriája, igy, visszatekintve, nem volt mindig mentes a zökkenőktől, a gondoktól, most mégis csaknem felhőtlenül ünnepelhettek az építők. A három esztendővel ezelőtti mélypontnak — a több mint 1 milliárdos hiánynak, veszteségnek — mára már szinte nyoma sincs! Uj korszak kezdődött az elmúlt esztendőkben a Délépnél. hetik sok ezer ember életét, de meg is nehezíthetik, ha nem jól dolgoznak. Nem mindegy milyen házak nőnek tki a földből az építőik hogy elismerésre méltó az keze nyomán, hiszen évtizea/ erőfeszítés, amit az el- dekre meghatározzák a várnáit néhány évben a Dé- ros arculatat. lep vezetői, epitomunkásai tettek azért, hogy a csőd A Délép sem tudott kitérszélére sodródott vállalatot ni azok elől a gondok elől, talpra állítsák. Mára sike- ameIyek az elmú]t években rult egy olyan reális bázist . teremteniük, ahonnan jól az országot nyomasztották. Ez természetes, de a nehézségek nem rendíthetik meg a hitet, a kezdeményező erőt az itt dolgozókban, Pál, majd startolhat majd a Délép jövőben. — Az önökkel való kapcsolatom — folytatta — természetes és emberi kötődés, hiszen magam is abban az mondta Vastagh épületben lakom, amit a hozzátette: vállalat szakemberei építettek. S bármilyen furcsán hangzik, nem voltaik különleges kifogásaim, problémáim a munkájukkal kapcsolatban. A Délép az elmúlt négy évtizedben befutotta azt a tipikus pályát, amelyet nott a legtöbb magyar vállalat. Egy hosszú extenzív fejlődés után, hirtelen megtorpanás nehezítette el a vállalatot, s most a talpra állás-, a minőségi váltás korszaka jött el. Nagy az építők fele- szágot. lőssége, hiszen megkönnyít- működő. dolattal, hogy a párt mindent tud. A politikai monopolhelyzet utolsó maradványait is el kell dobnunk, hogy társadalmi közmegegyezés jöhessen létre. A magyar reform ma már nemcsak nemzeti, de európai ügy is. Keleten és Nyugaton egyaránt sokan drukkolnak annak, hogy sikerül-. jön. Ilyen kedvező lehetőséget nem szabad elszalasztanunk. Ehhez a folyamathoz járuljanak hozzá az építőmunkások is. Legyen erejük a jövőben is a szép tervek valóra váltásához! — fejezte be köszöntőjét Vastagh Pál. — Bízom benne, hogy ez az ország megtalálja a kilábalás lehetőségét. A gazdaságban el kell érnünk, hogy a rendkívül naggyá Az építők napja alkalmából a vállalat dolgozói közül többen kitüntetést vehettek át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Sipka Imre főmérnök. Kiváló adósságállományun- Munkáért ^tüntetést vehetkat fel tudjuk darabolni, tek át: Drmóczki «éphogy a forintot kanvertibi- felelős' Harmaü István lissé tudjuk termi. De ehhez vezető, Korek Ferenc fömérpolitikai reformok 'is kelle- nök, Lantos József nehézre AJ-két_S_^LCSÍí'1l eg_yütt gépkezelő, Halász Zoltán víz-gázszerelő, Halász KáTornacsarnokot avattak Mórahalmoa képes dinamizálni ezt azornokratik 'ísonJMHWOBW jólétet terem tó, roly irányító tervező, Farszabadságot hozó országot kas György osztályvezető. Pesti Pál térmester, Frányó Miklós minőségellenór, Kiss János titkárságvezető. Mándoki Istvánné osztályvezető és Hódi Lajos munkaügyi előadó. akarunk. Az 'MSZMP csak ezeket a célokat tudja támogatni, csak ezekért képes küzdeni. Párbeszédet kell kialakítanunk minden józan politikai erővel. Most olyan koéban élünk, amikor mindenkinek félre kell tenni a szűk pártérdekeket! Tár- Ma, szombaton délelőtt a sadalrrú összefogásra van Szöregi úti Sporttelepen szükség, hogy a tragédiákat folytatódik az építők napi el tudjuk kerülni. Olyan programsorozat: egész naeszközöket senki sem alkafl- pos vidám juniálissaL mazhat ebben az országban, ^ .mint Pekingben! A kinai tragédia minden becsületes Szirovicza Péterné, az ÉMI magyar embert önmérsék- szegedi állomásának dolgoletre, fegyelemre kell hogy zója Kiváló Munkáért kiintsen. A jövőben új mó- tüntetést kapott az építők don kell politizálnunk. Le napja alkalmából, kell számolni azzal a gon- R. G. Sipos István felvételei Móarhalom impozáns, szinte minden igényt kielégítő létesítménnyel, 18X31 méteres küzdőtérrel rendelkező tornacsarnokkal gyarapodott. A terem felmérhetetlen hasznát főként a 600 ál'alános iskolás élvezi majd nap mint nap, de természetesen különböző sport- és egyéb rendezvények lebonyolítására is Igénybe lehet venni a tegnap, ünnepélyes keretek között felavatott csarnokot. Cikkünk a 10. oldalon olvasható) DM-EXKLUZÍV Három évvel a spanyolországi Sevillában megrendezendő világkiállítás előtt alkalmunk volt bepillantani az Expo '92 előkészületeinek néhány érdekes részletébe. Szegeden járt ugyanis Jaime Lopez de Asiain professzor, a sevillai egyetem bioklimatikus építészet tanszékének vezetője, a világkiállítás spanyol tervezőinek egyike. Munkatársunk. Pálfy Katalin vele készített beszélgetését hétfői számunkban közöljük. 79. évfolyam, 135. szám 1989. június 10., szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA