Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

IU? DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 138. szám 1989. június 14., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Színpad lesz a nézőtéren Szerencsém volt látni Markó Iván. táncszínházának Párizs környékén bemutatott előadását, amely nyitóeseménye volt a francia forradalom bieentenáriumára szervezett ünnepi programsorozatnak; mielőtt bárki megirigyelne: videófelvételen láttam — amint a darab (Párizs gyermekei) szereplői szinte elvesznek a tömegben, hiszen a nézőtérre benyúló szinpadna fölmentek a nézők. Táncoltak, énekeltek. Gombár Judit ..amatőr"' kamerája szinte látható élvezette! pásztázta a hatalmas — és boldog emberekkel zsúfolt — színpadot. „Reméljük, Szegeden is hasonló élményben lesz részünk" — mondta Markó Iván. N06, az előkészületek megkezdődtek a Dóm téren — amint látszik Nagy László képein. Ilyen még nem volt: színpad lesz a nézőtéren is. Ehhez előbb kiemelik a középső szektorból a paholyokat és 9 sornyi széket is: a helyükön lesz a nézőtéri körszínpad. Előadás' július 13-án. Ülésezett a képviselőcsoport Ha abban a bizonyos jelképes pohárban tiszta lenne a viz, a megyei képviselőcsoport ülése sem lett volna oly kimerítő, mint amilyen ... Az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának Londoni körúti székházában tartott tegnapi, keddi ülésükön tájékoztatót hallgattak meg az adóreform működésének tapasztalatairól, javaslatokat az egész adórendszer korszerűsítési koncepciójáról, ugyanilyen célból foglalkoztak államháztartásunkkal. Ebéd után az 1976. évi I., vagyis a honvédelmi törvény módosítását vitatták meg, végül pedig az országgyűlési képviselők a köztársasági elnök és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat került szóba. Az elsó két témához majd 600 oldalas olvasmányt kaptak, amit végigolvasni sem volt érkezése némelyüknek. Talán a június 27-én kezdődő ülésszakig megbirkóznak vele. De hát ki ne ismerné már a tervreformokat? A képviselőknek mindenesetre témája volt már. Békési László pénzügyminiszter pedig tegnapelőtt adott tájékoztatót az államháztartás, a költségvetés változtatási irányairól. Erről lapunk keddi, tegnapi számában olvashattak. A többórás eszmecseréről kiderült, ha valakiknek, akkor a képviselők ülésén részt vevő négy pénzügyminisztériumi szakembernek igazán érdekük: öntsünk tiszta vizet a pohárba, hagyjuk a mellébeszélést, szakítsunk a struccpolitikával. Sok, egészen szakmai jellegű témáról volt szó. Ami talán a lakosságot legjobban érdekli, a lakáskölcsönök kamataihoz nem szándékoznak hozzányúlni, mint ahogy a takarékbetétek kamatai is változatlanok maradnak. Amikor a kedvezményezettek körének szükiNem bántják a lakás- és betétkamatokat téséről volt szó. a képviselők óva intettek, hagyják meg a háztáji gazdaságoknak adott „500 ezres mentességet". Szóba került; a vállalatvezetők jövedelmei elszakadtak a dolgozókétől. Mire a válasz; nem a kormány dolga szabályozni a vezetők prémiumait, hanem Va vállalatok önigazgatási szerveié}, meg a tulajdonosoké. De ehhez előbb jó lenne tisztázni, hol, ki a jogos tulajdonos. A szakemberek (Nagy István, Jarai Zsigmond. Gyarmati András és Csáki Ferenc) elmondták: az inflációt nem az adó gerjeszti, hanem például a rossz gazdasági szerkezet, meg a pénzbőség, ha nincs árufedezete. Az adórendszerünk filozófiáját alapjaiban helyesnek találták, egyes elemeiben szorul változtatásra. Legjobb, ha illúziók nélkül próbálunk szembesülni a keserű tényekkel. Ne misztifikáljuk a családi jövedelemadót, mert ha azt bevezetik, a kiskeresetűeket éppúgy hátrányosan érinti, mint az szja. Néhány képviselő változatlanul' nagy hévvel kifogásolta, az évtizedekig rossz, politikailag irányított, napjainkra csődöt mondott gazdaságunk bajaiért nem vállalhatnak felelősséget s ezzel a túzoltásszerű reformbirkózással nehezen tudnak azonosulni. (E témához a Csongrád megyei tapasztalatokról Horváth Gyula, az APEH megyei elnöke adott ismertetést.) Balogh Imre, a Csongrád Megyei Hadkiegészítési Parancsnokság vezetője, Szekeres István, a HM titkársága vezetőhelyettese a honvédelmi törvény módosításának legfőbb pontjairól konzultált a képviselőkkel. A módosítással az a cél, hogy a sorköteleseknek azonos jogi kötelezettségek meLlett választási lehetőségük legyen: fegyveres. fegyver nélküli, vagy polgári szolgálatot vállalnak-e. Ha mindegyiktől elzárkóznak, mint például a Jehova tanúi, a büntetés elkerülhetetlen továbbra is. A képviselők a 30 hónapos szolgálati időre voksoltak, és általában elfogadhatónak minősítették az elképzeléseket. Az utolsó témához érdemben nemigen tudtak hozzászólni. információk hiányában. Sok a bizonytalanság, meddig húzódnak a kerekasztal-tárgyalások, mikor lesz választás ... M. E. Diést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága június 13-án, kedden ülést tartott. A testület megvitatta az MSZMP (kongresszusának összehívásával és előkészítésével kapcsolatos főbb feladatokat. Javaslatait a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti, melyet június 23-ára hívott össze. A Politikai Bizottság foglalkozott a belpolitikai helyzettel, és mélyreható vitát folytatott az uí&bbi időszak eseményeiről. (MTI) Magyar—magyar tárgyalások Politikai egyeztetés, három egyenrangú fél között A június 10-én született, történelmi jelentőségű megállapodásnak megfelelően, a Farlament vadásztermében — Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés, elnöke elnökletével — kedden délután megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások. Az asztalnál három egyenrangú fél — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a megállapodásban felsorolt társadalmi szervezetek — delegációi foglaltak helyet. Szűrös Mátyás köszöntötte a tárgyalás valamennyi résztvevőjét, üdvözölte u jelenlevőket, majd megnyitotta a tanácskozást. — Az ország lakossága, .a vilpg magyarsága tekintetét most a magyar népfelséget jelképező Országházra veti. Mindenki várakozással tekint a meginduló magyar—magyar tárgyalásokra, amelyek lezárhatnak egy korszakot, és megnyithatnak egy újat, ha a felek megtalálják a nemzet sorsát jobbító megoldásokat. és egyezségeket — mondotta az Országgyűlés elnöke. — Emlékeztessék önöket felelősségükre e hét eseményei is, amikor a történelmi és politikai igazságtétel (Folytatás a 2. oldalon.) Sárgabarack féláron Nincs még vevő minden kajszira Az idén az elmúlt évtized legnagyobb kajszitermése ígérkezik. íA fák roskadoznak a gyümölcstől, s bár még másfél-két bét hátravan a szüretig, a betakarítás es az ertékesítés gondjai már most mutatkoznak. Horváth Gyula, a TOT főtanácsosa elmondottá: kereskedelmi szakbizottságuk értékelése szerint a tavalyi 23 ezer tonnával szemben a tsz-ek idén, imintegy 55-'60 ezer tcmna kajszi értékesítésévé] számolnak. Ennek kétharmadát a kistermelök ajánlják számukra A termés egy részének sorsat, értékesítési lehetőségeit meg nem látják biztosítottnak. Ezért targyaltak a legjelentősebb feldolgozó- és exportvállalatok képviselőivel. Kiderült, hogy a gyümölcj felére még nincs vevő, annak ellenére, hogy a kereskedelmi és a feldolgozó vállalatok a tavalyinál többet akarnak átvenni. A konzervipar például a tavalyi 4390 tonnával szemben 5300 tonnát kíván felvásárolni, az exportálók pedig 3700 tonna kajszi átvételét jeleztek. A lakosságot ellátó kereskedelmi szervezetek mintegy 20 ezer tonna kajszira tartanak igényt. Am az előző évitől jóval nagyobb menynyiség ' átvételére ók sem vállalkoztak eddig. A szeszipar — megkétszerezve az 19üíi-as vásárlást — 8 ezer tonna kajszi feldolgozását ígérte. A többlettermés miatt az árak jóval alatta lesznek az előző évinek. A konzervipar egy évvel ezelőtt átlagosan 27 forintot fizetett 1 kiló kajsziért, az idén 15-16 forintos átlagárat igér. A budapesti piacokon és üzletekben tavaly átlagosan 5051 forint volt a gyümölcs kilója, az idén az ár valószínűleg f20-25 forint körül alakul ki. A szükségleteken felüli termés sorsa meg egyáltalán nem megnyugtató. A kereskedelmi szakemberek szerint 15-20 ezer tonna felvásárlását akadályozhatja meg az, hogy nincs rá se pénz, se hitelfedezet. Ha ez utóbbi volna is, a drága kamat miatt nem biztos, hogy megérné a hitelfelvételi. Az exportot viszont az is hátráltatja, hogy ez idő szerint az árunak mindössze ötödéhez van elegendő göngyöleg. láda. Megoldásként néhány lehetőség azért kínálkozik. Fontos lenne, hogy a feldolgozó és felvásárló vállalatok soron kívüli forgóeszközhitelhez jussanak. Budapesten és a nagyvárosokban pedig a jelenleginél is több alkalmi elárusítóhely engedélyet volna celszerü kiadni. Dán képviselők Magyarországon A dán parlament Erik Ninn-Hansen elnök vezette küldöttsége — amely Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tartózkodik hazánkban — kedden délelőtt megkoszorúzta a hősök emlékművét. A delegáció ezt követően megbeszélést folytatott Kovács László külügyminisztériumi államtitkárral és Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel. (MTI) Alkalmas-e Ófalu? A Magyar Tudományos Akadémia szakértői bizottságának néhány hete közzétett álláspontja szerint az Ófalu melletti terület alkalmas a radioaktív hulladékok elhelyezésére. • Álláspontjukat az MTA elnöksége is megerősítette. A legújabb fordulat, hogy a napokban a Közegészségügyi-járványügyi Főfelügyelőség elutasította a hulladéktemető létrehozására beadott kérelmet, hivatkozva arra, hogy a terület 500 méteres körzetében több forrás található. Az ásotthalmi lapostetös általános iskola annak üdéjén folyamatosan beázott. Két éve nyeregtetőt tettek rá, tavaly nyáron pedig az így nyert fedett teret beépítették. Így a kényszer szülte építkezés régül is haszonnal járt. Tekintve, bogy a megyében tíznél is több, típusterv szérint épült hasonlóan beázásra ítélt iskola létezik, a megyei tanács művelődési osztálya és az építő Csomiép Vállalat meghívta Ásotthalomra az érintett községek tanácsi és iskolavezetőit, hogy tanulmányozzák e megoldást. Az összejövetelen kiderült: csodálják, irigyelik, szépnek tartják, vagyis a felsőfokú jelzőkből nem volt hiány. A belső átrendezés után 4 tarfteremmel, több irodával cs egyéb szaktantermekkel, könyv-' Iskolai bizonyítvány tár szobával gazdagodott az iskola és a falu. Egy év alatt az is nyilvánvalóan kiderült, nem kell már rettegni a felhösza•kadastól. kiadós záportól. Gondolná az ember, az illetékesek kapva-kapnak az alkalmon, s a maguk falujában is hasonló módon belevágnak az építkezésbe. A szándékká! nem •is lenne talán baj, de a szükség nagy úr, nincs rá pénz. Altalános iskola bővítésére nem jár céltámogatás, a települések „önereje" 5s szegényes, s a magas kamatok miatt a hitelfelvétel is meggondolandó, ha egyáltalán akadna, aki ad. Az elmúlt időszak drasztikus központosító jövedelemelvonása miatt a falvakban a legszükségesebb infrastrukturális fejlesztésekre sem igen telik. Köztudott, hogy a visszaosztásnál a sor legvégén kullog e településtípus. Reménykedni csak ákkor lehet, ha a közösségek az adófizetők helyben megtartható penzével gazdálkodhatnak. Vagyis a lehetséges jövő: „adóalanyok" keresletnek. S szisztéma szerint a virágzó 'helyi gazdaság egyenlő a fejlődő településsel, 'beleértve az iskolát is. Csakhogy egy újabb dilemma bizonytalan ítja el még az optimizmusra hajlamos embert is. Ahhoz, hogy egy községben az Iparosok, •termelók, egyszóval értékteremtők maradjanak, illetve újak betelepüljenek, jó úttal, gázzal, fejlett intézményhálózattal rendelkező településeknek kellene őket megtartani, s ide csábítani. Nohez ott eldönteni, mi volt vagy lesz elóbb, a tyúk vagy a tojás. Az iskolafelújítasokat, s az ezzel járó bővítési lehetőségeket e gondok ellenére egy dolog mégis csak kikényszerítheti előbb-utóbb. A ronggyá ázó épületek hamar tönkremennek, s tanítani kell v^ahol. Végszükség esetén a r>énz is elő szokott kerülni. Hát itt tartunk manapság a tervszerűséggel, tervezhetőséggel, s lehetőségeinkkel. Ezzel az „iskolai" bizonyítvánnyal nemigen büszkélkedhetünk. T. Sz. I.