Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
0; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 109. szám 1989. május 11., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kádár János válaszolt az MSZMP KB levelére A dokumentumot lapunk 3. oldalán közöljük. Fizet a párt kamatostul * r Uj középiskola létesülhet Újszegeden Biztos, tiogy a megyei pártbizottság az utolsó sajtótájékoztatóját tartotta a Rákóczi téri székházában tegnap, szerdán delelőtt. Mint arról imár reggel értesült a rádióhallgató, a pártintézmények hasznosítása ügyében a megyei pártvezetés elhatározásra jutott: elköltözik a Komócsin térre, a szegedihez, s oda kerül az üjszegedi pártiskola, jelenleg B fös tantestülete is. A döntés háttéréről a következőket iközölte Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára: Ez a rádióban elhangzott variáció tűnt a legésszerűbbnek. A megyei pártvezetés munkastílusához, egész fölfogásához új eszköz- és feltételrendszerre van szükség. Most, amikor a párt politizáló és mozgalmi jellegét kívánják erősíteni, ennek megfelelően az egész megyében csökkent a páTtapparátus letszama (a megyéié 86-ra), fölösleges, változatlan költségek mellett, a régi intézményeket fönntartani. Mindezek okán az általuk használt épületeket közhasznú célokra ajánlják fel a tanácsoknak. E gesztussal a pártszékházak ikörül kialakult vitát lezártnak tekintik. A fölajánlott épületek hasznosításának legmegfeDelőbb módjait találják meg a szakmai szervek. A párt csupán politikai eszközökkel támogatja, hogy azokat Szegeden a középiskolások, egyetemisták. főiskolások kapják meg. Szívesen vennék. ha tantermeket létesítenének, a kollégiumi férőhelyeket bővítenék, valamint, ha új képzési irányokkal, példákkal a szociális gondozás tanításával bővülne felsőoktatásunk. A kivitelezés gyakorlatát Fraknóy Gábor, a pártbizottság titkára ismertette. Eszerint az üjszegedi pártiskola a nyári szezonban idegenforgalmi irodákon keresztül a hazai, külföldi turistáké, ősztói pedig 6-8 középiskolai osztály kezdhetné ott a tanévet. Jövőre talán a főiskola, vagy az egyetem Indíthatná a gondozásképzést egy oda telepített új karral. Míg ;ezek realizálódnak, a különféle, igény szerinti esti tanfolyamok megtartására nyílik ott lehetőség. Mivel a megyei tanács a pártbizottság elköltözésével az egesz Rákóczi téri házat birtokba veheti, célszerűnek látszik az ugyancsak Újszegeden levő tanácsi oktatási központot betelepíteni a helyére. így újabb oktatási és kollégiumi elhelyezési lehetőség adódna egy fillér ráfordítás nélkül. Apropó pénz: a megyei pártvezetés, apparátus ilyetén való elhelyezésévél kiegyenlítődik a szegedi tanácsi számla. Annak 53 milliójába került a Komócsin •téri 'ház felújítása, a Rákóczi téri epület „pártrészlege" 110 milliót ér. Ha úgy tetszik, kamatos kamattal fizet a párt. (Tájékoztatásul, egy 20 tantermes iskola építéséhez ma 300-350 milliós induló tőke szükséges!) A megyei pártbizottság a közeli hetekben költözik, ezzel is siettetni kívánja a tanácsi döntéseket. A kérdésékre kapott válaszokból kiderült még, hogy mindezek a cserék a tulajdonjogot nem érintik, az továbbra is az államé, csupán a (kezelői jog változik. A párt utcák, terek elnevezésében nem illetékes, hogy a Komócsin tér neve mas lesz-e, arról a tanács dönt. A megyében Makón és Szentesen ad át a helyi pártvezetés épületeket — más célra. Egyébként a Szegeden égető oktatási gondok könnyítésén — és nem a megoldásán — túl e költözéssel nem zárul le egyéb intézmények elhelyezésének kérdése. Például a zeneiskola diákjairól sem szabad megfeledkezni, de említhetnénk az alsóvárosi szociális otthon gondozottjait is. A tanácsok egyeztető tárgyalásairól részletesen beszámolunk. M. E. Egy tojásból öt kacsa A tömegkommunikációs eszközök többször is közölték azt az álhirt, hogy emelték a pedagógusok 1947 óta hivatalosan is nyomott, éhbérnek nevezett havi fizetését. A terjesztett hírekkel szemben nyomatékosan kijelentjük, hogy az Országgyűlés által 1988 decemberében jóváhagyott összegből a mai napig az oktatásügyi dolgozók egy fillért sem kaptak. Tiltakozunk amiatt, hogy az országos sajtóban 8 hónap alatt 5 alkalommal jelent meg erről téves tájékoztatás. Az ilyen közlemények alkalmasak arra, hogy a közvéleményt a pedagógustársadalom ellen hangolják. A köz- és felsőoktatásban dolgozóknak az Országgyűlés 1,7 milliárd forintot szavazott meg, ismét o maradékelv alapján!, amely 1989 őszén talán fejenként nettó 500 forintot jelenthet — maid! A bejelentett éves inflálódás 15 százalékos! A Pedagógusok Szakszervezete Csongrád megyei küldöttei Ez az igazi Németh-kormány? Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés ülésszaka. A Parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyele. tűket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. Utána egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schőner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. A képviselő két javaslat, tal élt: állítsanak emlékművet az elpusztult 600 ezernyi magyarországi zsidónak, mert tudomása szerint hazánkban. közterületen nincs ilven emlékmű. Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal. Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett képviselői hely betöltésére, a főváros 23. számú választókerület addigi pótképviselője, Bartha Miklós személyében. A Parlament Bartha Miklós képviselői megbízását tudomásul vette és igazolta. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta jelentését az Országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott törvényerejű rendeletekről. A jelentést a törvényhozó testület tudomásul vette. Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Elsőként Bödöné Rózsa Edit (Szeged. 3. vk.) önálló indítványáról határoztak. A képviselőnő a hatályban lévő választási törvény négy szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság támogatta az indítvány napirendre tűzését. A Parlament a szavazás során egyhangúlag egyetértett a módosító javaslat megvitatásával. Támogatták azt is. hogy a mostani ülésszakon tárgyalják Bödőné Rózsa Edit indítványát. A tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Allami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól. illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvén;' vitáját nnxst vegyék le a napirendről. s az ii'.jusag helyzetének áttekintésére a kormány készüló programjának vitája során térjenek vissza. Áldozatokra emlékeztek — Alkotmány módosítás a napirenden — Mégis tárgyalnak az ifjúságról pnan© WW!""" 1* if . ahblbf. : gfitmr ibwn im^^h^h M, mb8eb3fcl-.jüg ú^jhl ^gm .. Nagy LászlO felvétele A hat új miniszter esküje — most először az ülésteremben A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában a téma fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az AISH beszámolójának megtárgyalását. Az elhangzott képviselői véleményekre Németh Miklós miniszterelnök reagált. Rámutatott: amikor az Országgyűlés jelen ülésszakát elókeszítették. Szűrös Má. tyás úgy tájékoztatta őt, hogy a kérdéssel foglalkozó bizottság nem javasolja ennek a témának a napirendre tűzését, hanem az anyagi, a jogi, a közgazdasági és egyéb feltételek átgondolása után térjen vissza a kormány egy érdemi beszámolóval. De a kormány felkészült a beszámolóra, s ha a képviselők az elhangzása mellett döntenek, a vita ta-, paszta la tait bizonyára hasK-t Németh Miklós nosítani lehet a kormányprogramban. Ezt követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést: a jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről. vagy pedig az Országgyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi pontként. A képviselők többsége — 52 ellenszavazattal, 17 tartózkodással — egyetértett azzal: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját. Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács javasolja. hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel tíerecz Frigyes ipari minisztert, Czibere Tibor művelődési minisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági es élelmezésügyi minisztert, Várkonyi Péter külügyminisztert. Villanyi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy válassza meg Bekesi Lászlót pénzügyminiszterré. Glatz Ferencet művelődési miniszterré. Horn Gyulát külügyminiszterré. Horváth Ferencet ipari miniszterré, Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a kormanyátalakitus szükségességét. A csomagterv következik Megjegyezte: sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van, s talán meg kellett volna fogadni azokat a javaslatokat, amelyek szerint, már eleve űj kormánnyal vállalja el feladatát a miniszterelnök. — A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhettek, meghallgathatták elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek miiven felfogásban készülnek ellátni feladatukat. Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. Másoknál a munka javításának szükségessége indokolta a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mértékben. — Szembe kellett nézni azzal is — folytatta —, hogy a kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkara bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba bevonni. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesitéseben már az uj összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásában is meg legyen a nélkülözhetetlen egység. Az új kormány egyértelműen a Parlamentre kíván támaszkodni. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdag működőképességét, következetesen keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus valasztások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a tarsadalom békéjét es nyugalmát. — A kormány valóban szükséget érzi, hogy a formálódó plurális társadalomban minél hamarabb tisztuljanak a viszonyok. Legyen látható, hogy ki kit képvisel, és mit akar, és miután megküzdött önmagáért, önmagával, és másokkal, legyen azonos önmagával, és kiszámítható partnere a többieknek. A kormány ehhez szeretne segítséget nyújtani. Dolgozik egy olyan javaslaton, amely (Folytatás a 2. oldalon)