Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

1989. május 10., szerda Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) tatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző tevékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről döntenek. Nem foglalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszervek tisztségviselőinek megválasztásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti munka áttekintését és a szükséges módosítások elvégzését. O

A Központi Bizottság üdvözli, hogy a párt alapszervezetei és választott testületei aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ennek a folyamatnak a részeként értékeli a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenységét. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véleményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki nézeteiket a part fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének védelmében ellenzi a platformok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújuláshoz a párt progresszív erőinek összefogására van szükség. A Központi Bizottság leszögezi : demokratikus pártban nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan töboségi vélemények. A választott testületek döntési jogának elismerése és a határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartatva álláspontját. O

a Központi Bizottság üdvözli a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség létrejöttét és elfogadott programját. Egyetért azzal, hogy a Demisz közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan kiván dolgozni. Fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban pártunk tagjaiként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. Az MSZMP arra törekszik, hogy a közös értékek és politikai érdekek alapján együttműködjön a Demisz szervezeteivel. a szövetség tagszervezeteivel egymástól eltérő módon, programjuk és tevékenységük ismeretében alakítja ki kapcsolatait. Az MSZMP tudatában van annak, hogy a politikai és gazdasági reformok nem vihetők sikerre a fiatalok bekapcsolódása nélkül. A testület javasolja: az MSZMP Központi Bizottságának és a Demisz Szövetségi Tanácsának képviselőiből jöjjön létre tárgyalócsoport, amely kialakítja közös álláspontját napjaink főbb társadalompolitikai feladatairól, meghatározz.a az együttműködés új tartalmát és gyakorlati tennivalóit. A Központi Bizottság felkéri a párttagságot, a pártszervezeteket, a pártbizottságokat: a Demisz tagszervezeteinek helyi csoportjaival szervezzenek konzultációkat a közös munka lehetőségeiről, a párttestületekben megvalósítandó ifjúsági képviseletről. A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy több helyütt a fiatal párttagok pártszervezetükben ifjúsági tagozat létrehozását kezdeményezik. III. lésére vonatkozó jogával, erről szóló korábbi határozatát hatályon kívül helyezi. A Központi Bizottság állást foglalt a munkásőrség működéséről. további feladatairól. Megállapította, hogy a munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles tarsacin:mi alapon, önkéntesen, demokratikus szellemben, törvényes keretek között működött. Tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaságban. a szolgálatban és a közéletben. A munkásőrség vállal ia a társadalom reformtörekvéseit, alkalmazkodni kíván a politikai, közéleti változásokhoz. önkéntes fegyveres testületként a Magyar Népköztársaság védelmi rendszerébe integrálva, a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedik. A Központi Bizottság hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait, és felkéri a Minisztertanács elnökét, hogy készítse elő és adja ki a testületre vonatkozó új jogszabályt. Ebben szükséges meghatározni a munkásőrség feladatait az alkotmányos rend védelmében, az ország biztonságának erősítésében, a hátország- és területvédelemben, a katasztrófák elhárításában, az élet- és vagyonvédelemben, a közrend és közbiztonság megóvásában. V. IV. A Központi Bizottság támogatja Németh Miklós miniszterelnök kormányalakítási javaslatát. Állást foglalt, hogy nem él az Országgyűlésen a miniszterek jelöA Központi Bizottság döntött egyes párttisztségviseiők felmentéséről és kinevezéséről: ' — a testület tájékoztatást kapott Kádár János egészségi állapotáról, és úgy határozott, hogy érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és a központi bizottsági tagságából. A testület levelet intézett Kádár Jánoshoz, amelyet nyilvánosságra hoz; — Lukács Jánost a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KBtitkari tisztségéből és központi bizottsági tagságúból; — Petrovszki Istvánt, a Központi Bizottság tagját nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek elismerése mellett — felmentette osztályvezetői beosztásából; — Kovács Jenőt, a KB osztályvezető-helyettesét kinevezte osztályvezetőnek; — Borbély Gábort, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztői ftinkciójából, és kinevezte a KB osztályvezetőjévé; — Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét megválasztotta a Központi Bizottság tagjának és kinevezte a lap főszerkesztőjének. A megüresedett párttisztségek betöltésére a Központi Bizottság jelölőbizottságot választott. * A Központi Bizottság a párttagság kezdeményezéseit is mérlegelve, 1989 őszére összehívja az MSZMP országos értekezletét, amelynek pontos idejét, napirendjót, a küldöttválasztás módját a közeljövőben határozza meg. Javaslat politikai egyezte tő fórum létrehozására O

A Magyar Szocialista Munkáspárt — együttműködve valamennyi felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása a konstruktív erők közötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése. hogy az egypártrer.dszerböl a képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választások revén valósíi ható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Javasolja olyan rolitikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a résztvevő szervezetek altai meghatározott legfontosabb kérdések megvitaiásarn. Az igy kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. O

Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteleiben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek. a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstói, amely meghiúsítaná a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a torvényalkotást. O

Az mszmp ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. O

A Központi Bizottság kívánatosnak taraja, hogy az egyeztető fórum minci teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Ar MSZMP önálló tárgyalópartnernek fogad el minden olyan szervezetet — köztük az ellenzéki kerekasztalhoz tartozókat is — amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakitható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önmagukat képvi. selhetik, s szükséges, hogy rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. O

A Magyar Szncialis'a Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a következő témákat javasolja: (I) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intézményről), a pírtokról, a választójogról, a tájékoztatásról és az információról stb.) tartalmának és a soron következő választások időpontjának megvitatása. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy a megbeszélések részeként — az illetékes koimányzati szervek bevonásával — sor kerüljön a pártok működési feltételeinek rendezésére. (2.) A gazdasági válság leküzdésére, a szociális feszültségek enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozása, valamint a társadalmigazdasági konfliktusok erőszakot kizáró, önmérsékleten alapuló megoldása. O

A Központi Bizottság az előzetes megállapodásokra is építve a kölcsönös bizalom és a konstruktív munka érdekében a következő ügyrendet ajánlja: a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyjék. A teljes üléseken minden résztvevő azonos időtartamú felszólalási lehetőséget kapjon. A plenáris ülések helyszíne az Országgyűlés épülete legyen. b) A bizottságok — szakértők bevonásával — készítsék elő a megállapodásokat, a dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői aláírásukkal hitelesítsék. A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épüljön. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés mutatkozik, a különvélemény meghatározott terjedelemben rögzíthető. c) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak, a bizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgozzanak. Minden ülésről készüljön jegyzőkönyv. A tárgyalófelek rendszeresen adjanak ki közös közleményt. A Magyar Szocialista Munkáspárt annak reményében adja közre javaslatát, hogy az számithat a magyar tarsadalom felelős politikai erőinek és a közvélemény többségének támogatására Továbbra is készen áll az eredményes tárgyalásokat előrevivő kezdeményezések megvitatására és elfogadása ra. Budapest, 1989. május 8. Az MSZMP Központi Bizottsága elhalasztott találkozó A kormány és a SZOT vezetői az eredetileg tervezettnél néhány nappal később, május 12-e helyett 17-én ülnek tárgyalóasztalhoz — jelentette be kedden Bálint Attila, a SÍ?OT szóvivője. „EMBERI jogok" A belga hírügynökség kedden bukaresti diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Doina Cornea nyugdíjas kolozsvári nyelvlanárnő, aki az elmúlt hetekben újabb Nyugatra juttatott nyilt levelekben b'í( Rádiótelex Az MTA közgyűlésén A kutatás szabadsága Az idén első ízben adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság maga határozza meg jogállását, feladatait — hangsúlyozták a felszólalók Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének második napján. Többségük úgy ítélte meg: szükség van az akadémiai törvény megalkotására. Számosan vitába szálltak azokkal a felszólalókkal, akik úgy vélték: az alkotmányozás folyamán kell megalkotni a kutatás szabadságát szavatoló jogszabályokat. Az Akadémiának, mint önkormányzati köztestületnek, jellegét, feladatait, demokratizmusát azalapszabályban célszerű rögzíteni, külön törvény felesleges — hangoztatták. Némelyek úgy vélekedtek: indokolt meghatározni az elnökség jogkörét. Ez a testület — mondották — csak operatív intézkedéseket tegyen- a két közgyűlés közötti időszakban, s ne nyilatkozhasson az Akadémia nevében. Szükséges. hogy az ország sorsát meghatározó kérdésekben az elnökség kérje ki a közgyűlés véleményét, adott esetben hívjon össze rendkívüli közgyűlést. Nehezményezték. hogy az elnökség az utóbbi időben több kérdésben az Akadémia nevében, erkölcsi súlyával nyilatkozott. Többen szorgalmazták, hogy a közgyűlés határozottan foglaljon áüást az Akadémia kutatóintézeti hálózatának megszüntetésére irányuló tendenciák ellen. Fontos, hogy a törvény egyértelműen szavatolja az MTA kutatóintézeteinek működtetési jogát, és kötelezettségeit — hangoztatták. Kifejezték a reményüket, hogy a politikai és a gazdasági reformok során a tudást. a tudományt jelentőségéhez méltóan értékelik, s a magyar tudomány hazai és nemzetközi versenyképessége növekszik majd. Felhívták a figyelmet: széles körű felvilágosítómunkára van szükség a tudományos kutatás szerepének és hasznának megismertetésére, mivel az utóbbi időben a szegényedés, a növekvő intolerancia miatt országunkban a tudományellenesség érhető tetten. Szükség van néhány országos fejlesztési program kezdeményezésére: ilyenek például az elektronizálás és informatika, a környezetvédelmi technológiák, az infrastruktúra, az új technikát, a technikai fejlődést megalapozó folyamatok kutatása. A közgyűlésen állást foglaltak az Országos Tudományos Kutatási Alap megőrzése mellett. Az akadémikusok szerint: az Akadémia foglaljon állást az ország sorsdöntő kérdéseiben. A tudósok jelentős mértékben segíthetik a kormány döntéseinek megalapozását — hangoztatták. Kifogásolták, hogy a szakértők tanácsait még mindig nem veszik figyelembe minden tekintetben. Példaként említették, hogy a bös— nagymarosi vízlépcső építését vizsgáló ad hoc-bizottrálta Nicolae Ceausescu politikáját, április iközepe óta eltűnt kolozsvári lakásáról, és azóta nincs hír felőle. A belga hírügynökség által idézett nyugati források szerint Corneliu Manescu ellen js új lépés történt. A volt külügyminisztert, aki öt társával együtt Ceausescu elnökhöz intézett, nyílt levélben bírálta a román vezető politikáját, május elsejen erőszakkal új lakásba költöztették Bukarestben Ez arra szolgál a belga hírügynökség szerint, hogy elvágják a kapcsolatot addigi szomszédainak egyikével, akitől a 73 éves, súlyosan beteg embeT gyógyszereket kapott. Tl)Z EGY AMERIKAI HADIHAJÓN Tűz ütött ká kedden az amerikai haditengerészet egyik ellátóhajóján a Délkinai-tengeren. Washingtoni bejelentés szerint a balesetben hal tengerész életét vesztette, ölen pedig megsebesültek. A tűz a gépházban keletkezett. ság még nem kapott választ az általa felvetett kérdésekre. Az Akadémia és az egyetemek kapcsolatáról szólva elmondták: a tudomány károsodna, ha engednének az Akadémia és egyetemek szembeállítására irányuló törekvéseknek. Nyugati országok tapasztalata bizonyítja: szükség van az önálló tudományos kutatási hálózatra. Megalapozatlan az egyes egyetemeken megnyilvánuló aggodalom, hogy az Akadémiát nagyobb támogatásban részesítik majd, mint az egyetemeket — hangzott el a vitában. Örömmel, ugyanakkor megrendüléssel szóltak arról, hogy rehabilitálták azokat az akadémikusokat,akiket régebben méltánytalanul kizártak a tudóstársaságból. Magukat is rehabilitálják, amikor a mindig alkotó tudósok szellemi visszafogadásáról döntenek — vélekedtek a hozzászólók a közgyűlésen. Akadémikusokat, egyetemi tanárokat ért méltánytalanságokról szólt Huszár Tibor is, rámutatva: nemcsak a negyvenes évek végéről, hanem a 60-as és 70es évekből is sorolhatók a példák. Elsősorban az 1973ban hozott határozatokra és intézkedésekre utalva felhívta a figyelmet arra, hogy tudományon belüli vitákat nem tudományos, hanem adminisztratív, sőt, nemegyszer rendőri eszközökkel próbáltak megoldani. Már-már a boszorkányüldözéshez volt hasonlatos — mondotta — a Lukács-tanítványok, vagy a kiváló szociológus, Szelényi Iván elleni fellépés. A vitában a felszólalók rámutatlak: helyet kell adni a 40 éven aluliaknak, a fiataloknak az akadémiai bizottságokban, mert jelenleg a tudományos kutatásban éles választóvonal fedezhető fel a nemzedékek között. Az Akadémia szervezeti felépítése, működése kapcsán elhangzott: szüntessék meg a jelenlegi „egykamarás" akadémiát, azaz, vessenek véget a levelező és rendes tag megkülönböztetésnek. A tagsági kérdésekről szólva azt is felvetették: a tudományos testület az utóbbi években gyakran megfeledkezett jelentős tudósokról, kutatókról, nem méltányolta azok tevékenységét, tudományos eredményeit. Ezért állhatott elő az a helyzet, hogy van olyan magyar kutató, akit már az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája is tagjai sorába választott, ám a hazai testvérintézmény nem méltatta ugyanerre. A közgyűlés állásfoglalást fogadott el, s ebben többek között leszögezi: a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a Magyar Tudományos Akadémia a maga erejével és kompetenciájával segítse elő a gazdasági, politikai kibontakozást. A közgyűlés örömmel üdvözölte, hogy a kormány elnöke a megnyitóülésen mondott beszédében kifejezte: véget kell vetni a tudományos értékrendet torzító politikai beavatkozásoknak, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. A kormány elnökének szavai azt a reményt kellik. hogy a kormányzat új tudománypolitikai álláspont kialakítására törekszik A közgyűlés úgy ítéli meg: elengedhetetlen, hogy a tudományos kutatás költségvetési forrásai 1990-ben is megőrizzék reálértéküket, és 1991 után megkezdődjék a dinamikus felzárkózási folyamat az ezredfordulóra, az egy kutatóra jutó ráfordítások értéke érje el a jelenlegi nyugat-európai átlagot.