Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

1989. május 10., szerda 3 Gyermekvédelem = műemlékvédelem ? A családi kapcsolatok lazulása, a válások, a házasság- megbecsülése pedig minél bomlások okan, veszélybe került kiskorú gyermekek szá- több gyereket segítene az mának növekedése, — tömören szólva — a család műkö­dési zavarai tették indokolttá a csaladjogi törvény mó­dosítását. Alkalmasásának közel kétéves tapasztalatai azt mutatják, hogy a jogszabály módosítása a gyermekvéde­lem területén nem hozóit előrelépést. A törvény egyes új rendelkezései inkább nehezítik, mintsem segítik a gyer­mekvédelmet, és a gyermek érdekeivel szemben a szülök jogainak védelmét helyezik előtérbe. — Ez a summázata annak a beszámolónak, amely az új családjogi törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól szól, s amelyet tegnap, kedden vitatott meg a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Lehmann István megyei tanácsel­nök vezetésével. Az üj családjogi törvény tapasztalatairól szóló írásos beszámoló részletes ismer­telése helyett hadd idéz­vényt, ezzel kizárva a Par­lament beleszólási lehetősé­gét. Bernád István ügy jel­lemezte a törvényt, hogy az intézetekből a családi ott honokba. Megdöbbentő -adat hangzott el, miszerint a ja­varészt régi. roskadozó kas­télyokban elhelyezett álla­mi nevelőotthonokra, és az ott lakó gyermekekre for­dítható pénzösszeg mintegy 80 százalékát az épületek fenntartására, műemlékvé­delemre kell fordítani. Tart­hatatlan állapot, hogy Ma­gyarországon a gyermekvé­delem egyenlő legyen a mű­emlékvédelemmel! Mint hal­lottuk, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiuma is a kö­zelmúltban vitatta meg a zúk a tanácskozáson szót súlyosan vét a gyermekek és CxS;Jiá<Jjogi törvény gyakor­kérő Bernád Istvánt, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezető­jét. Az ő hozzászólása ugyanis magyarázatot ad ár­ra, miért elhibázott a mó­dosított családjogi törvény, miért nem szolgálja a gyer­mekek védelmét, jóllehet, pontosan erre lenne hiva­tott. A SÉEM osztályvezető­je elmondta, a törvénymó­dosítás kidolgozásakor a gyermekvédelemben érde­kelt minisztériumok több lé­nyeges ponton kifejezték egyet nem értésüket. En­nek ellenére megszületett a jogszabály-módosítás, mi több. az 1986. október 23-i Országgyűlés előtt két héttel a Minisztertanács már el­fogadta az új családjogi tör­az állampolgárok jogai el­len. Eme elhibázott jogsza­bályok egyébként 1 milli­árd 600 millió forint kárt okoztak az országnak. Az írásos beszámoló vi­tájában többen azt hang­súlyozták, hogy a kiskorú gyermekek érdekeit ko­rántsem védő jogszabályon sürgősen változtatni kell. A gyerekek és az ifjúság vé­delmét a többi között a gyámügyi dolgozók szégyen­teljesen alacsony — bruttó 7500 forint — bérének, va­lamint a nevelöszülők gon­dozási díjának jelentős eme­lése szolgálná. Az előbbi lati tapasztalatait, s ugyan­úgy elhibázotthak ítélte, mint a tanács igazgatási osttálya. Végezetül a SZEM képviselője arról tájékoz­tatta a vb-t, hogy még eb­ben az évben módosítani fogják a közelmúltban mó­dosított családjogi törvényt. • A Csongrád Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén második na­pirendként tájékoztatót hall­gatott még az új adórend­szer működésének megyei tapasztalatairól, amit Hor­váth Gyula, az APEH esetében a gyámügyesek Csongrád megyei igazgatója nagy számú pályaelhagyását lehetne megakadályozni, a nevelőszülők jobb anyagi tárt a tanácskozás vői elé. résztve­K. K. Uj kiadó - világ­rengető művekkel A legutóbbi időkig enyhe lógnak számított itthon. Er­gyomorremegessel léphette délyi Tudosítások címmel is át a határt az a magyar, aki lap indul, amely a menekül­ÍNyu gátról szellemi tápláló- lekről próbál tárgyilagos in­kot is hozott magával, talán formációkat adni mindazok­az '56-os események ma- nak. akik bármilyen beállí­gyar sajtójának összefog- tódással érdeklődnek e pr ob­iak) kinti kiadását is. lm- ilemakör iránt, már hazai földön is kapható A könyvkiadási terveikről ez az összefoglaló, azon Hass György úgy nyiiatkó­•időszak cikkeiből, helyek a zotl: különböző szerkesztő­ikönyvtárakban a mai napig ségeket állítanak föl, úgy­szakavatotlak szamara is ne- mint pszichológiai, társada­hezen hozzáférhetőek. Sompolitikai és Sapszerkesz­Azért a nagybetűs Helyzet tő, de tervezik .bestseller jellemzéséhez az is hozzá- szerkesztőség kialakítását is. tartozik, egy időben két ki- Ebből is látható, a könyv­adó is jelentkezett 1956 saj- kiadás igen széles skáláján tójának összefoglaló kiadd- akarnák piacra törni. Termé­sával. Mindezt tegnap dél- szetesen nem várják, hogy után Budapesten tudhattam valamennyi kiadványuk nye­meg, a Tudósítások névvel reséget hoz. Egy legutóbbi megalakult új kiadó tájé- példára hivatkozva azon­koztatójáii. S, ha már a slá­gerkiadványnál tartunk, er­demes elmondani, miért je­lentkezett a Tudósítások az "56-os művel. Sorrendben az ott hallottak: 1. Mert ók 294 ban. a pszichológiai szer­kesztőség egy szex témájú könyve hozta azt a sikert, amibö! meg tudtak jelente­ni további öt, szakmailag fontosnak ártott müvet. forintért adják, amit a Kos- Természetesén a terjesztés suth 475-ért. 2. Mert a Kos- problémáit sem lehetett ki­suth csak a budapesti lapok kerülni. Elhangzott: „szaki­közleményeire szorítkozik, a toltak" a postával, mert Tudósítások vidéki lapokat lapjaikból az egész ország­üs idéz. 3. Mert paradox mó- ban nem tudtak annyit el­don nem is tudták, hogy adni, mint egy rikkancs egy­más is piacra szánja az ösz- maga, mondjuk a Deák té­szefoglalót, csupán a sors ren. Pesten. Mivel 361) ikö­szeszélye, hogy mindketten rül jár már azon cégek szá­a debreceni Alföldi Nyom- ma, melyek kiadói jogosult­dával szerződlek. ságot szerezték, a könyves­Haas György — aki ügy- boltokban is nehezebb pia­vezető igazgató kollégája cot találni, ezért könyveiket ds saját hálózatban akarják terjeszteni. iManchint Róbert nevében is szólt — további tájékoztató­jában elmondta a kiadó lét­rejöttének körülményeit. Va­lamint céljaikat. Eredetileg rnentálhigielies szolgálta­tások módszertani kozpont­ja néven működött egy szel­Bemi munkaközösség, amely szerkesztették, aminek osszefogott a Hankiss Elemér kötete már napvilágot olyan kiadványról szólni, amely a hazai piacon szo­katlannak számít. Lei-Tár címmel az új társadalmi szervezetek katalógusát elsó Já­nevével fémjelzett szocio­lógus társaság tagjaival, s őket anyagilag. erkölcsileg támogató embérekkcl. nk ' a szó Szoros és tágabb <: rnében is tudósítani akarjak az országot. A közeljövőben lott, készül a második, s ahogy a tájékoztatón el­hangzott, bíznak benne, az Új illőt'• m alakuló közéleti struktúra további kötetek összehozását is szükségessé teszi. Ez pártoktól független több lapjuk jelenik meg. Az szolgáltató kiadvány, mint Országgyűlési Tudósítások, ahogy a Tudósítások is ilyen amelynek tartalmát nem alapítvány kíván lenni: hír­kell különösebben részletez- vivői semlegességet fogal­ni. A párizsi Irodalmi Új- maztak meg céljukként, ság budapesti kiadása, mondván, a tények (sajnos amelyről bizonyára sokan vagy szerencsére — minden­tudják, az '56-os sajtoközle- ki maga döntse el) epp elég­mén yekhez hasonlóan á gé beszédesek, legutóbbi időkig tiltott do- B. T. Népfront, vagy amit aliarto Má, szerdán délután fél hatkor tart ülést a makkos­házi általános iskolában a Hazafias Népfront körzeti bizottsága. A napirend alap­vetően az eddigi munka éi­tékelése, azútán pedig új vezetőség választása Volna. Kérdés, hogy ilyen formá­ban — néhány vezetőjének rengeteg munkája, és jó szándéka ellenére — szükség van-e a jövőben a lakótele­pi népfrontra, illetve erre van-e szüksége? Kérdés az is, amit a makkosháziaknak keli — a jelenlétükkel és az aktivitásúkkal — eldön­teni, hogy szükség van-e egyáltalán valamilyen gyü­lekezetre, amely nem puszta gittegyletként próbálja a la­kótelepi érdekeket megfo­galmazni és képviselni. Lehet, hogy a helyi la­kosság unja már a termé­ketlen politikai Vitákat, ta­lán nem is direkt politizáló szervezetre Volna szüksége. Talán hasznosabb lehelne egy olyan gyülekezet, ameiy módot adna az ABG vezető­jenek, hogy a vevőinek szemtől szembe elmagya­rázza, miért száraz már ko­rán reggel a vajasborda, miért drágábbak náluk egyes árucikkek, mint a másik boltban. Ugyanígy már előre fel lehetné készül­ni a panelházak rekonstruk­ciójára, vagy az illetékeseit­kel eszmét cserélni a város­rész közlekedéséről, fásítá­sáról. De lehet, hogy valami Végezetül erdemei, egy | W'szen mást kellene esi náini. Lehet az is, hogy a Makkosházán élők ezrei azt igénylik: éljünk csak to­vábbra is egymás mellett elszegényedő idegenként. Akinek mondanivalója vaft ezügyben, várják ma este fél hatra a rózsaszín iskolába. T. I. Bibó ürügyén... A koalíció gondolatával kaéérkodünk. Ma már újra tehetjük. Az a másik koalí­ció sincs még annyira távol tőlünk, hogy néhányan ne emlékeznének rá. Ési a ta­nulságaira. Mi volt akkor a legnagyobb veszély? Egyfelől — ezt valamennyien fújjuk, hi­szen eleget ismételtették az iskoláinkban — a földesúri—jobboldali—reakciós—kon­zervatív erők restaurációs igénye. Másfe­lől... Nos. másfelöl a kommunista párt, mint a koalíció életében állandósult bi­zonytalansági tényező — a maga kiszá­míthatatlan, sztálinista harcmodorával. Ki­számíthatatlan, mert senki sem tudta megítélni, mennyire gondolta komolyan a földosztást, a magántutajdon védelmét, s hogy lemondott-e valójában a proletár­diktatúra „bevezetéséről". És a harcmo­dor: a sztálinista frazeológiában a polgár­háború szókincséből merített: széncsata, hídesata, a munka frontja ... Az állam­nak parancsnoki posztjai vannak, a gyár, az üzem, a falu: erőd, melyet a bolsevi­kok rohammal bevesznek. S mindehhez a „Nagy Testvér" magyar tanítványai, a kistestvérek, akik nem voltak túlságosan önálló gondolkodású elmék, annál inkább többé-kevésbé precíz, de föltétlenül meg­bízható kivitelezők; módszereiket egyene­sen a Szovjetunióból hozták. Az ideológiai szilárdság (rugalmatlan­ság), a harcos terminológia, a demokrati­kus centralizmusnak keresztelt, oligarchi­kus-diktatórikus klikkrendszer — nagy­jából a magyar bolsevik párt karakteré­nek körvonalai. Általánosan: a bolsevik típusú párt lényege a hatalom megraga­dásának doktrínája, a direkt akció, a köz vetlen cselekvés elsősége, s az ehhez tár­suló forradalmi romantika és küldetés­tudat. Taktikájának középpontjában az élcsapat katonai fegyelme, harci felada­tokra való felkészítése, az ellentétek ki­élezése, és a megfelelő pillanatban a dön­tő ütközet megvívása áll: monolit párt — moriolit osztályellenség ellen. Ezzel szemben 1945-ben Magyarorszá­gon egy parlamentáris demokrácia jött létre, a megfelelő játékszabályokkal. A legfőbb kérdéssé tehát az lépett elő, hogy áthidalhatö-e a kommunista párt céljai (teljes államosítás, szövetkeaetítés, a ha­talom kizárólagos birtoklása) és a koalí­giai merevség — bármelyik párté — meg­öli a kompromisszumkészséget; az általa­nos bizalmatlanság lehetetlenné teszi a kölcsönös lojalitást. Vagyis: egyaránt szükséges kialakítani a koalíciós kormányzás technikáját — és erkölcseit. Ha ez nem sikerül, a kormány­forma válságának bekövetkezésével kell számolni. Ami egyúttal az egyes pártok taktikai válságát is jelenti. Maradjunk továbbra is a bolsevizmus­nál: taktikai krízise egyenesen következik a bolsevik párt föntebb vázolt karakteré­ből. A kommunisták, energiájuk nagy ré­szét harcmodoruk csiszolására, tökélete­sítésére fordították. A hatalomra jutás módszertanán gondolkodtak, az akciókész­séget és -egységet erősítették, miközben ideológiájuk egésze dogmává merevedett a sztálinizmus évtizedeiben. Rugalmas reagá­lásra a szándék megléte esetén is képte­len lett volna. Ilyen gondolkodás (dikta­túraelmélet) és ilyen gyakorlat (konfron­táció. társadalmi méretekben) félelmet keltett a szocializmus iránt. S az újszerű állapotot: egy nyugati típusú demokrácia megteremtésének lehetőségét (tekintsünk el attól, hogy Jalta mennyire volt benne a köztudatban, és mit/nem reméltek tőle) — a magyar nép kénytelen volt egy har­cos kisebbség fenyegetésének, árnyékában megélni. Az emberek fenyegetettségérzését egyi* dül a párt csökkenthétté volna. Azzal, hogy kiszámíthatóvá teszi önmagát; ha félreérthetetlenül megfogalmazza: mely elképzelései a napi politikai kölcsönösség fenntartói, és melyeket kíván beépíteni hosszú távú szocializmuskoncepciójába. Idézzük itt emlékezetünkbe a földosztás, a koalíció fenntartása—feloszlatása, a pártok továbbélése körüli huzavonákat és hazudo/ásokat... A harci szellem csökkentésével egyide­jűleg fel, illetve el kellett volna ismernie a más pártok létéből, programjából eredő éttékeket: többpártrendszer, népképvise­let és önkormányzat, emeberi szabadság­jogok, bírói jogvédelem, ellenőrzött vég­rehajtó hatalom stb. Ezek az értékek ugyanis csak a kialakulásuk idejét tekint­ve köthetők a polgári társadalmakhoz, ér­vényességüket tekintve egyetemes civili­zációs értékek. Azt a hatalmat, amelyik a kialakult. dós politika (a konszenzus folyamatos meglevő történelmi-társadalmi értékek megújulása a mindennapos gyakorlatbán) közötti szakadék. Kialakul-e egy életké­pes koalíciós kormányzási technika? Fel­adjak-e, vagy konzerválják a kommunis­ták harci-készenlétj állapotukat. — mely addig ismeretlen politikai atmoszférát te­remtett az országban. Mit mutatott a koalíció gyakorlata? Milyen — mának szóló — tanulságaink léteznek? Itt Van mindjárt a miniszteri bársonyszékek ügye. Mindegyik olyan po­zíciót jelentett, amelyet megszerzése után körömszakadtáig védeni kell. bolsevik szóhasználattal: bevehetetlen erőddé ikell nyilvánítani. A pártok közötti megegyezés tulajdonképpen arra szorítkozott: ki, hány erődöt'tüzelőállást foglal el a Miniszter­tanácsban. És ebből már egyértelműen, általános érvénnyel következik, hogy a miniszterelnök keze gyakorlatilag teljesen meg van kötve — közvetlen munkatársai megválogatásában. Meg az is, hogy a szakminisztériumokat szakmai analfabé­tákkal is feltölthetik az egyes pártok, sza­vuzócédula-részesedésükro hivatkozva. És az is bizonyos, hogy az elvi vagy ideoló­(melyek valamennyi létező társadalmi be­rendezkedés számára normatív erejűek) nem hajlandó önnön szellemiségébe és gyakorlatába beépíteni, integrálni — azt maga a társadalom fogja erre kényszerí­teni, az első kínálkozó alkalommal (lásd: 1956). Mirtdeztk. Bibó István fejtegeteseinek újragondolása, mindannyiunknak fontos és nagyon időszerű. Az MSZMP-nek is. És azután már „csak" a konzekvenciákat kell levonnia ... Breitner József * Ma délután 3 órakor — Bibó István halálának tizedik évfordulóján — meg­emlékezést szervez a Bibó István Emlék­bizottság Budapesten, az Óbudai közte­metőben. A Magyar Tudományos Akadé­mia képviseletében Huszár Tibor, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Vásárhelyi Miklós. Bibó barátai, egykori börtöntársai nevében Göncz Árpád, vala­mint az emlékbizottság elnöke, Bellavics István mond beszédet, majd a megjelen­tek elhelyezik a kegyelet koszorúit. Ezernyolcszázán a gáton Már a Tisza is... 10­Lelassull a/. apadás a- oldalán az. altalaj Hernádon. A Bodrogon vi. sa és á töltés felázása szont nem csupán megállt ait homokzsákokkal a vízszint csökkenése, ha- vább erősítik a gátakat, a nem Felső-Bereckinél reg- fakadó vizeket pedig vissza­gel 6 ólától délig 15 centi- szivattyúzzák a folyóba, ne­méiért árádt kedden a fo- hogy elöntse a mélyebb ta­lyé. A vízügyi szakemberek lepüléseken épülő Iakóhúza­a jelenlegi 695 centiméteres kat. vízállásra további 20 cen­timéteres áradást várnak. Sáiospatak, Vajdácska, Al­só-Bereckj és Végardó tér­ségében továbbra is fő* zsekötegekkel és fóliával vé­dekeznek a hullámverés e'­len. A gát menti községek in- , Észak - M a gyáro rsza gon Elkelt a cég Az NSZK-beli Würth konszern megvásárolta a ko­rábban magyar vállalatok közreműködésével létrehozott Würth Szereléstechnikai Kft. magyar részvényeit. így — a társasági törvény nyújtotta lehetőségeket kihasználva — az elsők között alakult 100 százalékos külföldi tulajdonú magyarországi cég. Magyar cégeket — főként kis- és kö­zépüzemeket is bevonnak a gyártásba, az egvik legna­gyobb gyártópartnerük a magántulajdonban levő Pintér Művelt. fellazulj- víz kiszivattyúzását, a Köjál mi- pedig a fertőtlenítést. Példátlan méretű árhul­lámot jelzett keddre virra­dó éjszaka a Kraszna ví~.­szintemelkedésé: több mint négy métert áradt a folyó. Az előrejelzések és a román vízügyi szervektől kapott Arad a Tisza is. Tokajnál aaalok alapján aZ eddigi 24 óra alatt 56 centimétert legnagyobb vízállást meg­emelkedett a folyó vízszint- haladó áradás kialakulási­je. A Sajó-toíkolatban Sa- ra lehetett számítani. jósZöged és Tiszaszeder- A romániai Alsószopomál kény között is hüllámve- ugyan a víz magassága még rés ellen védekeznek a Ti- 72 centiméterrel meghalad­ja az eddig mért legna­a gyobb vízállást, de a 1 Ki­folyók mentén csaknem 1000 túrhoz közeli Domahidár.'l vi/.ügyes dolgozik a gátakon, már csak 13 centível volt munkájukat több mint 100 több, míg aZ első frtagyur szállítójármű és munkagép településnél, Ageriőmaj >r­segiti. Az árvízzel elun- nál 57 centiméterre! alatta tölt és balvizes terület nagysága továbbra is 20 e/.er hektár. A szivattyú­telepek naponta 850 e/.er köbméter vizet vissza a folyókba maradt a rekordérteknok. A vízügyi szakembereknek az a véleményük, hogy mindez a határokon túli emelnek viztározúsi viszonyok ked­Az árvíz vező alakulásának köszö* sújtotta területén a Bor- hető, erről azonban s' sod Megyei Vízművek meg- milyen konkrét inforrr kezdte az ásott kutakból a «ai nem reiidelkez

Next

/
Thumbnails
Contents