Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEL M AGYA ROK SZ Aö 79. évfolyam, 108. szám 1989. május 10., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint „Üzemzavar" a Politikai Bizottságban? 0 szükségállapot rémhír! — mondja Nyers Rezső államminiszter Tegnap, kedden délelutt Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, allanvminiszternek plenáris előadásával megnyílt a huszonkilencedik műszaki hónap. Szegeden, a technika házában elhangzott előadás után az allamminisztert megkérdeztük: — Varható-e gazdasági szükségállapot Magyarországon? — Egyelőre nem! A Damoklesz kardja valóban lebeg a gazdaság felett, de szükségállapotról szó sincs! — Mire véljük akkor az ezzel kapcsolatos politikai viegnyilalkozasukat? — Ezt a szóparbajt en a működésben bekövetkezett „üzemzavarnak" mondanam. Kommunikációs hibanak, amelynek egyelőre nincs reális alapja. — Mikor valhatna szükségessé a szükségállapot meghirdetése? — Három ok is előidézhetné: a legfőbb, ha a nemzetközi fizetóképessegünk meginogna. Egyelőre azonban közepes helyen állunk a lizetési világranglistán. Ha műkorcsolyázó-nyelven fogalmaznék. azt kellene mondanom, a hat maximális pontból négyet kapunk. így a 40-42-dik helyen vagyunk. Szerencsénk, hogy más országok fizetőképessége is romlik, így ez előnyösebb helyzetet teremt nekünk. Az állami költségvetés felborulása is előidézhetne gazdasági szükségállapotot. Most 20 milliárd forint a tervezett hiány, de mar látszik, hogy a gazdaság romló tendenciái miatt, ez akár a duplája is lehet, hu a kormány nem lép közbe. —» Hogyan? — A 21) milliárdnál mindenképpen több reális hiányt kell eltűrnünk az idén, hiszen tavalyról áthúzódott erre az évre a kamatteher egy része. De mindenképpen drasztikus takarékosságra lesz szükség. Leginkább a hadikiadásokat és a nagyberuházásokra fordított öszszeget akarja megnyirbálni a kormány, gyakorlatilag csak az egészségügyi és művelődési költségvetés maradna változatlan. — Es a harmadik veszély? — Ha a költségvetés a kelleténél jobban eladósodik, akkor az MNB-tól kell újabb belső hiteleket felvenni. Márpedig 25-30 milliárd kiszívása a gazdaságból, borulást jelentene. — Mik a tennivalók, hogy mindezt elkerüljük? — Készülőben van egy komplex reformcsomagterv, aminek része a tulajdonforma reformja, és az átalakulási törvény is. Egyelőre azonban kényszerhelyzetben vagyunk, így az 58 százalékos vállalati elvonási mértéken nem tudunk lazítani. Jövőre a gazdaságpolitikát kettős célúvá kell tenni. Egyrészt biztosítsa a pénzügyi stabilizációt, másrészt el kell indítania egy új minőségű gazdasági fejlődést. Jelenleg három évre tudunk előretekinteni. Azt máris látjuk, hogy ilyen eredmenyelvonás mellett nem tud a gazdaság sokáig talpon maradni. Leghamarabb azonban csak kethárom év múlva csökkenhet a költségvetés elszívóképessége. — A gazdasagi átalakulásnak politikai leltételei is vannak! — Csak gazdasági reformról nem beszélhetünk. Sokszor felvetődött azonban a kérdés, hogy a pluralizmus gyengíti vagy segíti a gazdasági kibontakozást? Hoszs/.u távon mindenképpen szükséges, de átmeneti zavarok miatt visszafoghatja a gazdasági fejlődést. Olyan erőteret kell teremteni, hogy \ minden alakuló párt. mozgalom belássa, a reform öszszeköti óket az MSZMP elképzeléseivel. A pártban ma már megvan a képesség és az akarat arra, hogy következetes reformpolitikát folytasson. Minden pártnak az érdeke, hogy az ország felemelkedése békés úton menjen végbe, ez lehet a konszenzus alapja. — Sokan azt mondjak, egyszerűbb lenne, ha a kormány kérné a hitelek átütemezését! — Ez nem járható ut. A jövőben is rugaszkodunk ahhoz, hogy hitelképességünket megőrizzük. A kamatszolgálati kötelezettségek jelentik különben is a nagyobb gondot. Az átütemezés tehát szalmaszálnak se lenne jó fudoklás esetén. A következményei? A reformpolitika megvalósítása egy időre lehetetlenné válna, mert a bizalom meginogna, a külföldi tőke beáramlása rohamosan csökkenne, az életszínvonal pedig drasztikusan romlana. Egyetlen reális esélyünk, hogy következetes reformokkal megtaláljuk új helyünket a világban. Rafai Gábor Az MSZMP KB ülésén Káderpolitikáról, reformkörökrof, munkásőrségről, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első -titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fej ti Györgynek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttörvény tervezetéről folytatolt viták tapasztalatait összegező tájékoztatót; valamint az MSZMP KB javaslatait politikai egyeztető fórum létrehozására; — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében az MSZMP káderhatáskörének megszüntetésére tett javaslatot; — a reformkörök működésének kezdeti tapasztalatairól készült tájékoztatót, valamint a párton belüli véleménynyilvánítás és kezdeményezés szabadságára vonatkozó állásfoglalás-tervezetet ; — a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség - megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet; — Borbély Sándornak, a munkásőrség parancsnokának előterjesztésében a munkásőrség működéséről és további feladatairól szóló állásfoglal ás-tervezetét; — Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének javaslatait a kormány átalakítására. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztése alapján döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezéséről. Á KB levele Kádár Jánoshoz Tisztelt Kadar János elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai meg rendüléssel értesültek súlyosan megromlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai életünknek. A Központi Bizottság, mérlegelve az ön egészségi állapotát, ugy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből es a központi bizottsági tagságából adódó terhek alól. Ma meg nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, történelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondásoktól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérleget, amely Kádár János nevéhez kötődik, ön a társadalom jobbításaért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tiszteli az Ön személyeben, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában es következetes képviseletében, a kelet—nyugati párbeszéd kibontokoztatusában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kadar Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kesz volt a megegyezésre. Nem feledkeznek bieg a hatvanas-hetvenes évek Magyarorszagaról, amikor hazánkat — lehetőségeinkkel és korlátainkkal együtt is — a megújulás előfutáraként tartotta számon a honi és a nemzetközi közvélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáinkat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nem egyszer téves döntések is súlyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban népünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete szamunkra intetem is egyben: ismernünk kell történelmünket, és tisztelnünk értékeinket, mert enelkúl nem őrizhetjük meg önbecsülésünkét. Kedves Kadar elvtárs! Megőrizzük munkássugaiuik erteket t. következetesebben folytatjuk a reformok utján járva a nemzet további felemelkedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együttműködés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát. elvtársi üdvözletünket küldjük Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága i. O

A Kozponti Bizottság megvitatta és a további munka alapjául elfogadta a politikai pártokról szóló törvény elveit. Állast löglalt abban, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának es politikai jogainak biztosítása, a társadalomban meglevő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolttá teszi a törvény megalkotását. Helyesli, hogy a politikai pártok bejegyzését és működésűk alkotmányossági felügyeletét az Alkotmánybíróság lássa el. Egyetért azzal, -hogy a pártok költségvetési támogatásáról es gazdálkodásáról a törvény rendelkezzek. A Központi Bizottság alanlja a Minisztertanácsnak, hogy — figyelembe veve az MSZMP es más politikai erok, mozgalmak tárgyalócsoportjai közötti megállapodásokat is — -mielőbb véglegesítse a törvénytervezetet, és terjessze az Országgyűlés elé. O- A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Kö tárgyalócsoportjának eddigi munkájáról. Szükségesnek " tartja, hogy mielőbb tárgyalások kezdődjenek a különböző társadalmi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében politikai egyeztető fórum létrehozását kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. II. O

A Központi Bizottság felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gyakorolt hatáskörét. Kezdeményezi, hogy a Minisztertanács helyezze hatályon -kívül az erre vonatkozó jogszabályokat. Az MSZMP a jövőben csak politikai eszközökkel kívánja érdekeit es befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazdasagi, társadalmi es egyeb vezetői funkciók betöltésekor, a kepviseluk es tunacstagok megválasztásakor. Jelöltjeinek eltögad(Folytatás a 2. oldalon.) Elodázott pártkongresszus? — Az MSZMP KB hétfői ülése után megjelent első információkra többen reagáltak úgy, hogy az országos pártkonferencia bejelentése kísérlet arra, hogy ne kelljen összehívni az MSZMP kongresszusát. ML a véleménye erről a ..logtkárol" Perenyi Janosnak, az MSZMP KB tagjanak, aki természetesen maga is részt vett a tanácskozáson? — A reformkorok megjelenese és szerveződése kapcsán került elő az újabb országot* tanácskozás összehívásának igénye. A konkrét tormuval kapcsolatosan többféle elképzelés került a legutóbbi ülés ele. Kibővített KB-üIésröl, purtertekezletről és kongresszusról egyaránt szó volt. Egy kongresszusnak közeli és távoli programot is illene adni. Ezeknek a dokumentumoknak a megfogalmazása viszont komoly előkészítést igényelne. Nagyon sokrétű és sürgető feladatok állnakmost a párt előtt. Választási programot kell megfogalmazni, új (esetleg időleges) működési szabályzat megalkotása előtt állunk. Igencsak szerteagazó a törvényhozás jelenlegi folyamata. Nem halogathatok a tárgyalások az alternatívokkal. A KB úgy vélte, hogy az amúgy is felhalmozódott feladatókat lehetőség szerint ne szaporítsuk tovább. Ezért döntöttünk az újabb pártértekezlet mellett, de ezen a tanácskozáson elsosorbun a tartalmi megújulást kellene előtérbe hozni. — Mikor lesz a tanácskozás? — A testület, hét tartózkodás mellett,'á/. őszi, szeptemberei időszakra voksolt. — Mik lehetnek a témakörök? — Van olyan elkepzelés, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, valamint a tisztségviselők újjáválasztása addig az idöpontik megtörténik. A testületek tagjait a párttagok delegálnák, a tisztségviselők kiválasztására pedig el tudok képzelni egy párton belüli választást. Így nem lenne tehertétel az országos tanácskozásra a személyi ügyek eldöntése. A figyelem a választási program kialakítására összpontosulhatna, és kialakulhatna az, új szervezeti szabályzatunk is. Persze, még a gazdaságról és- sok minden másról is kellene beszelni ezen a széles döntésjogosultúgú, fontos, országos párt-fórumon. — Május 20-án Szegeden rendezik mea a reformkörök első országos találkozóját. Ez az esemény szóba került-e a hétfői tanácskozáson? — Konkrétan nem. De a KB részerői megfogalmazódott az az igény, sogy ezek a progresszív erők integrálódjanak a part szervezetébe. Ez. egy platform ertékú koncepció lehet, de elképzelhető, hogy máris ,az. A reformkdrökben felhalmozodott energia lendületet adhat az egesz partmozgalomnak. — Idehaza is és külföldön is nagyon nagy figyelmet keltett Kadar János távozása az elnöki posztról és a testületből. Az is feltűnt, hogy a párt volt elnöke nem kérte felmentését. — Egy négytagú orvosi konzílium írásos véleményét olvasták fel a Központi Bizottság előtt. Eszerint Kádár János egészségi állapota, sajnosi olyan, hogy most és a továbbiakban csak névlegesen lehetne az MSZMP elnöke és a Központi Bizottság tagja. Ezt az álmegoldást pedig jelen helyzetben senki sem akarhatja. Bülc István