Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

2 1989. május 16., kedd Nem kell egységet hazudni! Platformvita a városi pártbizottságban — Szeged kongresszus mellett szavazott Az NSZK-cég tagadja a rakétavádakat Az államügyészség nyomozást folytat: került-e német technológia Romániába Az eddig megszokottnál jóval nagyobb érdeklődés övezte a városi pártbizottság tegnapi ülését. Aligha téve­dünk: elsősorban azért, mert a tizennégyek platformja (megjelent a Délmagyarország április 20-i számában) sze­repelt a napirenden A párttagok véleménye alapján a platform szellemének megfelelő gyakorlati teendőkre tett javaslatokat az ezzel megbízott szerkesztőbizottság; a pártbizottság tagjai ezt az ajánlatsort írásban megkapták; részletes ismertetésétől most azért tekintünk el, mert má­jus 6-i számunkban közolt, Básthy Gáborral, a szerkesztő­bizottság elnökével készített interjúban a javaslatok lé­nyegét már olvashatták. Ugyancsak írásban került a pb-tagok elé ugyané bi­zottság ajánlása: ne határozati javaslatként, vagy állás­foglalás-tervezetként vitassák újra a platformot, sőt még munkakokmányként se kezeljék, hanem a pártbizottság a tizennégyek különvéleményeként vegye tudomásul, amely­lyel a pártbizottság tevékenységét kívánják befolyásoLni. Bár a fönt említett gyakorlati javaslatok egészen konkré­tak, a fogalmazásmód egyszerű és világos, a pártbizott­sági ülésen három és fél órás. parttalan vita kerekedett­Török József azt javasolta, hogy mégis emelkedjen ha­tározattá a tizennégyek do­kumentuma, mert szerinte csak igy lesz igazán jelentő­sége. Bujdosné Lengyel Esz­ter stilisztikai finomságokkal foglalkozott, és azt mondta, a párttagok az ö területén (egészségügy) nem akarnok „kivonulni" a munkahelyek­ről. Ha már a párt és az álla­mi funkciók szétválasztásá­ról van szó — mondta Bod­nár Lászlóné —, ideje lenne áttekinteni az ágazati párt­szervezetek helyzetét is. Lu­kács Árpád tételesen bizo­nyította, hogy a platíormké­szítők gyakorlati javaslatai megegyeznek a Démásznál az elmúlt évben megtörtént változtatásokkal. A szerkesz­tőbizottság javaslata ellené­re (hasznosabbnak tartották a platformban megrogalma­zott gondolatokból követke­ző gyakorlatias változtatások vitáját, mint az esetleges fo­galmi vitákat) Fekete Zoltán definíciókat kért a platform szövegében előforduló fogal­makra (pártelit, militár.s, kisebbség). Kifejtette, a vá­lasztási program igényé ."íl egyetért, hiszen tanácstagi választások esetén a jelen­legi testület tagjai közül ke­vesen tudták megtartani a pedagógusok bizalmát. A fo­galmi vitát folytatta Sim.icz József, s ekkor felszólalt Szentgyörgyi Pál, aki kije­lentette; az a benyomása, hogy az addigi hozzászólók megkerülték a lényeget. Eb­ben a vitában ugyanis arról kellene beszélni, hogy mi­ként lehet megvalósítani a békés átmenetet a monoli­tikus egypártrendszer bői a többpártrendszerbe. A plat­form szerinte azt mondja ki, mit kell tenni az MSZMP­nek, ezért. Akik komolyan hiszik, hogy politikai párttá kell válnia, azok azonosul­nak a platformmal. Lgy ér­demi vita tehát azt is meg­mutatná, hogy a városi párt­bizottság tagjai között mi­lyen politikai nézetkülönb­ségek vannak. Anderle Adám két kér­désre várt választ: 1. ponto­san milyen visszhangot kel­tett a párttagok körében a platform, (milyen volt a vé­lemények „szóródása"); 2. mi a véleményük a pártbi­zottság titkárainak a saját tevékenységükről, a vb és a pb munkájáról? Nem kell megint egységet hazudni — folytatta a JATE pártbizott­ságának titkára. A párton belüli szociológiai vizsgá'at­tal kellene eldönteni, miféle érdekirányuitságok léteznek az MSZMP-ben, majd el­dönteni, egy üttmai adhat-e a jelenlegi tagság, avagy megoldandó a szervezett rétválás. Kifejtette szemé­lyes véleményét arról, hogy akik a munkájukból élnek, érdekeltek a párt megváltoz­tatásában, akik viszont a po­ciójukból, azok nem. Amíg a tulajdonviszonyok tekinte­tében változatlanul az ál­lamszocializmus létezik (tár­sadalmi termelés, állami ki­sajátítás kedvezményezet­tekkel), addig sokan érde­keltek a jelenlegi viszonyok konzerválásában. Ha nincs gazdasági pluralizmus — a politikai pluralizmus üres deklaráció. Tóth Károly szerint, a platform szellemében szüle­tett gyakorlati javaslatok a kormányzópártból valóságos politikai párttá alakulásnak csak az első fázisával foglal­koznak. Szükséges lenne azt is meghatározni, milyen le­gyen a pártnak a patalom­hoz való viszonya a verseny­helyzetben, a többpártrend­szerben. Pusztai Dénes mindenben egyetértett az „elméleti em­berekkel", csak arra figyel­meztette a pb-t, nehogy a gyakorlat dolgai kicsússza­nak a kézből. Nagy vári László azt akarta, döntsék el, hogy valamiféle „szocia­lista jelkép" e párt, vagy „tu­datos irányító'? Csölle Ti­bor kétségbe vonta, hogy a szakszervezeteken keresztül érvényesítheti a munkahe­lyeken a politikai befolyását az MSZMP? Kristó Gyula megpróbált gátakat állítani a parttalan­ságnak, kijelentve, hogy a következő evidenciákon nem érdemes vitatkozni; egy pártnak alapvetően politikai képződménynek kell lenni; választási pártnak kell len­ni, vagyis nagy tömegek nél­kül is lehet hatékony; ha nincs egység, be kell vallani; a platform elfogadásáról, határozattá emeléséről nem szabad szavazni, mert érvé­nyesülnek a beidegződések, mindenki fölteszi a kezét — és megint nem történik sem­mi. Megalkotóinak az volt a célja, hogy „váljon el a hal a hústól"; majd a gyakorlat­ban derüljön ki az egyetér­tés, vagy az ellenkezés a do­kumentum szellemével. Má­ra Péter azt mondta, hogy pillanatnyilag képtelenek az egyszerű párttagok eldönte­ni, hogy milyen pártnak a tagjai; új szervezeti szabály­zatot sürgetett, új szocializ­musképet, és világos állás­foglalást a tulajdonviszo­nyokról. Papp György sze­rint, a platform lejáratja a demokratikus centraliz­must; alulról kell szerveződ­ni és horizontálisan, platfor­mok is kellenek, de az ak­cióegység érdekében pártfe­gyelem is. Az olajipari párt­bizottság nevében azt kérte, foglaljon állást a városi pártbizottság: „jelzők nélkü­li" MSZMP-kongrnsszust igényel. Anderle Ádám kérdéseire Oláh Miklós, a pártbizottság titkára válaszolt: az önérté­kelést, a személyes megmé­rettetést igényli, s a plat­form szövegét olvasva, ön­magának is feltette a kér­dést: jó ütemű-e a pártbi­zottság munkája a pártérte­kezlet óta?, megfelelő nyil­vánosságot kap-e a tisztség­viselők tevékenysége? Mint most kiderült, számos gya­korlati lépést tettek a párt működésének, szervezeté­nek, munkastílusának meg­változtatásáért, ezek azon­ban rendkívül idő- és mun­kaigényes, személyes, egzisz­tenciális érdekeket érintő feladatok, amelyekről eddig éppen a természetük miatt beszéltek keveset — például a pártsajtóban. Kérdés az is, hogy elég bátor volt-e az ap­parátus az új kezdeményezé­sek támogatásában (új terü­leti alapszervezetek alakulá­sa), elég rugalmasan kezel­tek-e szervezeti kérdéseket. „Légüres térben szörnyű dolgozni" — jelentette ki a párttitkár, s kérte, a tagság folyamatosan mérlegelje a vezetők alkalmasságai. Nem a jó pártmunkások­tól kell megszabadulni — mondta Dallmann -László —, a rosszakat viszont nem kell jobban sajnálni, mint a munka nélkül maradt bá­Állásfoglalás a reformkörök első országos értekezletéről Az 1988 májusi pártértekezlet óta felerősödő, ugyanakkor elhúzódó és ellentmondásos reformküzde­lemben a többpártrendszer létjogosultságának elismeré­sével választóvonalhoz érkeztünk. Az MSZMP a fel­gyorsuló folyamatokhoz, csak akkor tud igazodni, ha az eddigi gyűjtópártból, állampártból politikai ás vá­lasztási párttá válik. A párton belüli látszategység, a pártkahézió felbomlóban van, lényeges nézet- és vé­leménykülönbségek alakultak ki a múltunkhoz, a je­lenünkhöz és a jövőnkhöz való viszony megítélésében. Az eltérő gondolkodástól és megközelítéstől függetle­nül, egyre erösebb a párttagok azon igénye, hogy a párton belül mindenkinek legyen lehetősége a párt arculatának, válasz.tási programjának alakítására. A párton belüli viták csak úgy tudnak kulturált mederben folyni, ha az eltérő vélemények, álláspontok alapján kialakuló nézetek, platformok nyilvánosan megjelennek és bemutatkoznak, megteremtve annak lehetőségét, hogy nündenki eldönthesse, vállalhassa, hogy melyik platformhoz áll közelebb. Az előző alapállásból kiindulva, a Szeged városi pártbizottság támogatja a reformkorok azon törekvé­sét. hogy a Szegeden 1989. május 20-án megrendezés­re kerülő elsó országos értekezletükön rendezzék és egyeztessék gondolataikat, és nyilvánosan megjelenje­nek egy olyan platformmal és programmal, amely hoz.zájárul a politikai tisztánlátáshoz, a pártdemokrá­cia fejlődéséhez, a társadalmi-gazdasági kibontakozás­hocr. nyászokat vagy szövőnőket. A nyilvános ülésen érdeklő­dő párttagként volt jelen Tóth Tamás, és ismertette alapszervezetének („Techni­ka Háza" alapszervezet) Szé­kely Sándor, városi első titkárhoz küldött levelét, amiben azt írják, hogy a vá­rosi pártbizottság tagjainak többsége, de főként a veze­tése „általában visszahúzódó magatartást tanúsít", s alap­vető kérdésekben nem nyi­latkozik, nem vitatkozik. Az alapszervezet támogatja a platform alapgondolatait, cs javasolja, hogy működőké­pes politikai testületté ala­kuljon át az MSZMP Szeged Városi Bizottsága — „vállal­va a jelen helyzetből eredő konzekvenciákat". Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára Anderle Ádámnak válaszol­va, elmondta; bár sokaktól érdeklődött, nem ismeri pon­tosan a szegedi párttagok véleményének megoszlását a platformról. A maga részé­ről fölrázó erejűnek ítéli, annak ellenére, hogy a párt­testületek és a tisztségvise­lők számos eddigi kezdemé­nyezése megegyezik a plat­formban javasoltakkal. A dokumentum bevezető része, s annak Kristó Gyula által, a Délmagyarországban ki­fejtett következtetései meg­szívlelendő kritikát tartal­maznak. Olyan módon nem lehet dolgozni — mondta Székely Sándor —, mint ép­pen a mostani pártbizottsági ülésen. A parttalan vita, a hozzászólások keretei, mére­tei, tartalmuk — lehetetlen­né teszik az érdemi tárgya­lást. Hasonló okokból for­dult elő az elmúlt pártbizott­sági ülésen, ami még soha az MSZMP helyi történetében, hogy határozatképtelenné vált a pártbizottság. Végül kijelentette, a platform azt igényli, hogy kifejthesse ha­tását, tehát nincs szükség arra, hogy határozattá emel­jék. A testület Szenígyörgyi Pál előterjesztésében állást foglalt a reformkorok első országos értekezletéről. A továbbiakban fontos ha­tározatot hozott: a szegedi pártközvéleményre alapoz­va, egyhangú szavazással állt ki amellett, hogy az orszá­gos pártfórum, amelyet egy­ségben sürget a tagság — pártkongresszus legyen, mi­vel olyan kérdésekben kell dönteni, amelyekben csak kongresszusnak van illeté­kessége. Végül, bejelentették, hogy a pártbizottság két delegált tagja — Vass Illés, egészsé­gi állapota miatt, Dcbrecze­ni Pál, szakmai elfoglaltsága és a pb munkamódszerével való egyet nem értése miatt — lemondott testületi tagsá­gáról. Helyük betöltésében a delegáló pártszervezetek il­letékesek. Q Bonn (MTI) Az MBB szóvwője hétfő délután kijelentette, hogy a nyugatnémet vállalat és Románia között semmiféle kapcsolatfelvétel nem volt Oondor típusú rakéták ki­fejlesztése kapcsán. A szóvivő ezzel a Der Spiegel című hírmagazin je­lentésére célzott. Az illető merő találgatásnak tartja a hamburgi hetilapnak azt az állítását is, amely szerint az iMBB-től Argentínából Egyiptomon és Irakon átju­tott el Romániába rakéta­technológia. Az MBB Transtechnica nevű leányvállalata ellen — más nyugatnémet cégekihez hasonlóan — jelenleg állam­ügyészségi nyomozás folyik annak a gyanúnak az alap­ján, hogy engedélyeztetés nélkül, vagyis törvénybe üt­köző módon < különféle tech­nológia szállításával állí­tólag részt vett egy rakéta­kutató és -kifejlesztő köz­pont -munkálataiban Irak­ban. Rádiótelex 1,5 millió fegyver — vagy sokkal több? Most közzétett hivatalos adatok szerint Jugoszlávia 22,5 millió lakosa közül 1,5 millióan rendelkeznek fegy­verviselési engedéllyel. Je­lenleg további 1,5 millióan kérelmezik, hogy erre en­gedélyt kapjanak. Hogyan lehetett békeidőben, szigorú mércék alkalmazásával egy egész háborús állományú hadsereget kitevő embert felfegyverezni. Egyidejűleg bejelentették, hogy a Crna Gora-i Niksicsben letartóz­tatták a városi rendőrkapi­tányság 6 dolgozóját tör­vénytelen fegyverkereskede­lem miatt. etnikai zavargások Szenegál és Mauritánia egymást okolják a két or­szágban kirobbant etnikai zavargásokért, amelyek Sze­negálban mauritániaiak, Mauritániában pedig sze­negáliak ellen irányultak. Abdou Diouf szenegáli ál­lamfő április 29-én Mauri­tániát, Mauja Uld Szid Ah­med Taja mauritániai ál­lamfő vasárnap pedig első állásfoglalásában Szenegált tette felelőssé a múlt hó­napban történt tragikus ese­ményekért. Az erőszakos cselekményekben százak vesztették életüket. a szolidaritás új lapja Lech Walesa, a Szolidari­tás elnöke rövid köszöntő­jével az első oldalán hét­főn megjelent a Szolidaritás választási újságja, a „Ga­zeta Wyborcza". meghibásodott számítógép Meghibásodott vasárnap délután az Atlantis ameri­kai űrrepülőgép egyik fedél­zeti számítógépe, és ez ki­sebb fennakadást okozott a leszállás előkészítésében. Az öt űrhajós négy és fél órás munkával estére kicserélte a hibás számítógépet. ensz-feltlgyelö­csoport namíbiában Mar teljes létszámban a helyszínen vannak azok az ENSZ-erök (UNTAG), ame­lyek a namíbiai rendezésre fognak felügyelni, jelentet­ték be hétfőn Windhoekban. A 4650 katona és az 500 rendőr kedd estétől kezdi meg működését. Ezen a hé­ten dől el, hogy a Namíbia függetlenségének megvaló­sítására kidolgozott terv megvalósulhat-e. Vasárnapig kell a Dél-afrikai Köztár­saság parancsnoksága alatt álló namíbiai „területi fegy­veres erőket" feloszlatni. Egyidejűleg 12 ezer főre kell csökkenteni a Dél-afri­kai Köztársaság Namíbiá­ban levő fegyveres erőinek létszámát. A dél-afrikai ka­tonák azonban jelenleg még az Angolából Namíbiába be­szivárgott SWAPO-gerillák után kutatnak. leta rtöztatasok az ndk-ban Több mint száz embert tartóztattak le Lipcsében vasárnap a helyhatósági (ta­nácsi) választások ellen tün­tetők közül — jelentette hétfőn a Reuter brit hír­ügynökség egyházi források­ra hivatkozva. A hírforrás szerint a rendőrség körül­zárta a város főterét, aho­vá mintegy ezer ember ér­kezett, hogy egy — a pro­testáns egyházhoz kötődő — polgárjogi csoport által szer­vezett tüntetésen vegyen részt. Az egyház és az em­beri jogi csoportok közöl­ték: bojkottálják a szava­zást, mivel — az NDK ha­gyományainak megfelelően — az összes jelölt a Nem­zeti Front programjával és megbízásával indult a vá­lasztásokon, és a jelölése­ket nem előzte meg széles társadalmi vita. A bojkott­felhívás ellenére vasárnap délig a választásra jogosul­tak 93,7 százaléka vett részt a szavazáson — közölte az ADN hírügynökség. baker moszkvába érkezik James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn el­indult első hivatalos moszk­vai látogatására. Baker márciusban találkozott elő­ször szovjet kollégáiával, Eduárd Sevardnadzével Bécsben, az üj európai had­erő-csökkentési tárgyalások megnyitóján. Azóta az ame­rikai kormány befeiezte kül- és katonapolitikájának ősz óta tartó felülvizsgála­tát, és jelezte: kész felaján­lani a korábbinál sokkal szélesebb körű együttmű­ködés lehetőségét a Szovjet­uniónak. Szuhoj-gépek Franciaországban 0 Moszkva (MTI ) Hat Szuhoj-gép, köztük a SZU—27-es el fogó-vadász, a SZU—25-ös csatarepülő és a SZU—26-os típusú sportgép képviseli majd a Szovjet­uniót az idei, júniusi fran­ciaországi repülőszalonon — írja hétfői számában a Pravda, s beszámol arról, hogy Le Bourget-ban ott lesz az IL—96—300-as légibusz és az új utasszállító, a TU— 204-es is. Az SZKP KB központi napilapja emlékeztelet arra, hogy a tavalyi 'brit légikiál­lításon már ott volt a MIG —29 típusú korszerű vadász­gép, s most a szovjet légvé­delem két újabb, modern repülőgépét mutatják be a szákértőknek. A SZU-27 ki­tűnő aerodinamikai jellem­zőit, manőverezőképessé­gét egy úgynevezett „nyol­cassal" 'bizonyítja: a va­dászgép a felszállást köve­tően „halálos hurkot" kezd leírni, s a hurok felső ré­szébe érve megfordul hosz­szanti tengelye körül, a má­sodik hurokba kezd. A „nyolcashoz" a vadászgép­nek csak 800 méter magas­ságra van szüksége, ami egyedülálló teljesítmény a világon — közli a Pravda. A SZU—27-esnek egy ilyen körhöz alig pár má­sodpercre van szüksége — írja a lap, majd kiemeli: a vadászgép előnye, hogy ha­tósugara tartalék üzem­anyagtartályok néLkül is másfélszerese a legjobb kül­földi vad ászgéptekének. Ez az északi és távol-keleti ha­tárok védelménél válik a Szuhoj hasznára. A SZU— 25-ös csatagépné! a pilóta kabinját különleges titán­övezetű pán célzat védi — írja a Pravda.

Next

/
Thumbnails
Contents