Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

1989. május 6., szombat 3 Rosszul súgott a szóvivő Arak és az inflációs pánik Sok esetben hisztériát és demagógiát keltenek egyes megnyilatkozások, különösen az olyan átgondolatlan fejtegetések után, mintamilyen legutóbb a gazdasági szükségállapotra vonatkozó megjegyzés volt. Fontos, hogy mai helyzetünkben felesleges pánik, és zűrzavar ne keletkezzen. Arra van szükség, hogy — hasonlóan a fejlett országokhoz — nálunk is a gazdasági előrelátás legyen a mérvadó az infláció alakulásánál. Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereskedelem forintban számított indexe az exportnál a tervezett 106.1 százalék helyett az év végére 121— 122 százalékra nő, az importnál 108 százalék helyett 122—123 százalékra; a belföldi termelői árindex íz iparban 108,5 százalék helyett 112—113 százalék lesz. A fogyasztói árindex az előirányzott 113,6 százalék helyett 115—116 százalék lesz; az év első negyedében 114,2 százalék volt. Annak érdekében, hogy az infláció üteme ne legyen még gyorsabb, Vissi Ferenc államtitkár. az Országos Arhivatal elnöke hétfőre összehívott rendkívüli sajtótájékoztatóján cáfolta Marosán György kormányszóvivő legutóbbi bejelentését, amely — szerinte — azt sugallta, hogy a kormány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. a háztartási energiahordozóknál meghirdetett 30 százalékos áremelést 20 százalékra mérsékelte a kormány. A döntően importalapat.yagok körében 15—25 százalékos differenciált termelői árnövekedésre lehet számítani, de számos felhasználó és fogyasztói árában ezt nem tudja majd érvényesíteni. A feldolgozóiparban mar most is olyan magas az árszint — a hazai bérarányokhoz képest —, hogy számos termelő készletre gyárt, mivel termékeik iránt csökkent a kereslet. A készletek értéke 65 milliárd forintra nőtt, ami legalább kétszerese a korábbinak. Külön is szólt arról, hogy az élelmiszer-gazdaság komoly piaci problémákkal küzd, sok árucikket a lakosság a jelenlegi árakon nem vesz meg, ezért a kormány, az árstabilitás biztosításához, rendkívüli támogatást kíván nyújtani, főleg a legfontosabb cikkek értékesítésénél. Ugyanakkor i szabadáras élelmiszerek fogyasztói ára folyamatosan emelkedni fog, de semmi esetre sem robbanásszerűen. Egyébként az elkövetkezendő hónapok áremelése1 az idei árindexet csak kis mértékben befolyásolják, hatásuk teljes egészében csak jövőre jelentkezik. Vissi Ferenc közölte, az Arhivatal antiinflációs gazdaságpolitikai elképzeléseiről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok remélhetően beépülnek a kormány készülő programjába. Új titulus, régi név: Mórahalom gat: a városban elkészült 15 millióért a szennyvíztisztító, Mórahalom háromnegyed része csatornázott, mindenütt gázzal fűtenek. — Igaz, hogy olcsóbb lesz a villanyszámla? — Igen, Március elsejétől, a várc«sa nyilvánítástól 40 fillérrel kevesebbet fizetnek a lakók. Mondok még valamit, de írja idézőjelbe: „gazdagodtunk" a millió forinton túl is. A népfront országos tanácsától a jó társadalmi munkáért kaptunk 400 ezer forintot. A kérdezősködést az utcán folytattam. — Miért jó a lakónak, hogy városlakó? — Kónya Istvánné vagyok, 1906-ban születtem. Azt kérdezte, hogy miért jó? Hát azért, Tnert majd építenek emeletes házakat. Börcsök Andrásné Babettával jár. A kérdésemet hallotta. — Csak azt tudom válaszolni, hogy szerintem a világon semmi sem változott. Eddig... — Madarász Sándor tanár. Érzi a városi rangot? — Különösebben nem vettem észre, hogy már nem nagyközség vagyunk, de ez nem is lényeges. A munkánk ugyanaz: tanítani, megtanítani a gyerekeket. Ennél nemesebbet el sem tudok képzelni ... Acs S. Sándor Egy buszon utazunk Sétáltam a várceban. Mórahalom városában, amely egészen fiatal: március elsejétől lépett a „nagyok" közé. Előbb a tanácselnököt, Murányi Györgyöt kerestem. — Mi változott azóta, hogy a várvlsi jogi nagyközségből város lett? — Nem látványos a változás, azt hiszem, egyelőre csak mi, a tanács dolgozói érezzük, hogy több lett a munkánk. Ezek minőségi változások. — Nekem Mórahalmon járva vesszőparipám az úszómedence. Hogyan áll most, és mikor úszhatok benne? — Hamarosan. A fürdési idény kezdetére szeretnénk átadni. Elég sok gondot okozott az anyag és az anyagiak hiánya. Ha az eredeti tervek szerint építenénk tovább, kellene még 6 millió 700 ezer forint. Erről letettünk. Az elkészült betonmedencét műanyaggal festjük le. Ennek feltétele, hogy megkapjuk a hatósági engedélyt. — Büszkélkedhet is a város, bár igaz, hogy azt az elismerést, ami egymillió forintot „hozott a konyhara", még úgy érdemelték ki, mint várdsi jogú nagyközség. Kérem, büszkélkedjen! — Csak szerényen mondom. de jóleső érzéssel. A településfejlesztési versenyben elsők lettünk. A pénzt a köztisztaságra, városszéoítésre költjük. Járdákat építünk, fákat ültetünk, padokat rakunk ki a közterület, re. Egyszóval: városiaso. dunk. — Láttam a tornatermet. Szép. Mikor adják át? — Május végére kész lesz. Ha már a fejlesztésről fagA

buszon mindig történik valami. A részeg férfi már a megállóban egyezményes jeleket mutogat, és cuppog hozzá, s szitkozódik. Az ajánlata úgy is értelmezhető, hogy a címzett bárki lehet. A buszon folytatja, s ráérősen még rá is pöffent. Itt már a „provokáció" főként a sofőrt éri. Aki egy alkalmas helyen lassít, majd megáll. Nem vitatkozik, ránézésre úgy ítéli meg, hogy az egyetértés lehetetlen. E pár négyzetméternyi fedélzeten neki kell a rendet fenntartani. Kikapja a férfi szájából a cigarettát, s kidobja a nyitott ablakon. A nevelő szándékú erkölcsi prédikációtól eltekint Az utas vagánysóga alábbhagy, csöndben megtesz még két megállót, s letántorog a járműről. Azt már csak hozzágondolom, hogy odalent ott folytatja, ahol itt kényszerűen abbahagyta. A hőzöngök nagy csoportjának viselkedésformájáról tesz ezzel tanúságot, önmaga kontrolljára képtelen, élete egyensúlyához hozzátartozik, hogy vele szemben is kellő határozottsággal lépjenek fel. Csak így áll helyre az egyensúly Mi, utasok a buszon, hallgattunk, bár mindenkit zavart e közjáték. Nem tudtuk, mit érdemes, mit lehet tenni ilyen helyzetben. Nem vállaltuk a konfliktust, ügymond ráhagytuk: nem tudja, mit csinál. De vajon szabad-e ilyen könnyen felmentést adni a viselkedési normák áthágóinak. Egy ponton túl úgy is értelmezhetjük, mi, a hallgató tömeg adtunk alá lovat. * Az ellenőrt nem szeretném, sajnáltatni. Fogdmegnek szegődött, számíthat a vitára, magvarázkodásra. Neki kell lefülelni a feledékenységből és a készakarva bliccelőt egyaránt Az ó személyiségétől függ, hogy emberséges módon, jó indulattal értékelve a helyzetet, megtalálja-e a célravezető és a kelleténél nem sértőbb modort. Nem tagadom, egyszer-kétszer velem is megesett már, hogy otthon felejtettem a bérletem, de megúsztam, s csak otthon jöttem rá, hogy egv kínos közjátéktól kímélt meg a sors. Most a mellettem álló fiatalembernek nem volt ilyen szerencséje. Az ellenőr csak annyit mondott: Jó. akkor fizessen kétszáz forintot. Rögtön kiderült, annví nincs nála. Aztán kiegyeztek harminc forintban, s a kényszervásárlásból származó öt jegyből egyet kilyukasztott. Innentől kezdve szabályos volt az utazás, s ha jött volna az ellenőr ellenőre, nem buktak volna le ezzel a talán szabálytalan „közmegegyezéssel". De közben más ls történt. A busz elejéből hátrasietett egy srác, megnyomta a leszállási szándékát jelző gombot. Pedig jól hallhatta, hogy a sofőrnek szélt a kollégája, az „intézkedés" befejezéséig' ne nyissa ki a hátsó ajtót. Erre elkezdett veszekedni: márpedig az utasnak joga van megválasztani, hol szálljon le. Ez önmagában így igaz, de a kívülálló is láthatta, kéretlen mentési kísérletről volt szó. Végül is, ha nem akart egy megállóval továbbmenni, szitkozódva, de visszament a középső ajtóhoz, A srác nyugodtan ült a székén, szemrebbenés nélkül „kérte ki" magának, már hogyan is lenne jegye. Szombaton délután az egész külvárosban a kocsmán kívül nincs nyitva semmi, ott viszont nem árulnak. A kritika végül is alapos, egy hibája van csak. Nem láttam, hogy legalább a buszon levőktói megpróbált volna sebtében szerezni. Felháborodásának következő célpontja maga az ellenőr volt. Ügymond, választhatna magának valami becsületes munkát ahelyett, hogy itt macerálja az embereket. Az is elhangzott, ha túlságosan kötözködik, kidobja az ablakon ... Megkapta 6 is az öt jegyet, a büntetés elmaradt. N

em is olyan egyszerű a bliccelés problémája, ugyanis „bliccelni" nem csak a buszon lehet Sokan vannak, akik kibundázzák, hogy valamely áruért, szolgáltatásért nem dolgoznak rreg. nem árán fizetnek érte. Mondhatjuk azt is. tegyék, ha elég' ügyesek. De ne feledjük. mi, többiek rendezzük a számlát s minél elnézőbbek vagyunk, a végösszeg annál nagyobb. Maradjunk a példánknál, a Volán buszokat vásárol, üzemanyagot sofőröket fizet s gazdálkodik a mi hat forintjainkból, s ha ez nem elég, az állami támogatásból. A tömegközlekedés nem mehet csődbe, mert akkor nekünk kell gyalogolnunk. Minél kevesebben fizetünk, annál magasabb lesz az „indokolt" jegyár. vagy az állami támogatási igény. Míg ezt magunktól nem látjuk be, biztosan lesz ellenőr is a buszon, s az élet más posztjain is a körmünkre néz valaki. Hát nem mi akartuk? Tóth Szeles István Nagy László felvételei Kaphatnak 70 ezer forintot Az Allami Ifjúsági és Sporthivatal pályázatot hirdet 1989. évi táborok támogatására. A pályázatra a Központi Ifjúsági Alapból elkülönített 4 millió forintból olyan táborok kaphatnak támogatást, amelyek: — hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára szerveződnek; — készség- és képességfejlesztésre épülnek, kapcsolódnak a kreativitás-pedagógiához; — fogyatékos gyermekek rehabilitációját, rekreációját szolgálják. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a hátrányos helyzetű térségek gyermekeinek, a kistelepüléseken élő fiatalok problémáinak megoldásához nyújtanak segítséget. Egy pályázó maximálisan 70 ezer forintos támogatást kaphat. A pályázatokat május 15-éig kell benyújtani. Vízen és levegőben Hétfőn Dorogon ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium előterjesztése alapján megvitatták a levegőtisztaságvédelem helyzetét és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A bizottság tagjai elé került írásos összesítés szerint ebben az ötéves tervben akcióprogramot indítottak, hogy a különösen veszélyeztetett térségékben jelentősen csökkentsék az ipari jellegű légszennyeződést. Hatvan ipari vállalat vette tervbe, hogy technológiai módosításokkal, új beruházásokkal és egyéb módon mérsékeli a légszennyeződést. Eddig több erőműben és cementgyárban szereltek fél korszerű porleválasztókat. Ahol nem volt lehetőség műszaki megoldásra, ott leállították a környezetet különösen károsító berendezéseket. Ugyancsak tájékoztatót hallgattak meg a bizottság tagjai a Hévízi-tó ügyében legutóbb hozott minisztertanácsi döntésről. Kedvezőitek értékelték, hogy a tó védelmében 1990 közepéig befejezik a nyirádi bauxitbányában a termelést. Berdár Béla bejelentette, hogy a bizottság figyelemmel kíséri a bányabezárás folyamatát, és esetenkén tájékoztatót kér a kormánytól e program teljesítéséről. A bizottság támogatja a kormánynak azt a kezdeményezését is, hogy a Hévízi-tó a továbbiakban is védelmet kapjon, és rákerülhessen a világ-örökség .listájára. A bizottság tagjai az ülést követően megtekintették az átadás előtt álló dorogi égetőművet. Aki azt mondja, a pénz nem boldogít — annak savanyú a szőlő... Az egészséges életmód nem az elhatározásunktól függ. hanem lehetőségeinktől. Attól, hogy mennyire áll módunkban elhatározásunkat teljesíteni... Hiába mondja magában valaki: na, én holnaptól kezdve egészségesen élek — ha a másnapot azzal kezdi, hogy amikor kilép a kapun, fejére zuhan az erkélyről egy virágcserép, és szörnyethal. Ilyesmi nem eshet nieg mindenkivel... Ilyesmi csak szegény emberrel eshet meg; gazdag ember eleve nem lakik olyan helyen, ahol ez előfordulhat. „A szegény embert még c.z ág is húzza" — mondja a közmondás, és igaza van. Ha magunk elé képzelünk egy földnélkülit, oújdosót, Boldogító pénz vagy egy zsellért, akinek ruhájába — teszem, rőzsegyűjtés közben — belekapaszkodnak az ágak, lábára csavarodik a szederinda, mindent értünk. Gazdag ember már a régmúltban sem meni olyan helyre, ahol effélék történhettek vele. Nem adott esélyt az ágnak, hogy húzza ... A gazdag ember más helyre ment, és megy ma is. A hivatali ranggal, pozíciókkal járó juttatásoknak befellegzett, s bár a felhős ég alatt ezek szívósan tovább élnek — óráról órára kevesebb a mozgásterük. Ez tendencia... E tendenciának bozótvágó késsel utat nyitni, érvényesülését elősegíteni mindenkinek kötelessége... Aki kivé telezettségért, előnyökért vállalt akár párt-, akár egyéb funkciót — hamarosan megsüthet: a pozícióját. Más a helyzet az ideológiai köntös nélküli, lecsupaszított pénzzel. Akinek pénze van, jól élhet. Egészségesen ... Mivel nem gyötrik megoldhatatlan gondok —, nem dohányzik, nem kávézik, nem iszik. Vagy ha igen — nem kényszerből, hanem szórakozásképpen, és nem a Vakegérben hetente, hanem a Soleilben naponta, ahonnét taxival megy haza. Van némi különbség ... Apropó, haza .. Akinek pénze van, nem lakik tüdőbajra késztető, nyirkos lakásban, ahol az eipberek száma több, mint a négyzetmétereké; akinek pénze van, az egészen máshol és máshogyan lakik. Az egészségmegőrzés szempontjából ez sem közömbös teljesen... Es a táplálkozás ... Nem elég, ha azt mondjuk, hogy a szegény ember szalonnán él, mert szalonna és szalonna közt óriási a különbség. A szegény ember sózott szalonnát eszik kényszerűségből, a gazdag ember pedig császárszalonnát, ha éppen azt kívánta meg. A gazdag ember számára hozzáférhető a narancs, és a pult alatti banán — a szegény embernek pedig a pult fölötti téli alma sem... Az egészséges életmód fontos összetevője a mozgás. Aki gazdag, az csónakot tart, vagy más sporthajót, aki szegény, karhajlítást végez a szobában, s körülfutja a háztömböt. Akinek pénze van, az Alföld közepén is foghat pisztrángot, akinek nincs pénze, szúnyogoKat csapkod agyon nyári estén a konyhaban. Es az időtényező ... Manapság senkinek nincs ideje semmire, de a gazdag embernek masra nincs, mint a szegénynek. A szegény ember ideges, mert ha lekési a villamost, nem tudja időben megetetni a gyereket, s a gazdag ember is ideges, mert amikor kezdődik a muflonidény, ő még mindig a Marina szálló bárjában issza a vilmosköriét. Egészséges életmód ... Kolosszális ... Akinek pénze van, annak még a szőlő is másként savanyú. Farkas Csaba