Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 107. szám 1989. május 9., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága Lesz országos pártértekezlet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május ,8-án ülést tartolt. 'A testület megvitatta és elfogadta a párttörvény tervezetéről lefolytatott viták tapasztalataival foglalkozó tájékoztatót. Elfogadta az MSZMP káderhatáskörének módosítására tett indítványt, valamint az MSZMP javaslatait egy politikai egyeztető fórum létrehozására. Megvitatta és elfogadta a munkásőrség működésével, és további feladataival. valamint a Demisz megalakulásával kapcsolatos állásfoglalás tervezetére vonatkozó előterjesztést, és a reformkörök működésének kezdeti tapasztalatait összegező tájékoztatót. A Központi Bizottság a személyi kérdések keretében támogatásáról biztosította a miniszterelnök kormányátalakítás! javaslatait, és saját hatáskörében döntött egyes párttisztségbeni változásokról is. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségi állapotáról. Ügy határozott, hogy felmenti Kádár Jánost a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságábói. A testület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz, melyet nyilvánosságra hoz. Kádár Jánost fölmentették elnöki tisztségéből és KB-togságából A Központi Bizottság Lukács Jánost, a KEB elnökévé történt megválasztása miatt felmentette KB-titkári tisztségéből, és KB-tagságából. A Központi Bizottság Pctrovszki Istvánt, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette tisztségéből, és egyetértett érdemei elismerése melletti korkedvezményes nyugdíjazásával. Ugyancsak felmentette Borbély Gábort, a Népszabadság főszerkesztőjét, és kinevezte a Központi Bizottság osztályvezetőjévé. Kovács Jenőt, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét a KB osztályvezetőjévé, Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztő-helyettesét pedig a lap főszerkesztőjévé nevezte ki, s egyben megválasztotta a Központi Bizottság tagjának. A megüresedett posztok betöltésével összefüggésben a Központi Bizottság jelölőbizottságot küldött ki. Az ülésről közlemény jelenik meg. c ' ' » » • ' i • • * OZOVIVOI tajekoztato A párttörvény tervezetéről eddig lefolytatott vitákat összegező tájékoztatót tárgyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Erről, valamint az ülésen tárgyalt más témákról Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a pártértekezlet óta eltelt 11 hónap tapasztalatairól, valamint az MSZMP és a társadalom közötti kapcsolatok alakulásáról. Tizenhatan fejtették ki véleményüket, valamennyien a párt „talpra állítását" sürgették. Mint megfogalmazták: nincs ok az önmarcangolásra, hiszen ami történik, az egyenes következménye az 1988 májusi pártértekezletnek. A változások előtti zsilipet e nagyjelentőségű tanácskozás nyitotta fel, s ebben az MSZMP érdemei elévülhetetlenek. Megállapították: ez a forradalmi változás szükségessé teszi, hogy a párt változtasson belső helyzetén Mindenki előtt nyitva kell hagyni az utat, hogy elkötelezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki milyen mértekben lesz az, cselekedetei döntik el. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az az érdeke, hogy tehetséges fiatalok beáramlásával reformpárttá alakuljon. A párttagság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vecsesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmenetet a többpártrendszerre. Ehhez több magabiztosságra, öszszefogottabb vezetésre, következetes stratégiára és taktikára van szükség. Üav ítélték meg, hogy a vezetők közül sokan nem eléggé felkészültek, nem alkalmasak arra, hogy a többpártrendszer viszonyai között egy kritikus helyzeten átvezessék a társadalmat A testület tagjai úgy ítélték meg. hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának, .politikai jogainak érvényesülése, a társadalomban meglevő, különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolja a párttörvény megalkotását, s javasolják, hogy már augusztus 1-je előtt be kell terjeszteni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot E napirend keretében több más, olyan kérdésről is szó esett amely erőteljesen foglalkoztatja a közvéleményt, mint a választások ütemezéséről, illetve a pártértekezlet összehívásáról Ez utóbbi összehívásáról elvj döntést hozott a Központi Bizottság: időpontját következő ülésén határozza meg. a politikai menetrendtől függően. Mint a vita is tükrözte: a testület egyeztetni kívánja a pártértekezlet időpontját az országgyűlési képviselői és heivhatósagi választásokkal, a köztársasági elnök választásával. amelyek időpontjára, esetleges előrehozására a kommunista képviselőktől kért vélemény alapján tesz javaslatot A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki kell dolgozni a választási programot — enneu munkálatai már megkezdődtek. Kifeitették, hogv e programnak felelősnek, tel iesíthetőnek. megvalósíthatónak es keoviselhelönek kell lennie. Ugyanakkor el kell készíteni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megalkossa az új működési szabályzatát Ezt még e hónapban vitára bocsátják. Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is megtárgyalt. lgv elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káderhatásköréröl, s a jövőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók betöltését: jelölteket állít, javasol és ajánlásokat tesz Ennek főpróbájaként tekinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós .miniszterelnök ismertette a testülettel a kormányátalakítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak elfogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a munkásőrség tevékenységéről szóló beszámolót. A jelentés hangsúlyozza, hogy a munkásőrség az, elmúlt évtizedekben széles társadalmi alapon, demokratikus szellemben, mozgalmi jelleggel, a törvényesség betartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végezték a gazdaság építésében, a közéletben, a szolgálatban. A mintegy 60 ezer tagot számláló testület a közösségi embereik szervezete, belső életük alapvető jellemzője az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás és fegyverbarííitság. Az előterjesztésben és a-vitában is elhangzott, hogy a munkásőrség vállalja az MSZiMP reformtörekvéseit és a többpártrendszer körülményei között is működőképes. Ugyanakkor elkerülhetetlen a szervezet megújítása. A Központi Bizottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a munkásőrség pártirányitásárói szóló korábbi határozatokat, s egyben felkéri a kormány elnökét, hogy a testület országos parancsnokának bevonásával készítsen elő és adjon ki a munkásőrségre vonatkozó új jogszabályokat A KB ajánlása szerint a védelmi jellegű önkéntes szervezet a jövőben a Minisztertanács felügyelete alatt tevékenykedne, a hazai védelmi rendszer integráns elemeként. A reformkörök működésének eddigi tapasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapították: a pártalapszervezetei, választott testületei egyre több gyakorlati lépést tesznék annak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ezt a törekvést tükrözik a reformkorok állásfoglalásai. A testület véleménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetetlen a párttagok lelkiismereti és véleménynyilvánítása szabadságának biztosítása, az, hogy az ázom os értékeket és véleményt képviselők platformjaikat szabadon fejthessék ki a párt fórumain. Demokratikus pártban nincsenek dogmák, és megváltoztathatatlan többségi vélemények. A választott testületek kizárólagos döntési jogának elismerése, a többségi határozatok végrehajtásának kötelezettsége mellett minden párttagnak joga van fenntartani álláspontját. A KB ugyanakkor féllép az áramlatok szervezetté válására irányuló törekvésekkel szemben. A Központi Bizottság üdvözölte a Demisz létrejöttét, annak első országos gyűlésén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik.Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai minél nagyobb számban, párttagként is vegyenek reszt az MSZMP munkájában. A párt arra törekszik, hogy a Demisz tagszervezetedvei az értékek és a politikai érdekek azonosságán alapuló együttes tevékenységet folytasson. A testület elfogadta, hogy a pártalapszervezetekben a fiatal párttagok ifjúsági tagozatot hozzanak létre. Az MSZMP KB tárgyalócsoportjának az újonnan alakult pártokkal és alternatív szervezetekkel folytatott megbeszélésekről tájékozódva a Központi Bizottság megerősítette, hogy a párt — együttműködve valamennyi fontos, felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást,amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányul. A testület .tudatában van annak, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása politikai párbeszédet, együttműködést, együttes cselekvést, kölcsönös felelősséget, önmérsékletet igényel valamennyi haladást szolgáló erőtől. A párt meggyőződésé, hogy az egypártrendszerről a képviseleti demokráciába való átmenet csakis szabad, demokratikus választások révén valósítható meg. Ezért a Központi Bizottság javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas valamennyi lényeges kérdés megvitatására, közös álláspont kialakítására. Javasolja továbbá, hogy e fórum minél teljesebben reprezentálja a magyar társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát, s a politikai rendszer reformjával és a gazdasagi válság elhárításával összefüggő teendőket tűzze napirendre. A közgyűlés első napja Akadémiai radikalizmus A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlése kezdődött meg hétfőn az Akadémia székházában. Az eddigi gyakorlattól eltérően a több mint 200 akadémikus, mintegy 600 meghívottal, köztük a tudományos intézetek, országos hatáskörű szervek vezetőivel, az egyetemek rektoraivai, a tudományos társaságok és szakszervezetek képviselőivel együtt tanácskozik az Akadémia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jövőjéről. Berend T. Iván akadémikus elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük Straub F. Brúnót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vállalt az ország sorsának formálásában, elsősorban a tudomány eredményeivel, illetve azok közvetítésével. Akadémiánk — mondotta a továbbiakban — az elmúlt években a szükséges változások és átalakulás egyik szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika bírálója volt. Véleményünket állásfoglalásainkat azonban gyakran figyelmen kívül hagyták — mondotta az elnök. Ezután — a hagyományok hoz híven — akadémiai díjakat adott át. Akadémiai díjat kapott megosztva Bernáth Gábor, a kémiai tudomány doktora, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti vegytani intézet tanszékvezető egyetemi tanára a ciklusos vegyületek sztereókémiájának vizsgálatában és a vegyületek biológiai tesztelésében elért kiemelkedő eredményeiért. Ezt követően Néqreth Miklós, a kormány nevében köszönötte a közgyűlés résztvevőit. — A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átalakítások pótcselekvéseivel beavatkozni az Akadémia tevékenységébe. A kormányzat támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát, a tudományos akadémia ilyen jellegű kezdeményezését. Ugyanakkor lényeges követelménynek tartom, hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az egyetemek, a kutatóintézetek, a tanszékek autónomiája, önállósága és belső demokratizmusa is. — A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország mind határozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kulturális és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak találkoznia kell a nemzet érdekeivel. A nemzet érdeke pedig a korábbi elzárkózottságunk végleges felszámolása. Ennek érdekében az Akadémia tagjai, az intézetek, tanszékek kutatói nem keveset tesznek. A kormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amely a hazai és külföldi kutatók, vagy kutatócsoportok együttmunkálkodását célozza, és minden olyan publikációs és ösztöndíjlehetőséget, amely Magyarországot a világ tudományosságával összeköti — mondotta a kormány elnöke. Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető előadásában elmondta: az idei közgyűlés középpontjába a hazai tudományos kutatás és az Akadémia jövőjét állították. Szükséges, hogy az Akadémia visszanyerje régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jelleget, fenntartsa kutatóintézeteik hálózatát, a kezelésében levő vagyon tulajdonosa legyen, ugyanakkor országos alapkutatási feladatai teljesítéséhez továbbiakban is költségvetési támogatást élvezne. Terveik szerint folytatják az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek összekapcsolását, intézményes részt vállalnák a posztgraduális képzés kiépítésében — emelte ki Berend T. Iván. Láng István akadémikus, az Akadémia főtitkára beszámolójában a magyar tudomány alkotó. valamint hazai és nemzetközi versenyképességeról, perspektívájáról beszélt. Elmondta egyebek között, hogy jelentős szellemi és anyagi erőket összpontosítanak a társadalomtudományi kutatásokra. Az egyetemek és az Akadémia kapcsolatáról szólva rámutatott: alaptalan az a vélemény, amely szerint az Akadémia monopolhelyzetre törekszik az egyetemekkel szemben, miként az egyetemek sem kívánnak monopolhelyzetre szert tenni a tudományos kutatás területén. Mindkét intézményrendszernek a magyar tudományosság egészét kell szolgálnia. Az autonóm Akadémia és az autónom egyetemek szövetsége és koalíciója jelentős szellemi erőt képvisel. Az országban bárhol folyó tudományos kutatés segítése és felkarolása az Akadémia egyik fontos feladata, de ezt csak az egyetemekkel közösen teljesítheti — hangsúlyozta végül. Ezután Berend T. Iván átadta az. Akadémia kitüntetéseit Akadémiai megosztott dijat kapott többek között: Kertész Zoltán, a biológiai tudomány és Matuz János, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Gabonatermesztési Kutatóintézet tudományos osztályvezetői, a növény nemesítésben elért eredményeikért, új, eredeti tudományos módszerek kidolgozásáért es alkalmazásáért, valamint eredményes saját kutató-alkotó tevékenységükért. Bernáth Gábor, a kémiai tudomány doktora, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti vegytani intézet tanszékvezető egyetemi tanára a ciklusos vegyületek sztereokémiájának vizsgálatában és a vegyületek biologiaj teszteleseben elért kiemelkedő eredményeiért-.