Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

1989. május 10., szerda 269 DM] mqgqzín PAPP GYÖRGY METSZETE BORDÁS MATYAS Szélben Finom fodrait hajadnak sodorja, hinti szét... bágyadt tekintetem lásd újra él, lángod mint locsol Füstölög a lég köntöse, különös varázs elibém s már óceánt rémlek ajak — reteszed mögött Égess, legyek hamuvá majd — bánom is én — asszony, tc szent rév-végtelen, vak küszöbén könyöklök érted a létnek. KATONAEKNAL IS TÖBB A BUN ...és egyre kevesebb a titok (Legfeljebb másfél-két éves a: élmény, aminek előzménye: szegedi katonák éjszakánként kiszöktek a laktanyából, és autókat fosztogattuk. Amikor már több teherautó és „harci jármű" is sztereó berendezésekkel volt fölszerelve — .v ec odabenn senkinek sem iónt föl — akkor buktak te egy éjjel a városban. Telefon telefont követett az információk megszerzése érdekében, egészen a Honvédelmi Minisztériumig. Alapos kiizdés végén közölték, ki és mit csinált. Az azonban nem kerülhetett be az újságba: az illetők katonák... Megingatná a fegyveres erőkbe vetett bizalmat!" — mondták. Ehhez képest nem kis változás, hogy immár szó eshet a katonai ügyészség vizsgálatairól is. A háttérmegvilágítás szándékával kerestem fel Pap Jánost, a szegedi katonai ügyészség vezetőjét.) — Nem sokkal korábban még nehezen volt elképzelhető egy ilyen beszélgetés. Ezután a katonai büntetőeljárások is nyilvánosak lesznek? — Eddig sem volt takargatnivalónk. De most már én dönthetem el. hogy adok-e tájékoztatót egy-egy ügyben. vagy nem. — Szeretném, ha a civil igazságszolgáltatás bástyáival összehasonlítva fölvázolná az egyenruhások hivatalának fölépítését. — Hadd szögezzem le, mi is ugyanúgy az ügyészi szervezethez tartozunk. mint civil kollégáink. Mi a legfőbb ügyészhez egyik helyettesén, a katonai főügyész személyén keresztül kapcsolódunk — mondta Pap János — A különbség például az. hogy a 20 civil főügyészséggel szemben nálunk öt területi katonai ügyészség működik. Budapesten, Győrben. Kaposváron. Debrecenben és Szegeden. Szegedhez három megye: Bács. Békés és Csongrád tartozik. Az ügyészség vezetője főügyészi jogkörben jár el, ami azt jelenti, hogy mindenféle bűncselekmény a hatáskörébe tartozik, kivéve a politikaiak. Ebben a budapestieknek kizárólagos hatáskörük van. — Kikkel szemben jár el a katonai igazságszolgáltatás? — A jogi értelemben vett katonák, vagyis a fegyveres erők és testületek minden hivatásos tagja hozzánk tartozik: katonák, rendőrök, határörök. munkásörök, a büntetés-végrehajtás dolgozói, valamint a kormányörök. Hozzánk tartoznak az ezen testületeknél dolgozó polgári alkalmazottak is. ha a bűncselekményt munkaviszonyukkal összefüggésben követték el. Polgári személlyel szemben még akkor járunk el. ha katonával közösen követ el valami büntetendőt, vagy felbujtói, bünsegédi része van. illetve ha civil ember a honvédelem érdekeit sértő bűncselekményt valósít meg — ilyen azonban 20 éve nem volt. Még egy lényeges pontja munkánknak, hogy szovjet katonák ügyeiben is mi dolgozunk. — Ok mit követnek el? — Szerencsére a mi területünkön ritkán vannak súlyosabb ügyeik. Leggyakoribb a vagyon elleni és a közlekedési bűncselekmény. — Az ezekről szóló peranyagok is nyilvánosságra hozhatók? — Nem titkosak. — De nem is igen hallunk róluk?! — Nézze, a legsúlyosabb esetekel. mint amilyen például a székesfehérvári taxisofőr meggyilkolása volt . megírta a sajtó. Egyébkent van egy olyan szabály, hogy tájékoztatás előtt illik szólni a szovjet félnek... — Szeretném, ha munkájuk folyamatát összehasonlítaná a polgáriakra érvényes büntetőeljárással. — Nincs külön nyomozóhatóságunk, így nálunk az ügyész egyszemélyben nyomoz és képviseli a vádat. Szerintem ez azért jó. mert nemcsak egy aktát lát, hanem kapcsolatban van az emberrel, és reálisabban tudja megítélni az ügyét, megkeresve a mentökörülményeket is. — Milyen lehetőségük van a védelemre a gyanúsítottaknak? — Ügyvédet ugyanúgy kérhetnek, de arról a listáról, melyen az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott védők szerepelnek. Ezen például Szegeden az ügyvédek mintegy negyven százaléka van rajta. A listát a kamarák szokták ötévenként előterjeszteni. Az úgynevezett titkos ügyekben, ami csupán 2-3 van évente, kevesebben dolgozhatnak közülük — e listán belül is vannak erre feljogosítottak. — Hogyan zajlik a bírósági eljárás? — Ugyanúgy bíróból és két népi ülnökből áll a tanács, mint a civil eljárásban. Nem előírás, de általában úgy van: ha rendőr a vádlott, az ülnökök is rendörök. ha katona, akkor katonák. Az viszont előírás, hogy az ülnökök Párbeszéd filozófusok és teológusok között A nemzeti közmegegyezés szellemében találkozó zajlott le a József Attila Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatói, valamint a Szegedi Katolikus Hittudományi Főiskola (Teológia) tanárai között. A párbeszéd folytatása annak az együttműködési folyamatnak, amely félretéve a világnézeti különbségeket, már régebben elkezdődött és arra irányul, hogy hozzájáruljon bizonyos közös gondok megoldásához. A találkozón részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal Csongrád megyei vezetője és több olyan egyetemi oktató, aki tudományos kutatásában, tevékenységében kapcsolódik a katolikusokkal folytatott párbeszédhez. A megbeszélés előzményeihez hozzá tartozik, hogy az elmúlt évben egy országos. Lukács József emlékkonferencián, már több elóadás, kisebb vita indította el a párbeszédet és az ismerkedést, amit folytatott a szegedi Teológián rendezett találkozó; teológusok és a valláselmélet, a valláspolitika kérdéseivel foglalkozó oktatók részvételével. Ezen túl a Filozófia Tanszéken a filozófia szakos hallgatók számára, már rendszeressé vált. a teológusok előadás-tartása, főleg azokból a témakörökből — valláselmélet — amelyekben a teológia jó szakemberekkel rendelkezik. Mindezekkel együtt a személyi kapcsolatok is bővültek és intenzívebbé váltak, lehetőséget adtak az együttműködés kiszélesítéséhez. A tec\ógus-filozófus találkozó — mint erre Túrái Alfréd a Hittudományi Főiskola rektora és Horuczi László a JATE Filozófiai Tanszék vezetője utaltak — olyan együttműködés felé egyengeti az utat, amelyek közhasznúak lehetnek társadalmunk számára. Példát kívánnak adni arra. hogy eltérő világnézetet vallók között is lehet gyümölcsöző együttműködés, különösen akkor, ha közös feladataik is vannak. Vitán felüli közös feladatnak tekinthető: a társadalmi közerkölcs, az emberi pszichikum szükségleteivel való foglalkozás, kitüntetetten az ifjúság, az ifjúság erkölcsi nevelésének és morális fejlődésének az ügye. Az érintkezési, kapcsolódási pontok többsége az oktatás és a tudományos kutatás területén található. A filozófia korszerű egyetemi oktatása most kezd valósággá válni, a Teológiákon több száz éve folyik a filozófiaoktatás, es a filozófia az egyik legjelentősebb tárgy; az első két évben: heti 6—8 órában tanulnak filozófiát, ami körülbelül ötször több annál, amit ma, Magyarországon egyesek az állami oktatásba ..be akarnak vezetni", és amely így kb. 2-3-szor lenne; óraszámban kevesebb annál, amit a legfejlettebb országok egyetemein oktatnak. A filozófiaoktatás, a filozófia szakkérdései, módszertani problémák több dimenzióban is előkerültek és ígéretesek abból a szempontból is, hogy lehetőség nyílik hasznos tapasztalatok kölcsönös átadására. A találkozó egyik célja az volt. hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást emberileg is és ezáltal közelebb kerüljenek egymáshoz, jobb alapot teremtsenek az együttműködés számára. Ezt szolgálta. hogy mindenki ismertette tevékenységkörét, kutatási témáját, oktatói munkáját, végsősoron bemutatta önmagát, megteremtve az emberközelség lehetőségét, amelyre a későbbiek során, a baráti beszélgetéseknél további lehetőségek adódtak. Közben azonban, a teológia tanárai megtekintették a Filozófia Tanszék oktatási termeit, eszközeit. mindenekelőtt a Társadalomelméleti Tanszékek közös könyvtárát, a használt tananyagokat. A baráti beszélgetések, a közben alakult ad hoc csoportosulások, tették ki az együtt töltött idő nagyobbik részét, és minden bizonnyal ennek lesz a jövőben is a legnagyobb hatása, itt került terítékre legtöbb probléma, és az együttműködésre vonatkozó legtöbb elképzelés is itt fogalmazódott meg. Körvonalazódott többek között, hogy a teológia oktatói továbbra is vállalnak előadásokat a vallástörténeti, valláselméleti kurzusokon, sőt a későbbiek során speciálkollégiumok megtartására is lesz lehetőség. Együttműködés alakulhat ki a könyvtárak között is, mert mindkét könyvtár rendelkezik olyan könyvekkel, amelyek a másik fél számára hasznosak lehetnek. Szóba került a tananyagok kérdése is. a kölcsönös érdeklődés ezzel kapcsolatban is igen élénk volt. és valószínű ez lesz a jövőbeni együttműködés egyik állandó területe, ahol sor kerülhet tananyagvitákra, tananyag-korszerűsítési együttmunkálkodásra. Komoly feladatok vállalását jelentheti az ifjúság erkölcsi neveléséből adódó teendők feltérképezése és eredményes megvalósítása. Közismerten az ifjúság életvitelében, erkölcsiségében nincs minden rendben, sőt van néhány nyugtalanító tünet is. Közös érdek, hogy ezeket megismerjük és a saját területünkön a sajat eszközeinkkel tegyünk is valamit megszüntetésükért. Közösen, összefogással, sőt bizonyos munkamegosztást vállalva ez könynyebben mehet, eredményesebb lehet, mintha külön-külön végeznénk. Az együttműködés szakmai vitákban is széles keretek között lehetséges, hisz számos olyan filozófiai, etikai kérdésfelvetés ismert, amelyeket meg kell válaszolni, illetve amelyek megválaszolásánál az álláspontok közel állnak egymáshoz, de jó azt is tudni, hogy a másik fél álláspontja miben és miért tér el. Az egyik nagy tisztázandó kérdéscsoportot az erkölcs jelenti, és ez ma nem csak elméleti probléma. Az erkölcsi viszonyokban nagymérvű szabadosság, fellazulás következett be, esetenként szembetűnő az eldurvulás, az önzés kiszélfcsedése. nem is beszélve néhány, napjainkban magyar betegségnek nevezhető jelenségről, mint öngyilkosság, alkoholizmus, a szülések számának egészségtelen visszaesése, a bűnözés számának megugrása stb. Ehhez kapcsolódva tisztázandók elméleti összefüggések is, de nagyon lényeges a gyakorlat dimenziója, mit lehet ezek ellen tenni, melyek a célra vezető eszközök, hogyan lehet a szükséges erőket összefogni? Párbeszéd számára más kérdések, más területek is adottak. azonban nincs értelme siettetésnek. túl sokat markolásnak. bár az élet nagyon sok esetben sürget, de a helyes, gyümölcsöző párbeszédet is meg kell tanulni, egyik pillanatról a másikra — figyelembe véve a múlt súlyos terheit — nem lehet mindent megoldani. A jelenlegi kép azt mutatja, hogy a reális szükségleteken túl, adott az a jó szándék is, amely a kezdeti nehézségeken átsegíthet, és a párbeszéd, az együttműködés tartósan is valósággá válhat. A katolikusokkal folytatott párbeszéden túl a Filozófia Tanszék nyitott más vallások irányába is. Már eddig is tartottak előadásokat más vallások képviselői is és a jövőben ezt rendszeressé kíván juk tenni, mert a hallgatók így kaphatnak a vallásról megfelelő képet, tovább ilyen igény mindig megtalálható a hallgatóknál. A párbeszédeket nem önmagukért kívánjuk folytatni, hanem azért, mert reális szükségletek indokolják, és egyben a szükségletek a meghatározóak abban a relációban is, hogy milyen intenzitással, milyen területeken és milyen keretek között íolytatjok a jövőben. Már az eddigi lépések is hasznosaknak bizonyultak a résztvevő felek és az egyetemi hallgatók számára, de talán bízni lehet abban, hogy szellemisegük szélesebb társadalmi régiókra is kisugározhat, és a társadalom egésze is profitálhat eredményeiből. HORLCZI LÁSZLÓ nem lehetnek alacsonyabb rendfokozatúak a vádlottnál. Lényeges különbség. hogy nincs városi szintű bíróság, tehát a katonai bíróságokon tárgyalt ügyek másodfokon már a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma elé kerülnek. — Szigorúbb szabályok vonatkoznak az egyenruhásokra? — Ugyanazok a büntető jogszabályok érvényesek nálunk is. Hogy katonaként követ el valaki köztörvényes bűncselekményt, az nem súlyosbítja a megítélést. Van azonban a büntető törvénykönyv végén egy fejezet, az abban szereplő bűnöket csak katona , követheti el — ilyen például az őrszolgálati vétség. — Milyen büntetés-végrehajtási szabályok vonatkoznak a katonákra? — Alapvetően ez is egyezik a polgári szabályokkal, némi kiegészítéssel. A katonákra vonatkozólag van egy olyan lehetőség, ami a civileknél nincs. Ha az elkövetett cselekményért a megrovást túl enyhe, a Fii• >--:iuállítást túl súlyos büntetésnek t.u nk. parancsnoki fegyelmi hatás! i >, utalhatjuk az ügyet. A szabad-...; esztés büntetés esetén ha a bíróság megtarthatónak ítéli az illetőt az állományban, akkor is vannak fokozatok: fogda, vagy fegyelmező zászlóalj. — Ezt hívják közismertebben futkosónak? — Igen. — ,S' ha nem tartjük meg az elítéltet az állományban? — Akkor le kell szerelni, és ugyanolyan civil börtönbe megy, mint más elítéltek. — Vannak cselekménvek. amelyeket eddig különösen sárii homály fejelt. Ilyenek például az orvosperek, melyek civil gyakorlatban is ritkaságnak számítanak. S nem azért, mert nincsenek műhibák, hanem, mert az orvosok „falaznak " egymásnak. — Természetesen a katonaorvosokkal szemben mi járunk el. S hogy nem vagyunk elfogultak és a mi szakértőink nem mentik ki a kollégáikat, azt az is mutatja, hogy nálunk nem egy súlyos ítélet született már orvosok perében. — Ha ritkák is a „lövülápzések". azokról különösen sok a suttogás... — Tizenkilenc éve vagyok az ügyészségen, ezalatt jogtalan fegyverhasználat tudomásom szerint nem volt. De. hogy egyáltalán lövést ad le a rendőr, az is nagyon ritka. Legutóbb, talán három éve a Bárka étteremnél volt egy eset. amikor kilőtték a kést egy rendőrre támadó férfi kezéből. Ezért dicséretet kapott az illető kolléga. — A jogszerűséget mindig vizsgálják? — Ha személy ellen használják a fegyvert, akkor igen. Ha például egy autó gumiját lövik ki. azt külön nem vizsgáljuk, csak ha más körülmény indokolja. — Több szervezet dolgozói a hatáskörükbe tartoznak. Melyik minisztérium az Önök főhatósága? — Egyik sem. A félreértést az okozza, hogy bár a Legfőbb Ügyészség a gazdánk, hivatásos katonák vagyunk, rendfokozattal. — Ön is? — Természetesen. Én alezredes vagyok. Ezzel együtt a Honvédelmi Minisztériumnak semmi befolyása nincs a katonai ügyészségekre. — A fizetésüket kiről kapják? — A Honvédelmi Minisztériumtól. De az arányokat az ügyészség állapítja meg, például helyettesem esetében is, aki rendőr. Ez. egy megállapodás a BM és a HM között. Három évig. amíg helyettes voltam, én is a BM-hez tartoztam. — Van-e a katonai ügyészségeknek statisztikájuk a bűnözésről? Netán öszszeliasonlító adutok a civil lakosság bűnözési arányaival. — Összehasonlító adat biztos nincs, hisz abból következtetni lehetne a fegyveres erők létszámára. Annyit mondhatok: évi 7 — 800 ügyünk van a három megyében, s ez nagy terhet ró az ügyészeinkre. Annál is inkább, mert a törvényesség vizsgálatát is ók végzik. A társadalmi jelenségektől, folyamatoktól persze a fegyveres testületek sem függetlenek — a bűnesetek száma itt is növekszik. — Vagyis ezután a katonai bíróság tárgyalásain is ott lehetnek az újságírók? — Bizonyára. Persze illik a szándékot bejelenteni a bíróság elnökének. A tárgyalás egy katonai körletben folyik, s oda belépni — ahhoz kell az ö beleegyezése. BALOGH TAMÁS