Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

1989. május 31., szerda 5 1 Dugonics-napok A Dugonics András Álta­lános Iskola 1987. óta ren­dezi meg évente az intéz­mény életében mind jelen­tősebbé váló Dugonics-napo­kat. Az idei rendezvényso­rozat egyik sajátossága a Kincskereső című gyermek­lap aktív részvétele volt a napok lebonyolításában. Mii minden fért bele a Dugonics-napok eseményso­rozatába? Angol nyelvű já­tékos vetélkedő a gedój is­kola angol tagozatosainak részvételével, barkácsolás, rajzverseny, zenei vetélkedő, matematikavetélkedó, a tör­ténelem és természettudo­mányok terén szerzett isme­retek egybevetése. Az alsó tagozatosok az úttöröházban agyagoztak. gyöngyöt fűztek, filmvetítésen vettek részt. Ugyancsak az úttöröház­ban kerüli sor a városi Kincskereső verseny döntő­iére, amelyen 13 csapat és 26 egyéni pályázó veti. részt A rendkívül ötletesen szer­kesztett és vezetett erőfel­mérés során a kisdiákok (a Kincskereső szerkesztési el­vei alapján: akár „kis-Ti­szatáj''-nak is nevezhetnénk a komoly olvasásra ösztöké­lő kiadványt) számot ad­hattak arról, amit a Kincs­kereső révén sikerült meg­tudniuk az egyetemes ma­gyar és világirodalomról. A csapatverseny helyezett­jei — V—VI. osztályosok: első a szőregi Kossuth Lajos Altalános Iskola. VII—VIII. osztályosok: első a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. Számú Gyakorló Általá­•nas Iskolája; második a sándorfalvi iskola; harma­dik a Gutenberg iskola. Az egyéni- pályázók sorrendje: Németh Gabriella (ságvári­telepi általános iskola); Zsí­ros Eszter (Hámán Kató is­kola) ; Horváth Krisztina (Sándorfalva), Nagy Ferenc (Ságváritelep), Gyovai Szil­via (Ságvári telep), Valacz­kay Gabriella (Tarján III). A díjazottak Dugonics-pla­kettet. Kincskereső-előfize­tést és könyvjutalmakat kaptak. Határtalan gondok Szegényebb lett a város Visszaperelték a Vaszy-hagyatékot A leltár szerint 891 kotta — valójában ennél jóval több. hiszen például a Liszt-, a Bach-összkiadás egy-egy leltári szám alatt szerepel —, és közel 300 könyv, fo­lyóirat: Vaszy Viktor könyv­tárának zenei részlege. A művész hirtelen halála után a hagyatéknak ezt a részét a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola szegedi tago­zatának adományozta Vaszy özvegye, hiszen férjének ez volt az akarata. Igaz — mi­vel a haláleset váratlanul következett be —, írásos végrendelet erről nem ké­szült, ám Vaszy Viktor több művészkollégája előtt szó­ban kinyilvánította, hogy ezt az értékes gyűjteménvt a főiskolára hagyja, ahol élete utolsó éveiben taní­tott, s amelynek zenekarát vezette. Az özvegy teljesí­tette ezt a kívánságot, s eb­be a döntésbe akkor Vaszy lányai is belenyugodtak. A főiskolán a hagyaték legértékesebb darabjaiból akkor kiállítást rendeztek, minden egyes darabot lel­tárba vettek, külön pecsét­tel láttak el. s külön szek­rényekbe helyezték el a kottákat, amelyeket közel egv évtizeden keresztül őriztek — és persze hasz­náltak is. Állami tulajdon­ként kezelték, s nem csupán Szeged, de Dél-Magyaror­szág számos muzsikusa is innen vette kölcsön azokat a partitúrákat. kottákat, amelyekhez másutt nem ju­tott hozzá. Nemrégiben elhunyt Va­szy özvegye, s az örökösek visszakövetelték a nagy ér­tékű gyűjteményt. Pert in­dítottak. amelyet megnyer­tek a főiskola ellen; a bí­róság megállapította az alaki hibát — tudniillik, hogy nem született írásos dokumentum Vaszy Viktor ezen végakaratáról —. s kö­telezte a főiskolát, hogy a hagyatékot szolgáltassa vissza (?) az örökösöknek, a Va&zy-lányoknak. Ez a tavasz folyamán, körülbelül másfél hónapja megtörtént. Kis furgonnal szállították el Szegedről a gyűjteményt. — Érthetetlen számomra az örökösök magatartása — mondja Weninger Richárd. a főiskola igazgatója. — Altalános szokás, hogy az ilyen jellegű gyűjteménye­ket intézményekre hagyo­mányozzák, amelyek a mű­vészeti nevelésben a leg­jobban, legeredményesebben tudják hasznosítani. Ez tör­tént ebben az esetben is: Szeged és a régió muzsiku­sainak nagy értéket jelen­tett ez a könyv, és kotta­tár. Vaszy szellemi hagya­tékának tekintettük, amely­ben bizonyos aspektusból egész munkássága benne sűrűsödött. Élete végén in­tézetünkben tanított; na­gyon szerette a fiatalokat, óriási energiával, hihetetlen lelkesedéssel adta át tudá­sát a felnökekvö nemzedék­nek. s természetes volt, hogy könyvtára zenei rész­legét is a zenei nevelés cél­jaira ajánlja fel. — Meghatározható, hogy mekkora értéket képvisel a gyűjtemény? — Természetesen nem csupán eszmei, hanem konk­rét anyagi értéke is van, különösképp a ritkább da­raboknak. Vaszy a gyűjtést már a 20-as években elkezd­te. többek közt gyakori kül­földi útjai során is gyarapí­totta kottatárát. Zenei nagy­ságát bizonyítja, hogy már akkor az idptálló műveket — például Schönberget, Stravinskyt, Bartókot — ré­szesítette előnyben, amikor e zeneszerők megítélése nem volt egyértelműen po­zitív. * Sinkó György érdemes művész, főiskolai tanár év­tizedeken keresztül egvütt dolgozott Vaszy Viktorral, először a színházban, ké­sőbb a főiskolán. , — Amikor tudomást sze­reztem az örökösök szándé­káról — mondja —, volt egy olyan elképzelésem, hogy Vaszy művészkollégái, tanítványai körében gyűj­tést rendezünk, s az így befolyt pénzből visszavásá­roljuk, ..megváltjuk" ezt a kottatárat. A bírósági tár­gyaláson azonban igen ha­tározottan képviselték a felperesek azt az álláspon­tot, mely szerint ők kizáró. lag kegyeleti okokból köve­telik vissza a gyűjteményt, így a szándékunk eleve ku­darcra ítéltetett. — Feltehető, hogy ezután — mivel a pert a főiskola elvesztette — a kottatár el­aprózódik, nem marad egy­ben? — Erre nem tudok vála­szolni. Annyi bizonyos, hogy az intézet számára igen fon­tos lett volna ennek az anyagnak a megőrzése. Szá­mos partitúra tartalmazta Vaszy bejegyzéseit, az elő­adásmódra vonatkozó elkép­zeléseit, utasításait — ez valódi értékeiket tovább növeli. Igazán, elszomorod­tam, amikor — éppen a Délmagyarországban — egy cikkben arról olvastam, hogy valaki a dorozsmai zsibvásárban egy finn nyel­vű, majd' ötvenéves kiad­ványt vásárolt, amelyet Va­szynak dedikáltak egyik finn útja során ... Az ö tu­lajdona volt. Arra gondol­tam: lehetséges, hogy a kot. ták némelyike ugyanígy el­kallódhat? * Van a Vaszy-hagyatéknak egv olyan része, amely az özvegy halála után — és többszöri átválogatást kö­vetően — szintén a főisko­lán maradt, majd innen át­vitték a múzeumba. Magam is megnéztem ezt az anya­got, illetőleg csak egv kis „szeletét", mivel igen tekin­télyes mennyiségű és na­gyon vegyes tartalmú "doku­mentumhalmazt őriznek itt, amelyben a művész szerze. ményeinek kéziratai, ma­gán- és hivatalos levelezése, fotók és magnókazetták mellett ugyanúgy megtalál­ható a róla szóló újságcik­kek (nem télies) gyűjtemé­nye. mint Déldául egv. a halála évéből'származó gáz­számla ... Igen. megtalálható. itt. Szegeden, mivel a hagya­téknak ezt a részét az örö­kösök sem ke»"eleti. sem más okból nem perelték vissza. Sandí István Népzenei tábor lesz Újszegeden A vádló fizet Keserű Imrét felmentették A szentesi városi bíróság kedden felmentette Keserű Imrét nagy nyilvánosság e'őtt elkövetett becsületsér­tés vétségének vádja alól. Egyúttal kötelezte a ma­gánvádló Báthory Józsefet, a munkásőrség szentesi ba­ráti körének elnökét a per­költségek megtérítésére. Februárban több újság­cikk foglalkozott a Keserü­üggyel. Mint a szentesi ta­nár nyilatkozta, őt egy szemtanú tájékoztatta ar­ról, hogy a munkásőrség szentesi baráti körének ala­kuló ülésén elhangzott egy megjegyzés, miszerint az olyan embereket, mint Pozs­gay Imre, Nyers Rezső és Keserű Imre, ki kell zárni a pártból. Erre valaki köz­bekiabált: nem csak ki kell zárni, hanem fel is kell akasztani. Keserű Imre akkor közös­ség megsértése címén is­meretlen tettes ellen felje­lentést tett a szentesi váro­si ügyészségen. Az ügyész­ség visszautasította a fel­jelentést azzal, hogy a kö­zösség megsértése nem áll fenn. Később a baráti kör kép­viselője, Báthory József ma­gánvádas eljárással jelen­tette fel Keserű Imrét. A tárgyaláson a tanúk meghallgatása után a bíró­ság nem találta bizonyított­nak, hogy a baráti kör ösz­s/ejövetelén valóban elhang­zott a fenyegetés, valamint hogy Keserű Imre szándéka az újságoknak adott nyilat­kozataival a baráti kör le­járatása lett volna. Az ítélet nem jogerős, rr.ind a két fél három nap gondolkodási időt kért. (Folytatás az 1. oldalról.) A jugoszláv delegáció tá­jékozódásának eredményei­ről Jon Srbovan, a Vajda­sági Szocialista Tartomány Végrehajtó Tanácsának el­nöke sajtótájékoztatón szá­molt be. Elmondta, hogy a közel két évtizedes határ­menti gazdasági és kulturá­lis kapcsolattartás mindkét fél számára előnyöket jelen­tett, de különösen most, a gazdasági válság idején rá vagyunk szorulva egymás értékeire.. Zavaró tényező az árak szinte követhetetlen változása és a jó kapcsola­tokra árnyat vető bürokrá­cia, ezért most szinte válla­latról vállalatra átvették a megyei tanács vezetőivel a kínálatok és elvárások listá­ját. A sajtótájékoztató kere­tében a Délmagyarország kérdéseire is válaszolt a vajdasági miniszterelnök. — Szó volt-e az országa­inkat érintő nemzetiségi kérdésekről? Ha igen, ön miről számolhat be? — A tárgyalásokon mind­két fél érintette a nemzeti­ségi kérdést — válaszolt Jon Srbovan. — Elmondtuk, hogy a jogrendünk egyenlő jogokat biztosít a hazánkban élő kisebbségeknek, így a magyar anyanyelvűeknek is. Ezt a mi esetünkben azért kell hangsúlyozni, mert sok­felé olyan hírek jelentek meg a sajtóban, hogy a Ju­goszláv Szocialista Köztár­saság módosított alkotmá­nyában korlátozták a ki" sebbségek jogait. Ez nem igaz, ezt az állítást határo­zottan visszautasítjuk. — Februárban Ljubljaná­ban megalakult a Szlovén Szociáldemokrata Szövetség, amely ellenzi az egy párt uralmát, és síkra száll a parlamenti demokráciáért. Vajdaságban szerveződik-e a kommunista mozgalom al­ternatívája? — Mi úgy gondoljuk, hogy Jugoszláviában nincs szük­ség a többpártrendszerre. A pluralizmust a népfront ke­retein belül tudjuk elkép­zelni, ez gyűjti össze a kü­lönféle érdekeket és vélemé­nyeket. — Szabadka új megyés­püspöke Pénzes János hor­gosi plébános lett. Az a tény, hogy egy 46 éves hittan­Diákok sikere H'atvan iskola diákjai in­dultak azon az országos ta­nulmányi versenyen, ame­lyet a német tagozatos álta­lános iskolák számára ren­deztek meg. Az országos döntőn a múlt héten szép szegedi siker született: a 7. osztályosok iközött a tarján­városi III. sz. általános is­kola csapata a szituációs feladat megoldásában a legjobbnak bizonyult, az összesített pontversenyben pedig a 3. helyen végzett. A csapat tagjai: Orbán Rita, Tábory Tímea és Valaczkai Gabriella; tanáruk Rozs­nyay Józsefné. HNF-ülés A Csongrád megyei nép­frontbizottság tegnap, ked­den a szegedi városi nép­frontszékházban tartott ülé­sen a megyei értekezlet elő­készítéséről tárgyalt. Javas­latokat vitattak meg az ér­tekezlet programjáról, a megyei népfrontmunka meg­újításáról. A nyugdíjba vo­nuló Molnár Sándort hosz­szú és eredményes közéleti népfrontmunkája elismeré­seként az Április 4. Érdem­renddel tüntették ki. könyviró lett a püspök a szomszédban, a hitéletre irá­nyítja a figyelmet. Milyen a kapcsolatuk, milyen az állam—egyház viszony? A vajdasági kormány el­nöke ekkor visszakérdezett: — Miből gondolja, hogy az új püspök kinevezésével megváltozott volna az ál­lam—egyház viszony? Válaszom után — misze­rint én semmi ilyesmit nem gondoltam, csupán az Üj Emberben olvasott hírről ez a kérdés jutott eszembe — ezt mondta a kormányfő: — Jugoszláviában az ál­lam és az egyház szét van választva. Mi nem avatko­zunk be sem az egyház bel­ügyeibe, sem a hívők ma­gánéletébe, meggyőződésébe. Az állami gondoskodás egyetlen színtere a műem­lékvédelem, ugyanis jelen­tős összegekkel támogatjuk a templomok és kolostorok fölújítását. A sajtótájékoztatón Györ­ké Sándor arra a tényre hívta föl a figyelmünket, hogy a két ország közötti éves kereskedelmi érték 520 millió dollár, ebből Vajda­ság és Csongrád megye 100 millióval veszi ki részét,' holott Vajdaság jóval kisebb termelési értéket ér el a ju­goszláv nemzetgazdaságban, mint amit ez az egyötödnyi arány mutat. Tehát a két terület közös érdekű kap­csolata méltán nevezhető példamutatónak. Szabó G. Lászlónak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek egy megjegyzése kíván­kozik még ebbe a beszámo­lóba: azt mondta, a közös munkaterv szellemében a két terület kulturális kap­csolatainak hordozói első­sorban az írók lehetnek, a publikáció tere pedig a ré­gi-új Tiszatáj lesz. * A vajdasági delegáció dél­után elutazott Budapestre. Az MSZMP KB székházá­ban fogadta őket Vastagh Pál, a PB tagja a Csong­rád megyei pártbizottság el­ső titkára. A megbeszélésen részt vett Szokni Imre, a KB nemzetközi pártkapcso­latok osztályának helyettes vezetője. Dlusztus Imre A Csongrád Megyei Ta­nács Művelődési Központja a Kórusok Országos Taná­csával közösen júl. 10. és 16. között népzenei gyűjtő- és alkotó tábort szervez páva­körvezetöknék és tagoknak, valamint hangszeres népze­nészeknek. A tábor sajátos­sága, hogy várják a határo­kon túl élő magyarokat, va­lamint az Erdélyből áttele­pültéket is — a Szegeden, illetve Csongrád megyében letelepedettekre gondolnak elsősorban. Egy-egy napi (esti) foglalkozás keretében elképzelhető, hogy felmér­hetik a magukkal hozott, élő népzenei anyagot. Je­lentkezem a Kózép fasor 1 —3. szám alatt lehet, tele­fon: 53-144. Levélcím: Sze­ged, pf.. 519. A tábor szák­mai vezetői ismert és neves művészek, illetve szakértők: Birinyi József, Budai Ilona, Dévai János, Marosi Júlia, Virágvölgyi Márta, Tary Lujza, Juhász Antal és má­sok. Szállás, napi három­szoros étkezéssel 400-420 Ft személyenként. A jelentke­zőket az újszegedi KISZ­táborban (Fürj u. 92 'B) fog­ják vendégül látni. A szakmai foglalkozások során ének és hangszer (ci­tera, furulya, ütögardon, te­kerő, hegedű, kontra, bőgő) órákat tartanak kezdőknek és haladóknak. A fakultatív programok keretében hang­szerkészítés és -javítás, táncház és kézműves foglal­kozások lesznek műsoron. Néprajzról és zeneelméletről is elhangzanak majd elő­adások. Reformtitkárok Egyre több vállalat­nál, tsz-nél szűnik meg a függetlenített párttit­kári státusz, gyakran éppen az érintettek sa­ját kezdeményezésére. Nem egyedi eset, hogy az MSZMP városi bi­zottságának titkára(i) immár társadalmi mun­kában látják cl felada­tukat. Számosan kö­zülük már a jelölést is ezzel a feltétellel vál­lalták. Látható tehát, ez egy tipikusan alulról jövő kezdeményezés. Kér­dés: meddig jut el — felfelé? Perzsel-e a láng? Respighi operájáról, a La eklektikusnak nevezném, azonban ezt szinte feled­Fiammáröl van szó, mely- Nagy szakmai rutinnal öt- lette. nek felújítására május végén vözte egybe kortársai és a Mlfco Andras rendezésc került sor Budapesten, az megelőző generációk stílusát Erkel Színházban, Lamberto — Monteverdi-, 'Wagner-, konvencionális, szépen moz­Gardelli vezényletével. Debussy-remíneszcenciák gátja a tömeget. Az est leg­Respighit elsősorban a mellett Muszorgszkij nagy nagyobb érdeme persze Gar­modern olasz hangszeres ze- pravoszláv kórustételei is d „ié _ Maestro hosszabb ne egyik megteremtojekent fokejlenek Helyenkent von- 4 utón dirigált ismét ismerjük. T.znel tobb szín- látottnak turuk ez a muzsi- át nalunk Gardelliröl padi müve kozul csak A ka, sápadtabbnak nehany annyiszor megirták mar, lang ert el maradandó sí- zenei megoldás - am ta- h „kipucolja" a szólam®, kert A cselekmeny a VII. gadhatatlan, hogy a parti- e,eire kelt. a zene­szazadban. Ravennaban jat- turanak számos szép resze ,s k rt Közismert, hogy ő csi­szod.k - boszorkanytorte- van a III. felvonás szereim, holta ^ _ R net de a diaboliikus elemek kettőse pedig a nagy Puc- . h- zenéjének nagy pro_ mellett szerelemről, gyulo- c.m-duettek forro hangula- átora hangversenyterem­letrol, hatalomvagyroi is tat idez, fel. b operaszínpadon lemez­szol, a komponistának kivalo A szereposztás jo. eseten- stojóban alkalmat adva bensőséges ként kiváló. Kincses Vero­áriák-duettek mellett hatal- nika. Kasza Katalin, Vere- Perzsel-e hát ez a félig mas kórustételek megírása- ttcs Ibolya teljesítményét elfeledett opera? Inkább ra is. kell elsősorban kiemelni, csak melenget — de hála az Milyen az operakompo- Molnár András vokálisán előadásnak, és mindenekfe­nista Respighi? Ha egy szó- fáradtabbnak tűnt ezen az lett Gardelli zsenijének,szép val kellene jellemeznem, estén, játéka, szenvedélye élményt nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents