Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

2 1989. május 31., szerda 2 1 Tanácskozik az Országgyűlés Hozzászólások, javaslatok (Folytatás az 1. oldalról.) Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet az Országgyűlésnek tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Amennyiben azonban csak később fogádja el a Parlament az átalakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok létrehozására, ami Igen fontos a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása szempontjából. Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani, hogy a Par. la ment döntéGe nyomán az állami vállalatok tömeges átalakulására kerülne sor. A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét. s ez lényeges feltétel ahhoz, hogv a tagok valódi tulajdonossá válhassanak. A három törvényjavaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági, kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági a éa sportbizottsága is megtárgyalta, és általában többségi véleménriyel a Parlamentnek elfogadásra ajánlotta. Végezetül ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a bizottságok nem fogadtok el. de az érintett képviselők továbbra is fenn, tartottak, így azokról a Parlamentnek kell dönteni. Ezután további hozzászólások következtek. Fölszólalt Juhász Ferenc (Budapest. 62. vk.); Eleki János (Békés m.. 7. vk.); Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.); Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.); Nagviványi András (Budapest. 19. vk.); Puskás Sándor (Heves m.. 2. vk.); Zsidei Istvánné (Heves m.. 5. vk); Bödöné Rózsa Edit (Csongrád m.. 3. vk.). a Taurus Gumigyár energetikusa indítványozta; az ügy. rend 40. paragrafusa értelmében az Országgyűlés utasítsa el a törvény javaslatot, és azt utalja vissza átdolgozásra az előterjesztőnek. Alakuljon ad hoc bizottság, amelv a tervezetet külső szakértők bevonásával átdolgozza, és a kérdést körülbelül két hónap múlva tűzze ismét napirendjére a Parlament Mindezt azzal indokolta, hogy a tulajdonreform koncepciójának kidapest, 1. vk.); Lakos László (Pest m., 9. vk.); Peják Emil (Budapest. 56. vk.). Szűrös Mátvás ezután bezárta a vitát, a szünetben összeült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazság. ügyi bizottsága, hogy megvitassa a beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító indítványokat. A szünet után Kulcsár Kálmán vitazárót tartott, majd Tallóssy Frigyes szólt a bizottság szünetben végzett munkájáról. Közlemény az MSZMP KB üléséről Hátra arc •Már nem rendkívüli eset, hogy az ülésszak kezdetén a házelnök sorolja két hét alatt visszalépett képviselők névsorát. Most hárman szerepeltek a listán. Korom Mihály az alkotmányjogi tanácsban is betöltetlen elnöki széket hagyott maga mögött. Kompromittáló múltja az utóbbi hetekben széles sajtónyilvánosságot kapott. Valamikor tán a napjaink eseményét kutató történész majd azon csodálkozik, hogy eddig maradhatott ilyen magas tisztben. Ez az eset is besorolható közéleti tisztulásunk ellentmondásai közé. Volt egy időszak, amikor két megye első titkárát ugyanúgy hívták. Az egyik Varga Gyula Szabolcs-, a másik Zala első embere volt. E magas beosztás és a teljes névazonosság adott okot félreértésre. Most — talán utoljára — szerepel a napi történésekben egymás mellett ismét a nevük. Ugyanazon a napon jelentették be lemondásukat képviselői mandátumukról. Szegeden, ha visszahívást említenek valahol, akkor ma Szabó Sándor nevére asszociálnak a hirhallók. Nos, a volt megyei első titkár nincs jelen a tegnap kezdődött ülésszakon. Képviselőtársai úgy tudják: beteg. No komment. B. I. alakítása, és annak széles körű társadalmi vitája nélkül nem alkalmazható az átalakulási törvény. „Az előterjesztés a kialakult menedzseri réteg privilégiumainak átmentését szolgálja, és konzerválhatja a kiváltságokat — mondotta. — Minden jószándék ellenére tehát szempont marad a diktatúra kiszolgálása. Az előterjesztőt bizonyára nem az a szándék vezette, hogy átmentse a mai hivatali apparátust, s utat engedjen a láthatatlan alkuk megkötésének. E törvénytervezettől sem kaphat kitöltetlen csekket az ipari lobby és a hivatali apparátus" — hangoztatta többek között. Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m.. 21. vk.); Tulok András (Veszprém m., 9. vk.); Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk); Kovács Sándor (Tolna m„ 8. vk.); Horváth Jenő (BuBókesi László pénzügyminiszter válaszolt Kovács Lászlóné képviselő ismétel. ten feltett kérdésére. Határozathozatal következett: először a képviselői javaslatokról es módosító indítványokról szavaztok, majd a törvénytervezetekről. Az átalakítási törvényjavaslatot 20 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el, az elnök utólag két változatról rendelt el szavazást, a testület az „A" variációt fogadta el. A vállalati torvényre vonatko. zó előterjesztést 8 ellenszavazattal és 35 tartózkodással, a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó javaslatot pedig 4 ellenszavazat cs 37 tartózkodás mellett fogadtok el. Az ülésszak szerdán a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik. A gyülekező képviselők közül többtől érdeklődtem, hogy csendes, nyugodt, avagy eseménydús napok elé nézünk-e? Jó néhányan állították, hogy vihar tanúi lesznek ismét az öreg, patinás falak. Ketten-hárman abban is biztosak voltak, hogy az átalakulási törvényt nem fogadják majd el. (A végeredményt már ismerik olvasóink.) A napirendről való szavazáskor a Csongrád megyei képviselők közül többen voksoltak nemmel. A szünetben Takács lmréné elmondta, hogy azért nem értenek egyet az elsőként tárgyalt tervezet mostani megvitatásával, mert a közvélemény nem ismeri a születő jogszabályt. Alkotói nem bocsátották társadalmi vitára a tervezetet. A nyilvánosságra hozatal elmaradását azzal indokolták, hogy „túlságosan bonyolult törvényről van szó, kevesen értenék". Hát.., Kicsit sánta ez az érv. Igazuk van a szegedi képviselőknek abban is, hogy a reformot tömegbázis nélkül nehéz lesz végrehajtani. Félő, hogy a Lesz vihari gazdaságban kialakult a „beavatottak kasztja". Viszont ők tömegtámogatás nélkül eleve képtelenek lesznek a kívánt gazdasági fordulatot elérni. A miniszteri expozé és a bizottsági vélemény utáni első hozzászóló, Pleeskó Ferenc Somogy megyei képviselő jól analizálta a helyzetet. Egyértelműen kifejtette, hogy a részvények tömeges megjelenése a gazdaságban olyan kihívás lehet, amely igen nagy hajtóenergiát szabadit fel. Ezekkel az értékpapírokkal növekszik a gazdaság feletti társadalmi kontroll is. Elengedhetetlen szükség van a gazdasági gyengéket szelektáló tőkepiacra is. Viszont a törvénytervezetet bizonytalan közgazdasági alapokon állónak és eszmeileg zavarosnak minősítette. Elengedhetetlennek tartotta az állami vagyonkezelő központ megalapítását konkrét határidőhöz kötni. Szerinte ki kellene zárni a vállalatok kereszttulajdonosi viszonyának létrejöttét. A vagyonértékelést nem lehet a vállalati, szövetkezeti főkönyvek adataira alapozni. A törvénytervezet a teljes átalakulási folyamat szűkített leképezésére épít, pedig minden akadályt el kellene már hárítani a szabad vállalkozás útjából. A tervezet vitája nem a reformerek és fundamentalisták összecsapása volt. A Parlamentben viszonylag járatos tudósítónak ügy tűnik — a felszólalók előzetes jegyzékéből —, hogy az igazi közgazdász! pengeváltás a kormány csomagtervének vitájára marad. Erre pedig várhatóan csütörtökön kerül csak sor. Bizottsági ülésekről, a munkahelyi és a parlamenti helytállástól már fáradtok a képviselők. Az első napon sem forrt fel a levegő az ülésteremben. A mostani ülésszakot négynaposra tervezik. A nyári szünet előtt egy ötnapos „maraton" — június 27-től —• még vár a T. Házra. Aztán jöhet egy kis kikapcsolódás. Két hónap ínarlamenti) csengőszó nélkül. Bőle Istváji A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Köznonü Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői, a pártsajtó, valamint — az első napirendi pont vitájában — a központi sajtó vezetői. A testület Iványi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új agrárpolitikai koncepciót, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-ai álláspontját módosítva még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javaslatait a helyi és országos pártszavazás intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A kongresszus előkészítésének szervezési teendőit a következő ülésein folyamatosan tárgyalja. A Központi Bizottság megválasztotta a kongreszszus mandátumvizsgáló bizottságát, amelynek vezetője Vastagh Pál, a Politikai Bizottság tagja lett. A kongresszus szervező bizottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság megköszönte a szervezeti szabályzat kidolgozására kiküldött munkabizottság tevékenységét. A további munkával a testület mellett működő kibővített pártpolitikai bizottságot bízta meg. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a gazdaságstratégiai munkabizottságot és a közgazdasági munkaközösséget összevonja, és a jövőben gazdaságstratégiai munkabizottság elnevezéssel működteti. A testület Korom Mihályt és Rajnai Sándort saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudomásul vette az MSZMP reformkörök 1989. máius 20-ad, szegedi muhkatonácskozásáról készült tájékoztatót. Megvitatta a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentést; megfogalmazta javaslatait, és nyilvánosságra hozza álláspontját az érdemi tárgyalások előkészítéséről. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. Javaslatok az érdekegyeztetésre Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani: — a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; — a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptok. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép eletbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében ; — a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy — a tárgyalófelek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg. Az mszmp Kozponti Bizottsága felhívással fordul a párt tagjaihoz, alapszervezeteihez, alakuló reformköreihez és a közvéleményhez. Felszólít minden haladó erőt az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására. Ügy ítéli meg, hogy a demokratikus szocialista jogállam megteremtésének nehéz időszaka az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását igényli. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az országos érdekegyeztető tárgyalások szervesen kapcsolódjanak a helyt kezdeményezésekhez. Az alulról is építkező társadalmi közmegegyezés biztosíthatja, hogy az átmenet békés úton, a politikai stabilitás fennmaradása mellett menjen végbe. Nemzetközi sajtókonferencia Senki nem vitatta a Köz. ponti Bizottság tagjai közül azt, hogy más szemszögből kell látni Nagy Imre ügyét, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt cs a hivatalos politika tette. Többen kiemelték azt. hogy Nagy Imre elkötelezett kommunistaként halt meg. Személyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani, eszmei örökségét azonban nem vállalják — hangzott el kedden, azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen az MSZMP Központi Bízottságának hétfői üléséről tájékoztatták az újságírókat. Major László szóvivő hangsúlyozta: nem annyira Nagy Imre politikai életútja és a vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi ülés vitájában, inkább arról volt szó, ami a magyar társadalmat foglalkoztatja: június 16-a. Nagy Imre és társai temetése valóban a nemzeti megbékélés jelképe lesz-e. vagy pe. dig valami másfajta esemény, amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeretne. Hozzátette: sem a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. A sajtóértekezleten a KBnak illetékes szakértői tájékoztatták az újságírókat az ülés napirendjéről, s bejelentették, hogy még az idén pártkongresszust hívnak össze. A szervezeti előkészületekről, a tartalmi kérdésekről a KB iúniusi ülésén határoznak. (MTI) Ne szánakozzanak - legyenek csak emberek Valósághű, s éppen ezért elkeserítő képet adott a szegedi neb vizsgálata a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjáról, pontosabban arról. hogy miért nem valósulhat meg egy magát humanistának valló országban a munkába belerokkantak, a csökkent képességűek emberhez méltó foglalkoztatása. Pedig létszámuk nem is csekély — mondotta a vizsgálat vezetője, Takács Mária —. Csongrád megyében a lakosság 3-4 százaléka rokkant, s nyugdijkorú polgárainak, mintegy 20 százaléka rokkantnyugdíjas. Nálunk a rehabilitáció legtöbbször a kollcgalitásnak köszönhetően egy 'könynyebb munkakörbe helyezést jelent, és nem pedig a munkakörök megmaradt képességekhez való igazítását. Persze eme igazán humánusnak értékelhető megoldásról — a gazdasági helyzet romlása és a munkanélküliek számának növekedése miatt — mindenütt hamarosan le kell mondani, hiszen a vállalatok inkább bocsátják el csökkent munkaképességű munkatársaikat, mint az egészségest. A Szeged városi rehabilitációs bizottság 1987-ben 127 eljárást folytatott le. Kilencvennégy ember helyzetét oldották. meg rendszeres vagy átmeneti járadékkal, és 17 esetben került sor foglalkoztatási rehabilitációra. Az li/d3-as év 134 eljárásából nc.n rehabilitálhaitónak ítéltek .'.07 esetet, a foglalkozási rehabilitációra pedig már csak négy ember esetében kerülhetett sor. A városi neb tegnapi tanácskozásán felszólalók többek 'kozott elmondták, hogy a munkahelyek akkor tesznek legtöbbet a rehabilitációért, ha védőintézkedésekkel eleve megelőzik munkavállalóik egészségkárosodását. Többen fontosnak tartották a kozponti rehabilitációs alap megszüntetését és helyette a megyei, városi rehabilitációt javítandó helyi anyagi forrásök megteremtését. Az igazi foglalkoztatási rehabilitáció pillanatnyilag kilátástalan helyzetén legtöbbet javítana a rugalmas nyugdíjrendszer bevezetese, hiszen igy a rehabilitálandók kóré szűkülne a potenciális munkaerőként meg figyelembe vehető fiatal egészségkárosodott korosztályra. K. K.