Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

4 1089. május 27.. szombat Svájci zászló alatt ettünk ötéves sajtot, ittunk valódi ánizspálinkát — miközben Jan Lüthy, a világbajnok svájci szakácsválogatott kapitánya Teli Vilmos-i mozdulatokat tett egy valóságos számszeríjjal, s az einsidelni zenekar alpesi hangulatot varázsolt ki hangszereiből ... Történt mindez pénteken, a Hungária Étteremben, a május 28-tól június 2-ig tartó svájci napok alkalmából megrendezett sajtótájékoztatón. A hungáriabeli svájci napok nem más, mint vacsoraestek összessége, a házigazda pedig Jan Lüthy, a mesterszakács és szállodatulajdonos, aki immár hatodszor szervez svájci vacsoraest-rendezvényt Magyarországon. A mostani estek apropója: a Svájci napok HungarHotels tavaly őszszel magyar napokat rendezett Svájcban — ezt viszonozták most a svájciak. Akiknek egyébként közös jellemzőjük a magyarokkal: mindkét ország fiai azt tartják hónukról, hogy Európa szivében foglal helyet. . Azért némi különbség csak van a svájciak javára .. . S hogy milyen maga a svájci konyha? Előételként sajt és szárított-füstölt marhahús-specialitást kóstolhatnak meg majd a vacsoraestek vendégei, majd következik — igény szerint — a pisztrángból készült alpesi hal költeménytől kezdve a desszertig, az utóételig minden. Jan Lüthy egyébként — akinek Gasztronómiai utazások címmel könyve is jelent meg már Magyarországon németül — szívügyének tekinti, hogy ne csak a pestiek, s a fővárosba látogató külföldiek, de a vidéki városok lakossága is megismerje a svájci gasztronómiát, s ezen keresztül a svájci kultúrát Előbbiek szinte jelképértékű képviselője a „Café Lutz" névre hallgató pálinkás kávé. melyben — a sokféle gyümölcspálinkán, s a kávén kívül — van „vallás" is (religio), továbbá „egy kis titok", azaz víz a kolostorkútból ... F. Cs. Ellenzéki szervezetek-önmagukról A Krisztus-oratórium a Nagyszínházban Rendkívüli feladatra vállalkoztak a szegedi zeneművészek: előadják Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumát. A háromrészes oratórium 14 számából tizenegyben a kórus hangzik fel, joggal nevezik tehát kórusoratóriumnak. Forrai Miklós így ír a műről: „Az oratórium szövegét — latin nyelvű idézeteket, verseket, liturgikus szövegeket — Liszt maga válogatta össze. A Krisztus Liszt középső, legtermékenyebb 1848—1869-ig tartó alkotókorszakának záróköve. Benne az oratórium új formát, új jelleget, új tartalmat kapott. Nem Krisztus személye, vagy élete a főszereplő, hanem eszméi: a béke és szeretet, az önfeláldozás, a megváltás." A művet a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Vaszy Viktor Kórus (karigazgató Gyüdi Sándor) és a nemzeti színház énekművészei: Vajda Júlia, Erdélyi Erzsébet, Réti Csaba, Andrejcsik István. Kenesey Gábor adják elő, vezényel: Oberfrank Géza. A Filharmónia szimfonikus bérleti koncertje hétfőn este fél 8-kor kezdődik a Nagyszínházban. Gregor-jubileum Negyedszázada övé a pálya. Gregor József közönsége 25 éve gyönyörködhet; a kivételesen szép hang tulajdonosát a jubileum alkalmából vasárnap este ünnepli színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, s a város valamennyi Gregor- és operarajongó polgára. Donizetti Szerelmi bájdal című operájának ünnepi (Horváth Zoltán rendezte) előadásán természetesen Gregor József lesz Du Icamara. Zempléni Mária (Adina). Bálint Ilona (Gionetta), Kelen Péter (Nemorino), Vághelyi Gábor (Belcore) az előadás vendégművészei. vezényel Cser Mik lós. A jubilánst köszöntő koncertmüsorban felléD Bende Zsolt. Gvimesi Kál mán. Juhász József, Réti Csaba, Vámossy Éva. Sinkó György, Szabó Miklós, valamint Pál Tamás. Díszpolgár? A Délmagyarország 1989. május 24-i számában ezzel a címmel jelent meg — aláírás nélkül — néhány sor. Az írás tulajdonképpen „mellékterméke" a Szeged című tanácsi folyóirat hátsó boritójának, mely Liebmann Béla fotókiállítását ismerteti Tendenciózus tördelése mellett a — szintén, névtelen — kísérő szöveg megemlíti, hogy Szeged varosának máig is két díszpolgára van, Rákosi Mátyás és Tildy Zoltán. Érdemes erre a két írásra szót vesztegetni? Vagy „mindegy..."? Talán az lenne, ha nem lenne egy közös jellemzőjük, a ma anynyiszor emlegetett hiányos történelmi ismeret, és az ezzel járó felületes szemlélet. A két „díszpolgár" egymás mellé állítására gondolok. Rákosit személyesen jól ismertem. Izzó parasztgyűlöletét már 1945-ben sem titkolta. Talán még a mai nemzedék is tud a lerombolt tanyák és az öngyilkosságba kergetett parasztok tízezreiről. Rákosi másik alapvonása volt a gátat nem ismerő hiúság. Nem ismerem díszpolgárságának történetét, de biztosra veszem, hogy szegedi látogatása alkalmával ezt is megkövetelte. Nehéz is lett volna ellentmondani, mert a tényleges hatalom már 1945-ben Rá16 616—1945 kosi kezében összpontosult. Egy szegedi érdekesség, amit viszont rajtam kívül talán senki sem tud, hogy 1946 tavaszán egy rosszul sikerült fehér-tói vadászat után Beretzk Pétert „szabotázs" címén Rákosi át akarta adni a rendőrségnek. Csak a legnagyobb erőfeszítés révén tudtam ettől a szándékától eltéríteni. A „másik díszpolgár": rosszul tudja a Szeged folyóirat szerzője, hogy apámat 1945. július 29-i látogatása alkalmával választották meg Szeged díszpolgárává. Birtokomban van az eredeti oklevél, melynek kelte 1945. június 29. Szeged városa nemcsak a saját, de az egész Tiszántúl mélységes bizalmát és szeretetét kívánta ezzel a gesztussal jelképezni. Alábbiakban közlöm a díszoklevél teljes szövegét: Szeged város közönsége adja tudtára mindenkinek, akit illet, hogy 1945. év június havának 29. napján, mikor a közjóra irányuló ü©-ek elintézésére székházában közgyűlést tartott Tildy Zoltánt a Független Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt elnökét Szeged város díszpolgárává választotta. Szeged népe szerény elismerésével azt a pártkereteken túlnövő országos politikust kívanta megtisztelni, aki mint a Függetlenségi Front vezetője, megfélemlítésektől vissza nem riadva állt szembe már a múltban is minden, haladást megakasztó törekvéssel, s a jelen sorsdöntő napjaiban épp oly lelkes fáraohatatlansággal munkálkodik az uj élet felépítésén. Miről adjuk örök emlékezetül jelen oklevelünket. Szeged város törvényhatósági bizottsága az 1945. év június havának 29. napján. polgármesterh. polgármesterit. főispán-elnök R. Gyólai Ferenc városi tisztviselő Apám mit sem tudott a készülő elismerésről. Általában a külsőségeket nem kedvelte, inkább elviselte. Köztársasági elnöki ideje alatt kapott — kizárólag államfőknek járó — kitüntetéseinek többsége is elkallódott. Befejezésül még egy szegedi vonatkozású emlékem, mely a Szeged folyóiratban megjelent Straub F. Brunóinterjú olvasása során merült fel. Szent-Györgyi Albert, apám köztársasági elnöki ideje alatt, gyakori vendég volt az Esterházy utcai házban. Apámtól minden támogatást megkapott, és csak akkor hagyta el az országot, mikor sok más tudóstársával együtt — többek között Bay Zoltán fizikussal — már többé nem számíthatott erre a segítségre. Tildy Zoltán Balázs Béla-díjas érdemes művész Balázs Béla is... Minduntalan hallom, látom (rádió, tv, újság), hogy Szegednek két díszpolgára van (Rákosi, Tildy). Én a felszabadulás után ott dolgoztam a főispáni hivatalban és az igazoló bizottságnál — 1945 elején visszakerültem az Iparkamarába, ahol a felszabadulás előtt is voltam, miután az élet lassan kezdett már megindulni —, ezért emlékezetem szerint 1944 decemberében vagy 1945 január— februárjában Balázs Béla költőt, írót és filmesztétát a városháza dísztermében Szeged város díszpolgárává avatták. Mindnyájan meghatódtunk, amikor Balázs Béla elcsukló hangon, könynyezve mondott köszönetet Szeged városának, miután ide szoros szálak kötötték. Nem sokkal előbb jött viszsza az emigrációból. Szabó Emil Szeged, Komócsin tér 10. A szegedi ellenzéki szervezetek, vagy egyes képviselőik, különböző politikai állásfoglalásait, nyilatkozatait több ízben leközöltük lapunkban. Most közülük négyet kerestünk meg, belső szervezeti életükről, „pártfegyelemről", döntési mechanizmusukról érdeklődvén; s kíváncsiak voltunk a helyi ellenzéki kerékasztalhoz való viszonyukkal és a közelgő választásokkal kapcsolatos álláspontjukra is. Munkatársunk — Sandi István — kérdéseire a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt szegedi szervezete nevében Szeghö István elnök; a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete neveben Szerencsés György, a szervezőbizottság tagja, szóvivője adott feleletet. A Fidesz szegedi radikális közösség írásban juttatta el válaszait szerkesztőségünkbe, csakúgy, mint Jankó Attila, a Szabad Derr okratak Szövetsége helyi csoportjának képviselője. — A tanácstagok és az országgyűlési képviselők megválasztásakor állítanak-c saját jelölte(ke)t, esetleg más szervezetekkel közösen teszik ezt meg? Fidesz: — Valószínű, hogy nem fogunk saját jelöltet indítani a választásokon, s az ellenzék jelöltjét (jelöltjeit) fogjuk támogatni. FKgP: — Terveink szerint élni kívánunk a saját jelöltállítás lehetőségével. Természetesen ez idöbelileg is meghatározó, hiszen a választás időpontja nem közömbös. MSZDP: — Minden bizonnyal lesznek önálló jelöltjeink, de olyanok is. akiket más szervezetekkel közösen támogatunk. akár úgy, hogy független jelöltről, akár úgy. hogy más szervezet tagjáról van szó. Harmadik variációt is el tudok képzelni: a szociáldemokrata párt esetleg támogathat olyan független jelöltet is. aki rajtunk kívül más szervezet bizalmát nem élvezi. SZDSZ: — Az SZDSZ a következő választásokon mindenütt jelöltet állít, ahol a szervezet megfelelő politikai súllyal rendelkezik, és erre méltó embert talál. Ha megítélésünk szerint egy jelölt képes az ország — illetve a varos — javat szolgálni, akkor támogatni fogjuk őt, függetlenül attól, hogy szövetségünk tagja-e. De előzetes, több körzetre kiterjedő választási koalíciót egyetlen más párttal sem kötünk. — Milyen a helyi szervezetük viszonya a központi elnökséghez („vezetőséghez")? A központi döntések mindegyike kötelező érvényű-e a szegedi szervezet számára? Mennyiben. milyen területen önállóak? Fidesz: — Mi a Fiatal Demokraták Szövetségének önálló csoportja vagyunk. A részünkről is elfogadott alapító nyilatkozat, politikai program, szervezeti és működési szabályzat szerint politizálunk: teljes önállósággal. A Fidesz választmánya — amely ügyvivő testület — egyébként sem hoa a tagságra kötelező érvényű döntéseket. Szervezetünkben vélemény-, csoport- és frakciószabadság van. FKgP: — Viszonyunk a központi vezetéshez jó. A helyi vezető tagja a központi vezetésnek is. Szervezetünk alulról építkező; rendelkező jellegű tevékenység központunkat nem illeti meg. Helyi vonatkozású ügyekben teljes az önállóságunk. Természetesen, országos jelentőségű ügyek tekintetében folyamatosan koordinálunk. MSZDP: — Esetünkben pártfegyelen.ről inkább erkölcsi, mint szervezeti értelemben beszélhetünk. A deklarációk szerint teljes önállóságot élvezünk, nincs központi irányítás. Mindaddig lehetséges még ellentétes vélemény is a központi vezetőség és más helyi, regionális szervezet között, amíg az a párt alapelveibe nem ütközik. SZDSZ: — Az SZDSZ helyi csoportjai lényegében önállóak. A közvetlen, titkos szavazással választott országos vezetőség, a tanács (35 fő), eddig még egyetlen kötelező érvényű határozatot sem hozott. Ha valamely csoport olyan akciót kezdene, ami alapvetően ellentétes az SZDSZ elvi nyilatkozatával és politikájának fő áramlatával, akkor a tanács csak elhatárolhatná magát ettől, de nem tilthatná be. — Milyen mechanizmus szerint hozzák döntéseiket, (esetenként a sajtóban is közzétett) állásfoglalásaikat'' A belső demokráciával kapcsolatosan: mely kérdésekben dönt közvetlenül a tagság, s melyekben az általuk választott képviselők, vezetők? Fidesz: — A szegedi radikális közösség döntéseit, állásfoglalásait, nyilatkozata • it a tagak véleményének konszenzusaként hozza. Mivel nem pártszerűen működünk. vezetőnk, vezetőink nincsenek. FKgP: — Legfőbb döntési szervünk a közgyűlés. Hetenként ülésezünk, amikor minden, felszínen levő ügyben állást foglalunk. A vezetőség az így kapott jogosítvány alapján működik, képvisel, nyilatkozik. MSZDP: — Helyi vezetőségünk még nincs, jelenleg a pártszervezés, a tagtoborzás stádiumában vagyunk. A szervezet egészét, érintő kérdésekben — mint amilyen a május elseje megünneplése volt — a tagság szavaz; más, kevésbé lényeges ügyekben az aktív szervezők szuverén módon döntenek. (A szervezőbizottság gunk jelenleg 5 főből áll.) Előfordul — nemcsak nálunk. hanem más szervezeteknél, Öe még az MSZMFnél is —, hogy egy-egy fórumon, vagy akár egy törvénytervezeti vitában, hirtelen kell a párt ott levő képviselőjének álláspontját kifejtenie; ez esetben nincs mód kikérni a tagság véleményét. Ilyenkor utólagos kontroll alá vetjük az ottani állásfoglalást, s esetleg — a szavazás után — módosítjuk azt. SZDSZ: — Az SZDSZ szervezete még viszonylag kialakulatlan — a már működőképes, de nem centralizált modellt keressük. Az egyes csoportok belső szabályaikat szabadon határozzák meg. Szegeden a konszenzusra. illetve döntő többségre törekszünk. A tanács és az országos közgyűlés egyszerű többséggel is hozJiat határozatokat. A legfontosabb nyilatkozatokat a tanácá adja ki, ennek ülésein bármely tag részt vehet, hozzászólhat. Az 50 főnél népesebb csoportok pedig delegálhatnak egy szaszavazati joggal bíró tanácstagot is. (A szegedi csoportnak most 41 tagja van.) Az akutális ügyekben az SZDSZ 9 ügyvivője dönthet (őket is a közgyűlés, választotta, nem a tanács), de a tevékenységéről folyamatosan be kell számolnia a tanácsnak. A szegedi csoport két embert jelölt ki az ellenzéki kerekasztal tagjának, ha elkerülhetetlen, akkor ők nyilatkozhat na|c a csoport nevében. előzetes konzultáció nélkül is. — Hogyan értékelik a szegedi ellenzéki kerekasztal szerepét. tevékenységét? Véleményük szerint melyik i célravezetőbb: a kerekasztal tárgyaljon bizonyos kérdésekben az MSZMP helyi bizottságaival, a városi (megyei) tanáccsal, vagy inkább az egyes tagszervezetek külön-külön? Fidesz: — Támogatjuk a szegedi ellenzéki kerekasztal működését, s azt tartjuk! célravezetőnek, ha ez a fórum tárgyal a „hatalom" képviselőivel. Természetesen a szegedi ellenzéki kerekasztal léte nem helyettesitheti a tagszervezetek külön politizálását! Ügy véljük, hasznos lenne, ha a kerekasztal érdekegyeztető, koordináló fórummá válna, ahol a szervezetek működése öszszehangolódna, a közös célok, érdekek kifejeződnének, és nem válna döntéshozó, irányító apparátussá. FKgP: — A jelen körülmények között a kerekasztalt szükségesnek, tevékenységét megfelelőnek tartjuk. Az ügy természete határozza meg a tárgyalási módot. A nagyobb horderejű ügyekben az ellenzéki kerekasztal előzetes egyeztető tanácskozáson alakítja ki álláspontját, majd eztán veszi fel a tárgyalás fonalát a tanacsi szervvel, az MSZMPvel. Külön tárgyalást nem tartunk célravezetőnek. MSZDP: — Egyértelmű, hogy fontos kérdésekről az ellenzéki kerekasztal tárgyaljon, s elsősorban az MSZMP-vel. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kerekasztal tárgyalásai mellett az egyes tagszervezetek párhuzamos tárgyalást is folytathassanak bizonyos kérdésekről, ám ete nem szolgáltathat ürügyet az ellenzék megosztására. Természetesen mindenkivel — a népfronttal, a tanáccsal is — fontosnak tartjuk a párbeszédet, ám az első számú tárgyalópartner az MSZMP kell legyen, mely még jelenleg is a hatalom egyedüli birtokosa. SZDSZ: — A szegedi ellenzéki kerekasztal tevékenységét korai lenne most megítélni, nem sok mindent csináltunk eddig. Ha az MSZMP városi bizottsága tárgyalni akar. akkor szeri ntem so.kkal célszerűbb lenne először a teljes EK-t fölkérnie, pontosan meghatározva a megbeszélések témakörét. De nem sok értelmét látom egy „bemutatkozó látogatásnak' — hasznosabb előbb elolvasni egymás programjait és nyilatkozatait. Remélem, előbb-utóbb a tárgyalásokra is sor kerül, de lehet, hogy csak két-három hónap múlva — akkor talán jobban látszik majd. a tárgyalófelek kiket is képviselnek. A helyi tárgyalások megkezdését nem kötöm az országos EK— MSZMP-tárgyalások folytatásához. de ma még korainak tartom megkísérelni, hogv helyi tárgyalások sorozatával szorítsuk eavmá-S felé a fővárosi tárgyalófeleket.