Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

10 1989. május 42., hétfő Hazánkba érkezett a Ciprusi Köztársaság elnöke Georgiosz Vasziliu, a Ciprust Köztársaság elnöke — Straub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására — vasárnap négynapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett.. Kíséretében van Georgiosz Jákovu külügyminiszter. Takisz Neimicasz kereskedelmi és "iparügyi miniszter, Elias Theodorou Ipsarides, a Ciprusi Köztársaság budapesti nagykövete, aki a fővárosban csatlakozott a kísérethez. Georgiosz Vasziliút és kíséretét a magyar és ciprusi zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren Straub F. Brúnó, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Kincses László, hazánknak a Görög és a Ciprusi Köztársaságban akkreditált nagykövete fogadta. Programról, választásokról és meglepő arcokról Sajtótájékoztató Újszegeden Katonai gyűrű Peking körűi Q Peking (Reuter) A kínai néphadsereg egységei elérték Peking külvárosait, és ott parancsra várnak — jelentette vasárnap a kínai központi rádió és a televízió. A Reuter brit hírügynökség szemtanúkra hivatkozó legfrissebb jelentése szerint katonai vonat gördült be a Tienanmen tér közelében lévó pályaudvarra, a katonák azonban nem hagyták el a 13 vagonból álló szerelvényt. A vonat érkezésének hírére több száz tüntető torlaszolta el a Peking főterétől alig 1 kilométerre lévő pályaudvar fő kijáratát. A kínai főváros küLső kerületeiből is katonai egységek jelenlétéről számoltak be hírügynökségek. Szemtanúk páncélosokat láttak Peking külvárosában. Az AP amerikai hírügynökség kínai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy 60—70 ezer katona áll készen arra, hogy a parancsokat végrehajtsa. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a kínai hadsereg alakulatai gyürüt vontak a kínai főváros köré, de sehol nem csaptak össze az eléjük vonuló tüntetőkkel. A szovjet hírügynökség beszámolója szerint a pekingi városi tanács képviselője az Űj-Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette: azért rendelték el a hadsereg felvonulását, mert a pekingi rendőri és közbiztonsági erők nem elegendőek arra, hogy érvényt szerezzenek a rendkívüli állapot bevezetéséről kiadott rendeletnek. Hangsúlyozta, hogy Pekingben az utóbbi napokban tovább erősödtek az anarchikus állapotok, amelyek komoly mértékben akadályozzák a munkát, a termelést, az oktatást és a főváros egész lakosságának életét. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a katonák a diákok elnyomására érkeztek Pekingbe. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a katonákat a felsőoktatási intézmények közelében helyezzék el az oktatók, a diákok és a kiszolgáló személyzet normális tevékenységének a biztosítására, biztonságuk megvédésére. Ez azonban semmi esetre sem jelenti a katonai ellenőrzés bevezetését — mondta a városi hatóságok képviselője. ZUJEV A GÉPRABLÓ Törökország vasárnap visszaadta a Szovjetuniónak a Batu-miból elrabolt MIG— 29-es ikatonai repülőgépet, s értesülések szerint nem engedélyezte az amerikai katonai szakértőknek, hogy megvizsgálják azt. Altíkszandr Zujev, a „géprabló" pilóta Törökországban maradt. Mivel az akció ko/ben megsebesült, egy trabzoni klinikán megműtötték. 1970 óta Zujev a harmadik szovjet katonai pirlótia, aki repülőgépével Törökországba dezertált. MOLDÁVIÁBAN LATIN ABC A Moldáviai SZSZK Legfelsőbb Tamácsa a helyi sajtóban vasárnap közzétette azt a törvénytervezetet, Bmely a köztársaságban a iaitin betűs írásimód bevezetéséről rendelkezik. A nyelvtudósok szerint a keleti Tornán nyelvek családjába tartozó rnoldván nyelv fonetikai és nyelvtani szabályainak egyaránt megfelelőbb a laton betűs írásmód, mint a cirill 'betűs. ARAB-CSÚCS A marokkói Casablancában vasárnap délután intenzív sokoldalú arab külügyi egyeztetés kezdődött, amelyen az Arab Liga tagállamainak politikusai előkészítik a kedden nyiló rendkívüli csúcsértekezlet vitaanyagait. A pánarab tanácskozás hivatalos napirendjén három kérdéskör — a palesztin probléma, a libanoni válság, valamint az iraki—iráni tűzszünet nyomán az Öböl-menti térségben kialakult helyzet szerepel. GYÚJTOGATÁS MÁJUS 1-JÉN — MOSZKVÁBAN lElőször számolt be a szovjet sajtó arról a gyűjtogatásról, amely Idén május l-jén történt a moszkvai Vörös tér közelében, az ünnepi íelvanulá". kezdetekor. A politikai provokáció szándékával elkövetett cselekmény ügyében a vizsgálat lezárult, a tettest elfogták, és ügyét átadták a bíróságnak — kózólte az Izvesztyija szombat esti száma. A május 1-jei felvonulás kezdetekor a Voros térbe torkolló Október 25-e utcában kigyulladt az energetikai minisztérium épületének a teteje. A tűzoltóknak alig negyed óra alatt sikerült eloltaniuk a lángokat. Ko moly anyagi károk nem keletkeztek. SZOVJET—BRIT KIUTASÍTÁSOK A Szovjetunióból kiutasítottak 11 brit diplomatát és újságírót, miután Londonban Nagy-Britannia elhagyására szólítottak fel szovjet diplomatákat és újságírókat. Az ériintettek két hetet kaptak a távozásra a Szovjetunióból. Londonban a külügyminisztérium szóvivője megerősítette a szovjet állampolgárok kiutasításáról szóló hírt. Azt állította, hogy az intézkedést azért hozták, mert az érintettek „státusukkal oszszeegyeztetíhetetlen tevékenységet" fejtettek ki. ÚJ PART HORVÁTORSZÁGBAN Új párt jott létre Horvátországbán. A szociál-liberális szövetség szombaton megtartotta alakuló gyűlését Zágrábban. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint az új párt a többpártrendszer bevezetését tűzi ki céljául. A szervezet programjából részletek nem ismeretesek. az AFP francia hírügynökség a szövetség vezetőit idézve csaik annyit kö2ölt, hogy „.demokratikus viszonyok között már régen meg lehetett volna oldani az országot sújtó válságot"? Jugoszláviában alternatív pártok és csoportosulások eddig csak Szlovéniában jöttek létre. A plenáris előadás befejezése után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az MSZMP Politikai Bizottságának két tagja: Pozsgay Imre államminisztei' és Vastagh Pál. a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Figyelemre méltó vólt az a hatalmas érdeklődés, amelyet a szegedi reformkonferencia iránt tanúsítottak a külföldi hírügynökségek. lapok munkatársai. Az alábbiakban külföldi kollégáink által feltett kérdésekből és a két politikus válaszaiból válogattunk: — Ügy tűnik, hogy az MSZMP főtitkára, Grósz Károly és a reformkörök ellentétben állnak egymással. Erről önnek mi a véleménye? Pozsgay Imre. — Én nem tudok ilyen ellentétről. Inkább arról van szó, hogy az alakuló demokráciánkban ma már természetes jelenség, hogy a legfelsőbb vezetőt is érhetik bírálatok. Ezeknek a súlyát a tagság és egy-egy fontos pártesemény, mondjuk, egy központi bizottsági ülés, vagy kongresszus dontheti majd el. Én nem a polémia céljával jöttem el a reformkorok szegedi tanácskozására, hanem elsősorban azért, hogy itt megismerjem a reformkorok platformját, szándékát, és bátorítsam őket arra. hogy vegyenek részt a párt megújulásában. Grószi Károly szerintem legfontosabb megállapítása az, hogy folytatni kell a politikai reformot, és nem a politikai reform a tűi gyors, hanem elmaradás van a gazdasági reformban. És nem lenne jó, ha a kettő kozott tartós elkülönülés • lenne. Ugyanakkor az én fi gye lm emeit sem kerülte el Grósz Károlynak az az észrevétele, hogy vannak visszarendező erők. sőt akadnak, akik szoeialistaellenes módon kívánnak a helyzetre reagálni. De ezt semmiképpen sem lehet a reiormkörökre érteni. — öt hét telt el a kecskeméti rvformmühely tanácskozása óta. Az az esemény egész jellegében más volt. ön hogyan értékeli a két értekezlet között eltelt időt, s a mai tanácskozást? Pozsgay Imre: — A mai találkozó folytatása Kecskemétnek. Az még alapvetően műhelytanácskozás volt, egy szellemi csoportnak az elhatározása arra, hogy a legkülönbözőbb tapasztalatok és megközelítési módok alapján felmérje a magyar reform esélyeit, benne a párt megújulásának lehetőségeit. A reformkorok már Ott is megjelentek, és külön felhívással fordultak a párthoz és az országhoz. Előrehaladásként értelmezem a kecskeméti tanácskozáshoz képest, hogy itt láthatóan széles, kiteljesedett mozgalommá vált a reformkorok mozgalma. — Pár tér teke z^etre vagy kongresszusra lenne-e szükség ön szerint? Pozsgay Imre: — Én még most mérlegelem azt a különbséget, arr.i a pártkonferencia és a kongresszus között van. De aki nem vak, az nem tévesztheti szem. elöl azt a tényt, hogy a párttagság jelentős része pártkongresszust követel. És ezt az elképzelést ma már fontos hivatalos pártszervek is átvették. Tobb megyei pártbizottság is ügy döntött, hogy a kongresszus lenne a helyesebb szervezeti forma. — Híve-e ön az előrehozott választásoknak? Pozsgay Imre: — Az az elvi álláspontom, hogy az MSZMP egyoldalúan nem mondhatja ki a választások, kiírását. Ez az újrakezdett tárgyalások egyik fontos kérdése lesz, a választási és párttbrvénnyel együtt. Az MSZMP-nek sem fűződik érdeke ahhoz:, hogy még ki nem fejlett, gyenge partnerpvártokkal vagy ellenfelekkel induljon el a következő országos választásokon. Ha ezt tenné, nem oldana meg semmit, folytatódna a legitimációs válság. Ezért úgy érzem, közmegegyezés dolgai lesz, mikorra tűzik ki a választásokat Magyarországon. — Bizonyára olyan pártot akar képviselni., amely alkalmas arra, hogy Magyarország más politikai erőivel is tárgyaljon. Ehhez milyen elófaltételeket tart fontosnak? Pozsgay Imre: — Az egyik kétségtelenül az, hogy a párt szabaduljon meg múltjának terhétől. Ezt őszintén tegye, úgy, hogy bizalmat ébresszen vele. A névváltoztatás igénye is ezt a szándékot fejezi ki. A másik az, hogy egy olyan programot dolgozzon ki, amelyben nem hazudik a múltat és a jelen közállapotokat illetően. Kiindulópontja reális helyzetelemzésen alapul, de tartalmazza a kibontakozás lehetőségét. ráadásul olyan fokon és formában, hogy abban mindenki saját személyes célját is fbiismerhesse. Végül pedig ezt a politikai pi ogramot a nyilvánosság előtt hiteles politikusok és ne párthivatalnokok képviseljék. — Nem lenne logikus a reformszárnynak kiválnia a pártból? Vastagh Pál: — Sokáig az egységet a legmagasabb rendű politikai értéknek tekintettük. Úgy gondolom, hogy az MSZMP-böl az elkövetkező évek során jelentős számban válnak majd ki emberek. Különböző okok miatt, és különböző célokat követve. Ez természetes jelenség, hiszen ma a párt a lakosság politikailag aktív csoportját, fogja össze. De nem tartom közömbösnek azt az időpontot, hogy ez a differenciálódás mikor következik be. Olyan politikai akcióegységet kell kialakítanunk, hogy ne keletkezzék hatalmi vákuum, amelyben az anarchia erői kaphatnak lábra. Pozsgay Imre: — Nem feltétlenül a reformereknek kell elhagyniuk a pártot. Elképzelhető az is, hogy önmaguktól kivonulnak azok, akik nem értenek egyet ögy megújult párt reformprogramjával. Egy pártszakadás a reformpárti oldalt sem tenné új esélyek birtokosává, csak hatalom és infrastruktúra nélkülivé. — A tanácskozás résztvevői szerint vidéken olykor igyekeznek visszafojtani a politikai szerveződéseket. Mit tesznek Csongrád megyében a rendőrség és az államigazgatás dep olitizálisáért? Vastagh Pál: — A kérdás számomra meglepő. Nem tapasztaltam, hogy Csongrád megyében bármilyen állami szerv a reformkorok munkáját gátolta volna. Teljes bizonyossággal állithatom, hogy itt semmiféle szervezet az ilyen jellegű politikai tevékenységet nem akadályozza. Sőt szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ennek a rendezvénynek a szervezésében nemcsak a reformköiök tagjai vettek részt, hanem a íaártapparátus dolgozói 'is. Én ezt nem tudom a reformkori tevékenység akadályozásának minősíteni. A többi megyéről most nem tudok véleményt mondani. — Vajon hány sztálinista váltott most köpönyeget, és ül ma itt a reformisták között? Pozsgay Imre: — Húsz éve kérlelhetetlen reformistának vallom magam, de mindig elmondom, hogy a kígyó is belepusztul, ha nem vetheti le régj bonét. A7 ember pedig abba megy tönkre, ha nem változtathatja szabadon véleményét 11a most a reformmozgalom képviselői azt kezdenék firtatni, ki miért ül itt. akkor ugyanazt a módszert alkalmaznák, mint a régi hatalmi struktúra képviselői. Néhány régi arcot azért én is kissé meglepetten véltem felfedezni a sorok kozott Válasz az ellenzéki kerekasztalnak A reformkorok tanácskozása előtt ellenzéki kerekasztalba tömörült szervezetek nyílt levelet intéztek a szegcdi fórumhoz. A reformkorok megfogalmazták váJaszukat is, amely így hangzik: A jelenlegi válsághelyzetből hazánkat csak egy társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Mindenkinek érdeke, hogy a kiegyezés egy demokratikus jogállamba való átmenetet szolgáljon, és ez az átmenet békés legyen. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás sikerre vitelében. Természetesnek tartjuk, hogy a fő felelősséget annak a pártnak kell vállalnia, amelynek 40 évi kormányzása a társadalmat a jelenlegi válságba juttatta. A felelősségből adódó feladatokat csak egy gyökeresen megújult MSZMP képes vállalni. A szükséges fordulatot két képcsőben képzeljük el. A hatalom megosztásában, majd a megosztott hatalom társadalmasításában. Minimális konszenzust kell teremteni a gazdasági összeomlás, az anarchia, az erőszakos visszarendezés, a jelenlegi patthelyzet állandósulásának elkerüléséért. E veszélyek elkerülésének legfőbb eszköze a hatalom megosztása. A hatalom képviselőinek, szakítva az eddigi halogató taktikával, azonnali érdemi tárgyalásokat kell kezdeni az ellenzéki kerekasztal képviselőivel. Felszólítjuk az MSZMP Központi Bizottságát, hogy a legközelebbi ülésén hozzon ilyen értelmű határozatot. A tárgyalásokkal hiteles, a társadalom bizalmát élvező politikusokat bízzon meg. Ha a Központi Bizottság ennek a felszólításnak nem tesz eleget, akkor szükségesnek tartjuk, hogy a hatalom nevében a kormány, vagy a Parlament tárgyaljon. E tárgyalások során kell megegyezésre jutni a demokratikus átmenet feltételeit megteremtő sarkalatos torvényekről. A pártokról, a sajtóról, a választójogról, a büntető törvénykönyv módosításáról, a köztársasági elnöki intézményről, az alkotmánybíróságról, a népszavazásról és a biztonsági kérdésekben. Ezenkívül meg kell egyezni a köztársasági elnöki posztra jelölendő személyek köréről, a választások időpontjáról és rendjéről, és az MSZMP vagyonának megosztásáról, a szerveződő pártok működési feltételeinek megteremtéséről. A tárgyaló felek vállaljanak kölcsönösen kötelezettséget arra, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról, az ezzel való fenyegetőzésről, és hogy szervezetileg is fellépnek minden olyan irányzat ellen, amely az erőszak alkalmazását nem utasítja el. Vállaljanak kötelezettséget arra is, hogy a tárgyalások során nem egymás politikai lejáratására torekednek. Külön kérjük a demokratikus ellenzéket arra, hogy az utóbbi időben reformirányba örvendetes módon elmozdult kormány iránt a tevékenységűhez szükséges lojalitást biztosítsa. Javasoljuk, hogy a reformkorok minden szinten vegyék fel a kapcsolatot az ellenzéki kerekasztal helyi képviselőivel, a koalíciót is alulról kezdjük építeni. Üdvözöljük a Tolna megyei pártbizottság azon lépését, hogy tárgyalásokat kezdett a helyi demokratikus ellenség képviselőivel. Felhívjuk az MSZMP regionális helyi szervezeteket a példa követésére. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről a különböző szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek bevonásával tobboldalú tárgyalások kezdődjenek. Miközben az említett tárgyalások haladéktalan megindítását szükségesnek tartjuk, le kell szögeznünk, a mai magyar társadalom politikai erővonalait nem kizárólag a hatalomhoz való viszony határozza meg. Ügy gondoljuk, hogy a társadalom széles rétegei egyaránt érdekeltek a jelenlegi társadalmi-gazdasági modell radikális megváltoztatásában. Az új modell alapvető értékeiben is jó eséllyel alakítható ki a közmegegyezés. Ilyen értékeknek tartjuk: a tulajdonformák sokszínűségének talaján kifejlődő hatékony piacgazdaságot, az egyéni és a kollektív szabadságjogokat, a többpártrendszer keretei között biztosított népszuverenitást. Az önigazgató és autonóm civil társadalmat a leszakadó társadalmi rétegek iránti felelősségből fakadó szolidaritást. Ezen értékek mentén hosszú távon széles társadalmi koalíció alakulhat ki, melynek első lépéseként kezdeményezzük a fordulatban érdekelt valamennyi érő műhelybeszélgetéseit, függetlenül attól, hogy ezek mely politikai szervezetekhez tartoznak. E beszélgetések is járuljanak hozzá ahhoz az össznemzeti közmegegyezéshez, amelyen az ország új alkotmányának alapulnia kell.