Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

t ÜSS. májra Z2., hétfő 3 n reformkörök már biztosan nem epizodisták (Fulytatas az 1. oldalrol.) amelynek szervező elve lehelne. hogy pártelkötelezettség nélkül a nemzetért érdemes valamit csinálni. A reformkorok mozgalma nem lehet epizód a párt életében, hanem egy olyan kiteljesedő mozgalom, amely ennek a pártnak emberseges, önvizsgálaton es korábbi gyakorlatát meghaladó szervezeti kereteken túli politikáját biztosítja. Közben nem szervezeti, hanem nemzeti társadalompolitikai célokat követ. A párt szervezeti kereteizek átalakítása éppen egy kongresszuson lenne hiteles. Ezzel megkezdhetnénk a beilleszkedést a többpártrendszerű ország képletébe. Nem lehetünk oly bávák és ostobák, hogy vereségre készüljünk. Partnereink és politikai ellenfeleink sem ezt várják tőlünk, hanem azt, hogy mutassuk fel magunkat az országnak. Egy olyan mozgalom, amely mindenféle áramlatba szeretne beilleszkedni, arctalanná, követhetetlenné, a társadalom számára elfogadhatatlanná válik. Szükség van az önvizsgálatra, amibe gyötrelmes, fájdalmas dolgok is beletartoznak. Pillanatkép a nagygyűlésről Mert megérkeztünk Európába, lehetnek olyanok, akikről elhihetjük. hogy a szennyben is tiszták tudnak maradni. De ezt nekik nem farizeusként kell hirdetniük.. ök nem lehetnek ítélói a társadalomnak, csak példák arra, hogy lehet tévedések nélkül is élni. Mi, tíz és félmilliónyian, 15 millió magyarért érzünk felelősséget, ők annak ellenére, hogy más országok polgárai, nemzeti létükben, kultúrájukban hozzánk kapcsolódnak. Legfontosabb a példa, a legvonzóbb dolog az lehet, hogy -érdemes a mai Magyarországon élni. Ez lehet az egyetlen alap nemzeti program kialakítására. A tolerancia es türelem lehet az, ami békés utunkat segíti megszervezni. Az országnak százezer Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra, egymillió Széchenyire és kilencmillió Deák Ferencre lenne szüksége. A reformkörök mozgalmán át talán újra és egyáltalán nem végletesre fordítva a szót. Szegeden kimondható: lesz magyar újjászületés! Piroska és a farkas pártja A hosszú-hosszú tanácskozáson jó néhány elmés, tömör megállapítás akadt Ezek a találó mondatok főként azoknak szolgálhatnának modellként akik még úgy tartják, érveiknek nyomatékot ad a kifejtésre szánt idő elnyújtása. Tóth Fái Péter: ..Ma a reformkorok is kénytelenek a part szervezeti és működési szabályzatának ketrecében tevékenykedni. Nem Toldozgatni kellene a szervezeti struktúrát, hanem az illegalitás körülményei között deklarált elveket kellene a legalitás tényéhez átalakítani, immár több mint 40 eves késéssel." Rátkai Árpad: ..A tavaly májusi országos pártértekezlet határozatot hozott a párton belüli demokratikus valasztási rendszer hft hónapon belüli megalkotására. Az MSZMPnek azóta nincs ilyen dokumentuma. Ez jellemző tény a mai állapotokra." Szűcs Attila: „További decentrumok kellenek a politikai tisztasághoz és a politikusok biztonságához." Repkényt László: „Nekünk birtokunkba kell vennünk a központi pártlapot és a megyei napilapokat. . Nincs igazán szükségünk a külön alapítású újságra, hiszen ez az új orgánumok között csak egy lehetne a másik 167 mellett" Fülöp László: „Talán azért választottak meg április 29-én Sopron és környéke MSZMP eLső titkárának, mert korábbi javaslataimból világos volt, más struktúrát akarok, mint a régi, elavult modell. Ma nálunk hat. apparátusi dolgozó van. akik hetente egy napot más munkahelyen is dolgoznak, hogy ne szakadjanak el teljesen a gyakorlattól, szakmájuktól." Hálák László: „Micrt jó az a pártnak, hogy Kibanszki elvtárs is tagja, es én is? Mi sohasem fogunk alapkérdésekben egyetérteni. Ha kilépnek egyesek, az még nem pártszacadás." Vass Csaba: „Most a demokratikus centralizmus pártja van válságban./ A pártön belül a kizsákmányolók és a ' kizsákmányoltak egyszerre vannak jelen. Ez Piroska és a farkas pártja." Levelek a tanácskozáshoz Tisztelt Tanacskozás; Nagyon köszönöm a meghívást. Sajnos — a kecskeméti fórumhoz hasonlóan — különböző munkaköri elfoglaltságok, nemzetközi kötelezettségek miatt nem tudok részt venni a tanácskozáson. A kormány reformtörekvéseinek tarsadalmi, politikai megalapozása szempontjából a reformerők párton belüli megerősödése kulcskérdés. Ezért eredmenyes munkát kívánok, és remélem, hogy a kővetkező fórumon én is részt vehetek. Elvtársi üdvözlettel: Ncmeth Miklós Kedves Barátaim! Kedves Elvtársak; Nagy figyelemmel és rokonszenvvel követem az MSZMP-n belül egyre aktívabban tevékenykedő reformkörök munkáját. Sajnálom, hogy külföldi távollétem miatt nem tudok részt venni a szegedi találkozón. Ezúton szeretném üdvözölni a szegedi tanacskozás résztvevőit. Kívánom, hogy eredményes és tartalmas eszmecseréjük járuljon hozzá pártunk oly kívánatos újjászületéséhez. A magam részéről is változatlanul fontos jeladatomnak tartom, hogy elősegítsem az MSZMP-n belül a reformmozgalom megizmosodását, a valódi és tartalmas megújulást. Tevékeny részvételemre a reformköri mozgalom a jövőben is bizton számíthat. Elvtársi üdvözlettel és rokonszenvvel: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke Káderpártból legyen közösségi A tegnapi nagygyűlésen Lovászi József ismertette a szekciók néhány tézisét. A következő sorokban ebből idézünk részléteket: — Nagy Imre felelős magyar miniszterelnök politikai koncepciós per áldozata lett. Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a felelősök helyett is megköveti a hozzátartozókat, egyúttal javasolja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága még a június 16-i gyászszertartás előtt ebben a szellemben foglaljon állást — A reformkörök képviselői részt kívánnak venni Nagy Imre és társai temetésén, és kérik a szervezőket hogy helyezhessék el a síron koszorúikat. — A kialakult válság hatásai sújtják a társadalom minden terirfetét, minden tagját Nyomasztó terheket rónak a lakosság egészére, de különösen a pályakezdő, családalapitő fiatalok, a többgyermekesek és más, hátrányos helyzetűek számára. Súlyosbítja a helyzetet az eluralkodó politikai és erkölcsi válság, a kiúttalanság érzése, a lakosság romló egészségi állapota, a természeti környezet felelőtlen pusztítása, a tudás, a kulturális értékek devalválódása, az elavult oktatáspolitika és elhanyagolt településpolitika. Mindez kérdésessé teszi a nemzet jövőjét. A kiutat a társadalom egészét érintő rendszerszemléletű reformprogram kidolgozása és megvalósítása jelentheti. A nemzet felemelkedése érdekében össze kell fogni minden reformelkötelezett erőnek. Az MSZMP-nek az ország sorsáért érzett felelősséggel részt kell vállalni a társadalmi közállapotaink gyökeres megváltoztatásában. Az általános emberi, ezen belül a magyar nemzeti értékek képviseletében és védelmében. — A magyar gazdaságban rendszerváltásra van szükség, mert reformálni csak működőképes rendszert lehet. A jelenlegi nem az. — Fel kell lépni a teljes megbénulás és erre hivatkozva a hatalomátvételt célzó törekvések ellen. — A politikai demokrácia és szabadság alapja a gazdasági demokrácia, amelyhez valódi tulajdonviszonyok kellenek. — Gazdaságunkat nem lehet csupán felülről dinamizálni. Az állampolgárok és számukra átlátható közösségek közvetlen érdekeire kell támaszkodni. — Üssze kell békíteni a külső egyensúly fenntartását célzó, valamint a szerkezetváltást és a vállalkozást ösztönző lépéseket. — Meg kell szüntetni a költségvetés túlzott költekezését, a veszteséges termelés támogatását, a soha meg nem térülő nagyberuházásokat, mint amilyen például a Visegrád—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. — Egyszerre és együttesen van szükség az ántézményreformok összehangolt rendezésére. — A reform kulcskérdése a tulajdonreform, mivel minden hatalom forrása a tulajdon. Az átalakulási törvény ne rögzítse a mai monopóliumokat. hanem teremtse meg a plurális tulajdonviszonyok szerves kifejlődésének előfeltételeit. — A tervezett földtörvény biztosítsa településeink tartós létalapját. — Az MSZMP káderpártból, osztálypártból váljon marxista elkötelezettségű, baloldali közösségi párttá, amely merít a XX. század polgári és más progresszió értékeiből is. Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését jellemezze . a teljes pártdemokrácia, s a tagság önszerveződése révén alakítsa belső horizontális és vertikális kapcsolatrendszerét. — Szorgalmazzuk és segítjük az új típusú, a tanácsi és a parlamenti választási rendszerhez igazodó lakóterületi pártszervezetek létrejöttét. Szükségesnek tartjuk a névváltoztatást, melyben tükröződjön a megújult párt demokratikus, szocialista jellege. — A politikai demokráciát olyan értéknek tekintjük, amely a korábbi diktatórikus hatalomgyakorlással szemben érvényesülni engedi a tudást és a szakértelmet. — Az MSZMP súlyos válságban van. a politikai intézményrendszer átalakítása megindult, de ezzel nem tart lépést az MSZMP átalakulása Pártunknak jelenleg nincs nemzeti politikai programja, hiteles vezetése és mozgósítható tagsága. Mindezek megteremtéséhez a párttagság teljes köre által, demokratikusan választott küldöttek révén létrejött kongresszus kell. Ennek összehívását ez év őszére javasoljuk. A kongresszus feladata nemzeti válságkezelő program kialakítása, egy mozgalmi jellegű párt alapstruktúrájának körvonalazása, az ehhez szükséges szervezeti szabályzat kidolgozása, valamint a reformprogram következetes megvalósítására alkalmas hiteles vezetők megválasztása. A plenáris ülésen A szekciók platform tervezetének felvázolása után került sor a késő esti plenáris ülesre, ahol elsókent. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei partbizottság első titkára emelkedett szólásra: Vastagh Pál: „Okkor most nem itt tartanánk..." — Egy közel két és fél évvel ezelőtti emlek jut most eszembe, akkor pont ezek között a falak között hasonlóan nagy tömeg tanácskozott. Sok ismerősarc köszön vissza. Akkor volt a szocializmus elméleti kérdéseiről egy emlékezetes tanácskozás. Ennek kapcsán arra gondoltam, hogy azok a reformgondolatok, amelyek ma.ezt a tanácskozást jellemezték, már akkor is búvópatakként jelen voltak ezek között a falak között, és most sainálom csak igazán, hogy ezek két és fél évvel ezelőtt nem egyesültek egy szélesebb folyamba. Meggyőződésem, hogy akkor most nem itt tartanánk, sem az ország, sem a párt. A reformkörök tanácskozását ebben a pillanatban két szempontból tartom rendkívül fontosnak. Az egyik az, hogy ma az' MSZMP reformkörei az ország teljes nyilvánossága előtt jelentek meg, elmondták, hogy miként látják az ország és a párt helyzetét, és mit kívánnak tenni ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért. Ez azért nagyon fontos, mert ezzel a megnyilatkozással, ezzel a bemutatkozással a reformkörök eloszlatják azokat a kétségeket, amelyek e körök működésével kapcsolatban a pártközvélemény egészében jelen vannak. A másik, amelyet nagyon fontosnak tartok, az az. hogy a tanácskozás hangulata és a szekcióülések is azt bizonyították, a reformkörök a párton belül kívánják a változásokat véghezvinni úgy, hogy szellemi-kritikai műhelynél továbbléptek, és egy széles, párton belüli politikai mozgalommá fejlődnek, amely legfontosabb garanciáját jelenti annak, hogy a párt meg tudjon felelni a társadalom kihívásának. Felismerték és kifejezték a reformkörök azt, hogy a párt reformja összefügg és egybekapcsolódik a társadalom reformjával. Az ezért érzett felelősség készteti a reformkorok tagjait arra. hogy még radikálisabban követeljék magának a partnak a reformját. A mai tanácskozás v egyik tanulsága számomra az, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a reformszellem, ez a törekvés a mindennapok politikai gyakorlatában fejeződjön ki. Ez teremtheti meg a társadalomban a párt hitelét. A többpártrendszer nagyon fontos elem a kialakuló új demokratikus politikai struktúrában, de én azt. javaslom, hogy a többpártrendszert önmagában ne tekintsük a demokrácia alapkérdésének és fokmérőjének, hanem kapcsoljuk össze más reformokkal. Például azzal, hogy erös önkormányzatok jöjjenek létre a különböző közösségekben. A többpartrendszer az erős helyi önkormányzatokkal teremtheti meg az autonóm személyiséget, és ez a folyamat el kell, hogy vezessen a közigazgatás alapvető reformjához is. Közigazgatási reformok nélkül nem lehet demokratikussá tenhi a magyar közéletiséget. Tárgyalnunk kell mindenkivel,-aki felelősen gondolkodik a mai magyar társadalomban, aki felelősséggel viseltetik a nemzet sorsa és jövője iránt. A válságos helyzethez, ami mára országunkban kialakult, természetesen a párt Is hozzájárult. Annak az«ykölcsí kopásnak, amely ma a pártot övezi a társadalomban, vannak objektív és szubjektív okai, de ezzel a nyomasztó teherrel egyszer le kell számolni. Én azt hiszem, ami ma Magyarországon történik, ez nemcsak magyar ügy, de európai üggyé változott. Pozsgay Imre: „Nem kénytelen szemlesütve közlekedni..." Ezután lepett a mikrofonhoz Pozsgay Imre államminiszter. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja: — Tisztelegni jöttem Sze gedre, üdvözölni azokat, akik vállalták a reformkorok találkozójának megrendezését, és felismerték, hogy itt egy erőteljes és ígéretes mozgalom bontakozott ki a pártban, amely hozzájárulhat az MSZMP megújulásához. Többen kérdezik, mi szükség van reformkorökre? Belehallgatva a szegedi tanácskozás munkájába, ál• líthatom. hogy néLkülük nem lesz társadalmi kibontakozás és megújulás. Örömmel tapasztaltam itt. Szegeden, hogy az MSZMPnek van egy nagyon nagy létszámú olyan része, amelv nem kénytelen fal mellett, szemlesütve közlekedni ebben az országban. Ezután az előadó kijelentette, ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a reformkorokét nem szervezeti céJok, hanem nemzeti célok vezérlik. A pártnak sem lehet más útja, mint a reiormfelismerés, mert minden másfajta alternatíva csak katasztrófához vezethet. Abból kell kiindulni, hogy ez az ország gondolatban már „átfordult a másik oldalára". — En itt Szegeden konszenzust láttam kialakulni, és bizonyára az egyezkedés dolgában a jövőben is lesz meg vita. néhány alapkérdésben a közmegegyezés a reformkörök között megvan, ez pedig azt jelenti, hogy úgy tudnak dinamikusan a szellemi és gazdasági élet kihívásaira reagálni, hogy közben néhány alapkérdésben vezérlő elveik vannak. Ezek közül is a legfontosabb kell, hogy legyen, hogy békés úton lehessen megvalósítani az átmenetet egy sztálinista típusú berendezkedettből a demokratikus szocializmus politikai rendszerébe. Örülök, hogy itt lehettem, ez a tanácskozás bátorítást adott bizonyos politikai vállalkozáshoz mindannyiunknak Ügy hiszem, hogy további eltökéltséggel az MSZMP ismét megválthatja belépöjet a társadalmi bizalom világába, és ez ' garantálni tudja, hogy fontos ténvezői legyünk a nemzeti kiegyezésnek — fejezte be felszólalását Pozsgay Imre. A reformkörök szegedi országos tanácskozásáról a Délmagyarország olvasóit Bőié István, Kafai Gábor és Szávay István tudósította. A felvételeket Nagy László készítette.