Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-22 / 118. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG Í9. évfolyam, 118. szám 1989. május 22., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint »» Új hajtóerőre van szükség, de nem úgy, hogy a gőzinozdonyba bevezetjük az áramot. Attól nem fog gyorsabban menni, csak jobban ráz!" (Elhangzott az egyik szekcióban) II reformkörök már biztosan nom epizodisták Szombatén országos tanácskozás, vasárnap nagygyűlés volt Szegeden Közlemény S zombaton délelőtt 10 órakor kezdte meg munkáját Szegeden, az MTA Biológiai Központjában az MSZMP-tagok reíormköreinek első országos tanácskozása. A rendezvényinek érthetően városunk adott otthont, hiszen tavaly novemberben innen indult az a mozgalom, amelynek ki terebélyesedését jól jelzi, hegy a szombati tanácskozáson 110 reformkör, illetve csoport 440 tagja vett részt. A délelőtti plenáris ülést Lovászi József (Csongrád megye) nyitotta meg, majd Kerényi György (Kecskemét) és Géczi József (Csongrád megye) vitaindítóját hallgatták meg a résztvevők. A tanácskozás ezután 5 szekcióban folytatta munkáját Az egyes témakörök: Müdítünk a jelenben, 'Milyenne alakítsuk át pártunkat?, A gazdaság és a tulajdon reformjai, Társadalmi állapotaink és a reform, valamint Átmenet a demokratikus jogállamiba. A szekciók munkájának összegezését a szekcióvezetők az este folyamán újabb plenáriís ülésen ismertették. (Ezen az ülésen szólaltak föl Vastagh Pál és Pozsgay Imre, az MSZíMP Politikai Bizottságának tagjál. Beszédüket lapunk 3. oldalán is-, mertetjük.) A plenáris ülésen elhangzottak alapján nyilatkozattervezet készült, amelyet a szerkesztőbizottság a konferencia megbízásából véglegesít és amit várhatóan ima hoznak nyilvánosságra. (A tervezet egyes téziseit szintén lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A reformkorok első országos tanácskozása vasárnapra is áthúzódott. Az újszegedi szabadtéri színpadon rendezett nagygyűlésen számoltak be a szervezők a konferencia eredményeiről. A nagygyűlésen beszédet mondott Nyers Rezső és Pozsgay Imre, mindketten a Politikai Bizottság tagjai. Lapunk 2. oldalán a szombat éjszákai nemzetközi sajtótájékoztatóról tudósítunk, és a tanácskozásnak az ellenzéki kerekasztalhoz intézett válaszát ismertetjük. Telt ház az újszeged! szabadtérin, a nagygyűlésen Nyers Rezső Legyen pártkongresszus! — Én nem reformköri tagként, hanem reformerként jöttem Szegedre — kezdte beszédét vasárnap délelőtt a szabadtéri színpadon Nyers Rezső, az MSZÍMP PB tagja. Több, a szombati tanácskozáson féLmerüŰt gondolatra reflektált — Meggyőződésem, hogy a reformkórök tevéken ysége hasznos lesz az MSZMP jövője számára. A reformpolitika a párt keretein belül keletkezett és nem a levegőből, ejtőernyővel érkezett. 1953-ban jelentkezett nálunk az első reformtörekvés ama, hogy elszakadjunk a sztálini szocializmusfelfogástcú és gyakorlattól. Most minden korábbinál szélesebb a reform 'bázisa. Az útkeresésiből át keli lépnünk a reformok teljes körű megvalósításának időszakába. Véleményem szerint nem forradalomra, hanem a társadalom strukturális átalakítására van szükség. Ezt forradalmár szellemmel, bátorsággal kell végrehajtanunk. Nem mindenit kell kidobnunk a hajóból. Az állami szocializmust egy teíljes körű piaccal rendelkező, demokratikus, szabad véleménynyilvánítást biztosító, többpártrendszerű formációnak kell felváltania. Itt legyen helye az emberek önkormányzati tevékenységének ás. A magyar gazdaság modernizációjának a régebbi úton nincs folytatása. Még értékelni kell a korábbi folyamatokat, és a történelmi tanulságokkal együtt meghatározni az új irányt. A régi gátaktól való megszabadulás 1956 u'tán csak részben történt meg. Az MSZMP-nek átfogóan és tárgyilagosan újra kell értékelni az 1956-os eseményeket, és él kell jutnia a politikai tanulságok következetes levonásához. A Nagy Imre és társai ügyében hozott bírósági határozatok félülvizsgálata megkezdődött. Ezt rnegfeMö jogi alapossággal, nem elsietetten, de nem is halogatva kell végezni. Ha jogsértés történt —. aimire alapos gyanú van —, akkor ezt helyre kell hozni. Ma az országnak „világos hajózási tervre" és feflelös és hiteles „kapitányokra" van szüksége. A vezetők és a legénység" között helyre kell állítani az alapvető bizalmat. Az MSZMP imár nem akarja egyedül gyakorolni a hatalmat, de csak közös erőfeszítésekkel juthatunk iki a veszteglésből. Ha kell, harsonaszóval tegyük közzé, hogy mii nemzeti megbékélést akarunk, és ezért mindent megteszünk. Az igazságot kell kePozsgay Imre resni és nem azt, hogy kinek van ligaza. Ahhoz, hogy igazán teljeskörűen világítsuk át politikánkat és lehetőségeinket, pártkongresszusra van szükség A pártkongresszus követelését a magam részéről teljes mértékben el tudom fogadni. Ennek a 'tanácskozásnak elsősorban figyelmét a nemzet gondjainak megoldására kell fordítania. Kilencmillió „deákferencre" várva Szegeden 1989. május 20án az MSZMP-tagok több mint száz reformkörének 440 képviselője öt szekcióban ér. demi eszmecserét folytatott egy közös platformtervezet kimunkálása érdekében. Valamennyi szekció írásba foglalta javaslatait. Az ezeket tartalmazó, további vitára bocsátandó platformtervezetet, továbbá a tanácskozáson elhangzott hozzászólásokat teljes egészében nyilvánosságra hozzuk. Meggyőződésünk szerint a szegedi tanácskozás újabb lendületet adott az MSZMP-n belüli reformmozgalomnak, elősegíti a párt megújulását, az általunk idén őszre javasolt pártkongresszus előkészítését. Ösztönzést ad a reformkörök és a különböző politikai mozgalmak, szervezetek közötti kapcsolatépítéshez. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították szándékukat, hogy az elkövetkezendő hónapokban szorosan együttműködnek egy valódi reformprogram kimunkálásában. Szeged, 1989. május 20. A tanácskozás szerkesztő bizottsága Pozsgay Imre kifejezte a nagygyűlés közönsége elölt egyetértését a reformkórök tanácskozásának fő téziseivel, megállapításaival. — A reformerek eltökéltsége azt jelenti, hogy nem kúszva, már eleve önfeladással kezdünk hozzá a tervek megvalósításához, hanem végre a jó nemzetközi körülményeket kihasználva, nyíltan színre lépünk. Csakis rajtunk múlik, hogy mire jutunk. A következő nemzedékeknek nem lesz kire mutogatniuk, ha vereséget szenvedünk. Én nagyszerűnek és ígéretesnek tartom a reformkörök kezdeményezéseit. Ez a mozga. lom jelzi, hogy ebben a pártban erkölcsi.elkötelezettségben is erőteljes csapat létezik. Ez lesz a párt törzse és ha a reform birtokolja a pártot, az az ország közepébe is bekerül. A reformmozgalom ma a jéghegy csúcsát jelenti, de utal arra az alapra, amelyen az egész párt él, fejlődik. A hidat nemcsak a párton belül építhetjük, hanem az egész társadalommal is. Ezen az alapon fölépülhetne egy . olyan egyesület, (Folytatás a 3. oldalon.) Felhívás Az MSZMP reformköreinek szegedi országos tanácskozása felhívja a reformköröket, hogy gyűjtsenek aláírásokat környezetük párttagjainak körében pártértekezlet helyett pártkongreszszus összehívásának támogatására. Kérjék a párttagokat, hogy nevük és párttagsági könyvük számának feltüntetésével követeljék: őszre hívjanak össze pártkongreszszust, melynek küldötteit a tagság demokratikusan, platformok alapján, alulról felfelé válassza meg. Szeged, 1989. május 20. Politikáról ingujjban plenáris ülésen Nem feszes-elegáns politikai fórum színhelye volt Újszeged A begombolt öltöny, szorosra húzott nyakkendő nem volt elengedhetetlen kellék az országos ós MSZMP-n belüli gondok elemzéséhez, megvitatásához. Az öt szekcióban gyakran izzott .a légkör, természetesen voltak villámló szócsaták is A hatalmon levő párt az országos válság súlya alatt ós belső ellentmondásai miatt tavaly sokkhelyzetbe került. Az egy érvvel ezelőtti pártértekezlet talán a szem felnyitásához adott eröt de további mozdulatokra nemigen maradt energia. S akkor — ahogy Kerényi György bevezető előadásában megfogalmazta — „40 év után először, alulról és ráadásul vidékről indult meg a reformkörök szerveződése". A létezésük kezdete óta alapkérdésük, hogy a párton belül, vagy az MSZMP-ból kiszakadva lehetnek akcióképesebbek, hatékonyabbak ezek a radikális változás elengedhetetlenségét hirdető, szellemi szabadcsapatok. A hét végén megszületett az egyeztetett álláspont: távozzanak inkább a pártból a progresszió ellenzői. Meghatározó pontja volt a vitának a struktúraváltás kényszerének megfogalmazása. Már Géczi József — a bevezető, plenáris ülés másik előadója — így fogalmazott: „Az MSZMP bármennyire szeretne, nem szabadulhat a sztálini modelltől, ha saját működését, felépítését fel nem forgatja, át nem formálja." A szembefordulás színhelye pedig egyértelműen a belátható időn belül összehívott kongresszus lehet. A pártértekezletszerü, köztes megoldást elvetette a tanácskozás. Azt hinné az ember, hogy oly sokoldalú, túlontúl részletes volt a múltelemzés a közelmúlt hónapjaiban, hogy már sok újat nem dobhat felszínre egy ujabb napirendre tűzés. Tévedés. Talán ez a szekció volt a fültanúja a legélesebb szócsatáknak. A Kádár-korszak értékelése politikusi és történészi közös feladat. Az SZBK termében arról született közmegegyezés, hogy az MSZMP volt főtitkárának-elnökének nem sikerült meghaladnia a sztálini modellt, csak annak eszközrendszerét tette humánusabbé. elviselhetővé. Az elmúlt, majdnem három és fél évtizedet differenciáltan kell megítélni, a nemzetközi összefüggéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szó volt a párt névváltoztatásáról is. Elhangzott, hogy tetszetős, de nem igazán körülhatárolható a néppárti jelölés és metódus Legyen inkább a bérből és fizetésből élők érdekeinek szószólója a párt A gazdaság rövid távú megváltoztatása és stratégiai fejlesztése egyaránt téma volt Szinte napi aktualitású cél azt elérni, hogy a másfél hét múlva a Parlament elé kerülő átalakulási törvény ne rendelkezzen a tulajdonosokról. E terület legyen, majd sokszínű, és szerves fejlődós után alakulhasson ki. A reformerek nem tudnak közösséget vállalni a fundamentalistákkal. Ha sikerül a modernizáció elvét és gyakorlatát pártprogrammá tenni, akkor talán távoznak az ellenzők a pártból. Fontcs eszmecserék zajlottak az új társadalmi rendszerre való áttérésről. A reformkörök képviselői is elengedhetetlennek tartják az új nemzeti közmegegyezést a válságból való kijutáshoz. A nemzeti kerekasztal mellé pedig az MSZMP hibájából nem sikerült leültetni eddig a tárgyalópartnereket. Hiteles embereknek kell képviselniük a kormánypártot és nemcsak a központ tártvalhat egy egészséges rendben, hanem a városok, kerületek külön-külön is. Sokan feltűntek a reformköri tanácskozáson olyanok, akik az elmúlt években megnyilatkozásaikkal. cselekedeteikkel gátolták a reformot Tehát ma divat és talán karrierígéret reformernek lenni. Hát ez egy biztató jel...