Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG Í9. évfolyam, 118. szám 1989. május 22., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint »» Új hajtóerőre van szükség, de nem úgy, hogy a gőz­inozdonyba bevezetjük az áramot. Attól nem fog gyorsabban menni, csak jobban ráz!" (Elhangzott az egyik szekcióban) II reformkörök már biztosan nom epizodisták Szombatén országos tanácskozás, vasárnap nagygyűlés volt Szegeden Közlemény S zombaton délelőtt 10 órakor kezdte meg munkáját Szegeden, az MTA Biológiai Központ­jában az MSZMP-tagok re­íormköreinek első országos tanácskozása. A rendez­vényinek érthetően városunk adott otthont, hiszen tavaly novemberben innen indult az a mozgalom, amelynek ki terebélyesedését jól jelzi, hegy a szombati tanácsko­záson 110 reformkör, illetve csoport 440 tagja vett részt. A délelőtti plenáris ülést Lovászi József (Csongrád megye) nyitotta meg, majd Kerényi György (Kecske­mét) és Géczi József (Csong­rád megye) vitaindítóját hallgatták meg a résztvevők. A tanácskozás ezután 5 szekcióban folytatta munká­ját Az egyes témakörök: Müdítünk a jelenben, 'Mi­lyenne alakítsuk át pártun­kat?, A gazdaság és a tu­lajdon reformjai, Társadal­mi állapotaink és a reform, valamint Átmenet a demok­ratikus jogállamiba. A szekciók munkájának összegezését a szekcióveze­tők az este folyamán újabb plenáriís ülésen ismertették. (Ezen az ülésen szólaltak föl Vastagh Pál és Pozsgay Imre, az MSZíMP Politikai Bizottságának tagjál. Beszé­düket lapunk 3. oldalán is-, mertetjük.) A plenáris ülésen elhang­zottak alapján nyilatkozat­tervezet készült, amelyet a szerkesztőbizottság a konfe­rencia megbízásából végle­gesít és amit várhatóan ima hoznak nyilvánosságra. (A tervezet egyes téziseit szin­tén lapunk 3. oldalán ismer­tetjük.) A reformkorok első orszá­gos tanácskozása vasárnap­ra is áthúzódott. Az újsze­gedi szabadtéri színpadon rendezett nagygyűlésen számoltak be a szervezők a konferencia eredményeiről. A nagygyűlésen beszédet mondott Nyers Rezső és Pozsgay Imre, mindketten a Politikai Bizottság tagjai. Lapunk 2. oldalán a szom­bat éjszákai nemzetközi saj­tótájékoztatóról tudósí­tunk, és a tanácskozásnak az ellenzéki kerekasztal­hoz intézett válaszát ismer­tetjük. Telt ház az újszeged! szabadtérin, a nagygyűlésen Nyers Rezső Legyen pártkongresszus! — Én nem reformköri tagként, hanem reformer­ként jöttem Szegedre — kezdte beszédét vasárnap délelőtt a szabadtéri szín­padon Nyers Rezső, az MSZÍMP PB tagja. Több, a szombati tanácskozáson féLmerüŰt gondolatra reflek­tált — Meggyőződésem, hogy a reformkórök tevéken ysége hasznos lesz az MSZMP jö­vője számára. A reformpo­litika a párt kerete­in belül keletkezett és nem a levegőből, ejtőer­nyővel érkezett. 1953-ban jelentkezett nálunk az első reformtörekvés ama, hogy elszakadjunk a sztálini szocializmusfelfogástcú és gyakorlattól. Most minden korábbinál szélesebb a re­form 'bázisa. Az útkeresés­iből át keli lépnünk a re­formok teljes körű megvaló­sításának időszakába. Véleményem szerint nem forradalomra, hanem a tár­sadalom strukturális átala­kítására van szükség. Ezt forradalmár szellemmel, bá­torsággal kell végrehajta­nunk. Nem mindenit kell ki­dobnunk a hajóból. Az álla­mi szocializmust egy teíljes körű piaccal rendelkező, de­mokratikus, szabad véle­ménynyilvánítást biztosí­tó, többpártrendszerű for­mációnak kell felváltania. Itt legyen helye az emberek önkormányzati tevékenysé­gének ás. A magyar gazdaság mo­dernizációjának a régebbi úton nincs folytatása. Még értékelni kell a korábbi fo­lyamatokat, és a történelmi tanulságokkal együtt meg­határozni az új irányt. A régi gátaktól való megsza­badulás 1956 u'tán csak részben történt meg. Az MSZMP-nek átfogóan és tárgyilagosan újra kell értékelni az 1956-os esemé­nyeket, és él kell jutnia a politikai tanulságok követ­kezetes levonásához. A Nagy Imre és társai ügyé­ben hozott bírósági határo­zatok félülvizsgálata meg­kezdődött. Ezt rnegfeMö jo­gi alapossággal, nem elsie­tetten, de nem is halogatva kell végezni. Ha jogsértés történt —. aimire alapos gya­nú van —, akkor ezt hely­re kell hozni. Ma az országnak „világos hajózási tervre" és feflelös és hiteles „kapitányokra" van szüksége. A vezetők és a le­génység" között helyre kell állítani az alapvető bizal­mat. Az MSZMP imár nem akarja egyedül gyakorolni a hatalmat, de csak közös erő­feszítésekkel juthatunk iki a veszteglésből. Ha kell, harsonaszóval te­gyük közzé, hogy mii nem­zeti megbékélést akarunk, és ezért mindent megte­szünk. Az igazságot kell ke­Pozsgay Imre resni és nem azt, hogy ki­nek van ligaza. Ahhoz, hogy igazán teljes­körűen világítsuk át politi­kánkat és lehetőségeinket, pártkongresszusra van szük­ség A pártkongresszus kö­vetelését a magam részéről teljes mértékben el tudom fogadni. Ennek a 'tanácsko­zásnak elsősorban figyelmét a nemzet gondjainak megol­dására kell fordítania. Kilencmillió „deákferencre" várva Szegeden 1989. május 20­án az MSZMP-tagok több mint száz reformkörének 440 képviselője öt szekcióban ér. demi eszmecserét folytatott egy közös platformtervezet kimunkálása érdekében. Va­lamennyi szekció írásba foglalta javaslatait. Az eze­ket tartalmazó, további vi­tára bocsátandó platform­tervezetet, továbbá a tanács­kozáson elhangzott hozzászó­lásokat teljes egészében nyil­vánosságra hozzuk. Meggyőződésünk szerint a szegedi tanácskozás újabb lendületet adott az MSZMP-n belüli reformmoz­galomnak, elősegíti a párt megújulását, az általunk idén őszre javasolt párt­kongresszus előkészítését. Ösztönzést ad a reformkö­rök és a különböző politikai mozgalmak, szervezetek kö­zötti kapcsolatépítéshez. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították szándéku­kat, hogy az elkövetkezendő hónapokban szorosan együtt­működnek egy valódi re­formprogram kimunkálásá­ban. Szeged, 1989. május 20. A tanácskozás szerkesztő bizottsága Pozsgay Imre kifejezte a nagygyűlés közönsége elölt egyetértését a reformkórök tanácskozásának fő tézisei­vel, megállapításaival. — A reformerek eltökélt­sége azt jelenti, hogy nem kúszva, már eleve önfeladás­sal kezdünk hozzá a tervek megvalósításához, hanem végre a jó nemzetközi körül­ményeket kihasználva, nyíl­tan színre lépünk. Csakis rajtunk múlik, hogy mire jutunk. A követ­kező nemzedékeknek nem lesz kire mutogatniuk, ha vereséget szenvedünk. Én nagyszerűnek és ígéretesnek tartom a reformkörök kez­deményezéseit. Ez a mozga. lom jelzi, hogy ebben a pártban erkölcsi.elkötelezett­ségben is erőteljes csapat létezik. Ez lesz a párt tör­zse és ha a reform birto­kolja a pártot, az az ország közepébe is bekerül. A reformmozgalom ma a jéghegy csúcsát jelenti, de utal arra az alapra, ame­lyen az egész párt él, fej­lődik. A hidat nemcsak a párton belül építhetjük, ha­nem az egész társadalom­mal is. Ezen az alapon fölépülhet­ne egy . olyan egyesület, (Folytatás a 3. oldalon.) Felhívás Az MSZMP reformkörei­nek szegedi országos tanács­kozása felhívja a reformkö­röket, hogy gyűjtsenek alá­írásokat környezetük párt­tagjainak körében pártérte­kezlet helyett pártkongresz­szus összehívásának támoga­tására. Kérjék a párttagokat, hogy nevük és párttagsági könyvük számának feltünte­tésével követeljék: őszre hívjanak össze pártkongresz­szust, melynek küldötteit a tagság demokratikusan, platformok alapján, alulról felfelé válassza meg. Szeged, 1989. május 20. Politikáról ingujjban plenáris ülésen Nem feszes-elegáns politikai fórum szín­helye volt Újszeged A begombolt öltöny, szorosra húzott nyakkendő nem volt elen­gedhetetlen kellék az országos ós MSZMP-n belüli gondok elemzéséhez, megvitatásához. Az öt szekcióban gyakran izzott .a légkör, természetesen voltak villámló szócsaták is A hatalmon levő párt az országos válság súlya alatt ós belső ellentmondásai miatt ta­valy sokkhelyzetbe került. Az egy érvvel ez­előtti pártértekezlet talán a szem felnyitásá­hoz adott eröt de további mozdulatokra nemigen maradt energia. S akkor — ahogy Kerényi György bevezető előadásában meg­fogalmazta — „40 év után először, alulról és ráadásul vidékről indult meg a reformkörök szerveződése". A létezésük kezdete óta alapkérdésük, hogy a párton belül, vagy az MSZMP-ból kiszakadva lehetnek akcióképesebbek, haté­konyabbak ezek a radikális változás elen­gedhetetlenségét hirdető, szellemi szabadcsa­patok. A hét végén megszületett az egyezte­tett álláspont: távozzanak inkább a pártból a progresszió ellenzői. Meghatározó pontja volt a vitának a struktúraváltás kényszerének megfogalmazá­sa. Már Géczi József — a bevezető, plenáris ülés másik előadója — így fogalmazott: „Az MSZMP bármennyire szeretne, nem szaba­dulhat a sztálini modelltől, ha saját mű­ködését, felépítését fel nem forgatja, át nem formálja." A szembefordulás színhelye pe­dig egyértelműen a belátható időn belül összehívott kongresszus lehet. A pártértekez­letszerü, köztes megoldást elvetette a ta­nácskozás. Azt hinné az ember, hogy oly sokoldalú, túlontúl részletes volt a múltelemzés a kö­zelmúlt hónapjaiban, hogy már sok újat nem dobhat felszínre egy ujabb napirendre tűzés. Tévedés. Talán ez a szekció volt a fültanúja a legélesebb szócsatáknak. A Ká­dár-korszak értékelése politikusi és történé­szi közös feladat. Az SZBK termében arról született közmegegyezés, hogy az MSZMP volt főtitkárának-elnökének nem sikerült meghaladnia a sztálini modellt, csak annak eszközrendszerét tette humánusabbé. elvisel­hetővé. Az elmúlt, majdnem három és fél évtizedet differenciáltan kell megítélni, a nemzetközi összefüggéseket nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Szó volt a párt névváltoztatásáról is. El­hangzott, hogy tetszetős, de nem igazán kö­rülhatárolható a néppárti jelölés és metódus Legyen inkább a bérből és fizetésből élők érdekeinek szószólója a párt A gazdaság rövid távú megváltoztatása és stratégiai fejlesztése egyaránt téma volt Szinte napi aktualitású cél azt elérni, hogy a másfél hét múlva a Parlament elé kerülő átalakulási törvény ne rendelkezzen a tu­lajdonosokról. E terület legyen, majd sok­színű, és szerves fejlődós után alakulhasson ki. A reformerek nem tudnak közösséget vál­lalni a fundamentalistákkal. Ha sikerül a mo­dernizáció elvét és gyakorlatát pártprog­rammá tenni, akkor talán távoznak az el­lenzők a pártból. Fontcs eszmecserék zajlottak az új társa­dalmi rendszerre való áttérésről. A reform­körök képviselői is elengedhetetlennek tart­ják az új nemzeti közmegegyezést a válság­ból való kijutáshoz. A nemzeti kerekasztal mellé pedig az MSZMP hibájából nem sike­rült leültetni eddig a tárgyalópartnereket. Hiteles embereknek kell képviselniük a kor­mánypártot és nemcsak a központ tártval­hat egy egészséges rendben, hanem a váro­sok, kerületek külön-külön is. Sokan feltűntek a reformköri tanácskozá­son olyanok, akik az elmúlt években meg­nyilatkozásaikkal. cselekedeteikkel gátolták a reformot Tehát ma divat és talán karrier­ígéret reformernek lenni. Hát ez egy biztató jel...

Next

/
Thumbnails
Contents