Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-16 / 113. szám

2 1989. május 16., kedd Á román nagykövet nem vette át a magyar jegyzéket Szóvivői tájékoztató a Külügyminisztériumban Hazánk megelégedéssel nyugtázta, hogy az európai hagyományos haderőkről, il­letve a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások má­sodik fordulója kedvezően alakul. Magyarország támo­gatja a Varsói Szerződésnek, azt az elképzeléséi, hogy a haderőcsökkentés szempont­jából célszerű lenne külön­böző övezetekre osztani a kontinenst. A javaslat ér­telmében Magyarországot a leszerelési intézkedések megkülönböztetett fontossá­gú közép-európai csökkenté­si övezetébe sorolnák. Ma­gyar részről támogatják ezt a besorolást, a kezdeménye­zést nagy jelentőségűnek tartják — tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit hétfőn dél­előtt Tóth Tlibor, a Külügy­minisztérium leszerelési ügyekben illetékes szóvivő­je A sajtókonferencia másik házigazdája, Komoróczki István külügyminisztériumi szóvivő arról tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy május 11-én a Külügymi­nisztérium illetékes főosztá­lyának vezetője hivatalába kérette Románia budapesti nagykövetét. Magyar rész­től jegyzyket kívántak át­adni a nagykövetnek, amely megerősíti, hogy Péter János •nyugalmazott külügyminisz­ter magyarországi gyógyke­zelésre hívja meg Corneliu Manescu volt román külügy­minisztert. A román nagy­követ visszautasította a jegyzék átvételét, s Romá­nia belügyeibe való beavat­kozásnak minősítette azt. A nagykövet szerint Manescu „jó kezekben van a román orvosoknál" A 6zóvivő ez­zel kapcsolatban emlékezte­tett arra, hogy az idős poli­tikus száma na kényszerlak­helyet jelöltek ki, s egész­ségi állapota aggodalomra ad okot. Hasonló aggoda­lommal szólt az ügyvivő az ügynevezett romániai hatok helyzetéről, és sorsukat a nemzetközi közvélemény fi­gyelmébe ajánlotta. Egyben visszautasította azt a vádat, hogy magyar részről beavat­koznak Románia belügyei­be; világszerte bevett gya­korlat, hogy valamely or­szág külföldi állampolgáro­kat hívjon meg gyógykezel­tetésre. Komoróczki István beje­lentette: Horn Gyula kül­ügyminiszter a közeli napok­ban hivatalos látogatásra Jugoszláviába utazik. A szóvivő kérdésekre vá­laszolva elmondta: Cseh­szlovákia nagykövetét hiva­talosan tájékoztatták a kor­mánynak a nagymarosi épít­kezés felfüggesztésére vo­natkozó döntéséről. Hivata­los csehszlovákiai reagálás még nem érkezett erre. A Reuter brit hírügynök­ség tudósítójának kérdésére a szóvivő elmondta: to­vábbra is folynak a tárgya­lások Magyarország és Izra­el között a diplomáciai kap­csolatok helyreállításáról. Még számos kérdés vár tisz­tázásra, ugyanakkor mind Magyarország, mind Izrael politikai szándéka az., hogy még az idén nagyköveti szintű diplomáciai kapcso­latok létesüljenek. Gorbacsov Pekingben Arra számítunk, hogy ta­lálkozóink, tárgyalásaink a kínai vezetőkkel korszakos jelentőségűek lesznek a szov­jet—kínai kapcsolatokban — hangoztatta Mihail Gorba­csov írásban közzétett pe­kingi érkezési nyilatkozata. Az SZKP főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke, s az általa veze­tett delegáció hétfőn délben érkezett négynapos hivatalos látogatásra a kínai fővuros­ba. A szovjet küldöttség tagja többek közt Eduárd Sevardnadze külügyminisz­ter és Alekszandr Jakovlcv, az SZKP KB külügyekért felelős titkára. A vendégeket a repülőté­ren Jang Sang-kun, kinai államfő köszöntötte. Az ere­deti tervtől eltérően a hiva­talos állami fogadtatásra is a repülőtéren került sor. En­nek oka az, hogy hétfő reg­gelre sem sikerült megegye­zésre jutni a fogadtatás ter­vezett helyszínén, a Tienan­men téren tüntető és éhség­sztrájkot folytató diákokkal. Mivel a kínai hatóságok mindenképpen el akarták kerülni az erőszakot, inkább úgy döntöttek, hogy felhagy­nak a több éve kialakított diplomáciai protokollal, s nem a városközpontban, ha­nem a repülőtéren rendezik meg a fogadtatást. Gorbacsov délután meg­kezdte hivatalos tárgyalása it Jang Sang-kunnal, majd ma, kedden találkozik a leg­befolyásosabb kínai vezető­vel, Teng Hsziao-pinggcl. A vele és Csaó Ce-jang pártfő­titkárral — ugyancsak ked­den — lezajló eszmecserét a két ország kommunista pártjai közötti kapcsolatok helyreállításának, újrafelvé­telének tekintik. A mai prog­ramban szerepel a Li peng kormányfővel való tárgya­lás is. Ha a gazdasági eredmények lehetővé teszik Konvertibilissá válhat a forint Nem nagyhatalmú Pénz­ügyminisztériumra, hanem olyan szervezetre van szük­ség. amely képes lefordí­tani a pénzügyek nyelvére azokat a nehézségeket, ame­lyekkel a gazdaság küzd, s hozzájárulni a gondok ha­tékony orvoslásához En­nek érdekében a miniszté­riumban jelentős szemlé­letváltásra van szükség. Az intézmény dolgozói közül azoktól, akik erre nem ké­jesek, meg kell válni — mondotta Békési László pénzügyminiszter hétfőn, a minisztériumban újságírók­kal folytatott beszélgeté­sen. A miniszter szerint gyö­keres gazdaságpolitikai vál­tás van formálódóban, amelyhez alapvetően iga­zodnia kell a pénzügypoliti­kának. A pénzügyi kor­mányzat a népgazdasági di­rekt szabályozás területé­ről fokozatosan visszavo­nul, azt átengedi a bank­szférának ék a liberalizált piacnak. A minisztérium legfontosabb feladata a jö­vőben elsősorban az adó-, a vám- és a költségvetési politika meghatározása lesz. A továbbiakban röviden felvázolta azokat a három év alatt megteendő intéz­kedéseket, amelyeket a mi­niszter halaszthatatlannak ítélt. Ezek közé tartozik a teljes államháztartás sza­nálása, beleértve az ál­lamháztartás adósságának drasztikus csökkentését is. Sürgető feladat az adó­rendszer korszerűsítése és az adóreform befejezése. Fontos, hogy minél előbb kialakuljon a vállalkozói, a lakossági jövedelmek, a for­galom és fogyasztás egysé­ges adóztatása. Szükség van az új földadórendszer lét­rehozására is. Az új vámrendszer ki­dolgozásának alapelve, hogy a vámok a hazai agrárter­melés és ipar védelmét szol­gálják, támogassák a gaz­daság korszerűsítéséhez szükséges javak importját, és igazodjanak a közös pia­ci vámrendszerhez is. A tu­lajdonosi reform akkor gyorsulhat fel, ha olyan fon­tos elemei, mint a vagyon­értékelés, az állami vagyon­kezelés eszközei és mód­szerei kialakulnak. Ez is sürgető feladat. Végül pie­dig tervezik a külső kon­vertibilitás pénzügyi, intéz­ményi feltételeinek 1992-re történő megteremtését. Ez azért fontos, hogy ameny­nyiben a gazdasági ered­mények lehetővé teszik, ne legyen akadálya a forint részleges konvertibilitásává' tételének. Ezek az intézkedési ter­vek összhangban vannak a formálódó hároméves kor­mányprogrammal, amelynek legfontosabb alapelemei a piacépítés, a piaci korlátok fokozatos lebontása, a vál­lalkozások élénkítése, erő­teljes tulajdonosi reform, a jövedelemcentralizáció szű­kítése és nyitott külgazda­sági politika kialakítása. A program megvalósításához számottevő külső források­ra is szükség van. Egyes becslések szerint ezek ösz­szege 1,5 milliárd dollár, mások szerint eléri a 8-10 milliárd dollárt is. Ehhez természetesen nem hitel formájában, hanem műkö­dőtőke-bevonás révén kí­ván hozzájutni a kormány­zat. Továbbra is foglalko­zik a pénzügyi kormány­zat az adósságkonverzió előkészítésével. Kézzelfog­ható eredmények e téren akkor várhatók, ha elkészül az átalakulási törvény, a Öt éven belül Hazánknak 8 milliárd dollárra van szüksége a pangó gazdaság korszerűsítésére Grósz Károly nyilatkozata a The New York Timesban tőzsdetörvény. A külföldi befektetők ugyanis csak ezek megléte esetén hajlan­dók opció formájában át­vállalni magyar adósságot. Az idei költségvetés egyensúlyának javítását szolgáló intézkedési cso­magtervvel kapcsolatban Békési László elmondta, hogy 30-35 milliárd forint­tal kívánják csökkenteni az államháztartás hiányát. En­nek érdekében 20 milliárd forinttal csökkentik — az eredetileg tervezetthez ké­pest — a költségvetési ki­adásokat. A védelmi kiadá­sok lefaragása következté­ben várhatóan további ha­di cikkeket gyártó vállala­tok kerülnek nehéz hely­zetbe. MEGÁLLAPODÁS Hétfőn Uátkai Ferenc művelődési miniszterhe­lyettes és Soros György ma­gyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Alapítvány elnöke megállapodást írt alá Buda­pesten. -Ennek értelmében az alapítvány növeli a ma­gyarországi tudományos, kulturális oktatási és egész­ségügyi programok támoga­tását. A dollárnövekményt a magyar fél forintban ellen­tételezi, felhasználásáról pedig az MTA Soros Alapít­vány Bizottság gondoskodik, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. SZŰRÖS MATYAS FOGADTA GEORGE BRUCE-T Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés elnöke hétfőn hiva­talában fogadta George Bruce-t, a NATO Parlamen­ti Közgyűlése -Politikai Bi­zottságának elnökét. A ta­lálkozón eszmecserét foly­tattak a parlamentközi kap­„Szükségünk van a pénz­ügyi intézmények és a ma­gánberuházók bizalmára", hangoztatta Grósz Károly. ..Ennek érdekében a forint legalább részleges átváltha­tóságára kell törekedni, hogy a külföldi beruházók kivi­hessék a profitot az ország­ból." „A bizalomépítés másik eleme a politikai megbízha­tóság és stabilitás. Senki nem ruházna be ott, ahol at­tól kell félni, hogy másnap polgárháború tör ki, vagy attól tartani, hogy a kommu­nisták meggondolják magu­kat, és öt év múlva államo­sítanak. A politikai vend­szert olyan módon kívánjuk kialakítani, hogy működése biztosítékokat nyújtson ilyen események ellen. Ennek egyik fő eszköze a többpárt­rendszer. Mi a célunk ezzel? Az, hogy saját pártunkat ki­vezessük a jelenlegi egypárt­rendszerből, és társadalmi ellenőrzés alá helyezzük." „A társadalomban az el­lenőrzésnek, az egyensú'ynak olyan rendszerét teremtjük meg, amely naponta vissza­jelzi, összhangban vannak-e a szándékok és az eredmé­nyek" — idézte Grósz Ká­rolyt a lap, hozzátéve: a fő­titkárnak nem szándéka hogy az ő vezetése alatt a part elveszítse ellenőrzését az ország felett, és a javasolt kontrollrendszer gyorsan a hatalom átruházásának esz­közévé váljék. „Ügy vélem, nagyon osto­ba egy olyan párt, amely nem akarja a vezető szere­pet játszani, minek létezik, ha nincs ilyen törekvése. Másodszor, kinek adjuk át a hatalmat? Van-e olyan erő, amelynek van konstruktív programja, nemcsak az adós­ság okozta válság menedzse­lésére, hanem új szociális rendszer megteremtésére7 Amennyiben 6—8 éven belül politikai erőfeszítéseinkkel nem tudjuk megnyerni a bi­zalmát annak a társadalom­nak, amelyre programunk végrehajtásához szükségűnk van, akkor megérdemeljük, hogy elveszítsük a társada­lom hitét" — mondotta a fő­titkár. A tudósítás idézte Grósz Károly egy meg nem neve­zett vezető munkatársát, aki arról beszélt: „Európánakez a része a szocialista világ­hoz tartozik. Ezt nem vál­toztathatjuk meg ma, és ta­lán holnap sem — ez a rea­litás". E realitás pedig azt jelenti, hogy még a több­pártrendszer körülményei között is a szocializmus Vezető helyen, nagy terjedelemben foglalkozott Magyarországgal, a politikai és gazdasági helyzettel hétfőn a The New York Times, megszólaltatva Grósz Károlyt, az MSZMP fötiíkárát. A lap budapesti tudósítójának adott nyilatkoza­tában a főtitkár rámutatott: az országnak mintegy nyolcmilliárd dollár külföldi tőkérc van szüksége a következő öt évben, hogy korszerűsíthesse elavult, pangó gazdaságát, és törieszthesse tizenötmilliárd dolláros adósságát. mellett elkötelezett pártnak kell kormányoznia, s ilyen világos programja csak az MSZMP-nek van. „10—15 év múlva, két-három, a több­pártrendszerben tartott nor­mális választás után nem fenyeget majd rendszervál­tozás veszélye, de 1989 má­jusában csak egy part van, s az elveszíthet egy válasz­tást", mondotta az illeté­kes. E tisztségviselő szerint a párt nem kívánja „admi­nisztratív eszközökkel vagy katonai erővel" megőrizni hatalmát, hanem tárgyalá­sokon hasonló formulát akar kidolgozni, mint ami­lyen a lengyel kormány és a Szolidaritás között létre­jött. A Grósz-féle vezetés nem támogatja a kétkama­rás parlamentet, hanem olyan megoldást kíván ja­vasolni az ellenzéknek, amelyben a kommunista párt, legalábbis az elsó vá­lasztáson, elegendő képvi­selővel rendelkezik ahhoz, hogy megakadályozza nem­kommunista kormány ala­kulását. Az első választá­sok nem lennének „igazi" választások, céljuk az len­ne. hogy megőrizzék a sta­bilitást egy parlamenti cik­lus idejére. Az illetékes szerint az első „igazi" vá­lasztásokat legkorábban 1994—95-ben tartanák. Az MSZMP egyébként bizonyos abban, hogy az idén, vagy jövőre rendezendő válasz­táson megkapja a szavaza­tok 40-45 százalékát. A vezetés az NSZK parla­mentjéhez hasonló, arányos választási rendszert támo­gat, amelyben a szavazatok egy része az egyes jelöl­tekre. a fennmaradó rész a pártlistákra jut. Henry Kamra, a lap bu­dapesti tudósítója, az in­terjú készítője terjedelmes helyzetképében hangoztat­ja: a lehetőség, hogy Ma­gyarországon többpárti, de­mokratikusabb társadalom, szabadabb gazdaság alakul ki, „lelkesíti azokat, akik számára a véleménynyilvá­nítás szabadsága minden­nél fontosabb, de nem lel­( Rádiótelex csolatok fejlesztésének le­hetőségeiről. Ennek konkrét területe az érinteti parla­menti bizottságok közvetlen kapcsolata és a parlamenti delegációk cseréje lehetne. Kiemelték, hogy a két par­lament együttműköiése hasznosan járulhat, hozzá az enyhülés folyamatához. PERONISTA GYŐZELEM Az Argentin Köztársaság új elnökévé a peronista pár­ti Carlos Saul Menemet, al­elnökévé piedig az ugyan­csak peronista Eduárd Du­baidet választották. A dél­amerikai országban vasár­nap tartott választáson Me­rem fölényes győzelmet ara­tott fő riválisa, a kormány­párti radikaLis Eduardo Cé­sar Angelozzal szemben, aki elismerte vereségét és '.el­ajánlotta segítségét a nem­zet gondjainak orvoslásában, a demokrácia és a szabad­ságjogok konszolidálásában. MAGYAR—MEXIKÓI BARÁTI KOR ALAKULT A magyar—mexikói dip­lomáciai kapcsolatok fel­vételének 15. évfordulója al­kalmából hétfőn Mexikó bu­dapesti nagykövetének re­zidenciáján a két nép kö­zötti kapcsolatok elmélyíté­se céljából kulturális, tudo­mányos és gazdasági életünk jele-s képviselőinek részvéte­lével megalakult a Magyar —Mexikói -Baráti Kór. NEMZETISÉGI OKTATAS A szerb kormány szerdán, május 17-én tárgyalja meg és fogadja el a -köztársaság új nemzetiségi oktatási tör­vényét, amely mintegy 2,1 millió nemzetiségi lakost érint. A Szerb Köztársaság területén az 1981-es nép­számlálási adatok szerint 1,3 millió albán, 395 000 ma­gyar, 95 000 cigány, VI 000 szlovák, 59 000 -makedón, 33 ezer bolgár, 25 000 ukrán, 20 ezer ruszin és 15 000 török nemzetiségű lakos él. kesíti a többséget, ame­lyet jobban foglalkoztatnak a gazdasági nehézségek." „A magyarok többsége számá­ra a fő gond az állandóan csökkenő életszínvonal. Ne­kik a „reform" folyton hallható jelszava főleg azt jelenti, hogy vége az ál­lami támogatásoknak, ami munkanélküliséget és ma­gasabb árakat jelent." Annak ellenére, hogy mélyreható változások men­nek végbe, a közvélemény közönyös, kevés van abból a lelkesedésből, ami a népi mozgalmakat 1956-ban itt, és Lengyelországban, a prá­gai tavasz idején, vagy 1980—81. Lengyelországában jellemezte". „Félelem és apátia van" — idézte a lap Kőszegh Fe_ rencet, az SZDSZ egyik ve­zetőjét. „Az emberek nem hiszik, hogy szervezeteink hatékonyak lehetnek. Gya­nakodnak, hogy az értelmi­ségi elit mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tö­megbázisuk." A The New York Times utal arra, hogy négy, 1948. ban feloszlatott politikai párt újjáalakult, és új poli­tikai mozgalmak is jöttek létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egy. nek van négyezernél több tagja. A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai vereséget szenvedett, ami­kor a kormány a nagyma­rosi erőmű munkálatainak felfüggesztése mellett dön­tött. hiszen a főtitkár május l-jén még támogatta a be­ruházást. Grósz politikai pályafutása során „szigorú kommunista ortodoxiát" képviselt. Korábban iazt val­lotta, hogv 1956 ellenforra­dalom volt, majd, miután a hatalmi harcban a kérdés jelentősége megnőtt, cent­rista álláspontot foglalt el, és kialakította a kompro­misszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött és el­lenforradalommá fajult. ..Mivel nem hisznek Grósz elkötelezettségében a mély­reható változás mellett, sok kommunista úgv véli: a ve­zetése elleni belső kihívások el fogják távolítani helyé­ről. mielőtt sor kerülne Ma­gyarország első szabad par­lamenti választására" — ír­ta a The New York Times. A reformkommunisták és a párthoz nem tartozó libe­rálisok Pozsgay Imre veze­tésében bíznak, írta a lap, aki lelkesen támogatja Mi. hail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton belül sa­ját útját járja, nincs szoros kapcsolatban még más. a megújítás mellett elkötele­zett személyekkel, ígv Nyers Rezsővel, a 60-as évek gazdasági reformjai megteremtőjével sem. A The New York Times tudósítása szerint az MSZMP elismeri, hogy a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet ki­jutni. Annak tudatában, hogy Magyarországot a Nyu­gat számára elfogadhatóbbá kell tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes piacgazdaságot.

Next

/
Thumbnails
Contents