Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ EIMAGYARORSZAG 79. éviolyam, 101. szám 1989. inájus 2., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke Békés megyei képviselőkkel találkozott, s a választások előrehozásának kérdésével összefüggésben megállapította: „A mai Ország• gyűlés jogszerű, legitim, de összetétele kétségtelenül vitatható. 1985 óta megváltozott az ország helyzete, s ez, nem pedig az Országgyűlés állapota veti fel a kérdést, előrehozzuk-e a választásokat. Mindenesetre — mondta — az feltétlenül szükseges. hogy még ez a Parlament jóváhagyja az új választójogi törvényt és a párttörvcnyt, valamint megalkossa a legfontosabb gazdasági törvényeket." Sándor László, a SZOT titkára rádiós-televiziós ünnepi köszöntőjében a szakszervezetek helyzetértékelését ekképp fogalmazta meg: „Megingott a dolgozók és az egy élet munkájavai megszerzett nyugdíjból élők létbiztonsaga. A becsületesen dolgozók számára is reális veszéllyé vált a munkahely elvesztése. Kétszámjegyű infláció zilálja szét jövedelmi viszonyainkat, tesz elviselhetetlen terhet egyes rétegek valiára is. Sok idős, beteg embernek gondot okoz a legszükségesebb gyógyszerek megvásárlása is. S talán az egyik legsúlyosabb válságtünet, hogy jó családi háttér nélkül a fiatalok számára egyre kilátástalanabbá válik az önálló lakás w.egszerzése, a családalapítás anyagi feltételeinek megteremtése. £s illúzióvá vált az ingyenes, de megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás, az ingyenes oktatás." Mindezekről aztán bőven volt szó a tegnapi ünnepségeken. Munkatársaink sokfelé jártak — Szegeden is, a város környékén is . :. Tudunk-e ünnepelni? Rendhagyó nagygyűlés a Széchenyi téren Békességet, nyugalmat, tisztességes jövedelmet! Kisteleken Vastagh Pál mondott beszédet A hűvös, borongós időjárás ellenére korán ébredt a város, hiszen a hagyományoknak megfelelően a munkásőr. és vasutaszenekar kora reggeltől járta Szeged főútvonalait, a lakótelepeket. Kilenc óra előtt több százan gyülekeztek a Dugonics téren, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által meghirdetett ünnepi gyűlésen részt vegyenek. Transzparensekkel, léggömbökkel, és persze esernyőkkel várta az egybegyúlt tömeg, hogy Ökrös Tamás, a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében szóljon a májusi ünnepről: — Május elseje eredetileg a munkásszolidaritás napja. De vajon gazdasági gondja, ink ellenére mexst tudunk-e ünnepelni? A mai napnem•sak ünnep, hanem tiltakozás is a nehéz helyzetbe került munkavállalók nevében. Kik a felelősök azért, hogv ilyen nehéz helyzetbe került az ország? — tette fel a kérdést a szónok. Kimondta, hogy a Fidesz úgy látja: a kormánynak nincs igazi programja, amely az ország felemelkedését biztosítaná. A gazda-' sági gondok azonban az új pártok megalakulásával sem fognak egy csapásra megszűnni. A politikai koalíció szükséges, de nem elégséges feltétele az ország kikapaszkodásának. Ugyanakkor az ünnep a reménység napja is, a bizalomé, hogy előbbutóbb fordítani lehet az ország nehéz helyzetén. Szerencsés György, az MSZDP helyi szervezetének szónoka ugyancsak az ünnep értelmezéséből indult ki: — Mit jelent a munka ünnepe? Azt hiszem, a munkát nem ünnepelni, hanem tisztességesen elvégezni és megfizetni kellene. Ismét érvényessé váltak olyan követelések, mint a nyolcórás munkaidő, a tisztességes bér, a megélhetést biztosító nyugdíj. A szolidaritásra egyre nagyobb szükség van! — mondotta, majd hozzátette: ezalatt nemcsak a fizikai dolgozók, hanem minden állampolgár összetartozását értik. Az ünnepi köszöntök után a résztvevők az üjszegedi ligetbe vonultak át. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, -i Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte Kistelek város polgárait május elseje alkalmából: „A várossá válás, s a munka ünnepe szorosan egybekapcsolódik. Időben is közel esik e két dátum, és a munkát is tekinthetjük közös vezérfonalnak. Az itt élők szorgalma emelte ki ezt a hajdanvolt kis falut, amely kétszáz évig aludta Csipkerózsika-álmát, mígnem a hetvenes évektől dinamikus fejlődés vette kezdetét. A várossá válás nfem ugyanazt jelenti, mint tíz évvel ezelőtt, rosszabbak a feltételek, kevesebb a támogatás. Mindenesetre e tény büszkeséggel töltheti el a kistelekieket. Sokat változott e település, ma már többen dolgoznak a kábelgyárban, mint a mezőgazdasági üzemekben együttvéve." A nemzetközi munkásszolidaritás az összefogás, az alkotó munkásember ünnepéről szólva Vastagh Pál így fogalmazott: „Ma másként ünneplünk, külsőségeiben hiányoznak a transzparensek, dekorációk, de emberibb és méltóságteljesebb ez így Ma jelszavaink is mást fejeznek ki. Az ünnepen sem feledkezhetünk meg helyzetünkről, amiben élünk, s amiből kitörni kötelességünk. S az MSZMP-nek megvan erre az elképzelése, programja. Súlyos az örökség, és nagy a felelősség. Sokan és jogosan bírálják az MSZMP-t, ezt vállalni kell, de újfent szükség van a társadalom bizalmára. Nem a szocializmus bukott meg, hanem egy A fenyegető felbök ellenére, Kisteleken kitartottak a szabadtéri program mellett. A számítás bevált, nem áztak el a felvonulók, s a nagygyűlés résztvevői. Igaz, a szokásosnál kisebb volt a tömeg, a bazárosok és vendéglátósok nem kis bánatára. torz modell, melyet a szocializmussal azonosítottak. A szocializmust meg kell, és meg lehet reformálni, s cz közelebb visz az eredeti eszményhez, tartalomhoz. Korábbi reformjaink a társadalom egy-egy szférájához csatlakoztak csupán. Most e változtatás a társadalom egészét átfogja, a gazdaságtól a politikáig, a politikától az államberendezkedésig, az egyén társadalmi helyzetéig. Boldogabb országok e feladatot több száz év alatt oldották meg, nekünk nincs erre ennyi időnk, mert nem akarunk véglegesen lemaradni. Alkalmassá kell tenni országunkat a nemzetközi együttműködésre Keleten és Nyugaton, ha nem akarjuk, hogy hazánk csupán egy furcsa nyelvet beszélő egzotikus sziget legyen Európában. Mindehhez nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP a gazdaság átfogó átalakítására törekszik. Valóban a dolgozó nép vegye birtokába a tulajdont, a dolgozni, vállalkozni akarókat ne fékezzék bürokratikus szabályok. Az új szervezeti formák biztosithatják a szellemi energiák felszabadulását. A földnek újra forgalmi értéket kell adni, s megszüntetni a földhasználat kötöttségeit. Vastagh Pál szólt arról, hogy a társadalom változásának alapvető pillérei a többpártrendszer, a jogállamiság, az emberi jogok érvényesítése. Ez adhat garanciát, hogy ne forduljanak elő önkényes jelenségek. A pártok versengésében az irányadó a nemzet felemelkedésének ügye. Olyan államszervezetet kell kiépíteni, amely a társadalom, az állam és polgár harmonikus kapcsolatára épül. Az emberi jogok mértéke egyben a társadalom szabadságának is mértéke. Mindez az alkotmányozás folyamatában kapcsolódik öszsze, amely jogi keretet ad a társadalom szocialista fejlődési perspektívájának. „Éppen az ilyen kisvárosokban fontos a közigazgatás korszerűsítése, az önkormányzatok erősítése. Az autonómia feleslegessé teszi a bürokratikus centralizáltságot, kiküszöbölheti a területpolitika aránytalanságait. Gyakran hallhatjuk a megállapítást, hogy e pezsgő politikai kavalkádban a vidéki Magyarország hallgat. A tapasztalatok szerint Tömörkényben, Pitvaroson, Szatymazon és másutt is békességet, nyugalmat, tisztességes jövedelmet, a gyerekeik biztos jövőjét akarják. Elszántság van az emberekben, s azt a politikát támogatják, amely ezt megadja. A megújuló, rossz hagyományaival, korrupt vezetőivel szakító MSZMP-ben lehet még bízni. A cél, hogy egyben az MSZMP a vidék pártja is legyen. A vidéki Magyarország képviselete nem jelent szűk provincializmust. Itt is értékteremtő munka folyik a földeken és gyárakban, az értelmiség jelentősen hozzájárul az ország szellemi életének fejlődéséhez. A három hete PB-tagtól sokan kérdezik, mit képvisel, mit akar tenni. A válasz: saját munkámmal segíteni akarom, hogy ez a táj, az itt élő emberek érdekei, szándékai oda kerüljenek, ahol a politikát formálják. Sok még a tennivaló, de ha ez az új népmozgalom valóban meghatározó erővé válik, akkor kitörhetünk szorongatott helyzetünkből. S így válhatnak valósággá a zárszóban megfogalmazottak: mindanny'unknak nyugodt, békés és boldog életet!" — fejezte be Kisteleken beszédét a Politikai Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkáZimankós majális „Hiányolnak a dekorációk, de méltóságteljesebb ez így" A mostanában oly természetes módon felduzzasztott tavaszi ünnepek sorában a május elsejei sem csak egy napra szúkült — már vasárnap számos nagygyűlés, megemlékezés résztvevői öltöttek ünneplöt. Részletes tudósításokkal szolgált ezekről a rádió és a televízió, ezért mi e helyütt az ünnepi szónokok néhány fontos gondolatát emeljük ki. Pozsgay Imre vasárnap a Duna—Tisza közi kőolajés földgáztermelés negyedszázados jubileuma alkalmából Szánkon mondott beszédében az utóbbi idők politikai vitáival kapcsolatban — egyebek között — azt mondta: „Kisebb baj a vitázó csetepaté, mint az, ha egy ország vezetése egy hallgató néppel néz szembe. Láttuk, hová vezetett a hallgatás, az ellenőrizhetetlen hatalom, a látszólagos társadalmi béke. Politikai névtelenekből nem lesznek állampolgárok, népakarat nélkül pedig nincs tisztes, hiteles kormányzás. Ha a kavargás körülményei között folytatott viták viharai elvonulnak, helyükbe lép a higgadtabb párbeszéd, s a sokszínűséget, sokpártúságot tükröző nézetek a nemzeti összefogás jegyében cserélődnek ki, akkor remélhetően egy sodró lendületű ország polgárai lehetünk, ahol már csak rajtunk múlik, mit teszünk."