Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

f 1389. április 8., szombat 3 A volt Délép-telep Menekültek tábora közülük Békéscsabán a városi ta- „zöld határon" át, nács és a helyi pártbizott- 1370-en maradtak a ság egyetértésével románi- „ .. ,,„„ „,„ . , ••,. , ... gyeben, s 1100-nak van már ai menekülteket befogado J me­állomás létesítéséről foly­nak előrehaladott tár­gyalások. A tábor ter- részébe, vezett helye a volt Délép- országba munkavállalási engedélye. A többiek az ország más illetve harmadik német anya­telep, amely ma a me- nyelvűekról lévén szó, el­gyei építőipari szövetkezet sösorban az NSZK-ba — tá­tulajduna. Az irodaházból, voztak. A menekültek zö­udvarán pedig egyéb épü- „le 30 évesnél fiatalabb, s letekből is álló telepet a eddig elsősorban szövetkezet árulja. Az épí- Képzettek érkeztek tőipari telepet az elképze lések szerint a tárcaközi bi­zottság, illetve a megvásárolná. A szak­(újab­ban több . a szakképzetlen menekült), jó néhányan hi­kormány ányszakmába helyezkedhet­szövetke- tek el — akad köztük fran­zet vállalta, hogy a szük- cia-nyelvtanár, s arany­séges átalakításokat elvég- műves is. Békésben eddig zi, s a nyár közepén a csa- húszmillió forintot fordí­bai befogadó állomás már tottak a menekültek segé­fogadni tudná az erdélyi íyezésére, lakásvásárlásá­menekülteket. Jelenleg va- nak támogatására, s tábora­lamivel több, mint kétszáz ik működtetésére. Átlagosan menekült van a különböző hetente húszan jönnek Bé­békési átmeneti táborokban, késbe Romániából, s a ta­ők valamennyien elférnének valy óta a megyében meg­a csabai befogadó állomá- fordult majdnem háromezer son. Itt a menekültek a tervek szerint két hetet tül­tenének, ennyi idő alatt el­rendeződne a sorsuk. menekült még egyetlen rendőrségi ügybe sem keve­redett — tehát a tapaszta­latok szerint az itt maradt Jó egy év alatt 2700-an menekültek tisztességes, új érkeztek illegálisan Romá- otthont, hazát kereső embe­niából Békés megyébe a rek. Feloldott tilalmak A szovjet Egyházügyi Ta­nács feloldotta az egyházak­ra vonatkozó összes olyan tilalmat, amelyet a hatva­nas évek óta hoztak a Szov­jetuhióban. Az egyházakkal szembeni nagyobb toleran­cia jegyében 1987-ben mind­össze 104. az elmúlt évben már 1610 új — köztük or­todox, katolikus, iszlám és pünkösdista — gyülekezet kezdhette meg működését. Ezentúl újból lehet majd „élőben" is harangszót hal­lani. amely évtizedeken ke­resztül a filmek és az ope­rák régi időket felelevení­tő jeleneteibe szorult visz. sza. Az állam egykor egyházi tulajdonban álló 937 épüle­tet, köztük 26 mecsetet adott vissza a különböző gyülekezetek kezébe és 143 új templom építésére adott engedélyt. A cikk beszámo­lója szerint csupán ez év februárjában és márciusá­ban 25 mecset nyílt meg Üzbegisztánban, hat Tád­zsikisztánban és három Türkméniában. De még mindig több ezer egyházi épület van állami kézben. // ...az se baj: pihenünk ÍÍ Piszmán János édesapjá­nak valaha az volt az el­képzelése, hogy a fia min­taszerűen gazdálkodjon. Pusztaszeren nem volt nagy divatja az iskoláztatásnak, de az ő gyereke 1947-48­ban Vásárhelyen elvégezte a kétéves gazdaképzőt. A hu­szonnégy hold föld, kocsi, ló és gazdasági szerszámok így a tudással együtt biztató jö­vőt ígért. A jövő azonban dalmam. Nem voltam rest az új ismereteket elsajátíta­ni. Utóbb már csak búzá­ból hét fajtát vetettünk. Jól meg kell azt választani, . hogy melyik terem itt leg­jobban a pusztaszeri ho­mokon. A vetést is a helyi viszonyoknak megfelelően alakítottuk. Nálunk bevált a tartalma-ként változott ban? — A kisebb téeszben min­denes voltam. Ha este tíz- az átalakított műtrágyaszó­kor érkezett a vagon, ne- ró, három vetőgéppel fel­^ kem akkor kellett rakodó ér a teljesítménye, s szé­más utat vett. A fiatalem- utan nienni. Nem volt nép- pen kikel a mag. ber „önkéntes" alapon 1960- szerű dolog. A középvezető- — Említette, hogy nem ban belépett az akkor szer- nek sose volt könnyű a mindig lángolt a közösben a veződő Árpád Tsz-be. (Az d°lea. úgymond, két malom- lelkesedés. Mi adott erőt a önkéntes szót ő maga mond- k" között őrlődik. A dolgo- viaskodáshoz? zót sem szabad magára ha- — Az alakulás után pár ragítani, de a főnökének is évre láttam, hogy marad a el kell számolnia az elvég- szövetkezeti forma, hát ak­zett munkával. Ha az em­ber biztos akart lenni a dolgában, állandóan járni kellett a határt. Volt egy Pannóniám, de eleinte nem ta, a hangsúlyból csöppet sem hiányzott az ironikus felhang). Az első közgyűlé­sen eldőlt a sorsa, felolvas­ták a nevét: ő lesz a nö­vénytermesztési brigádveze­1ő. Kissé meglepődött, de elvállalta. Az idén ment nyugdíjba most is növény­termesztő brigádvezetőként, s nemrégiben TOT-kitünte­téssel ismerték el pályafu­tását. Az évek során nem volt híja a változásoknak, egy valami maradt állandó, aző brigádvezetősége. Még ak­kor is, amikor a három he­lyi szövetkezet 1970-ben egyesült, s lett belőle a Hét kor ebbe kell bízni. Itt is emberek vannak, élni kell, s egyszer majd csak lesz eb­ből a gazdaságból is vala­ki Erre az időszakra a futotta a benzint a fizetség, hetvenes évek közepéig kel­így inkább kerékpárral lett várnunk. Mára el is fá­mentern, egyik télen nyerget radtam, nem . maradtam is vettek, hogy lovagolhas- nyugdíj után dolgozni. sak. Sok embert kellett ösz­szeszervezni, kevés volt a gépünk. Tizenhat lovas eké­vel egy barázdára szántot­tunk, a műtrágyát 25-30 sze­neslapátos, vödrös ember szórta ki. A munkaidő haj­— Mivel telnek a mostani, csöndesebb napok? — A feleségem is a té­eszből jött nyugdíjba, így két részről van háztájink. Itt van a kert, azt is rend­be tartjuk. Most egy pár disznóval többet hizlalok, naltól naplementig tartott, Vezér Tsz. Nyugdíjazásakor ?emJ1®y> 71'"4. m,os,t: h,°gy a mint koi;áb,ba" A lányunk mír n WpnJit „inftirt.i kombájnozás k.vetelevel het- es vejünk kerteszet, egye­től öt óráig van a műszak. Az egyesülés után eleinte a terület egyharmadáért felel­tem, aztán szakosodtam a gabonatermesztésre. Ezer­kétszáz hektár volt a biro­már a kilencedik elnökkel dolgozott együtt. Az első tizenkét évre hét jutott be­lőlük. A nyolcadik tudott csak tartósan „gyökeret ereszteni". — Az elején úgy néztük, nem lesz ebből semmi, ide dolgoztunk. Hatvan munka­egység 7,20-ával nem volt valami nagy kereset. Elő­ször 10 forintjával fizettek, de kiderült, hogy 'nem jár ennyi, nem futja a téesz­nek. Csak azért nem kellett visszafizetni, mert a bevitt kocsit, lovat elszámolták a különbözetben. A kapás em­ber 1964-tól már jobban bol­dogult, akkor jött divatba a részesművelés. A közösben nem volt valami nagy a lel­kesedés. Az aratásra nehéz volt összeszedni a kaszás brigádot, hisz akkor kellett kapálni a részes kukoricát is. Kerítettünk egy arató­gépet, beállt a legszebb táb­lába. Ezzel sikerült ráijesz­teni a népre, hogy oda egy jól fizető munka, egyből összejött a csapat. Az ér­dektelenségre van egy jó példa. Nálam idősebb pa­rasztemberek vetették az ár­pát. Kész lettek, ott volt a zab is, kezdhették volna, de nem tették, míg oda nem értem, azt mondták: nem tudjuk nekivönni a vetőgé­pet. Mintha életükben sem csináltak volna ilyet. temet végeztek, ők is a földből élnek. Az ö háztáji­jukban többet bírunk segí­teni. Ha emellett marad idő, az se baj: pihenünk. Tóth Szeles István A gazdaság időzített bombái avagy homokvár-e az idei liberalizálási program? Az utóbbi napok, hetek gazdasági intézkedései ismét megrendítő hatást mértek pénztárcánkra és közérzetünk­re. A forint leértékelése, az újabb és váratlan áremelések, a vámszabályok szigorítása, az autópályadíjak bevezetésé­ről szóló döntés egy üttes hatása lehangoló, a vezetés szavahihetőségének végső megingása (legyenek bár az in­tézkedések nem kormányszintúek, hanem főhatóságiak!), a bizalomvesztés utolsó cseppje. Ebben a nem éppen rózsás hangulatban tartott elemző előadást a Szegedi Akadémini Bizottság klubjában Petschnig Mária kandidátus, a Pénz­ügykutató Intézet tudományos kutatója, az MSZMP KB mellett működő tanácsadó testület tagja gazdaságuk ak­tuális problémáiról. A kérdések szinte maguktól fogal­mazódtak. — Vajon valóban annyira lió dollárral tervezték. A eredményes évet zártunk? tényszámok szerint a külke­1988 tényleg olyan sikeres nyad kerülhet a termékek­hez kapcsolódva a vállalati szférába. Két számjegyű inf­lációs ráta esetén már a megtakarítás vezérelte pénz­politika is csődöt mond. Ezt még olyan bravúrokkal sem lehet gerjeszteni, mint a la­kossági megtakarítások lát­ványos adatai. Az infláció­val felfújt számok, 26 milliós kamatemeléssel is 1,8 milli­árdos csökkenést mutatnak. Ezt azért erősíti a 10 milliár­dos értékpapírpiac (de ebben vállalati péntek is vannak!) és a 7 milliárdosra becsült készpénzállomány. A lakos­sági takarékosság lanyhulá­sa egyértelműen a bizalmat­lanság jele. Mindezek együt­tesen azok az időzített bom­bák, melyek a mai gazda­ság terepén megbújnak, rob­banásuk elkerülése alig re­kedem a tartós tendencia kezdetében. Miért? Az 1988­as tények és számok alapján a közgazdászok és a politi- ' kusok különböző következ­reskedelem 581 milliós aktí­vummal zárult, a fizetési volt, amely megalapozta az mérleghiány viszont nőtt, idei gazdasági elképzelése- 584 millió lett. A terv szé­ked rint ez évben a külkereske­delmi terv 750—800 milliós mélhetö. Aggodalommal tölt — Nem éppen reménykel- aktívummal, 90-ben 1—1,1 el, hogy tárgyiasult tőkefel­tóek az idei esztendő első milliárdos aktívummal szá- élést követően egyre keve­negyedévének gazdasági mu- míg a fizetési mérleg- sebb az emberi töketartalék , ... _ . . .. ., hiányt csökkenteni igyek- A strukturavaltas elmaradt, tato.. Ennek megertésehez szik_ idén m mmm terve(!) az eredmények romló gaz­viszont elengedhetetlen a 1990-ben nullszaldós kíván dasági szerkezetben pusztuló múlt évi mérleg alapos elem- lenni. Érdemes az 1988-as tőke mellett születtek (olyan zése. Mert - s ezt elöljáró- eredmények kulisszái mögé ágak prosperáltak, melyeket . n . ... . tekinteni. Az elmúlt évben régen vissza kellett volna Tl^r^í,11 hosszú évek után először pc^ fejleszteni, hiszen például a vitatom ezt a „sikert , kétel- zitjvan alakultak az érté£_ kohászat jeles eredményei 10 sitési lehetőségek, csere- milliárdos támogatás mellett arány-javulás következett valósultak meg, s ha mellé be. Kedvező politikai közeg- állítjuk a mezőgazdaság 15 kikényszerítették a milliárdos támogatási össze­. ,. , . . , ^ . transzverábilis rubel elszá- gét, a képtelen helyzet talán érzem a háttér*^smeretében] molású kapcsolatok eredmé- érzékelhető!), hogy ismét homokvárra nyesseget' P°zit'van aLakult - Mindezen gazdasági ler­epülnek, olyan tervek, me- a szabad devizás kapcsolat mészetú hatásoknak jelentős lyek íróasztalok mellett szü- (jelentős kínai megrendelő- társadalmi az egyes emb»­* seket kapott a gépipar> Ju- életére is kiható eredői saggal való kritikus szembe- „„„ nézést. Gondoljuk csak el: g°szláv.a nem teljes.telte is vannak. Annak ellenére, meghirdettük a VII. ötéves gépkocsiszállítási kötelezett- hogy a doigozó állampolgar tervet, megismertettük és el- ségeit). Ráadásul a termé- képtelen átlátni a folyamato­fogadtattuk a Nemzetközi szet is segítségünkre sietett: kat, megérteni a zsebére me­banklfal Azün kideUt''a Ábelul 2Q0 nő döntések mozgatórugóit. terv megvalósíthatatlan, il- milll° dollárnyi megtakar!- Egyet viszont bizonyosan lúzió. A korrekciót stabilizá- tást jelentett, a jó gabona- tud . életszínvonala rohamo­ciós programként hirdettük termés kitűnő export áru- san csökken meg, elfogadtattuk, s most alapot képezett, a vágóállat- ' , ismét újabb elképzelésekkel , ,7 — A gazdaság agomzálúsa módosítjuk a gazdasági ren- allomany csokkenese vissza- természetes módon negatí­det, úgynevezett liberalizá- fogta a takarmányimportot, van hat az emberek tömegei­lási programmal. Már ez ón- Mindezek eredőjeként szüle- re- Azért mondom, hogy tö­magában is jelzi a kapko- tett a kedvező mérleg de megeire, mert egyes rétegek veglggondolatlaníagm"01, az "efc hasakból adód- meggazdagodása viszont igen önámitást. De nézzük a sza- egyszeriek és nem meg- szembeötlő. Gyorsan és lát­mokat! Kettős célt tűztünk alapozottak, tehát nem szá- ványosan nyílik az olló. Az magunk elé: javítani a kül- míthatunk ezek alapján tar- elszegényedés immár több gazdasági egyenleget és rea- ^ fejiesztésre. mint szociológiai kategória lizalm a strukturavaltást. Ez ' . . , , , utóbbiról beszélni is felesle- - A külső kedvező ten- ~ mindannyiunk számára ges, hiszen e téren nemhogy denciák mellett nyilván a él° valósag- Míg 1987-ben 2,1 előre, de visszafelé léptünk! beM vi ok is elösegitet. millióan éltek a létminimu­Ami a külkereskedelmi es mon vaev alatta adrlíc p? n fizetési mérleg viszonyát il- ték " múlt ét, kiugró ered- ™vagy akatta' addlg ez d lett: 1987-ben a külkereske- ményeit. szam 1988'ra 2-5 millióra delmi mérleghiány 361, a fi zetési mérleghiány 846 mil­lió dollár volt. A terv ter­mészetesen ennek drasztikus — Valóban, az 1987-es év nőtt, 1989-re a hárommillió koldus országává válunk. A végén a gazdasági egységek körülbelül egy. hónapra való muIt évben az egy főre jutó áru- és anyagtartalékot hal- többletkiadás 790 forint volt javítását tűzte ki, 1988-ra a moztak fel é p n bjzony_ személvenként és havonta külkereskedelmi merleget helyzet ellensúlyozásé- * , hdvunta­ra. Így aztán a 88-as évben eZ a SZam mostanra 820 ío­250 millió aktívummal, a fi­zetési mérleghiányt 500 mii- tuiajdonképpen tizenhárom r>mra emelkedett. Szegeden (még) termel az Ikarus Elszakadt egy hajszál, ami emeléssel kapcsolatos vitát tart a patthelyzet, akkor a a rubelelszámolású export rendezni, s így az a máso- következő borítékolt lépés: termelő válla- dik negyedév kezdetével az csökkentik a foglalkoztatott közti áremelés elfogadásáig az külső munkaerő számát, s a es a magyar latok gazdálkodása egyensúlyt egyáltalán kép- autóbuszok viselte. Az Ikarus Vállalat szállítását felfüggesztette. A az idén a szocialista piaco- „makacskodás" oka egysze kon legfeljebb 3-6 százalé­kos áremelést tud elérni, miközben a beszállító part­fenékvázának pótalkatrészgyártást fut­tatják fed. A szerelőüzem huzamosabb leállása egyér­telműen bevétel kiesést je­lentene, így a nagyvállalat lehetetlenüléshez ve- fizetőképességét veszélyez­tetné, s ezáltal a leányvál­szintú döntés lalat sem juthatna hozzá munkája ellenértékéhez. Az Ikarus szegedi ileány- Egyelőre az biztos, hogy a vállalata termekeinék 85 12-i fizetésre megvan a fe­ru: bármelyik fél enged, az számára rövid távon pénz­nerek nap mint nap újabb zet. Ezért úgy vélik, az ügy­arkorrekciókat jelentenek ben felső be az alapanyagárak és szükséges, egyéb költségeik növekedé­sére hivatkozva. Ez az ösz­szes lényeges alkatrészt, fő- százaléka kerül e két üzem- dezet. Ennyi az a tartalék, amivel lei kívánják, bekkel­fogható. Vállalati belső dön- ni a zűrzavar időszakát, és osőárukat, üveg- és gumi- tés értelmében — ahogy ezt Egyelőre csak reménykedni termékeket. Emellett a szo- Telihay László igazgatótól lehet, hogy van megoldás, s megtudtuk — a jövö hét a felső 6zintű döntés sem darabot érinti, így a moto- be, így függőségük kézzel­rakat, futóműveket, lemez­cialista exportot sújtó költ­ségvetési befizetés további végéig az eredeti program késik .túl sokáig. A kedden évi 1 milliárd forint elvo- szerint dolgoznak, partnere- megtartandó nást jelent a nagyvállalat- ik fogadják az alkatrész- nácsülésen nak. A székesfehérvári és szállítmányokat. Ezen túl- újabb budapesti szerelő üzemben menően felgyorsították az születnek, ebben az esetben vállalati ta­valószínűen operatív döntések elkerülhetetlenné vált a ter­melés leállítása, ugyanis a Csepel Autógyárral nem si­egyedi és kis sorozatú bu- természetesen a közvéle­szok alkatrészeinek gyar- mény tájékoztatása sem ma­tását, amelyeket nem érint rad el. került a 10 százalékos ár- ez a leállás. Ha tul sokáig T. Sz. I. — Kiút? Jövö? Van-e re­mény? hónapnyi teljesítéssel kell számolni. Ezeket a tényeket nem szerencsés félresöpörni, mert elveszítve realitásérzé- — A költségvetési hiány künket, bizonytalan és ve- csökkentése deklarált terv. szélyes gazdasági kalandok- Eszerint 1988-ban 10 miili­ba bonyolódunk. Mi az ára árdot terveztek, a tényszám ezeknek az eredményeknek? a duplája. Ez évre a hiányt 5 A költségvetés 10 milliárdos milliárdra kellene csökken­hiánnyal számolt, sokféle és teni, de az első negyedév egymásnak ellentmondó er- eredményei ezt igencsak két­tékelések után körülbelül 20 ségessé teszik. A nullszaldót milliárdos deficittel zártunK. 1990-re kellene elérnünk. Az inflációs rátát 115 száza- Ekkor helyreállna a költség­lékra tervezték, 115,5 száza- vetési egyensúly. Ezta Nem­iékot vallunk be. A fogyasz- zetközi Valuta Alap megkö­tői árindex úgy jött ki, hogy veteti, ez a feltétele tagsá­a kiskereskedelmi árindex gunknak és a további hite­llé, a szolgáltatási 117, és a lek folyósításának. Ez talán lakások 123 százalékos érté- szorító garancia! Egy viszont két az idénycikkek (jó ter- biztos: egyre kevésbé lehet més volt zöldség-gyümölcs- bűvészkedni kamatlábeme­ből) 97 százalékos értéke el- lésekkel, forintleértékelés­lensúlyozta. Különben körül- sel, váratlan áremeléssel, rö­belül 118 százalékkal kellett vid távú és közhangulatot volna számolni. A közgazdá- rontó döntésekkel. A tovább­szok jelentős része szorgal- lépés egyetlen esélye a tu­piazná a monetáris gazdasá- lajdonviszonyok reformja, és gi irányítás bevezetését a ennek következményeként a fiskális szemlélettel szem- -létező vagyonérdekeltségen ben. De ez mindaddig illú- alapuló piac feltételeinek zió, amíg a kibocsátott pénz megteremtése. Mert csak a 70—80 százalékát a Magyar működő piacot lehet libera­Nemzeti Bank osztja el, s lizálni! csupán a megmaradó há- Taudí Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents